Fezejet

 1 I    | megígéri; azonban némelyiknek mégsem elég, s ha az ilyennek az
 2 III  |     Lássad, én lyány vagyok: ~Mégsem tudok félni!”~A mellékszobából
 3 IV   |   neked!” s aludni küldik.~De mégsem volt már egészen gyermek:
 4 V    |     római császár?~– Lesz, és mégsem lesz az – volt György részéről
 5 VIII |       mögött a helye.~– Talán mégsem. Perényi nádor, úgy tudom,
 6 XIII |  régen csak mankónak használ, mégsem teszi le a kezéből soha,
 7 XIII |       kézzel ragadhatlak meg, mégsem bocsátalak el. Aki pap,
 8 XVIII|  lándzsa volt még a kezükben. Mégsem adták meg magukat.~A törökök
 9 XIX  |     most készülő országgyűlés mégsem olyan lesz, mint az eddigiek
10 XXII |        de zsoldra, puskaporra mégsem volt pénz.~Addig pedig nem
11 XXXIV|       a kisebbet.~Hanem azért mégsem fogadta el Nádasdynak a
12 XL   |  pedig buzgó keresztény.~– És mégsem egymásnak vagyunk ellenesei,
13 XL   |   lövetni.~János királyt csak mégsem hagyta a gyönge szíve megnyugodni
14 XLI  |      híják, hogy „Csontfülű”? Mégsem haragszik érte. Hát engem
15 LIV  |      temesi gróf uram. Ez már mégsem kegyelmedhez méltó pozitúra.~
16 LIV  |  visel asszonyruhát, de azért mégsem férfi. Ott van a Júdás!~–
17 LV   |      verte el fegyverével.~És mégsem az volt a legnagyobb csodatette.~