Fezejet

501 XLIII  |              az érseket zavarba hozza. Már azt is tudta, hogy Károly
502 XLIII  |              Frangepán is kapkodhatott már a levegőbe az elrepült bíbornoki
503 XLIII  |                amiknek közeledtéről én már régebben értesülve voltam
504 XLIII  |               De van egy nagyobb, s az már a mienk. Maga Szolimán szultán,
505 XLIII  |            amit legjobbnak gondolsz.~– Már tettem. – Nem várhattam
506 XLIII  |          bírunk. Őfelsége János király már elrendelé, hogy amint megérkezel,
507 XLIII  |            kegydíjul ígért neked.~– Ez már „szó” volt. Okos szó. –
508 XLIII  |      Gyulafehérvárott van letéve.~– Ez már szép „szó” volt! Ez éppen
509 XLIII  |               legkedvesebb fiam!” Most már tudod, hogy micsoda „szót”
510 XLIII  |              György; pedig itt volt az már a kincstárban. A király
511 XLIII  |               kukorít és csilingel. De már az ajánlatot nem lehetett
512 XLIII  |      fenyegetőzés és szitkozódás, mely már csaknem tettlegességekre
513 XLIII  |         értesíteni, hogy nem szükséges már a várvédelemmel fárasztania
514 XLIII  |              melyet régóta rejtegetett már; a levél pecsétjén megismerte
515 XLIII  |                fellélegzeni. Sejtették már, hogy mit főzött ki ez a
516 XLIII  |              szultán elé. Nem rettegek már az ellenségeimtől, amióta
517 XLIII  |             aminőt régen nem hallottak már tőle. – Úgy jöjjön még egyszer
518 XLIII  |                lundeni érsek útban van már az új békepontozatokkal.
519 XLIII  |        királynénk, „Lengyel Izabella”.~Már erre a szóra nem is lelkesedés,
520 XLIV   |          király zászlói alá. Láttuk őt már mint János király koronaőrét,
521 XLIV   |             szerencséje volt. De annak már ottan jól elkészítette a
522 XLIV   | visszavezérelte.~Többször feljegyeztük már, hogy az akkori magyaroknak
523 XLIV   |           átadhatá annak a nőnek, akit már a keresztelőmedencénél kiválasztott –
524 XLIV   |           Székesfehérvár felé. Ez úton már János király egy hintóban
525 XLIV   |           természetünknél fogva is (ez már el van ismerve) az erényességre
526 XLIV   |             mind adót fizetnek? S most már katonát sem kell neki tartani,
527 XLV    |              kisböjt megtartásához.~De már ezt János király nem hagyhatta
528 XLV    |               nem cselekedtem.~– De ez már a negyedik nap. Felségednek
529 XLV    |             Székesfehérvárra. Felséged már a negyedik napot üli itten.~–
530 XLV    |                három nap elég: a többi már csak hivalkodás. – Nem jut-e
531 XLVI   |              árát kétszeresre fölverte már a barát. (Akkor ez halálos
532 XLVI   |              reggel sírt, mérgelődött, már enni sem akart: undorodott
533 XLVI   |           előtt.~A bűn súlya több volt már, mint az érdemeké.~Rögtön
534 XLVI   |        imádkozva szabad közelíteni.~De már átölelve tartá a király
535 XLVI   |                ami a Bárcaságon terem: már a szakácsnak át is adtam.~–
536 XLVI   |              most azzal alkuszik; most már többre, mint Erdélyre: egész
537 XLVI   |           népnek egyik király sem kell már, se János, se Ferdinánd.
538 XLVI   |               lesz Horváth György?~– Ő már többször járt a magas portán,
539 XLVI   |       jelenlétében fogadta.~A királyné már akkor tudta a nagy titkot.
540 XLVI   |               Jó étvággyal evett, mint már régóta nem. S minden jól
541 XLVI   |               azt a lencsét nem hozzák már?~Bizony hozták, felékesítve
542 XLVII  |               harci kedvében, aki most már naponkint hadcsapatokat
543 XLVII  |              jótartást:~– Uram, vegyük már elő azt a mappát, s mutasd
544 XLVII  |             szerencséltetném.~– Hiszen már vissza is jöttél Sztambulból,
545 XLVII  |             találj vacsorálni; mert az már „Pilátusnál van vacsorán”,
546 XLVII  |               az ellen nem hadakozhat.~Már erre Zápolya kifakadt.~–
547 XLVII  |            erre Zápolya kifakadt.~– De már, édes barátom, Bálint! Kétszer
548 XLVII  |               esküdt fegyvertársad; de már harmadszor ismételve kezd
549 XLVIII |            különös tréfára fogták. Azt már a verebek is csiripelték,
550 XLVIII |               A nyomában érkező hírnök már azt is meghozta, hogy a
551 XLVIII |          vezére, útjokat akarta állni, már akkor el is temették Zápolyát
552 XLIX   |           török rabságából.~De Perényi már akkor nagy fordulást tett.
553 XLIX   |                 István Zsigmondot, aki már hat hónapos ember volt,
554 XLIX   |              hogy Magyarországon nincs már több király, csak Ferdinánd.”~
555 XLIX   |            készületről odafenn. Másnap már az egész tábor zajongott,
556 XLIX   |           egész csapatjával együtt. De már későn volt; az egész seregét
557 L      |               fegyverbe öltözik!~Arról már régen letett, hogy a magyarságáért,
558 L      |                magyar! Ott vannak azok már mind a mohácsi mezőn eltemetve!
559 L      |        megértették a beavatottak, hogy már csak legjobb lesz így. A
560 L      |              Én ezt a kis tért, melyet már a barátok is kertnek használtak,
561 L      |            Baranyábul előkerült volna, már akkor a budai hegyeket megszállta
562 L      |               újból az ellenfele: akit már egyszer olyan nagy kudarccal
563 L      |         eljöttél abba az árokba, amibe már egyszer beleestél? Ugyan
564 L      |                 eléggé meg vannak azok már rémülve anélkül is. Ne töltesd
565 L      |        Visszavonom az ítéletemet; most már látom, hogy helyes eszű
566 L      |               roppant nagy rést törtek már a bástyafalon, éppen a királyi
567 L      |                Perényi naszádosai, kik már az Ország-nemzetség házáig
568 L      |           midőn a királyné elé járult, már akkor nem volt az arca füsttől
569 L      |             fogytán voltak. A várőrség már a lovakat emészté fel. A
570 L      |              hintóslovaira is rákerült már a sor. Ami aprómarha volt,
571 L      |             utolsó tehenet is levágták már, mert a széna is elfogyott.
572 L      |               féltek, mint a némettől.~Már a hosszú ostrom alatt akadtak
573 L      |               az úton, amelyen eljött.~Már akkor Mineróna hercegnő
574 L      |         királyi palotát elhagyni.~Most már látták az ostromlók, hogy
575 L      |         kíséretében. A budai helyőrség már akkor az utolsó lovak húsát
576 L      |            velük szemben; de közeledik már maga Szolimán szultán a
577 L      |              elhozni magával.~Csakhogy már ekkor a visegrádi út el
578 LI     |             monda a nagyúr. – Hát most már a gyermekek semmit se lássanak
579 LI     |             agát (azt a bizonyost, aki már a kis király lábait csókolta)
580 LI     |         legidősebb udvarhölgye, akiket már nem fenyeget közvetlen veszély
581 LI     |               aki lovon ült (a többiek már mind felebédelték a lovaikat),
582 LI     |             Verancsics és Török Bálint már színről színre ismerének,
583 LI     |                 hogy mi történjék most már Buda várával, Magyarországgal.
584 LI     |               kettő-három. Mikor aztán már voltak valami háromezren
585 LI     |              kezünkön-lábunkon érezzük már a békó szorítását.~A szultán
586 LI     |               Abban a sátorban találta már Török Bálint Majláth Istvánt.~
587 LI     |               kacagott rajta. Nem volt már az a bamba képe, amit a
588 LI     |          sakkot a napok végéig; s most már igazán fegyvertestvérek
589 LI     |           Török Bálinttal összekerült, már csak két mankón tudott járni,
590 LI     |            szónokolt folyékonyan, most már csak egyen tudott beszélni:
591 LI     |               uraknak:~– Eszerint most már semmi egyébre ne legyen
592 LI     |           Tisza-Varsányba megérkeztek, már csak fele volt meg a szpáhiknak. –
593 LII    |         FEJEZET ~A fekete herceg~Mikor már a királyné udvarhölgyei
594 LII    |      népzsaroló mindegyik. – Most azok már mind elmúltak: ő maga maradt
595 LII    |              mind morogni: „Ez a barát már meg az erdélyi vajdaságot
596 LII    |               herceget, hogy mozduljon már, vigye őket Buda vára alá:
597 LII    |      szándékáról, s ajánljon neki most már százezer aranyat évi adó
598 LII    |      ezredeséhez, hogy trombitáltasson már, rúgassa neki a katonáit
599 LII    |               azonnal összeült, s most már sietve és nem temporizálva,
600 LII    |                a rendeletet, hogy most már fussunk, a magyar lovasság
601 LII    |                ellenség mind elfogyott már.~Újaknak kellett támadni –
602 LIII   |                Szolimán betörése. Most már büntetni jött. A Ferdinánd
603 LIII   |   keresztülvágta magát a szpáhikon: de már nem tudott Székesfehérvárra
604 LIII   |              Fehérvár alá; melyet most már csak a hajdúk és a talián
605 LIII   |                a németeknek: „Álljatok már, egy nap ti a falakra, mi
606 LIII   |              vitéz hajdúk aztán, mikor már látták, hogy a török had
607 LIII   |            szoktatok. Most énekeljetek már hozzájuk: segíts, Szent
608 LIII   |        hadsereget Pozsonynál; de mikor már Ferdinánd király meg akart
609 LIII   |           rimánkodtak, hogy meg vannak már elégedve: ne folytassa tovább
610 LIII   |        katolikus hitre.~– Most vagytok már megnyugtatva – mondja nekik
611 LIV    |                akadályozza. A királyné már a saját jegypénzét költé:
612 LIV    |          mihelyt az olvasni megtanul. (Már hétesztendős volt.)~És Fráter
613 LIV    |               volt felhalmozva.~Hát ez már okos beszéd! Az ilyen cáfolattól
614 LIV    |               jó ember a barát, s most már fel lévén világosítva, átlátja,
615 LIV    |            Péter; temesi gróf uram. Ez már mégsem kegyelmedhez méltó
616 LIV    |              ló?~– Az a kis ló itt van már az udvaron felnyergelve.
617 LIV    |      miatyánkot végig. Másodszor aztán már elmondta magától. Olyan
618 LIV    |             Fráter György. – Petrovich már nem fért el. Neki oda alant
619 LIV    |               nyelven, hogy a „főbíró” már őneki teljes számadást terjesztett
620 LV     |                átengedése végett. Most már a szepesi hercegség helyett
621 LV     |           magyar fájdalmaktól. Egyszer már el akart szökni fiastul
622 LV     |                 de ő azt felelte, hogy már lekötötte a szavát. S keresztény
623 LV     |           akárki országa van ott. Most már ő mondta, hogy át kell adni
624 LV     |              élet!~Mindenki ezt akarta már. A török kényúri követelés
625 LV     |         beleegyezett; a királyné mehet már a fiával az opuliai hercegségbe,
626 LV     |              Fráter György odaérkezék, már akkorra nagy rést lövének
627 LV     |             Dominus vobiscum”, – de mü már ott vagyunk, hogy „Secula
628 LV     |              itt marad. A többit tudod már. Aki kettőnk közül itt marad
629 LV     |    végigpusztította a Maros vidékét, s már itt ül az előhada Déva várában,
630 LV     |            dicső barátomat megváltotta már a jóságos Isten, s török
631 LV     |       Magyarország felől, s előhadával már elfoglalva tartá Dévavárát,
632 LV     |               felé; de annak a kapuját már elállta Török János, ki
633 LV     |                Egy ő maga Török, János már vala; Hegyes tőrrel derékban
634 LVI    |     megmentésére”.~Tíz év óta sikerült már neki ezzel a kettős arccal
635 LVI    |              forraltak ellene, s mikor már Fráter György annyira vitte
636 LVI    |         cseréljen jegygyűrűt!), amidőn már Ferdinánd király és Károly
637 LVI    |          Nádasdy magyar serege, s ezek már Debrecen alatt táboroztak:
638 LVI    |             együtt.~Fráter György most már félretett minden kíméletet:
639 LVI    |              szándékaihoz.~Kolozsváron már egybegyűltek az ország rendei,
640 LVI    |               a lakodalmát ülik (ahhoz már elég idős), s nemsokára
641 LVII   |            megtört lélek vagyok. Nincs már egyéb óhajtásom, mint egyedül
642 LVII   |            tudom, őszentsége, Pál pápa már elküldé kegyelmed számára
643 LVII   |           ilyen szerződés köttetett.~– Már meg is tudta. Azt hiszed,
644 LVII   |                ezredei el is foglalták már Temesvárt, Lippát, saját
645 LVII   |               kérdezhetsz tőlem, amire már magad megfeleltél. Azt mondád;
646 LVII   |           öregre, akinek úgyis mindegy már, akár szereti a szultán,
647 LVIII  |               odaszámítva.~Szokolovics már október elején Lippáig hatolt
648 LVIII  |            monda Fráter György. – Most már harcolnak a magyarok.~És
649 LVIII  |        olyanforma izenettel, hogy most már vége a csúfságnak, jön a
650 LVIII  |                Török Jánossal, ki most már ezredet vezényelt. A szpáhikkal
651 LVIII  |                György ezeket a leveket már nem olvasá.~