Fezejet

 1 I  |         királyné magas, nyúlánk hölgy, fehérpiros arccal, vékony
 2 III|         Delilával. Az a csábító hölgy, fedetlen bájaival, olyan,
 3 IX |  észrevevé, hogy amint az olasz hölgy helyet foglalt, a lengyel
 4 IX |     kincs meghozóját.)~Az olasz hölgy legyezője mögül súgva szólt
 5 IX |        S hová innen?~– Egy szép hölgy látogatására.~Azt tudta
 6 IX |         belépett rajta az olasz hölgy.~A pompás gránátszín brokát
 7 IX |  Borbála királynét? – kérdezé a hölgy.~– Ismertem.~– Neked gyónt
 8 IX |      Istennek adta át lelkét.~A hölgy arcán oly élénken volt kifejezve
 9 IX |        Urának mondja el.~Erre a hölgy kétszer hallatott valami
10 IX |        vagyok a te gyóntatód.~A hölgy egy álomlátó elmeredő arcával
11 IX |      könnyeket. Aztán a bűnbánó hölgy fejére tette a kezét.~–
12 X  |  barátjának) nagyon magas rangú hölgy volt: több egy hercegnőnél.~
13 X  |   esetben, ha egy tiszta erényű hölgy, azért hogy szüzességét
14 XLI|        előtt, egy kétségbeesett hölgy, szétszórt hajakkal, keresztültört
15 XLI|       más, csak a meghittek.~„A hölgy megragadá a szultán köntösét
16 L  |        szerzek.~Erre mind a két hölgy nevetésre fogta a dolgot.~–
17 LIV|        A két, jókedvre derített hölgy kétfelül karonfogva a kedves
18 LIV| küldenek, férfi viszi hölgyhöz, hölgy viszi férfihoz; arra letérdepel:
19 LIV|      férfihoz; arra letérdepel: hölgy megváltja magát egy csókkal,
20 LV |      lovag részéről az üldözött hölgy iránt. Gyönyörűségnek tarták