Fezejet

 1 I    |      hogy öt perc untig elég egy magyarnak a kívánságait elmondani
 2 V    |  trónörökös születése; németnek, magyarnak szépen vissza kellett ballagni
 3 X    |          egymásra. S lengyelnek, magyarnak ez idő szerint szorosan
 4 XIX  |       midőn két hadserege volt a magyarnak, a nádor és a vajda vezénylete
 5 XIX  |     nevetségre adott alkalmat. A magyarnak pedig az a természete, hogy
 6 XX   | lengyelnek, mért volna szégyen a magyarnak? Szolimán szultán maga ajánlotta
 7 XXI  |          egyezer kecskeméti igaz magyarnak lóháton bevonulása egy szép
 8 XXV  |   ellenségeket?~Volt pedig már a magyarnak ellensége elég, de azért
 9 XXVI |          töröknek.~– Tartom őt a magyarnak, s ha ti azt követelitek
10 XXVI |      megmaradt Isten csodájának, magyarnak. Mikor már nem volt több.~
11 XXXI |       népnek!~Nem lehet egy igaz magyarnak ezzel a gondolattal elaludni
12 XXXI |          lehet rajta segíteni. A magyarnak aztán mindegy. Eltűri, akárki
13 XL   |    amilyen könnyű szívvel átállt magyarnak, épp olyan hirtelenséggel
14 XLII |       legnagyobb ösztöne lehet a magyarnak abban, hogy Krisztus halála
15 XLIII|          olyan tett, ami ellen a magyarnak minden csepp vére tiltakozik.
16 LV   |          összetöress, behívtad a magyarnak minden kegyetlen ellenségét;
17 LVI  |      Mahomed árnyékában nemzetét magyarnak megtartani, mint a kereszténység