Fezejet

 1 I     |    ámult és tanakodott magában: miért kell ilyen haragnak támadni
 2 II    | szolgálnak a király seregeinél. Miért vagy te egyedül közülök
 3 II    |         meg nem foghattam, hogy miért ordítanak fel olyan ujjongással,
 4 II    |          A herceg azt kérdezte, miért sírok. „Azért, mert olyan
 5 II    |    panaszhangon mondá:~– De hát miért? De hát miért? Hát tehetek
 6 II    |            De hát miért? De hát miért? Hát tehetek én arról, hogy
 7 II    |         beszélni az én urammal! Miért nem üti pofon?~De nem ütötte
 8 II    |      tudatnom kell Tomiczkyval. Miért nem mondtad ezt meg neki,
 9 VI    |      hágtam fel arra a magasra, miért szólítál le róla? Nekem
10 VI    |      Legyen meg a Te akaratod!” Miért a „Te” akaratod? Miért nem
11 VI    |          Miért a „Te” akaratod? Miért nem az „én” akaratom? Holott
12 VII   |    megtérésedet felszentelni.~– Miért ez örömünnep, atyám? Azért,
13 IX    |       ruhadereka elárulta, hogy miért hagyják el az asszonyok
14 IX    |        alatt a sötét világot.~– Miért akarsz nekem meggyónni?
15 IX    | kétségbeesés minden eszközével.~Miért kellett ezt Györgynek megtudni?~
16 IX    |        A halál mindent kibékít. Miért kellett ezt az alakot abból
17 XI    |    pedig azt kérdé a baráttól: „Miért jössz te éjnek éjszakáján
18 XIII  |   Tisztában volt már vele, hogy miért akar ővele az apja beszélni,
19 XIX   |          Ezek Zápolya katonái!~„Miért jöttek most?” ez a kérdés.~
20 XX    |        tudunk háborút csinálni, miért akarunk háborút csinálni?
21 XXII  |         akart mutatkozni sehol.~Miért nem mentek hát ők eléje?
22 XXII  |        nem mentek hát ők eléje? Miért nem foglalták el a halmokat,
23 XXII  |        helyben hajnaltól délig? Miért nem küldték előre legalább
24 XXVIII|     töri be.~Hogy Zápolya János miért nem ment egyenesen Krakkóba,
25 XXXI  |         Mi lelt, Fráter György? Miért vagy oly szomorú?~A megszólításra
26 XL    |         fogja felséged az okát, miért sietek én most nyakra-főre
27 XLI   |         jól Fráter György, hogy miért sietnek Váradra a méltóságos
28 XLI   |         jól lehordta őket, hogy miért voltak olyan ügyetlenek,
29 XLIV  |     annak a megértetésére, hogy miért bízta meg János király éppen
30 XLV   |         jól, szentatyám, tudom, miért méltóztatott jönni: a gyóntatócédula?
31 L     |     kellett volna! De kihez? És miért? Allahhoz vagy Jehovához?
32 LI    |        akik az ő hű tanácsadói.~Miért tette azt Mirmah szultána,