Fezejet

 1 II   |          hogy „prosit”? No, hát eredj be, jelentsd be, hogy itt
 2 III  |    csuhájának szegélyét.~– Most eredj az akolba, itasd meg a szamarat,
 3 VI   |     békével – monda a főapát. – Eredj fel a várba, a Corvin könyvtárba;
 4 VI   | trombitálják ma ki a világnak.~„Eredj oda.” Suttogá neki egy láthatatlan
 5 XIV  |        őt az asszony. – Csak te eredj fel a várba, és ott nyivákolj
 6 XVII |      ide jőve tüzet oltogatnod. Eredj vissza menten a kolostorodba,
 7 XIX  |    nélkül! Ez őrült kívánság.~– Eredj! – mondá a királyné a férjének.
 8 XXVII|       mondá a másik apródnak:~– Eredj ki, fiam, a ház elé. Állj
 9 XXXIV|       megharagudnék. Azért csak eredj te vissza Budára, és várd
10 XL   |       halászlé!” mondá Laszkó. „Eredj, szolgám, a szekérhez, hozd
11 XLI  |     értekezésteknek.~– Jól van! Eredj imádkozni. – Majd meglátom,
12 XLI  |      kés. Te azt már nem érzed. Eredj a kápolnába.~A barát arcán
13 XLIII|    kétoldalt eldöngetni vele.~– Eredj dolgodra, bég! Majd az országtanács
14 XLV  |     mire jó a Luther vallása?~– Eredj! Te is közéjük való eretnek