Fezejet

 1 II   |         akarta tudni, hogy alszom-e igazán. Én fölébredtem a rúgásra,
 2 III  |           tünemény már előtte állt.~Igazán tünemény volt.~Egy gyermeteg
 3 X    |            meghatott. Szép nyelv és igazán érzett mondások tették kitűnővé.~
 4 XV   |    mindenkitől kizsarolt hazát, ezt igazán szerette.~Talán nem is helyes
 5 XL   |            is, rosszak is. De a jók igazán jók voltak: jó vitézek,
 6 XL   |      földönfutókká lettek.~A király igazán nem tudta, hogy magát sirassa-e,
 7 XL   |         megindult vele Erdély felé. Igazán jó fiú volt! Kenyérre lehetett
 8 XLI  |          valóságos kincstartóm, aki igazán megtartotta a pénzt, s akit
 9 XLI  |       vajdának) csúfolja; hát akkor igazán lenyakaztatja a gúnyolódót,
10 XLI  |          örvényt, amelyen áthatolt, igazán az Alsziráth borotvahídján.
11 XLII | zengedezéssel, s annak a zsoltárnak igazán szép volt a tartalma is,
12 XLIII|          vizet, megszerettem, olyan igazán fogadom neked, János király,
13 LI   |            napok végéig; s most már igazán fegyvertestvérek maradunk,
14 LII  |          dobost is agyonlőtték! Aki igazán nem bántott senkit. – És
15 LIII |          vallása mellett, akinek az igazán a szívén fekszik.~Míg a
16 LV   |           haza ellenséget verni.~Ez igazán székelyül volt mondva.~Fráter
17 LVI  |         volna. (Még most sem tudjuk igazán, melyik volt a maszk!)~Mikor