Fezejet

 1 I    | levagdalni a többit.~– Hja, az régen volt. Az a királyné Vak
 2 VI   |  áldomást ittak; a kulcsár már régen készen volt. A Corvina könyvtár
 3 VII  |         Hej, édes fráterem, de régen nem láttalak! Talán beteg
 4 XIII |    legjobbik kardját, akit már régen csak mankónak használ, mégsem
 5 XIII |     ájtatos falusiakból. Olyan régen láttak már utazó főpapot
 6 XIII |        ételeiből, amiket olyan régen nem ízlelt már: töltött
 7 XL   |       a barát.~– Tudtam én azt régen. De ők hajdan jó barátjaim
 8 XLI  |        mondá a királynak. – De régen kívántam, hogy lássalak!~
 9 XLI  |      országtanács. Az ítéletet régen végrehajtották rajta. Szent
10 XLI  |      mindenütt. Ez a nép olyan régen nem hallott már igazi papot
11 XLIII|       indulatos hangon, aminőt régen nem hallottak már tőle. –
12 XLVI | számadásokat illeti, én azokat régen átadtam volna, ha lett volna
13 L    |   fegyverbe öltözik!~Arról már régen letett, hogy a magyarságáért,
14 LV   |    Török János szólla ilyeket: Régen kértem a felséges Úr Istent,