Fezejet

 1 II    |             szónál nagyot szikráztak a szemei. A fegyvert hagyjuk a végső
 2 V     |            arcát. Arcszíne fakósárgás, szemei ónszínű karikák közé mélyedve,
 3 V     |             őrködik fölöttük.~A király szemei felvillantak; sovány arcát
 4 VIII  |             túlvilágon.~Ott halt meg a szemei előtt.~Egész éjjel gyónt
 5 VIII  |                belépett hozzá. Zápolya szemei keresték a kifejezést a
 6 VIII  |            szentséget nem látják meg a szemei, ahogy a legenda mondja? –
 7 VIII  | megkönnyebbülten felsóhajt. – Látják a szemei a szentséget. Tehát igaz
 8 XIII  |            sötétveresre gyulladt ki, a szemei égtek, és nem jött könny
 9 XIII  |            dicsőült mosolyra torzulni, szemei valami túlvilágba látó fényben
10 XIV   |          kármin, ajkai nevető pirosak, szemei szerelemragyogók, szemöldökei
11 XIV   |                az odatapadása előidéz. Szemei bámulva kérdezik: „Ki vagy
12 XIV   |          termete a kegyes férfiúnak. A szemei alig látszottak ki az arcából,
13 XIV   |             pofája majd beszakadt, s a szemei kidülledtek a soványságtul.
14 XVIII |      pillanatban a kardjához kapott, a szemei szikráztak. Azután csendesen
15 XXIII |            néhanapján az ifjú királyné szemei milyen kedvteléssel keresték
16 XXIII |         hazájáért. Most már a királyné szemei akkor villannak fel, ha
17 XXVIII|         fátyolát. Pirosfehér arca, tűz szemei, fekete haja, mosolygó ajkai
18 XXX   |      keresztapja lenni. Nagy, sötétkék szemei elárulták ábrándos lelkivilágát,
19 XXX   |               amíg az ifjú királyleány szemei megteltek könnyel. Felemelé
20 XXX   |        összehúzott szemöldökei, ajkai, szemei parancsolák férjére a hallgatást.
21 XXX   |               királyné arca elsárgult; szemei mereven néztek Fráter György
22 XL    |             ostromát és védelmét lelki szemei előtt végignézi! Az maga
23 XLI   |          király megölelte a barátot. A szemei megteltek könnyel.~– Eddig
24 XLI   |               nyíltak fel János király szemei. Felugrott a karszékéből.~–
25 XLVIII|           félhalott; szótlanul: csak a szemei beszéltek még a főurakhoz.