Fezejet

 1 I    |       ellopni semmit. Hanem aztán tőlem ne sokat kérdezősködjél,
 2 V    |      facipőben? Hát így követeled tőlem vissza az itt hagyott kardodat?~–
 3 VIII |          szentségek feladása után tőlem elválsz: vagy a fejemre
 4 XXVI |           s ha ti azt követelitek tőlem, hogy én is kitérjek németnek,
 5 XXIX |        bocsát senkit magához, aki tőlem visz követséget.~– Engem
 6 XL   |          Csúnya hálátlanság volna tőlem, ha most veszni hagynám.~
 7 XLI  |        milyen drágán fogod te ezt tőlem visszaváltani.~– A váltságot
 8 XLII |           vissza, hogy megtagadja tőlem a dézsmát, a párbért, a
 9 XLIII|         az övé; ő meg azt kívánja tőlem, ami az enyém!”~Végre Károly
10 XLIII| megcibálni. – Uram, János király, tőlem, együgyű szolgádtól eddig
11 L    |           utasításokon, amelyeket tőlem kapott. Soha és semmiképpen
12 LI   |          most hívem vagy. Ne félj tőlem. Palástommal betakarlak.
13 LVII |          olyan dolgot kérdezhetsz tőlem, amire már magad megfeleltél.