Fezejet

 1 XIII  |         De én már felismertem az asszonyt, s azért nem akarom megismerni.~
 2 XIV   |          ne ítéld meg azt a buta asszonyt, szentatyám, sógorom, hogy
 3 XIV   |     torozókat, s felkereste Anna asszonyt. – Kedves anyám, én még
 4 XV    |      asszonyi állatot, de nem az asszonyt.~Mindent lerázott magáról,
 5 XXVIII|          Kazimir behívta a fehér asszonyt a házába, akinek fehér fátyol
 6 XXVIII|       aki nem ölelte meg a fehér asszonyt.~Ezt cselekvé a „wlcana” (
 7 XXVIII|       címezi szlávdiákul a fehér asszonyt, talán „farkasnőt” jelent).~
 8 XL    |     Megcsömörlöttél. Hívass kenő asszonyt, s dömöcköltesd ki a hátadból
 9 XL    | Boriskából fiút, kegyelmed pedig asszonyt. A lakodalmán majd együtt
10 XL    |       bocsáták be, hogy elébb az asszonyt, gyereket kiküldték a havasokba;
11 XLII  |       piacra. Csak a férfiak: az asszonyt, gyermeket otthon hagyták.
12 XLIII |          király koronát, a férfi asszonyt érdemel. Akinek szíve van,
13 XLVI  |       látja el a hozzá folyamodó asszonyt; nem a rossz lélek szállta
14 XLVI  |   Mindenekelőtt hívass egy tudós asszonyt, hogy tanácskozzék vele.
15 LIII  |       befészkelt törökök. Minden asszonyt és leányt magukénak tekintének.