Fezejet

 1 XXIX  |     visszafoglalása ügyében. Irt a szász nagyfejedelemnek, ki azon
 2 XXIX  |            akire János királynak a szász fejedelemhez írott levele
 3 XXIX  |        megérkezett a kengyelfutó a szász fejedelem levelével, melyben
 4 XXIX  |         még jobb híreket hozott.~A szász sereg meg is indult, mégpedig
 5 XXIX  |       Ellenben ismét levelet írt a szász fejedelemhez, sürgetőn kérve,
 6 XXIX  |            amelyben ez arra kéri a szász fejedelmet, hogy őszre fordulván
 7 XXIX  |   táborozni. Azért jobb lesz, ha a szász segélyhad nem jön be az
 8 XXIX  |         levelet vitte el a futár a szász fejedelemhez.~A szász fejedelem
 9 XXIX  |            a szász fejedelemhez.~A szász fejedelem aztán erre a levélre
10 XXIX  |        csak nem jöttek ki sehol.~A szász fejedelemmel való felsülése
11 XXX   |            felé nyújtva, súgá:~– A szász fejedelem aranyai!~A királyné
12 XXX   |       eltéve. A hordók pecsétjén a szász fejedelmi címer.~– Minő
13 XL    |         szállásra betért, az éppen szász volt. A török vendég tiszteletére
14 XL    |       vendég tiszteletére még több szász atyafi odasereglett, ki-ki
15 XL    |            akit utol akart érni.~A szász atyafiak azonban nagyon
16 XL    |        ember, okos ember volt az a szász atyafi, aki a pribéket agyoncsapta!~
17 XL    |       Czine mintye, oláh! Falakra, szász!~S a kiáltó szónak roppant
18 XL    | templomudvarba, melynek kazamatái, szász mód szerint, egyúttal az
19 XLI   |       adott, annak sajátja volt; a szász fejedelem eltévedt küldeménye:
20 XLIII |          fejedelemség, azok közt a szász, porosz és württembergi
21 XLVIII|        most nem volt gondja, egyik szász városbul a másikba járhatott
22 LI    |        róla, hogy magyar, székely, szász és oláh mind egyszerre azt
23 LII   |           előtte, éppúgy az iparos szász városok kapui s a székelyek
24 LII   |  lutheránusok voltak, s azok közül Szász Móric magát Melanchton Fülöpöt
25 LIV   |    fölöttük egy barát uralkodik; a szász követek keseregtek ellene
26 LV    |            volna a vitézségüket. A szász fejedelmet, Frigyes Jánost,
27 LV    |        ezáltal azoknak a magyar és szász uraknak, akik a török, oláh,
28 LVI   |    lehetett emelni; ott székely és szász nem szolgált úrnak: de Nagy-Magyarországon