Fezejet

 1 I     |     buckós. Fején valami nagyon alacsony, gyönggyel körülvett sapakot
 2 II    |        mellett, az asztal körül alacsony támtalan ülőkék, az ablakkal
 3 II    |      Nincs is semmi panaszom az alacsony sors ellen, amibe beálltam,
 4 II    | fakadtak előttem. Ne hidd, hogy alacsony szolgálat az, amit kastélyomban
 5 II    |   Láttam.~– Milyen alak volt?~– Alacsony, szikár termet, sovány sápadt
 6 VI    |    hatolt bele a külső fény egy alacsony ablakon át, mely vasráccsal
 7 VI    |      alig különböznének; azt az alacsony ablakot, mely a boltozat
 8 IX    |          kicsapongás, förtelem, alacsony, állati indulatok! Mind
 9 XX    |          De most az neki nagyon alacsony volt. Félretaszítá maga
10 XL    |        arany!~A pincében voltak alacsony asztalok, székek, apró kelyhek,
11 XL    |       is volt magában soha. Egy alacsony széken ült mellette Memhet
12 XL    |          Engemet az én királyom alacsony szolgai állapotbul emelt
13 XLI   |        Györgynek, mint egyetlen alacsony embernek a fanatizmusa.
14 XLVI  |    szókra fakadt:~– „Én tégedet alacsony, szolgai állapotból a legfőbb
15 XLVIII|   Utyessenovics György, akit én alacsony sorsbul legfőbb méltóságokra
16 LIII  |       ahol a városnak csak igen alacsony falai voltak, s ezen a hídon
17 LIII  | csapatait. De a vitéz hajdúk az alacsony falakról is visszaverték
18 LIV   |       férje, János király, minő alacsony sorsbul emelte őt fel a