Fezejet

 1 I    | valamennyi.~– No, már ilyen fejet csakugyan magam is szeretnék látni.~–
 2 I    |  főesperes! Ennek a megjelenésére csakugyan kíváncsi volt György vitéz.~
 3 II   |       harmadik csengetésre György csakugyan megjelent Biri leányasszony
 4 II   |       szurtosan is elmondhatná. S csakugyan már a harmadik étekfogásnál
 5 II   |        Szent Prokópra! Ez a fickó csakugyan ott lábatlankodott előttem
 6 V    |  szemeivel nem látta, hogy György csakugyan belemártja a kalamust a
 7 XIV  |    riogatni a kerepelővel? Ha már csakugyan vissza akarsz menni apátúrnak
 8 XVI  |          ül az ország tanácsában. Csakugyan ez lett volna a legokosabb
 9 XXV  |          látom, hogy kegyelmed is csakugyan török már; mert azok irtóznak
10 XXV  |          pedig azt látom, hogy te csakugyan tót vagy; mert az szereti
11 XXVI |        Tán valami tanya lesz ott.~Csakugyan egy magányos tanya volt,
12 XXXIV| Ilyenformán egy-egy csapat magyar csakugyan összeverődött János király
13 XL   |            míg visszajön, azalatt csakugyan ráérünk higgadtan tanakodni
14 XL   |       igaza van. A jelenlevő urak csakugyan meg voltak szeppenve; csak
15 XL   |        Ferdinánd-párti urakkal, s csakugyan való az, amit Kristóf diák
16 XLI  |       ablakon a nap! De már akkor csakugyan útra keljünk, urak! Azzal
17 XLIII|          nagy veszedelmet.~Másnap csakugyan ott volt Nagy-Váradon Junisz
18 XLVI |    bizonyosságot szerezni?~– Hogy csakugyan való-e az, hogy Majláth