Fezejet

  1 I      |                  Martinuzzi Utyessenovics György.~– Hüh, de cifra! Nem írnád
  2 I      |                közepén a sárkányölő Szent György, márványbul faragva. Azon
  3 I      |                  Martinuzzi Utyessenovics György.~– Ah! Tán csak éppen a
  4 I      |                 gazdagon kivert vasajtót.~György lekapta a süvegét a fejéről,
  5 I      |                 magyarázá neki a várnagy. György még jobban elbámult azon
  6 I      |                 csakhogy az latinul volt, György nem értett belőle semmit.~–
  7 I      |        drágakövekben, zsákmányolta rajta.~György a fejéhez kapkodott. Ha
  8 I      |               olvasni, ugyebár? – kérdezé György.~– Dehogy jön! Nem olvas
  9 I      |                  Utyessenovics Martinuzzi György, mindjárt a püspökök és
 10 I      |         könyökével taszítand rajta egyet.~György erősen belekapaszkodott
 11 I      |                   zászlósurak, főispánok.~György magában mind utánamondta
 12 I      |               volna az egész királyi vár.~György az alatt az egy óra alatt
 13 I      |                   csakugyan kíváncsi volt György vitéz.~És igen nagy lőn
 14 I      |                   ki az a „Pan Tomiczky”.~György azonban megeszelte, hogy
 15 I      |                  az udvar körüli dörgést.~György értett lengyelül. A Corvin
 16 I      |               azonnal – válaszolt a diák.~György vitéz udvarias akart lenni,
 17 I      |                bókolva a király vár felé.~György arra gondolt, hogy ezt csak
 18 I      |               ahogy a várnagy utasította.~György alig talált az ajtóra, pedig
 19 I      |            tulajdonosát e névvel hallotta György az ajtónálló által bekiáltani:
 20 I      |                fekete szakállú, Szathmáry György, a pécsi püspök. Az a daliás
 21 I      |                 az anyanyelve.~Annálfogva György megértette az egész előadást.
 22 I      |                 lengyelnek: „Nye bojsza!”~György mindent látott és hallott,
 23 I      |               ment, és le nem csillapítá.~György ámult és tanakodott magában:
 24 I      |                 felháborodott kedélyekre. György nógatást kapott, hogy beszéljen.~
 25 I      |              gyönyörködött a zsákmányban.~György elbámult a királyné indulatkitörésén.
 26 I      |                annak a kútnak a vizéből.)~György vitéz azalatt, amíg a grádicsokon
 27 I      |                amíg szárnyai kipattannak.~György nagy elbúsultában szinte
 28 I      |               urad, János herceg meghalt.~György halálsápadt lett erre a
 29 I      |               hozzá támaszkodott, eldűlt.~György csak összeroskadt ott a
 30 II     |                 pace… – dörmögé Szathmáry György püspök. S a többiek is utánafohászkodták.~
 31 II     |             akképpen hajtotta végre, hogy György vitézt bevitte magához,
 32 II     |                    Szente uram helyeselte György szándékát, s azonnal pennát
 33 II     |                   hírével.~Mikor kilépett György a királyi várból, megüté
 34 II     |             hosszú szárú sárga csizmával. György csinos fickó volt benne. –
 35 II     |                  való lehet ez? – kérdezé György a sáfártól.~– Hát hogy a
 36 II     |                   Tűz? – Ebből azt ítélte György, hogy őrá valami olyan feladat
 37 II     |                     Kandallómester” vagy.~György odadobta a baltát a sáfár
 38 II     |              zbógom”, s azzal visszatért.~György két ajtón keresztül jutott
 39 II     |                  Utyessenovics Martinuzzi György? – kérdezé az előtte álló
 40 II     |                  Utyessenovics Martinuzzi György – ismétlé kiegészítve az
 41 II     |                Pestisben halt meg – mondá György.~Zápolya úgy fel volt izgatva,
 42 II     |              lenni. Egyszer aztán odaállt György elé.~– Nagy hírt hoztál,
 43 II     |                   azt teljesíteni – mondá György, bal kezével a dákos markolatát
 44 II     |                 halálhírének elmondásakor György szemeit elhomályosítá, beszélt
 45 II     |               kisebbet.~– Derék fiú vagy, György.~– Most pedig meg vagyok
 46 II     |                    Zápolya versenytársát.~György hozzálátott gépies egykedvűséggel
 47 II     |               oláhhoz hasonló, megragadta György figyelmét: principis vexillarius,
 48 II     |              perszóna! Jegyzé meg magában György. Így beszélni az én urammal!
 49 II     |               éppen szokatlan beszéd volt György előtt. A dalmatáknál megköveznék
 50 II     |                mondja, hanem a rövidet.~– György.~– Ah! Ez szép név! Ez az
 51 II     |                  csak azt szeretem, hogy „György”.~– Jaj, akkor énnekem mindig „
 52 II     |                Ezzel a kérdéssel gondolta György, hogy véget fog vetni a
 53 II     |                  A fraj felnyitá az ajtót György előtt.~Rettegett! Ha meg
 54 II     |            kellett a dolgot végeznem. No!~György egészen furcsának találta
 55 II     |                    A harmadik csengetésre György csakugyan megjelent Biri
 56 II     |   királyleány-kérés volt a beszéd tárgya. György az ő gyors lábaival gyalogsorban
 57 II     |               marad: a sok kápsáló barát.~György szóba sem állt velük. Dolga
 58 II     |               országra szóló nagy dáridó.~György tudta már, hogy milyen dáridó
 59 II     |       ebédmaradékát szépen megoszthatják.~György olyasvalamit érzett, mintha
 60 II     |            Zápolya egyenkint megnevezett.~György ott állt a kandalló előtt,
 61 II     |                   elájult nőhöz nyúlni.~– György! – kiálta Zápolya a magister
 62 II     |                 segítségül a szolgálókat.~György futott lélekszakadva Biri
 63 II     |              hirtelen készletben tartani.~György vissza sem ment addig a
 64 II     |                   követemet!~Erre a szóra György odalépett Zápolyához, s
 65 II     |                   én hívem, Utyessenovics György elszámlált: azokbul aki
 66 II     |              cselekedett a kancsókkal is.~György ott állt az urának a háta
 67 II     |                való szájtátókat az ajtón. György is menni készült velük;
 68 II     |            Homonnai Drugeth Ferenc uram.~(György figyelt; most ismertették
 69 II     |                   mondás nagyon megragadt György lelkében.)~Tomiczky folytatá
 70 II     |                   e képtelen furcsaságon.~György látta a hahotázó arcokat,
 71 II     |                  kellett.~Erre Martinuzzi György azt felelé:~– Fajankó csak
 72 II     |                  is haragszik az orráért.~György aztán el is hagyta a termet,
 73 II     |            egymáshoz?~– Helyes eszed van, György – monda Zápolya, elbámulva
 74 II     |                 ne közöljük ezt senkivel.~György ellenben másnap mindent
 75 III    |                    Nem férfi, csak inas!”~György lassankint beletörődött
 76 III    |             között különösen megszeretett György egy pálos szerzetbeli frátert;
 77 III    |                 fatalp.~Ezekkel szeretett György legjobban beszélgetni. Fráter
 78 III    |             szerinti értelemben venni. De György azonnal megértette a példabeszédes
 79 III    |                  ez akkor Magyarországon.~György azt kérdezte fráter Antoniustól,
 80 III    |                  veszedelem ellen.~Reggel György ismét a rendes szolgálatát
 81 III    |                   A fraj bocsátotta be, s György ment egyenesen a kandallóhoz,
 82 III    |                  jámbornak mutatja magát.~György rá sem nézett; ott guggolt
 83 III    |               össze szokott csukva lenni.~György csak akkor vette észre,
 84 III    |                   hallatszottak a léptek.~György csak akkor rezzent fel elandalodásából,
 85 III    |                 hízelkedék a fehércseléd.~György, mint a megigézett, térdelt
 86 III    |                   vért.~– Atyám! – rebegé György. – Engem az Isten nem azzá
 87 III    |                  embert csinálok belőled.~György megcsókolta a barát csuhájának
 88 III    |           szamarat, és fogd be a kordéba.~György engedelmeskedett a parancsszónak.~
 89 III    |                Györgynek fráter Antonius.~György azt sem vette észre, hogy
 90 III    |        fütyülésétől. Mentek, mendegéltek. György nem kérdezte, hová?~Egyszer
 91 III    |                  keresztet vetett magára. György mindezt utánacsinálta.~–
 92 III    |               utaimat.~– Követlek – monda György.~– Akkor vetkőzzél le. Ez
 93 III    |              pompája nem illet meg többé.~György lerakta az ezüstpaszományos
 94 III    |                    monda fráter Antonius.~György pedig fogá a szíjainál összekötött
 95 IV     |                       IV. FEJEZET ~Fráter György~Gyalog tették meg az utat
 96 IV     |                  szigorú arccal a főapát.~György lesüté a szemeit, s összeszorítá
 97 IV     |            fölvétessék a mi szerzetünkbe.~György ott térdepelt a főapát előtt.~
 98 IV     |              fapad volt a fekvőhely. Ámde György ennél rosszabb álomhoz is
 99 IV     |                     Miserere mei Domine”. György még nem tudott énekelni;
100 IV     |                 csuhádat egész a kordáig.~György engedelmeskedett, s lemezteleníté
101 IV     |                 első ütésnél felszisszent György. Az jutott eszébe, hogy
102 IV     |                neki felölteni a csuháját.~György rájött arra a tudatra, hogy
103 IV     |            megérdemelte – gondolá magában György –, mert titokban meglopta
104 IV     |                   a korbáccsal a főnököt.~György elszédült ettől a látványtul:
105 IV     |             parasztoknak egész frissiben: György új módját hozta be a sajtkészítésnek.
106 IV     |               harmadiknak lett Martinuzzi György jelölve. Valamennyi szavazat –
107 IV     |                  Györgyre esett.~És akkor György térdre borulva esedezett
108 IV     |                   neki adva, amit kívánt; György lett felküldve Buda várába
109 V      |                sáfárválasztás utáni napon György felballagott Buda várába,
110 V      |                  Martinuzzi Utyessenovics György! A török fejek levagdalója!
111 V      |                 szemeivel nem látta, hogy György csakugyan belemártja a kalamust
112 V      |                    Hát csak írjad, Fráter György, ami a pennád alá kerül.
113 V      |               lépést haladt.~Mikor Fráter György felváltá fráter Innocentiust,
114 V      |                adománylevele után.~Fráter György aztán megfordított rendszert
115 V      |               mégis talált valakit Fráter György, aki nyomra vezesse. A kis
116 V      |               mint a másfajta bőrlapot.~S György megjegyzé, hogy az átlátszó
117 V      |               került a Corvin könyvtárba.~György ott dolgozott az okirat
118 V      |                 az ágyban heverni.~Fráter György azonnal ráismert a királyra,
119 V      |                   földön történik?~Fráter György készen megfelelt a kérdésre.~–
120 V      |                  és mégsem lesz az – volt György részéről az orákulum.~A
121 V      |                  értelmét a szavainak, de György nem adott több választ.~(
122 V      |            előrevetett árnyékából tudhatá György, hogy Miksa király meg lesz
123 V      |       Megmondhatta volna már akkor Fráter György a királynak, hogy lengyel
124 V      |                   mond el magában. Fráter György együtt imádkozott vele némán,
125 V      |            egykori adománylevelét.~Fráter György olyan kicsinnyé tudta összehúzni
126 VI     |                 napja volt, amidőn Fráter György ezt a nagyérdekű okiratot
127 VI     |                   rajta taposának.~Fráter György még az arcvonásain sem árulta
128 VI     |                  akaratotok előtt – monda György. – Én megnyerém szerzetesrendünk
129 VI     |                   aki valék eddig. Fráter György.~S azzal leszállt az emelvényről,
130 VI     |                   lemondása által.~Fráter György ezentúl is minden reggel
131 VI     |                 sem találkozhatott Fráter György; mert az még makacsabbul
132 VI     |                 királyné leszek!”)~Fráter György imádkozni kezdett a szép
133 VI     |                királyi udvarban Szathmáry György püspök regnált korlátlanul.
134 VI     |                   tárnokmesterrel. Fráter György mindezt megtudta régi jóakarója,
135 VI     |         dominicana laetare” napján Fráter György a Corvin könyvtár ablakából
136 VI     |                  csodavázat aztán a Szent György térre jutva összetépték
137 VI     |           könyvtár ablakából nézte Fráter György a nagy ünnepséget.~A pápai
138 VI     |               maga előtt jött fel a Szent György térre, aranyos mennyezet
139 VI     |                  király nevében Szathmáry György püspök fogadta a bíboros
140 VI     |             esettet kiszabadítja.)~Fráter György két nap alatt harmincezernyi
141 VI     |           származású lovas altiszt: Dózsa György. (Ez is György!) – Ez egy
142 VI     |             altiszt: Dózsa György. (Ez is György!) – Ez egy portyázó török
143 VI     |                    Éppen, mint Martinuzzi György!)~Ezért a hősi tettéért
144 VI     |                fel Dózsa Györgyöt a Szent György téren a keresztes hadsereg
145 VI     |               hadsereg fővezérévé.~Fráter György ott nézte végig az ablakból
146 VI     |                 fényes Budavárban. Fráter György már hajnali felmenetelében
147 VI     |             hagyva a kitekintésre.~Fráter György mindeneknél elébb, ahogy
148 VI     |                   az ünnepély hőse: Dózsa György.~Fehér paripán ült skarlát
149 VI     |              mennyezet alatt, midőn Dózsa György odakerült.~Már a lováról
150 VI     |             intésére ráadta a fejét Dózsa György, hogy mikor az ünnepi emelvény
151 VI     |                papi fejedelmek elé.~Dózsa György félreérté a dolgát: azt
152 VI     |                  budai hegyekről.~…Fráter György onnan a vastáblás ablakból
153 VI     |             vitéznek a bíboros pap, Dózsa György fölemelkedett a helyéről,
154 VI     |              levéve a koszorút, azt Dózsa György homlokára tette.~Fráter
155 VI     |                   márvány padlatra Fráter György.~Mikor Fráter György nehéz
156 VI     |               Fráter György.~Mikor Fráter György nehéz aléltábul felocsúdott,
157 VI     |              kulcsát felakasztotta Fráter György a fogasra, s kiment az utcára.~
158 VI     |                  mindjárt meglátta Fráter György arcán a lelki változást.~–
159 VI     |                   Pater peccavi! – lihegé György, arcra vetve magát a főnöke
160 VI     |                  száll a szívéből.~Fráter György bezáratott a kolostor tömlöcébe,
161 VI     |                lőn a nappalhoz; és Fráter György mindebből semmit sem lát
162 VI     |                alatti odúban tölté Fráter György éjjeleit és nappalait, amelyek
163 VI     |                 rabnak nyújtani.~– Fráter György! Megtanultál-e már az Úrhoz
164 VI     |             álmodom, hogy én vagyok Dózsa György. Hívásomra fegyverbe állt
165 VI     |             elhallgatá előtte, hogy Dózsa György nem a hitetlenek ellen indítá
166 VI     |                   Úrhoz imádkozni, Fráter György?~– Kevésbé, mint eddig.
167 VI     |               megharapott. – Én nem Dózsa György vagyok, hanem Fráter György! –
168 VI     |               György vagyok, hanem Fráter György! – Fráter György nem tud
169 VI     |                   Fráter György! – Fráter György nem tud imádkozni.~És a
170 VI     |             elhallgatá előtte, hogy Dózsa György éppen e héten vívta meg
171 VI     |               annak a fővezére, nem Dózsa György. Mindezeket az álmait elmondá
172 VI     |                  a szűz társnéival, Szent György a sárkánnyal, óriás Kristóf
173 VI     |                 Apage! – kiálta rá Fráter György. – Az én szellemem nem hagy
174 VI     |                  emlékének voltak avatva. György odújából csak őrjöngő kacaj
175 VI     |                  e napon ünnepelt. „Dózsa György a legfőbb szent a kerek
176 VI     |               állítá fel bálványnak Dózsa György alakjában, és azt bámulá,
177 VI     |                   ereklyéül őrzik.~Fráter György dühösen ugrott a börtöne
178 VI     |                   nevén szólítá.~– Fráter György!~– Mit háborgatsz? Mit ébresztgetsz!
179 VI     |            Romanus kapunál! Ott áll Dózsa György a Zsófia templom előtt,
180 VI     |                 őt a világosságra.~Fráter György a börtönajtóban megállt,
181 VI     |                sötét odúban voltam, Dózsa György vezér voltam; mostan pedig
182 VI     |              mostan pedig vagyok – Fráter György.~– Járjál békével – monda
183 VI     |               folytasd a kópiákat.~Fráter György elindult. Mikor a kolostor
184 VI     |             legutolsó nap látványa. Dózsa György felmagasztaltatása. – Ma
185 VI     |                volt felírva e név: „Dózsa György”.~S alant a vérveres posztóval
186 VI     |              istentelen szörnyeteg, Dózsa György, ki az országot lángba borítá,
187 VI     |                    és rettegjetek!~Fráter György arcra veté magát, s térdein
188 VII    |        eltévedtnek az imádkozás. – Fráter György nem győzött eleget inni
189 VII    |                 Megijedt, mikor meglátta. György sápadt és szikár volt: a
190 VII    |                 rémséges krónikát.~Fráter György, mikor először végigolvasta
191 VII    |              másodszor is elolvasta Dózsa György történetét, akkor elővette
192 VII    |            határozta az útját. – Most már György világosan látta ezt a meredek
193 VII    |                 aki eltávozott. A reggeli György lehorgasztá csuklyába dugott
194 VII    |              elkövettem volna, mint Dózsa György; ha az Úr másfelé nem téríti
195 VII    |          Meghajtom fejemet – szólt Fráter György. – Testvéreimnek és teneked,
196 VII    |               párátul a lélek.~…És Fráter György a jubileum éjszakáját ott
197 VIII   |           földesúr, Ónodi Czudar Péter és György alapította a Sajó mentén.
198 VIII   |                  is az volt.~Mikor Fráter György átvette az apátságot, nagy
199 VIII   |                   hallomás szerint Fráter György nem látszott törődni az
200 VIII   |                  sikerült ez neki.~Fráter György ez időben egész fiatal volt,
201 VIII   |                 ellátogatni.~Azért Fráter György maga jött le a monostorából
202 VIII   |                haza megszabadítója: Dózsa György legyőzője?~– Most pedig
203 VIII   |                   lemészároljanak.~Fráter György felvezette a kolostorba
204 VIII   |              főurak is ott voltak; öcséd, György is. A nagy lóversenyen ő
205 VIII   |                   későn jönnél, jó Fráter György. Húgom, Borbála királyné
206 VIII   |                   feladása végett. Fráter György megrettent.~– Mit kívánsz?
207 VIII   |              gyújthat, egyedül te, Fráter György. Te átveszed a haldokló
208 VIII   |                  mentette meg, mert Dózsa György már a király nélküli uraságot
209 VIII   |                volt a szerencséje. Fráter György úgy ismerte már a hegyi
210 VIII   |                 szabadította őt ki Fráter György.~Kassa már a Zápolya pártján
211 VIII   |               kellett Bakács és Szathmáry György odium theologorumától tartani.
212 VIII   |                  voltak.~E helyütt Fráter György, a vajda szerencsés megszabadulása
213 VIII   |              Kiszenvedett! – mondá Fráter György, midőn belépett hozzá. Zápolya
214 VIII   |                  a kápolnába, ahol Fráter György egy rövid misét mondott.~
215 VIII   |                   vissza Erdélybe.~Fráter György Borbála holttestét elszállítá
216 IX     |                első hegedűt.~Midőn Fráter György a királyné ólomkoporsóba
217 IX     |                  a király, amelyre Fráter György is meghívatott, s nagy kitüntetésben
218 IX     |                  fekete szemekkel.~Fráter György észrevevé, hogy amint az
219 IX     |                  az ünnepély után.~Fráter György még csak a szemébe nézett
220 IX     |                  volna alkalmatos.~Fráter György, ki a maga egyszerű fehér
221 IX     |                   fajankó – felelt Fráter György gunyoros alázattal.~– Hát
222 IX     |            látogatására.~Azt tudta Fráter György, hogy a titkot legjobban
223 IX     |                rosszul lett.~Midőn Fráter György a Wawel-palota főlépcsőjéhez
224 IX     |                haldokló királyné?”~Fráter György elérté a néma arckifejezést.
225 IX     |                   gyónásomat most…~Fráter György visszarettent e gondolattól.
226 IX     |                  meg ne gyűlöljék.~Fráter György leküzdé szíve nehéz érzelmeit;
227 X      |                 Bona fogadást tett Fráter György előtt, hogy Borbála királynét
228 X      |                  védő: Tomiczky és Fráter György.~Midőn a király is megérkezett,
229 X      |             ragyogó arccal fordult Fráter György felé, ki halálsápadtan,
230 X      |              rémtekintettel nézett Fráter György arcába: „Tudsz-e itt segíteni,
231 X      |                   aztán megszólalt Fráter György. Igen szép, választékos
232 X      |             beszentelés megadandó.~Fráter György egyenkint szedte elő csuhája
233 X      |             kánonokat!~Most azután Fráter György idején valónak találta az
234 X      |               Lelkem rajta – mondá Fráter György, kezeit mellén keresztbe
235 X      |            egyházi gyászbeszéddel. Fráter György lengyelül is olyan ékesen
236 X      |           küldöttsége a requiemen.~Fráter György halotti beszéde mindenkit
237 X      |                 amidőn ráismert.~– Fráter György! Te vagy itt?~Arra az is
238 XI     |               egymás tekintetében?~Fráter György megtalálta, s ki akart térni
239 XI     |                iránti tiszteletet.~Fráter György végigtekintett az egész
240 XI     |              választását.~Így lett Fráter György a leggazdagabb, a legtekintélyesebb
241 XI     |                György-templomában. Fráter György volt a szertartást végző
242 XI     |                 keresztelőt. Ismét Fráter György volt az egyházi szertartást
243 XI     |                  nem volt tudomása Fráter György monográfiájának megírásakor.
244 XII    |               feladatait befejezte Fráter György, akkor azt mondá a lengyel
245 XIII   |                munkából térne haza Fráter György (versenyt szokott kaszálni
246 XIII   |             Szarkanyelven beszél!”~Fráter György ráismert ez idiómára. Valami
247 XIII   |                  Martinuzzi Utyessenovics György apátúrnak?~– Én vagyok az
248 XIII   |            tiedben.~– Mégiscsak én vagyok György apát, jó asszony.~– Hallod-e,
249 XIII   |            Édesanyám! – kiálta fel Fráter György, s eldobva a kaszát a kezéből,
250 XIII   |                ült, maga vezeté őt Fráter György a kolostor bástyafalán belül
251 XIII   |                 minden szépségtől. Fráter György megparancsolá az asszonynak,
252 XIII   |                 kezet csókol neki.~Fráter György pedig, ahelyett, hogy az
253 XIII   |          keservesen sírok miattad.~Fráter György nem szólt közbe. Engedte
254 XIII   |                pince, no, aztán a magtár!~György engedte az anyját beszélni;
255 XIII   |                   az Utyessenovics nevet.~György még erre sem szólt semmit,
256 XIII   |                  hogy hova gondol. Fiunk, György már felszentelt pap, annak
257 XIII   |               ritmust a fia előtt.~Fráter György pedig mindezt hallgatta
258 XIII   |              hajnalban útra kelés.~Fráter György a maga személyére a legnagyobb
259 XIII   |                énekelve.~S ez mind Fráter György észjárásába illett.~Nem
260 XIII   |                 folyvást tagadna valamit. György a hintóból leszállva, odasietett
261 XIII   |                  senki.~Azután nem engedé György, hogy a csatlósok vigyék
262 XIII   |                  És még ezután sem viteté György az atyját a rendes lakószobájába
263 XIII   |              ujjamról, s tedd a magadéra.~György megfogadta az atyja parancsát.~
264 XIII   |             ujjában tömörült össze.~Ekkor György odahajolt föléje, s fejét
265 XIII   |                   Mentül több bevert fej.~György némán bólinta fejével.~–
266 XIV    |                ki-ki egy oszporát.~Fráter György nem volt rendes borivó;
267 XIV    |                   meg, a nevét kiáltva:~– György!~Erre hirtelen visszafordult.
268 XIV    |              csókjaival, közben lihegve: „György! Györgyöm! Édes Györgyöm!”~
269 XIV    |                    Édes Györgyöm!”~Fráter György érzi ajkain a forró, édes,
270 XIV    |           manó-alak, az is odatérdepel le György elé, s kezet csókol neki
271 XIV    |          kiszivárog valami, az majd nem a György hibájából esik meg; ő mind
272 XIV    |                  hát mit vágjunk egyebet?~György elérté a példálózást.~–
273 XIV    |                  sivalkodék Anna asszony, György nyakába borulva.~De Borbála
274 XIV    |                  leszólásokból megtanulta György, hogy a szép Borbálánál
275 XIV    |                 van a papok felől!~Fráter György ugyan őrizte a nyelvét,
276 XIV    |              lekötve, emelte a hatást. Ha György magátul észre nem vette
277 XIV    |          Utyessenovics famíliából, Fráter György. Neked kell a família fenntartásáról
278 XIV    |           magasztos, dicső pályán.~Fráter György pedig tudta jól, hogy hová
279 XIV    |                  azt mondom neked, Fráter György – szólt diákul Martinuzzi
280 XIV    |                  gondoskodni fog azokról.~György csendesen várta, hogy mi
281 XIV    |               lesz ebből.~– Látod, Fráter György, ezt az átellenedben ülő
282 XIV    |                Conducat sanitati!”~Fráter György végét akarta szakítani ennek
283 XIV    |         csettentett a nyelvével.~– Fráter György! Ez nem jó gusztus. A vén
284 XIV    |                  kicsiny, se nagy.~Fráter György arca elárulta a belső felháborodást
285 XIV    |              erről mondani a kapitány úr!~György felháborodva kelt fel az
286 XIV    |           áthangzott a zűrzavaros zsivaj.~György odafektette a forró homlokát
287 XIV    |                  szörnyeknek a világában!~György fölemelte a nőt a földről;
288 XIV    |            tornáctól a várudvarig. Fráter György a ravatal jobb oldalára
289 XIV    |                   ujjongott rajta.~Fráter György azonban előrontott a koporsók
290 XIV    |                 már csak maga volt Fráter György józan az egész várban.~A
291 XIV    |           húzódtak a temetés után.~Fráter György otthagyta a torozókat, s
292 XIV    |               akadhat szerencsém.~…Fráter György még abban az órában elutazott,
293 XV     |               Hanyatló szép hazám”~Fráter György szívéből az utolsó gyöngéd
294 XV     |              pálmafáknak már látta Fráter György elősarjadni. És amellett
295 XV     |                lesznek.~És az volt Fráter György egész nagy életpályájának
296 XV     |                 következik, amidőn Fráter György mint egy hatalmas vezetője
297 XV     |              eszmével van dolgunk. Fráter György egyénisége most már csak
298 XVI    |            FEJEZET ~Szent Pál feje~Fráter György minden évben kétszer fellátogatott
299 XVI    |               fellátogatott Budára: Szent György és Szent Mihály napján,
300 XVI    |                    S ez ünnepélyre Fráter György is lejött Borsodból. A ceremóniák
301 XVI    |                palotáktól, amiket a Szent György téren lát, azoknak a kapui
302 XVI    |               kétszeresen felkölté Fráter György figyelmét.~– Scardonai követek?~–
303 XVI    |                  a kalocsai érsek.~Fráter György csodálkozva kérdé a várnagytól:~–
304 XVII   |                  A hercegprímás Szathmáry György körlevele idézte fel oda.
305 XVII   |              csúfoló versecskékkel. – Rüm György volt a neve a könyvkereskedőnek,
306 XVII   |                 elnök maga volt Szathmáry György és mellette Verbőczy István,
307 XVII   |            legutolsó bírósági tag: Fráter György és Török Bálint, a belgrádi
308 XVII   |              rajta ült egyfelől Szathmáry György, másfelől Szerencsés Imre;
309 XVII   |               Belgrád bánjának.~Szathmáry György felszólítá Fráter Györgyöt
310 XVII   |                kiálta a szavába Szathmáry György. – Jobb lett volna neked
311 XVII   |                   húzd le a fejed!~Fráter György leült, s akkor Verbőczy
312 XVII   |                várába! – kiálta Szathmáry György haragosan a szeleburdi ifjúra,
313 XVII   |                  nép előtt megégették Rüm György könyvárus uramat, a tiltott
314 XVIII  |           zászlósúr. Azok közül Szathmáry György, az érsek, a bigott vallásos
315 XVIII  |                  semmire.~Mikor Szathmáry György időzött Budán, akkor volt
316 XVIII  |                  király káplánja, Szerémi György, igen erős kifejezésekkel,
317 XVIII  |             belgrádi al-bánnak.~Szathmáry György erre egész hatalmaskodással
318 XVIII  |                Így jegyzé fel ezt Szerémi György, a király káplánja.)~Egy
319 XIX    |               Szalkán érsek, ki Szathmáry György halála után az esztergomi
320 XIX    |                 palotája ott volt a Szent György téren, közel a királyi várpalotához.
321 XIX    |                várlak előtti tér. Zápolya György hadnagya, Bodó Ferenc vezette
322 XX     |            szomszédaiknak: ez az a Fráter György, akinek mindig valami „extra”
323 XX     |                elhallgattatták.~De Fráter György e zúgáson keresztül dörgő
324 XX     |                  hogy mi a logika?~Fráter György meghajtá a fejét.~– Vissza
325 XX     |                  Fráter Györgynek. Fráter György eltávolítása után szépen
326 XX     |          következett be, ahogy azt Fráter György előre megmondá Zápolyának.~
327 XXII   |                    Jött Zápolya testvére, György, a lovas- és gyalogezredével;
328 XXII   |              országgyűlésen, midőn Fráter György kimondá a békekötés eszméjét
329 XXII   |               érsek? – Vagy pedig Zápolya György?~Mind a kettő tiltakozott
330 XXII   |            fővezérek, Tomory Pál, Zápolya György, Szalkán László, a prímás,
331 XXIV   |                 egyéb püspököknek. Fráter György a maga hadi iskoláját a
332 XXIV   |             magához hívassa.~Pedig Fráter György meg tudta volna mondani
333 XXIV   |                   Sajólád alatt, s Fráter György végigjárta a táborát, azt
334 XXIV   |                  úgy, uram – mondá Fráter György. – A kincseket nem rejtjük
335 XXVII  |                   Ekkor azt mondá Zápolya György a királynak:~– Uram. Tartsunk
336 XXVII  |               törők rajtuk üssön.~Zápolya György pedig arra ajánlkozott,
337 XXVII  |              vacsora elkészülvén, Zápolya György azt ajánlá a királynak,
338 XXVII  |              király az asztalhoz, Zápolya György azt mondá a másik apródnak:~–
339 XXVII  |                halálra sebesülve. Zápolya György ott állt fölötte, a véres
340 XXVII  |             csapással kettéhasítá Zápolya György fejét.~Erre megint a Zápolya
341 XXVIII |                  udvari káplánja, Szerémi György, aki mindazt a sok érdekes
342 XXVIII |                   a „fehér barát”, Fráter György, akinek a neve, mely alatt
343 XXVIII |                 lengyel királynak.~Fráter György egy tivornya alkalmával,
344 XXVIII |                   végig a hátán.~– Ejnye, György barát, de átkozott rossz
345 XXVIII |              hozta elő ezt a mesét Fráter György. Messzelátó terve volt azzal,
346 XXVIII |                 sorba meghalt mind a hat, György káplán temette el őket egyenkint. –
347 XXIX   |                volt a stúdiumának.~Fráter György nógatására, hogy tenni is
348 XXIX   |                ellene Sforza Bona.~Fráter György tudta azt jól; de neki zár
349 XXIX   |             kegyetlen játékot űzi.~Fráter György tudta azt jól.~– Én rablókkal
350 XXIX   |                uram! – mondá ekkor Fráter György Zápolyának. – Azt látom
351 XXX    |            szeszélyes kívánságait.~Fráter György tisztában volt már a helyzettel.
352 XXX    |              szemei mereven néztek Fráter György arcába.~A barát apostoli
353 XXX    |                   kezeibe letenni. Fráter György két ezred válogatott lengyel
354 XXXI   |                 lengyel főnemes és Fráter György. Még Verbőczyvel sem közölték
355 XXXI   |                   uralkodol.~Mikor Fráter György a király belső szobájából
356 XXXI   |             megszólítá.~– Mi lelt, Fráter György? Miért vagy oly szomorú?~
357 XXXI   |                   Nem is várta meg Fráter György a druszája visszatértét,
358 XXXI   |                   vele), már akkor Fráter György egy kész hadsereggel járt
359 XXXI   |          szétverték az ellenséget.~Fráter György e diadalhírrel tért vissza
360 XXXI   |                  segítségére.~Amíg Fráter György a magyar híveket nyerte
361 XXXI   |               volt említve egyszer Fráter György történetében, s még egyszer
362 XXXII  |               vívni, azt elvégezte Fráter György papokkal és asszonyokkal.~
363 XXXII  |            élelműkről gondoskodni.~Fráter György, kitanulván ezeket az állapotokat,
364 XXXII  |          Csakhamar azonban előjött Fráter György a magyarádi hegyek mögül
365 XXXII  |                 szépen foglalta el Fráter György Báthory István erős várát
366 XXXIII |                   Ferenc barát meg Fráter György.~Mikor hajnalra kelve megérkezett
367 XXXIII |                voltak a három pap, Fráter György, Frangepán Ferenc és Szerémi
368 XXXIII |               Frangepán Ferenc és Szerémi György; a három főúr volt Verbőczy,
369 XXXIII |               ország történetében.~Fráter György nem állhatott ellent a szívének.
370 XXXIII |               kérdezé a nagyúr.~– „Fráter György.”~– Nem fog nálam feledékenységbe
371 XXXIV  |               szomorkodni látta őt Fráter György, odament hozzá, és megszólítá.~–
372 XXXIV  |            odafenn az égen, uram?~Szerémi György serény volt, és tudós a
373 XXXIV  |                    Hogyhogy tudod te ezt, György atya?~– Hát nézzétek ezt
374 XXXV   |                   álmodott, s amit Fráter György Lengyelországban megjósolt
375 XXXV   |                  látott szemtanú, Szerémi György káplán.~Mást énekelnek azonban
376 XXXVI  |          mindössze a két barát (Ferenc és György), Verbőczy és Petrovich.
377 XXXVI  |                   könnyhullatását; Fráter György. Összefont karokkal ott
378 XXXVII |             Magyarországon – monda Fráter György a királynak, midőn egy este
379 XXXVII |              nevében intézkedésre.~Fráter György azon kezdte, hogy lement
380 XXXVII |              szétküldé a biztosait Fráter György bort, búzát vásárolni.~Azon
381 XXXVII |                   is adták a bort.~Fráter György potom áron felvásárolta
382 XXXVII |                   volt az életnek. Fráter György nagy társzekerekkel hordatta
383 XXXVII |            papiros volt.~Azt ugyan Fráter György megint mind átvette készpénz
384 XXXVII |               volt a fődolog: hogy Fráter György rendszere mellett nem lehetett
385 XXXVIII|               lett volna abból, ha Fráter György nem áll a résen.~János királynak
386 XXXVIII|            János-párti vezérekhez.~Fráter György ismerte jól az embereit;
387 XXXVIII|                együtt. A király és Fráter György pedig egy oszlop mögé voltak
388 XXXVIII|                  sem a király, sem Fráter György. De titokban úgy intézkedének,
389 XXXVIII|             felkapott a párkányra.~Fráter György megragadta a király kezét.~–
390 XXXVIII|                 Jó szerencse, hogy Fráter György és Frangepán, a két barát,
391 XXXIX  |                  birtokán.~Egyedül Fráter György volt János királynak igazi
392 XXXIX  |                   mint ez a barát! Fráter György egymaga annyit ér, mint
393 XXXIX  |              ezúttal is résen állt Fráter György.~Midőn a követet a király
394 XXXIX  |                  tükörbül meglátta Fráter György, hogy a követ, dolmánya
395 XXXIX  |            aprítani az orgyilkost.~Fráter György kivette őt a kezükből.~–
396 XL     |            harmadszor is ellopják.~Fráter György észrevevé, hogy a király
397 XL     |             kegyetlen lenni: amióta Dózsa György halálra kínzásáért vaksággal
398 XL     |                 kócsagot vadászni.~Fráter György legelőször is Grittinél
399 XL     |             törökül mondja azt el.~Fráter György azon kezdé, hogy a király
400 XL     |                  lesznek betöltve?~Fráter György elmondta sorba, amit a királlyal
401 XL     |                      Hát ugyan te, Fráter György, a magad számára mit választottál?~
402 XL     |                   az alkalom, hogy Fráter György elővegye egész színjátszó
403 XL     |             Gritti. – De engem te, Fráter György, ezzel az alázatos pofával
404 XL     |                 büszke lélek vagy.~Fráter György átlátta, hogy ez az alakoskodás
405 XL     |                  fog illeni hozzá. Fráter György mester volt a színjátszásban.
406 XL     |               írásért – monda neki Fráter György. – Ott lakom a királyi várban.~–
407 XL     |                fel énhozzám az írásoddal, György barát – veté oda, félre
408 XL     |                   vakbuzgó mozlem. Fráter György elhallgatta, amit gondolt: „
409 XL     |                razul Allah!”~Mikor Fráter György felkerült a kalyiba elé,
410 XL     |                  léhűtők! – kiálta Fráter György a pákosz suhancokra, s a
411 XL     |               volt, akkor belépett Fráter György a palánk ajtaján; hanem
412 XL     |            képével. Azt hiszed te, Fráter György, hogy engemet is olyan könnyen
413 XL     |                  mint a Messiáson.~Fráter György kebléhez ölelé Memhet béget,
414 XL     |                igazi képét – monda Fráter György. – Végezzük a hivatalos
415 XL     |                   a nádat.~S azzal Fráter György szép nyugodtan aláírta mind
416 XL     |               elképedve a tolmács.~Fráter György nyugodtan törülte a sűrű
417 XL     |                   történt az, hogy Fráter György helyettesíté a névaláírását.
418 XL     |                 királyi várba, ott Fráter György fogadta őket, eléjük téve
419 XL     |             találta sehol a levél.~Fráter György sorba elmondá a királlyal
420 XL     |                   várta, hogy erre Fráter György azt fogja mondani: „Ez pedig
421 XL     |          méltóságos urak, maradok „Fráter György”.~Hiszen címezhette volna
422 XL     |                  mögött csúfolták: Fráter György.~– Azonban még egy új hivatalt
423 XL     |             bizonyosra vette, hogy Fráter György azt fogja mondani: „Az én
424 XL     |              komolyan szólt a baráthoz.~– György apátúr! Nagyon kérlek, ne
425 XL     |                 érseki tisztséget?~Fráter György úgy tett, mint aki oltani
426 XL     |                  nyugodtan – mondá Fráter György. – Üljetek le a helyeitekre.~
427 XL     |                  ne térjen – mondá Fráter György. – De mármost arra kérlek
428 XL     |                  gondoltam – szólt Fráter György. – Jól fegyverzett, ágyúkkal
429 XL     |                 ötvenezer aranyat, Fráter György? – kérdé szelíd lenézéssel
430 XL     |          templomaik is voltak már.~Fráter György pedig komolyan hozzálátott
431 XL     |                   budai urak, hogy Fráter György feltalálta a „leo ruber”-
432 XL     |                aranytermő hegyre.~Szerémi György írja a maga klasszikus latinságával:~„
433 XL     |               nyert aranyat azután Fráter György pénzül kiverette a saját
434 XL     |              gyónás révén megkapta Fráter György a Gritti által küldött leveleket.
435 XL     |           elküldözze. Csakhogy azt Fráter György nem cselekedte.~Három levél
436 XL     |              volna-e fel a levelet Fráter György?~Tudta jól, hogy főbenjáró
437 XL     |                levél olvasása után Fráter György a felhőkön ült, s onnan
438 XL     |              bizony nem gyónta meg Fráter György senkinek – jó cselekedet
439 XL     |       megtörténhetőnek hitte volna Fráter György, kétségbe kellett volna
440 XL     |         Sztambulból visszaérkezik.~Fráter György a kivert aranyakat is magával
441 XL     |                   király idejében.~Fráter György kérdőre vonta a várnagyot.~
442 XL     |                Majd segítünk ezen.~Fráter György felment a királyhoz jelentést
443 XL     |              visszavonult, áthívta Fráter György az urakat a saját szobájába.~–
444 XL     |              hátunkon lesz – szólt Fráter György. – Hát még nincs híretek
445 XL     |                 Mit hoz Gritti? De Fráter György nem volt okos beszédre bírható.~–
446 XL     |                 mondá ezt meg neki Fráter György.)~Laszkó Jeromosnak nagyon
447 XL     |              kérdé ártatlan képpel Fráter György.~Laszkó akkor vette észre
448 XL     |        Lengyelországból ismerősöm.~Fráter György megvakargatta a szőrös fülét,
449 XL     |                  csuhája zsebében!~Fráter György az ország tanácsurainak
450 XL     |             Zápolya zavarban volt. Fráter György tudatá ugyan vele, hogy
451 XL     |               kapta meg a levelét; Fráter György pedig áhítatosan fölnézett
452 XL     |             voltak szeppenve; csak Fráter György nézett féloldalt igazi szerzetesi
453 XL     |                kerültek! – gondolá Fráter György.)~Gritti tovább beszélt.~–
454 XL     |                  ott rejtette el.~(Fráter György sejtett valamit: „Ez a Kristóf
455 XL     |            elmenekült a várból. Őt Fráter György értesíté Gritti pogány szándékáról,
456 XL     |                vigye utána Budára.~Fráter György azonban, amidőn látá, hogy
457 XL     |                kiáltá elszörnyedve Fráter György. – Hát te akarsz példát
458 XL     |           kivégzés hírei, melyeket Fráter György által tudott meg, mikor
459 XL     |                  erdélyi vajdának.~Fráter György nem szólt a királynak erről
460 XL     |                számadástól. Csupán Fráter György volt a király mellett.~De
461 XL     |                   királyom – mondá Fráter György. – Íme, hogy világosan lássad,
462 XL     |                   elmenekülhetett.~Fráter György azt mondá Memhet bégnek,
463 XL     |                 szerezte Ártándyt.~Fráter György aztán megnyugtatá a királyt,
464 XL     |                 benne része, hanem Fráter György keze igazgatta ezt így,
465 XLI    |                 hévvíz partján ült Fráter György, egy levágott fatörzsbül
466 XLI    |                  faja a nemzetből?~Fráter György képzeletében az elvonuló
467 XLI    |                 fényes lótuszokra.~Fráter György hódolatteljesen felállt
468 XLI    |              hozzád kegyosztásért.~Fráter György elfogadta a megfordított
469 XLI    |                 felállt a helyéből Fráter György.~– Fölséges uram. Midőn
470 XLI    |                   kővel?~Tudta azt Fráter György nagyon jól. Zápolya nagyon
471 XLI    |               Uram király! – mondá Fráter György. – Te nem fogsz többet a
472 XLI    |                 És most már ő volt Fráter György vendége ugyanabban a házban.~
473 XLI    |               ugyanabban a házban.~Fráter György, mint új püspök, igen jól
474 XLI    |                  országos dolgok”. Fráter György pedig megfordítva tálaltatott,
475 XLI    |                  Martinuzzi Utyessenovics György nagyváradi püspök uram!
476 XLI    |           fölséged – engesztelé őt Fráter György. – Ha már nyíltan az én
477 XLI    |             lelkem könnyebbségére?~Fráter György az egész úri társaság nagy
478 XLI    |                  misét celebrálni. Fráter György a Laszkó halálos ítéletét
479 XLI    |                   életben tudja. – Fráter György pedig nem akarta, hogy lengyel
480 XLI    |                   lássalak!~Azután Fráter György ötlött a szemébe. Annak
481 XLI    |                  Utyessenovics Martinuzzi György: hát nem úgy híják, hogy „
482 XLI    |            lakomában lesz részünk!~Fráter György felvilágosítá a palatinust,
483 XLI    |        pincekulcsot.~Tudta azt jól Fráter György, hogy miért sietnek Váradra
484 XLI    |          egyháznagyi méltóságában.~Fráter György elmondá a királynak, miszerint
485 XLI    |                  Zápolya-kincstárt Fráter György Nagy-Váradig. Útközben prédikált
486 XLI    |               nyolcat ütött.~Amint Fráter György fölfelé mendegélt, szemben
487 XLI    |        egészségének meg ne ártson.~Fráter György mindig attól féltette Zápolyát,
488 XLI    |              rekedt volt a hangja.~Fráter György azzal a különös adománnyal
489 XLI    |                   Köszönöm – monda Fráter György. – Nem ihatom reggel bort,
490 XLI    |             illusztris vendégeket.~Fráter György nagyot fohászkodott. Rossz
491 XLI    |            kétheti vendéglátásért.~Fráter György a hallgatásból is értett.~
492 XLI    |              eléje a király, mikor Fráter György belépett a szobájába. –
493 XLI    |            ásított.~S azután, hogy Fráter György nem kezdett hozzá a leckézéshez,
494 XLI    |                  az önigazolást.~– Látod, György, ezzel én tartoztam Tarnovszkynak:
495 XLI    |         tolmácsánál; de ez biztos.~Fráter György nem akarta ennek a titoknak
496 XLI    |             szemléletével.~Mielőtt Fráter György elhagyta volna a királyt,
497 XLI    |             földesura Debrecennek?~Fráter György nem mondhatta meg az okot
498 XLI    |                egy név említtetik, Szécsi György uramé, ki szintén hivatalos
499 XLI    |                  Martinuzzi Utyessenovics~György püspökhöz, efféle tartalommal:~„
500 XLI    |                karikacsapás.~Mikor Fráter György elolvasta azt a debreceni