Fezejet

 1 XLI |           Te nem fogsz többet a debreceni kolostorban megszállni.~–
 2 XLI |     hivatalos volt, de aki igaz debreceni ésszel ekképpen okoskodék:~–
 3 XLI |          Máskor legyen eszük.~A debreceni polgárok aztán hazamentek,
 4 XLI |         egy szekérre (egy olyan debreceni szekéren sok barát elfér),
 5 XLI |   Fráter György elolvasta azt a debreceni levelet, az első indulatja
 6 XLI |        haragra lobbant, amint a debreceni levelet elolvasta; kirohant
 7 XLI | koronáját! – kiálta a szavába a debreceni bakter. – Így nem tudhatja
 8 XLI |       követe vagyok.~– Én meg a debreceni bíró követe vagyok! Akinek
 9 XLII|       rekeszté vala meg, hogy a debreceni refraktáriusokat a barátelűzésért
10 XLII|        is szólt semmit az egész debreceni dologrul Fráter Györgynek;
11 XLII|         képzelte Török Bálint a debreceni plébánost. Domború, jól
12 XLII|         török szultánnal. Itt a debreceni nagytemplomban olvastam
13 XLII|          Legyek én pogány; de a debreceni közösség igaz hivő katolikus
14 XLII|         mi a húsvéti lakomája a debreceni apátplébánosnak!~Azzal kihúzta
15 XLII|        egy fekete retek.~– Ez a debreceni apátúrnak mindennapi eledele,
16 XLII|  szertartás felfüggesztetett. A debreceni apátplébánus pedig egy erős
17 XLII|        mely okokat hozzon fel a debreceni apátplébánus előtt, hogy
18 XLII|    gyermeket otthon hagyták. A „debreceni szem” előre lát! Zűrzavart
19 XLII|        magával hozván a kétszáz debreceni huszárt, akiket a király
20 XLII|     tegnapelőtt tudtam az egész debreceni dolgot. Az én perspektívám
21 XLII|      felhívatá a magával hozott debreceni kántáló diákokat, kik harmóniás
22 XLII|      Tehát csak hadd énekelje a debreceni kántus a zsoltárt, Tinódi
23 XLIV|    Zápolyához szított, akinek a debreceni zwingliánusok és a székesfehérvári