Fezejet

 1 I     |        celláknak tűntek fel.~A fiatal katona egészen meg volt igézve
 2 I     |         Szente uram. S azzal a bámuló katona szeme láttára előhúzá az
 3 I     |            akik közel voltak hozzá.~A katona szabályos léptekkel járult
 4 I     |            vállára ütött Györgynek.~– Katona! Bolondot cselekedtél. A
 5 II    |            legényt keres, aki fiatal, katona volt, talpig becsületes,
 6 II    |      ijedtében.~– Meg ne egyél, vitéz katona! Úgyis odavezetlek.~S átvitte
 7 II    |            öve tokjába illeszté.~– Te katona voltál? – kérdezé Zápolya.~–
 8 II    |             Kardforgatáshoz? Hát kend katona volt? Tán éppen lovas katona?
 9 II    |          katona volt? Tán éppen lovas katona? Jaj, ne mondja! Mert mindjárt
10 II    |      furcsának találta az állapotját.~Katona korában sokszor meg kellett
11 VI    | kandallófűtője, tudatlan, bárdolatlan katona; és egyszerre apátúr! A
12 XV    |        küldeni. Az sincs. Se pénz, se katona.~A történetíró összegyűjt
13 XXI   |               rendesen; pedig aki nem katona, az is elvenné ám a zsoldot.~„
14 XXII  |            pénz.~Addig pedig nem volt katona.~Tomory Pál azt izente,
15 XXIII |       születésű hazánkfia lévén, mint katona igen jó ekzekutor volt,
16 XXX   |                 De látod, leánykám, a katona zsoldot is kér. Nem elég,
17 XXXIII|             három pap van, s csak két katona.~– Van katonám elég – felelt
18 XXXIII|         szakállas pap valamikor lovas katona volt, vitéz harcos. Amin
19 XXXIX |          Ferdinándhoz: vitéz, vakmerő katona.~Hobardanácz azzal a feltett
20 L     |              vagytok?” Arra egy német katona úgy szúrta hasba az egyik
21 LIV   |           pedig engesztelésül küldött katona helyett nyolcszáz szekér