bold = Main text
      Fezejet                                                 grey = Comment text

  511 LV       |                megerősíti Erdély helytartója állásában, egyszerre feltámadt benne
  512 XIII     |                       Ámde mikor a betöltött állásának tekintélyét kellett kimutatni,
  513 XXII     |                 megkerülte a magyar hadsereg állását a jobbszárnyon. A magyar
  514 II       |                     valami neked való biztos állásba bedugjunk. Én tudnék a számodra
  515 V        |                 Ulászló alatt a levéltárnoki állásnak az volt a neve, hogy „vacat”.
  516 XIX      |                 fogni kész, s a kincstárnoki állásra őt tartja a leghivatottabbnak,
  517 XL       |              szükségét érezi: egy kormányzói állást.~Az urak már az első hallásra
  518 LI       |               dívántanács. Minket kormányzói állásunkban az országgyűlés erősített
  519 LVIII    |                     nagyságod által egymagad állasz ez idő szerint az egyház
  520 XIII     |                  melynek patyolatvége még az állát és száját is eltakarta,
  521 VI       |                     piacokon. Egy fertelmes, állatbul és ördögbül összetákolt
  522 IX       |             kicsapongás, förtelem, alacsony, állati indulatok! Mind csak az
  523 L        |                      a kávéhoz. Azok a bátor állatok felkeresték maguk az élelmüket
  524 XL       |                      végigvert amaz asszonyi állaton, akit az ördög megszállott,
  525 XV       |                     még szeretni az asszonyi állatot, de nem az asszonyt.~Mindent
  526 II       |               egyszer valami szörnyeteg nagy állatra bukkantam a bozótban. Sohasem
  527 XXII     |                     tartoznak harcolni, erre allegáltak.~Lajos királyt erre a hírre
  528 I        |          freskófestmények voltak; amiknek az allegóriai értelmét a várnagy készséggel
  529 III      |                  való volt, mert szerette az allegóriákat, a képes mondatokat, amiket
  530 XL       |                    főúr, hogy nagybeteg, nem állhat a lábára. Tartott a számadástól.
  531 XVIII    |                  való áttérítésüket, amit ők állhatatosan megtagadának, a török tábor
  532 VIII     |                    vajda?~– A sarkamra ugyan állhatok, mert leszállítottak a lórul.
  533 VIII     |                     a töröknek.~– Hát te nem állhatsz a sarkadra, vajda?~– A sarkamra
  534 XLI      |                      volt ragadtatva.~– Hogy állhattad meg, hogy ezeket a kincseket
  535 XL       |                   iszonyú erővel vannak. Nem állhatunk velük csatát.~De Török Bálint
  536 XXXII    |                Balika martalócai vezérestül: állig felfegyverkezve. A várban
  537 XXII     |                      hogy ezer vértes vitézt állítanak a király mellé, akinek a
  538 X        |                 egyetemleg.~– Megerősíted ez állításodat papi hiteddel? – kérdé a
  539 X        |                      Szent Hieronymusét.~– S állíthatod, hogy Jadviga Borbála királyné
  540 XIV      |                   Bégnek a Lippa várába. Azt állítja, azért esnék nagy gazdaságba.
  541 XLI      |                    Most ha a rablót bíró elé állítom, akkor a bírónál ragad a
  542 LII      |                    alakított törvényszék elé állították, mesemondásba illő negyven
  543 XIX      |                    lelketlen sáfárokat pedig állítsa törvényszék elé: mind Thurzót,
  544 XL       |                      panaszotok van ellenem, állítsatok törvényszék elé. Vannak
  545 XLI      |                 árulásban találom, bírák elé állíttatom, elítélik, akkor meg a Laszkó
  546 XL       |             keresztüljártam az országot. Nem állíttattatok-e akkor fegyveres dandárokat
  547 XVI      |                      hát a püspök hány napig állja ki?~– Tehát Scardona már
  548 II       |                      le ide e székre.~– Hadd álljak, kegyelmes uram.~– Fogadd
  549 XLII     |                    rá a rövid válasz. – Most álljanak félre: maradjanak oldalvást
  550 LIII     |                    azt mondák a németeknek: „Álljatok már, egy nap ti a falakra,
  551 II       |                     mert… – akkor a görcs az állkapcájába állt; a két szeme megtelt
  552 XL       |                    mi magunk a tíz körmünkre állnánk, s kivívnánk a hódoltság
  553 II       |                többiek mind, lehajtott fővel állnátok előttem: szavaimat várva
  554 V        |               kolostorban.~– No, erre én nem állnék kötélnek. Hát csak végezd
  555 VI       |                    helyen most neked kellene állnod! Ez a dicsőség teneked volt
  556 XVIII    |           méltóságáról, mind a vele szemközt állóéról, s ez önkívületi állapotban
  557 XXXIV    |                 János király, s ott éjszakai állomásra felütteté a sátorait, jelenték
  558 III      |                   szentképével; és az a nagy állóóra, melynek csak fölséges harangkongását
  559 XXIV     |                      a másik király pártjára állottak; ki többet ígért nekik.
  560 XL       |                kezében tartá, amíg az előtte állóval beszélt; s egy széles asztalka
  561 III      |            vízcseppek hullanak a magasból az állóvízbe. Egy aranyszelencéből egyszerre
  562 XLI      |                    engesztelhetetlen bosszút állsz egy gúnynévért, mint egy
  563 II       |                       fogta a kilincset, úgy állta el az útját, s azt kérdezé
  564 XIII     |                     beszédet. Mikor barátnak álltál, még három Utyessenovics
  565 II       |                 zsámolyra, én pedig mellette álltam.~– Hát nem hívta meg az
  566 LVII     |                     holmi dibdáb csapatokkal álltok ki a török elé, s csak azért,
  567 XXXVI    |              megpillantá Várday Pál érsek az állványra tett koronát.~– Mit keres
  568 XX       |                     tizenháromezernek bizony álma sem volt arról, hogy minő
  569 XLI      |                      ringattasd magad boldog álmaidban.~Ez a titok az volt (Krakkóban
  570 VI       |                         Kevésbé, mint eddig. Álmaimban ott látom magamat, amint
  571 VI       |                      nép kövekkel és rothadt almákkal hajigált meg. Ez volt a
  572 XIII     |             Megbecsültük szépen; eltettük az almáriomba.~– S nem vágtátok fel?~–
  573 III      |                  Azok a csodaszép faragványú almáriumok, elefántcsont díszítéseikkel,
  574 XL       |                     magyarok azt a körte- és almaszeletekből álló csemegét, ami a napfényen
  575 XLIX     |                     arany süvegecskét, arany almát és arany buzogányt küldött
  576 XL       |             elfelejti minden búját-baját: ha álmatlanság bántja, elalszik és szépet
  577 VIII     |                      világnak.~Zápolya János álmatlanul várt a szerzetes visszatérésére.~–
  578 XL       |                   bántja, elalszik és szépet álmodik tőle, ha rettegés éri, bátor
  579 IV       |                    ember vén korában ifjúnak álmodja magát, a másik ifjú fővel
  580 VI       |                   hadai a Rákoson.~Hagyta őt álmodni tovább.~Pünkösd vasárnapján
  581 XLI      |             karszékéből.~– Az én kincseimet? Álmodol? Vagy mesélsz? Hol volnának?~–
  582 VI       |                      Jehova közé állnak. Azt álmodom, hogy én vagyok Dózsa György.
  583 XXXV     |                    elérte hát, amiről annyit álmodott, s amit Fráter György Lengyelországban
  584 VI       |                    velük együtt kuruttyolj?”~Álmodott-e, vagy ébren volt, azt sem
  585 IV       |               tündért a tükör előtt. S magát álmodta melléje királynak. Tündérkirálynak,
  586 VII      |                  ábrándokon, amiket e helyen álmodva teremtett magának és aztán
  587 VI       |                 felelé a vezeklő. – Folyvást álmokat látok, amelyek közém és
  588 VI       |                győzelemre forduljon. – Ez az álmom. – Mikor aztán fölébredek,
  589 XXXII    |                     nyelekre; megrohanták az álmos várőrséget, leverték valamennyit,
  590 XIX      |                      délben kelt fel, s nagy álmosan fogadta az ország nagyjai
  591 XLV      |              dicsőült királyok alusszák örök álmukat, azt a szent helyet ne háborgassa
  592 VI       |                  csak azt mondták neki, hogy álmukban a megdicsőült királyné jelent
  593 XXXIV    |                     tetején és alján egy-egy álnap támad, egészen hasonló az
  594 XXXIV    |                   természettudósok manapság „álnapnak” („halo”) neveznek.~Megdöbbentő
  595 XLIII    |                   nem szült ennél ravaszabb, álnokabb világcsalót, aki még a németet
  596 XX       |                      inte a király a mögötte áló kancellár-püspöknek, hogy
  597 IV       |                      ezen a szent helyen még álomban sem szabad vétkezni: mert
  598 IV       |                    tündér maga.~A pokol édes álombul egyszerre felriasztá egy
  599 IV       |                   Ámde György ennél rosszabb álomhoz is hozzá volt már szokva.
  600 IV       |                   magához téríték. A csábító álomképek eltűntek előle. Eszébe jutott
  601 XLIII    |                   király maga is csak a régi álomképét üldözte; királyleányt hozni
  602 VI       |                     Elhallgatsz, vén bolond, álomlátásaiddal. Meséld el azokat a vakoknak,
  603 III      |               csábító kísértetek: az ingerlő álomlátások; a túlsó parton csak a rideg
  604 IX       |                    te gyóntatód.~A hölgy egy álomlátó elmeredő arcával suttogá:~–
  605 IV       |                       rögtőn átadta magát az álomnak. Gyermek volt még, akinek
  606 IV       |                nyafog, azt szokták mondani: „Álompecsenye kell már neked!” s aludni
  607 L        |                 jelkiáltással megrohanják az álomtól elnyomott hajdúságot: foglyul
  608 XXX      |                  zárva. Olyan volt, mint egy álomtünemény, karját apja térdére nyugtatva
  609 IV       |                      már egészen gyermek: az álomvilágban szeszélyes a korszámlálás.
  610 XL       |           aranykapuja is. Tehát tegyük le az álorcáinkat, s mutassuk meg egymásnak
  611 IV       |        felső-magyarországi és lengyelországi alsóbb klastromok és kisebb apátságok.
  612 XLI      |                  amelyen áthatolt, igazán az Alsziráth borotvahídján. Különösen
  613 II       |                       Meg akarta tudni, hogy alszom-e igazán. Én fölébredtem a
  614 XXVII    |                       ahogy a háromélű dákos általlyukasztotta. De Zápolya nagy hamar bíbor
  615 LII      |                    hagyta magát elragadtatni általuk. De még jobban elragadták
  616 XXI      |                    signo vinces”.~De a vajda általvető hímzett övön hordja magával
  617 XL       |                      kirabolva, megtölték az általvetőiket.~Erre a szüretre azonban
  618 XXXII    |                     volt egy félig tölt zsák általvetve; a kezében meg egy bot.~–
  619 XLI      |                      valósággal a királynak „alter ego”-ja: sőt több! „melior
  620 XLI      |           dioecesisemhez tartozik.~– Hát mit alterálja a te püspöki hatalmadat
  621 X        |                szórattak. Az ő doktrínái nem alterálják a kánonokat!~Most azután
  622 LIII     |                    mi hadd együnk, igyunk és aludjunk egyet.” És aztán úgy tevének,
  623 IV       |              Álompecsenye kell már neked!” s aludni küldik.~De mégsem volt már
  624 XLIII    |             vezetésére! Fölébredtél! De soká aludtál! Most mutattad meg a te
  625 XLI      |             hivatalát éjjel viselvén, nappal aludván, emberekkel soha nem érintkezék.~
  626 II       |                    hogy Mátyás király fia az alulírt napon, a halotti szentségek
  627 XXIII    |               szerint felülről lefelé, hanem alulról fölfelé tette meg a vágásokat,
  628 II       |                     mégis úgy tettem, mintha alunnám. Hallottam, hogy mit dödörögnek
  629 XL       |                     belőle? Nem tudok miatta alunni.~– Uram, Teneked lázad van.
  630 XLV      |                      annyi dicsőült királyok alusszák örök álmukat, azt a szent
  631 XLI      |                  melyben ez olvastatik: »Aki aluszik, az nem él.« Ezen szent
  632 XL       |                   térdeikre hajtva.~– Hát ti alusztok! – rivallt rájuk a nagyúr.~
  633 XLI      |                      a minarétben, a szultán alvásának ideje alatt, levágta a khankiár
  634 XL       |              fővezérnek az érdeme, és nem az alvezéré, az pedig bizonyos, hogy
  635 VII      |                  Barabás pappal, Dózsa egyik alvezérével; de a nemesurak bandériumai
  636 L        |             lobogványa is nevelte az éjszaka alvilági fényét; lángveres volt az
  637 XX       |                     az ország!”, de attól az alvók fel nem ébrednek. – Azt
  638 XLI      |                     fogai között, hogy az az amabilis konfúzióban elenyészett.
  639 XLI      |                Utyessenovics, hogy hagyd ott Amádénál. De addig ne vágják le a
  640 XXV      |           Ferdinánd-pártiakat, hogy „német”; amazok meg „törököknek” csúfolják
  641 XXXVII   |                      külön a kálvinistáknak. Amazokét díszíté a kereszt, emezekét
  642 XIV      |                      ellenben kinn maradt az ámbituson, s a fiát visszatartá.~–
  643 XXI      |                     a nádori székbe, Sárkány Ambrust az országbírói méltóságba,
  644 XXXII    |             kifosztatlan nem hagyott Balika, ameddig a keze elért. A Siri város
  645 XLII     |                      vezette végig a főurat, amelyből egy derékban kettéváló ajtó
  646 XL       |                    átalakítására ígérkezett; amelyekhez a várból egyenes tornác
  647 XLI      |                   azokért a gúnyos mókákért, amelyekkel róla megemlékezett.~– Csak
  648 XXXI     |                      is becsukódik mögötted, amelyiken nem kopogtattál. Gyaur köpek
  649 LVIII    |                   izenetem van kegyelmedhez, amelynél az arca teljes ragyogását
  650 I        |               vezetett fel egy nagy terembe, amelyről Szente uram azt állítá,
  651 XL       |                     ügy, félig országos ügy, amennyiben Nádasdy uram éppen a menyasszonya
  652 XXXII    |                    fegyveres népe volt csak, amennyivel Lippa várát megvédelmezhette.
  653 L        |                  feltűzdelé a diadaljeleket, amikért az a másik királyné kiűzette
  654 XLVI     |                       és mulatságos meséket, amikkel egészen derült kedvre hozta
  655 II       |                      előtte olyan dolgokrul, amikről ő többet tudott, mint azok;
  656 VI       |                    ittas csoportokra talált, amiktől alig bírt megszabadulni.
  657 XL       |                    Majd küldünk neki olyant, amilyennel a nyemecek a Szibinyáni
  658 XLII     |                      indulatba sodorta, mint amilyenre az indítva volt. Most már
  659 LV       |               nincsen olyan rossz a világon, aminél még rosszabb is ne jöhessen:
  660 XL       |                  hatalmas hadsereg közepett, aminőhöz hasonló alatt Attila óta
  661 II       |                     mindenféle ízletes étek, aminőket én sohasem láttam. Csak
  662 LI(1)    |                     il vouloit avoir la même amitié, qu’il avoit eu pour le
  663 XLII     |                      absolutiót és tökéletes amnesztiát. – Azért, íme, szájába rágom
  664 XV       |                   kálvinisták, lutheránusok, anabaptisták, sacramentariusok között;
  665 XLIV     |                      Ez sok embert egyszerre anachoretává tesz. Eliszonyodunk a bűntől,
  666 VI       |                   háborúban részt vesznek, s anatémával sújtja azokat a nemeseket,
  667 XLII     |                    papról, s a király elleni anathemáról volt szó: a király jött
  668 XXII     |                    másodhadat Behram basa az anatóliaiakkal. Ezek mögött jött a szultán,
  669 XXX(1)   |                királyleányt, következetesen „ancillá”-nak címezve a király „leányát”. (
  670 XLIII    |                  palotás nótát, a riadót, az andalgót: egymás után a „háromszáz
  671 XIV      |                  fújták az esteli takarodót, andalító, mélabús hangokkal.~Úgy
  672 XLIX     |                      azonban gyorsan futtatá Andronicus Tranquillust, hajdan Gritti
  673 VI       |               frangit, ut Christi Sanguis et angit. ~Praegnans servatur, simul
  674 XXIX     |             Elküldözte a követeit a francia, angol, portugál királyokhoz, velencei
  675 I        |                      veres márványkőből: két angyal meg egy bíbornoki kalapot
  676 XL       |                    németeknek.~Nádasdynak jó angyala volt a szerelme. Ő ugyanezen
  677 XLI      |                      távozzál békével. Az ég angyalai őrizzék a te lábaidat a
  678 III      |                     jár, az nem fél az Isten angyalaitól – felelé rá a kegyes ember.~
  679 III      |                  hogy mozdulnak meg rajta az angyalalakok, s kalapácsaikkal ütik az
  680 XIX      |                diadémás homlokát), szabadító angyalának nevezte.~És ezzel Báthory
  681 VIII     |                     már lator, félkézkalmár, angyalcsináló, cafrangos az egész vidéken.
  682 IV       |                     érthetetlen lény, valami angyalféle, a lángpallosával, aki egymástul
  683 XLI      |                       a szépségben, jóságban angyalhoz hasonló Izabelláért.~Itt
  684 XLVIII   |                    első intése után a „sötét angyalnak”, a király nem is bocsátá
  685 XXXVI    |                 törökök nagyon tiszteljük az angyalokat.~Akartam látni, hogy hát
  686 XL       |                      Egy maroknyi parasztnép angyalokhoz hasonló honszerelme, melyért
  687 XXXVI    |                 milyen drágaköveik vannak az angyaloknak. De bizony mondhatom, hogy
  688 I        |                      s a padok és karszékek, angyalos faragványaikkal. Az ablakfülkék
  689 II       |                    olaszul. Azt hiszem, hogy ángyom haragudott azért az anyámra,
  690 II       |                    füstölt kalbászt, amit az ángyomtul kapott.~– No, terád, nemes
  691 XLII     |                   bulláját, a „perhorrescunt animae” bullát. S azóta Zápolya
  692 XLI(1)   |                    zèle, dont lui-mème était animé… de la morale de l’Evangile, …
  693 XLVII    |           egzecéroztatott a Rákoson, s egész animóval hozzálátott a hadrendezéshez.~
  694 VIII     |               Mátyásnak is voltak bolondjai, Anjou Lajosnak is, sőt Salamon
  695 XLI      |                      földesúri viszonyt csak annyiban ismerte, hogy a király által
  696 XLIV     |                Ismeretes a legendákból Szent Antalnak a megkísértése a pusztában,
  697 X        |                     Szent Hieronymusszal, az antiochiai patriarchával, a Szentírás
  698 XIV      |                    oldalán megszólalna rá az antiphona.~– Et lux perpetua luceat
  699 VI       |                  szavazat, egyen kívül, mely Antoniusra esett, Fráter Györgyöt tisztelé
  700 IV       |                   mécsesét, s követte fráter Antoniust. A kolostor hosszú folyosóján
  701 III      |                   György azt kérdezte fráter Antoniustól, hogy nem fél-e a pestisben
  702 XIII     |               Györgyhöz fordult.~– Van ám az anyádnak egy leánya is. Aztán lett,
  703 XXIII    |                 fekete ember) arról a fekete anyajegyről, mely mint egy sáv vonult
  704 III      |                 pipogya, nyühöge, kákompilli anyámasszony katonája, akinek elébb kölcsön
  705 II       |                   aztán egyenesen mentünk az anyámmal a püspöki palotába. A cifra
  706 II       |                      kézcsókolásra. Azzal az anyámnak intett, hogy üljön le egy
  707 II       |                   ángyom haragudott azért az anyámra, amiért engem a világra
  708 XXX      |                hajszalagját rágva, kisüté:~– Anyámtól kaptam, nevem napjára, tűpénzül.~–
  709 XIII     |                    nőnek legkevésbé, még egy anyának sem.~…Húsz év óta nem látták
  710 I        |                       Ez volt a királynak az anyanyelve.~Annálfogva György megértette
  711 XLII     |                    egy közönséges keresztyén anyaszentegyházat…”~– Hát nem egy kálvinista
  712 XXVIII   |                    kácsa Fekete tóba, Készül anyjához Lengyelországba!”~A vidám
  713 XIII     |                    rácson át kezet csókol az anyjának. És azután odaül a legalsó
  714 XIII     |                    elmehetsz már a konyhába, anyjuk!~Az asszony sohasem ebédelt
  715 XIII     |                      arany volt elrejtve.~Az anyóka összecsapta a kezeit, s
  716 XIV      |                     Ez nem jó gusztus. A vén anyókát vinni magaddal. Ugyebár,
  717 II       |                belőle. Azt majd itt a várban apácák nevelik. Az csak arra való,
  718 XL       |                     az ördög tiszteletére, s apácakolostorokat fertőztetnek meg dobzódó
  719 II       |                       a kisasszonnyal meg az apácával együtt az urak asztalánál
  720 I        |                     anyám.~– Jól ismertem az apádat. Derék úr volt. Sokszor
  721 XXII     |                   kellett. A kincstár mindig apadóban volt. Hirtelen elrendelték,
  722 I        |                     Ilyenformán amely fokban apadt a szabadszájú zsivaj a várakozó-teremben,
  723 XXXIX    |                 fekete cár legyilkolta az én apámat, testvéreimet. És én megesküdtem,
  724 XIII     |                      a háromnak a szerelmét, apámét, hazámét és a mennyországét;
  725 XIII     |              hölgynek. – Majd ellátogatok az apámhoz.~– De hamar ám, mert az
  726 XXXIII   |                    hagyatott ez a drágakő az apámnál.~(Szerzési jog! – De hát
  727 XIII     |                     jó ősi kardomat, akit az apámtól kaptam.~– Meg fogom becsülni.~
  728 XI       |            Lengyelországban meghalálozott az apátfőnöke, bárha más országba való
  729 VIII     |              földesurak hébe-hóba a sajóládi apáthoz ellátogatni.~Azért Fráter
  730 XI       |                 egyhangúlag őt választák meg apátjukká.)~Tehát a lengyel szerzetesek
  731 LIII     |                    csatában megölt Celesztin apátnak a casulája alatt megtalálták
  732 XLII     |                 húsvéti lakomája a debreceni apátplébánosnak!~Azzal kihúzta az asztala
  733 XIII     |                    ismét visszatért sajóládi apátságába, legfőbb törekvését arra
  734 XVI      |                     Mihály napján, amidőn az apátságára kivetett hadiadót s a főapátnak
  735 IV       |                  alsóbb klastromok és kisebb apátságok. Hírhedett volt a zárda
  736 XIV      |                   pedig elviszem magammal az apátságomba, ahol őneki hátralevő napjaira
  737 XLII     |                   mindenki korholta a lázadó apáturat, s egyházi disciplinát,
  738 XI       |                legtekintélyesebb pálos zárda apáturává.~Nyolcadnapra Jadviga királyné
  739 XLII     |                    volt. Most már nemcsak az apátúrra volt dühös; de még jobban
  740 V        |                      a barátokat megölték az apátúrral együtt; s e tűzvészben a
  741 V        |                    gazdag jövedelmű sajóládi apátúrságot, mely az ideig a kalandjaikról
  742 VIII     |                  Szokatlan volt ilyen fiatal apátúrt látni, aki erőteljes fiatalsága
  743 LI       |                     Bálint a menedéklevelére apellál: az aranybetűsre.~– Hát
  744 XL       |              törvényre, még sokkal régebbire apellált: a vadásztörvényre, melynek
  745 XL       |          felakasszanak! Bírói ítélet nélkül! Apelláta nélkül. A király kegyelméhez
  746 XIII     |               szurokkal, úgy küldték haza az apjához Kamizác várába. Az öreg
  747 XIII     |                     s abbul töltött a fia az apjának egy tele pohárral. Igazi
  748 I        |                 nevét? – Zápolya János! – Az apjáról elég rosszat hallott!~A
  749 XIX      |                udvarához fogadott, amidőn az apját, a volt belgrádi al-bánt,
  750 L        |                      A királyné nézte ezt az Apokalipszis jelenetét a vár ablakából.
  751 XLVIII   |                   szultán levele a királyhoz apokrif volt. Azért jó sikere volt;
  752 V        |                     csak a semmit nem tevést ápoló szerzeteknek. Éppen Mátyás
  753 LIX      |                     s a faluba menekült: ott ápolták a jobbágyok rejtegetve,
  754 IV       |                     a szentképek, a faragott apostolszobrok táncot jártak körülötte.
  755 VI       |                  Compostellába, ahol a szent apostolt ma is ereklyéül őrzik.~Fráter
  756 XL       |               teneked mi lesz a hivatalod? – aposztrofálá Diák Simon.~– Én megtartom
  757 XLVII    |                      ama korszak diplomáciai apparátusához. (Vajon csak „ama” korszakéhoz
  758 XX       |                amidőn annak a végeztével reá appellált a szónok, rárivallt, hogy „
  759 I        |                     drága ajándékot kellőleg appreciálni. Az meg odaadta azt a kis
  760 XLII     |                 azokhoz tartsam magamat! Még apprehendál érte, hogy a király nem
  761 XI       |                    penchant, cependant il en apprit la nouvelle sans aucune
  762 XI       |                     le Prince Ragotski. Avec Approbation et Privilège du Roy”. Martinuzzi
  763 XX       |                      egynegyedét.”~„A zsidók apraja, nagyja, fia, leánya, fejenkint
  764 XXI      |                  lóháton bevonulása egy szép áprilisi napon az egész országgyűlés
  765 XL       |                    venni; azt most össze nem apríthatjátok. Beletelik fél esztendő,
  766 XL       |                      a hajdúimat, s koncokra aprítom az egész Gritti famíliát.
  767 XIV      |                építve. Kilenc bébillér ölte, aprította a mangalicát a vendégek
  768 VI       |                pokolbeli sátánnak és a többi apróbb ördögöknek a képe, akiket
  769 XXVII    |                    szembetalálkozott a másik apróddal, aki meg befelé rohant;
  770 LIV      |                   volt az, amidőn előszólítá apródjait, s azok egy vasszekrényt
  771 XLII     |             kettévágom! – S azzal odaadta az apródjának a püspök levelét, hogy takarítsa
  772 XIX      |                   célzásbul a királyné egyik apródjára, Héderváry Lőrincre, akit
  773 XXVII    |                  szerencsésen megmenekült az apródjával, Czettricz Ulrikkal együtt,
  774 XLIII    |                 didergés között mondogatá el apródonkint a magával hozott békeokirat
  775 XVI      |               elfoglalták; – de hát az ilyen aprólékosságok miatt senkinek sem nőttek
  776 L        |                      rákerült már a sor. Ami aprómarha volt, azt a királyné számára
  777 XXVII    |                      cifra öltözetekben hiú, apróságokkal bíbelődő; szürkülő haját
  778 IX       |                    közelítve.~– Misericordia apud Deum…~– Te ismerted Borbála
  779 XXII     |            felhőszakadástól megdagadt rohanó ár.~Czettricz Ulrik nekivágtatott
  780 XXXI     |              magatoknak a százezer aranyatok árában.~A szultán pedig legmagasabb
  781 XL       |                     a török uraságoknak. Azt Arábia termé.~Ekkor a zsidó fukar
  782 XLI      |                  szerszámostul, a hozzá való arabs ménnel együtt. Negyvenezer
  783 LI       |                Fráter György maga jól értett arabul: de ezt titokban tartá.
  784 LV       |              hadsereggel nyomuljon Szegeden, Aradon, Déván keresztül Erdélybe.
  785 XXXIII   |                       Mise idejére már elért Aradra. Onnan ment Csanádba, Csanádbul
  786 XX       |               kárpótlásul megkapja a réz- és arany-ezüstbányák bérletét, amiből eddig a
  787 XXIX     |                 Lengyelországban negyvenezer aranya zálogra kölcsönadni való?~–
  788 XXX      |                    súgá:~– A szász fejedelem aranyai!~A királyné összerázkódott,
  789 XXXVII   |                     Isten”.~A jegyek szóltak aranyakra és forintokra, és ki volt
  790 XXXI     |            Zápolyának nincs több harmincezer aranyánál. Ferdinánd tehát a maga
  791 XXXI     |            követelitek magatoknak a százezer aranyatok árában.~A szultán pedig
  792 XLVI     |                    Ha ez való, amit mondasz, aranyba foglaltatlak érte! – mondá
  793 XL       |               Erdélyben… Most is terem az az aranybánya jó aranyat; azonban János
  794 XL       |                      rómaiak idejében gazdag aranybánya-mívelés volt Dáciában, s addig kutatott,
  795 XLI      |                    az embert felügyelőnek az aranybányában.~Ötvenezer arany volt abban
  796 XLVI     |                     a szép országot, melyben aranybányáid, sóaknáid s legjobb adófizető
  797 LI       |                  menedéklevelére apellál: az aranybetűsre.~– Hát mi van abban a te
  798 XLI      |                     jelenést látta: a cifra, aranybogláros török béget az egyszerű
  799 LIV      |                 királyt, a szultántól kapott aranybuzogánnyal a kezében.~Az országgyűlés
  800 XL       |                      a hadszervezéshez és az aranycsináláshoz.~Akárhogy nevettek rajta
  801 II       |                 túlterhelve drágakövekkel és aranycsipkékkel. Megjelenésére a cseh trombitások
  802 XXXIV    |                      szultán gyalog jön fel, aranycsizmákban, nagy lett a polgárság között
  803 LI       |                   igen eleven volt: a kapott aranycsörgettyűvel játszott. Az egész udvarnak
  804 XL       |                     táskájábul a „foglalót”. Aranydobozkákban ritka szép drágaköveket.
  805 XL       |                    maradt hátra. Ő pedig egy aranydobozkát felnyitva, abban tíz szem –
  806 LI       |                      semmit meg nem tartott: aranyedényt, ékszert, pénzeszsákot mind
  807 XXV      |                     tudja kötni, földosztás, aranyeső, örök üdvösség, paradicsom
  808 XLIII    |                   ezúttal Decebál dák király aranyfegyverzetével.~Junisz bég azzal a szóval
  809 L        |               hercegnő hímezte saját kezűleg aranyfonállal ezen szavakat: „Fides et
  810 I        |             bajusszal: a végvidékiek még egy aranygolyócskát is akasztottak a bajusz
  811 XXXIII   |                   szőnyegekből összeállítva, aranygombos rudakkal, felyül az arany
  812 III      |                      összecsavarta dúsgazdag aranyhaját, s azt háromszorosan a feje
  813 XL       |                 segítségével találtam nektek aranyhegyet Erdélyben… Most is terem
  814 XX       |                   Ami a mai pénzviszonyokhoz arányítva, egyenértékű volna ötvenmillió
  815 XL       |                     előtted, még a boldogság aranykapuja is. Tehát tegyük le az álorcáinkat,
  816 XLI      |                  után belépett a szobába. Az aranykaskétás, ékszerektől ragyogó muzulmánnal
  817 XLII     |                      uram által ajándékozott aranykelyhekből és ezüsttálakról szolgáltatták.
  818 XLII     |                       Pap is van, veresöves, aranykeresztes. Hanem amióta az apátúr
  819 XXVII    |                      húzatott rá, s a fejére aranykoronát tétetett. Aztán nagy sietve
  820 XXIII    |                    hozzá.~Az atlétai alaknak aránylag igen kis feje volt.~Nem
  821 XIII     |                     meglátta apátúr fiát, az aranylánccal a nyakában, s az azon függő
  822 XI       |                      aranyláncra?~– Ennek az aranyláncnak van szüksége erre a fehér
  823 XLI      |                    fehér csuhámnak erre a te aranyláncodra?” – Mire a király nekem
  824 I        |                selyemtalárok, a csengő-bongó aranyláncok; a gyémántoktul villogó
  825 XLI      |                      még jobban felcicomázva aranyláncokkal, ékes boglárokkal; minden
  826 XLI      |                     van szüksége ennek az én aranyláncomnak erre a te fehér csuhádra”.
  827 XI       |                      fehér csuhámnak erre az aranyláncra?~– Ennek az aranyláncnak
  828 XLVIII   |               elvitele Sztambulba. Ötvenezer aranymárka, tíz aranyserleg, száz ezüstbillikom. –
  829 XLI      |                      a vállaira. A lánc ezer aranymárkát nyomott. Azonkívül neki
  830 XLVII    |              kimetszetve azokat Budai Balázs aranymíves praktikájával.~Ezzel a fortéllyal
  831 XXXI     |                szülötte a velencei dózsénak. Aranyműves, zsibárus, kerítő, alkusz
  832 XXIX     |                    Bona királyné egy krakkói aranyművest hívatott magához, s azzal
  833 XX       |                    számítás szerint ötmillió aranynak kellett volna begyűlni az
  834 XL       |                 asztalodat. Pedig drágább az aranynál.~Azonban az örmény fukar
  835 XLI      |                     hozza ide Dobó uramat az aranyokkal együtt Nagy-Váradra.~A vajda
  836 XL       |                      visszaédesgesse Budára. Aranyos-vidéki székelyekből válogatott
  837 XL       |                  Rajtam, ím, nem látsz semmi aranyosat – szólt a barát, egyszerű
  838 XLI      |                        Fölséges uram. Inkább aranyoztattad volna meg Laszkó Jeromost
  839 XLIII    |                    Ott meglelék a dák király aranypáncélját és sisakját. Nehéz, barbárkori
  840 LIV      |                  Fráter György egy, a rendes aranypénznél nagyobb aranyat adott Minerónának.
  841 XLI      |                      kezéhez küldje a kivert aranypénzt? Mivelhogy Nádasdy Tamás
  842 XL       |                serleggel, mely még azonfölül aranypénzzel volt megtöltve, hogy engesztelje
  843 LI       |                     meg akarták mérgezni egy aranypohárral a Ferdinánd-pártiak. – Én
  844 III      |                   sugár, hosszan leeresztett aranysárga hajjal. E tündérpaláston
  845 XLVIII   |                    Ötvenezer aranymárka, tíz aranyserleg, száz ezüstbillikom. – A
  846 XLIII    |           búcsúlakománál Péter vajda elé egy aranyserleget tesznek, melynek a belseje
  847 III      |                   magasból az állóvízbe. Egy aranyszelencéből egyszerre csak egy parányi
  848 XXXVIII  |                      vérszomjjal párosult az aranyszomj. Egy arany megér egy kardcsapást.
  849 XLI      |                  erkélyen már ki van téve az aranytál, amelyre csak királyok és
  850 XXXIII   |                 fátyol csüngött alá; kezében aranytálat hozott s azon egy drágaköves
  851 XLI      |                teelőtted. Nagy emberek feje, aranytálon felmutatva. Aki szolga,
  852 XLI      |                kiállíttatja a Demir kapu elé aranytányérra a nép látványául: „Így bűnhődik,
  853 XL       |          szerencsésen rátalált a verespataki aranytermő hegyre.~Szerémi György írja
  854 XVI      |                   fel rá. Csak úgy ragyog az aranytól. Hanem a nándorfehérvári
  855 XLIII    |                 számára ajándékul egy pompás aranyvedret, mely kívülről is mesterségesen
  856 XXXIII   |                 belsejét díszíté. A kárpitok aranyvirágokkal áttört nehéz selyemből valának,
  857 XIV      |                     karcsú, telt idomú, arca aranyzománcú kármin, ajkai nevető pirosak,
  858 XLI      |                      költő-király az ideális aráról. – A király el volt ragadtatva.~–
  859 XL       |                  szerint. Ki mit vetett, azt arassa. Én fogom a király kezét.”~
  860 LV       |                  hogy oláh és tatár hadakkal árassza el a Királyföldet? Ki küldött
  861 VIII     |                   vállán kurta köpeny, lábán arasznyi hegyes orrú veres cipő.
  862 XI       |               királyné koporsóját virágokkal áraszták el, azok szalmakoszorúkat
  863 II       |          szántóföldjei vetetlen maradtak. Én aratást nem láttam otthon soha.
  864 LVIII    |             harcoknál, amikben annyi diadalt aratott. Azóta is híres harcai voltak
  865 XXII     |                 nemzet színe, virága le volt aratva.~A menekülők közt volt a
  866 XXII     |           kiszabadulni, ott veszett a rohanó árban.~
  867 XL       |                   ellenében. Mindannyinak az árbocán az ozmán félhold és csillag
  868 XIX      |                    egy, az ország zsászlóját árbocfáján viselő hajó átvitte a királyt
  869 I        |                       temperamentumteljes nő arcában eleven kifejezést nyert
  870 XL       |                     nem enged ilyen gúnyt az arcához vágatni! Ha tetszett a királynak
  871 XIV      |                   fehér ruhája ujjával piros arcáról a könny szántotta szennybarázdát,
  872 XIX      |                      Azokat elfogta a düh ez arcátlan ingerkedésre. Amint beesteledett,
  873 II       |                  mindig hódító szépség volt. Arcbőre oly fehér, mint az alabástrom,
  874 XVIII    |                    pedig azt tette a királyi arccsapás után, hogy hazament a székhelyére;
  875 XLVI     |                       törpét, majmot s egyéb arcfintorgatót, hogy el ne bámulja magát
  876 XI       |                     du cardinal Martinusius, archevêque de Strigonie, Primat et
  877 I        |                    hirdeté.~„Comes Tomiczky, archidiakonus krakoviensis.”~Krakkói főesperes!
  878 II       |                   volt: Thomasius Bakácsius, archiepiscopus Strigoniensis.~És azután
  879 XLI      |                    város tulajdonai, a város archívumába emlékül megőriztetés végett
  880 L        |                 György úgy tett, mint aki ez arcjátékokbul nem vesz észre semmit. Térdét
  881 LV       |                     szónál megmozdult a nagy arckép rámástul, sarkán elfordulva,
  882 XXII     |                viselt medaillont, a királyné arcképével, balsorsát előre sejtve,
  883 XIII     |                    Mentül tovább dolgozik az arcképünkön, annál jobban elrontja azt.~
  884 XLI      |                     elmellőzte.~A bég lenéző arckifejezéséből kitalálhatta a király, hogy
  885 IX       |                  Fráter György elérté a néma arckifejezést. Ő is egy néma kifejezéssel
  886 XL       |              harcolni. Akkor láttam az igazi arcodat. Te büszke lélek vagy.~Fráter
  887 XLI      |                  törne el a kezed, ha azt az arcodhoz emelnéd.~A király arca holthalvány
  888 II       |                      György látta a hahotázó arcokat, s valamennyinek az a képe
  889 XIV      |                   komolyság ráncaiba szedett arcokkal. A lépcsőkön alászállott
  890 XLIII    |          szandzsákságot.~Erre a szóra minden arcról eltűnt az öröm ragyogása.
  891 L        |                      tenyerükbe támaszták az arcukat. Bebek Imre nagy morogva
  892 XXI      |                       Elmondá, hogy az udvar arculatából azt olvassa ki, miszerint
  893 XXI      |                  napon az egész országgyűlés arculatát megváltoztatá.~Az új nádor,
  894 XL       |                     királyi asztalnál kapott arculcsapás tette hű cimborájává. –
  895 XL       |                     királyi asztalnál kapott arculcsapást. – Most itt volt az ideje
  896 XVIII    |                      a király káplánja.)~Egy arculütés a hercegprímás felkent fején!
  897 XLI      |                    voltunk. Szőr sem volt az arcunkon; akkor elkezdtem már e fántom
  898 XXII     |                      körülhordozá a csapatok arcvonalai előtt, s beszédet tartott
  899 XXII     |                rohamban keresztültörte annak arcvonalát, s dühös kardviadallal megfutamítá
  900 LV       |                  képzelt ellenséggel fordult arcvonalban, akkor Kendy János az egész
  901 XX       |                sietve belovagolta kétfelé az arcvonalt, felvilágosítva a tekintetes
  902 VI       |                 erőszakot fejezett ki minden arcvonása. Semmi öröm, a diadalérzetnek
  903 VI       |              taposának.~Fráter György még az arcvonásain sem árulta el az örömöt,
  904 LI       |                     értette ezt mind, de egy arcvonásával sem árulta el magát.~Szembeszállt
  905 XL       |           összehúzott tagokkal, eléktelenült arcvonásokkal a függöny előtt. Azon is
  906 II       |                      megrémítette, egy napig árestomba tétetvén.~Az utóbbi parancsot
  907 XLI      |                     a szentencia, hogy addig árestomban a helyük, amíg nem fizetnek.~
  908 XLII     |             harmóniával.~Ez is olasz jellegű ária, mint a katolikus rítusé.~
  909 XIV      |                pengetve énekelt zsoltárszerű áriákra hevenyészett elegyes rigmusokat.
  910 XX       |                       Bölcs férfiú! Olvastad Arisztotelész „Organon”-ját? Olvastad
  911 XL       |               kapások hajlékai; egy vízmosás árka képezte az ösvényt fel a
  912 XVIII    |                      a török tábor sátrainak árkán túl kísértetének.~Ott azután
  913 LIII     |                    védte Valpó várát a derék Árkay Mihály, aki hat hétig állt
  914 XL       |                   király és a spanyol király armadáival diadalmasan megharcol, azalatt
  915 XXXIII   |                      Nándorfehérvárra, egész armádiájával együtt az ő trónbaültetése
  916 LII      |                könnyű munkája lett lészen az ármádiájával előrenyomulni.~Csakhogy
  917 LII      |                   Buda várát kell a hatalmas ármádiának megtámadni; mert az kemény
  918 LVII     |                    innen Erdélyből egy olyan ármádiával rohanok ki, aminőt még magyar
  919 XXI      |                     őket, ki kérhette elő az armálist tőlük? Olyan egyezer kecskeméti
  920 LVIII    |                       mint János. Fogásai és ármányai a beglerbéggel különfélék.
  921 LV       |                      Petrovich, meg az a sok ármánykodó olasz, lengyel udvaronc
  922 XLI      |                  árulókat, a dölyfösöket, az ármánykodókat föld takarja már! Csak híveid
  923 VI       |               húsnemű adományok gyűjtésére. „Arménienne” a pogácsáknak. „Précieuse”
  924 IX       |                    hogy holtteste az Ulászló Ármin király templomában temettessék
  925 XXII     |             Czettricz Ulrik nekivágtatott az árnak (a hidat elszakította már
  926 LVIII    |                   derülése, egy színváltozás árnyalata sem mutatá az örömöt. Hideg
  927 V        |                       ezeknek az előrevetett árnyékából tudhatá György, hogy Miksa
  928 XL       |                     sejti.~– Te tudod Gritti árnyékának a nevét?~– Tudom. De azt
  929 XL       |                  Gritti is magával hordja az árnyékát, s keresztül fog botlani
  930 XL       |                      béget, mint te! Ez a te árnyékod, akiben egyszer keresztül
  931 XL       |                tartson meg, s növelje meg az árnyékodat. Íme, kezedbe teszem a fölséges
  932 XIX      |                   terebélyes, vén vadkörtefa árnyékolta be a király trónusát.~A
  933 LI       |              tartományt. Addig is légy az én árnyékomban bizodalommal.”~A királyné
  934 XIX      |                emelve, leültették.~A mostani árnyékos Városliget helyén még akkor
  935 LV       |                     ez évben költözött el ez árnyékvilágból.~Mikor a barát a királynéval
  936 L        |                      megint eljöttél abba az árokba, amibe már egyszer beleestél?
  937 I        |                   mint mikor két ember egyik árokpartrul a másikra beszél át. Nem
  938 II       |                  buzog. Leányágon a Habsburg Árpád-ivadék – mondá Zápolya. – S ha
  939 XX       |                     közelében fekvő rozs- és árpavetéseket a lovaikkal le nem tapostatták,
  940 XL       |                     a német és cseh ezredeit arra-kellett fordítani, hogy a fosztogató
  941 XX       |                     Olvastad Lullus Rajmond „Ars magná”-ját? Tudod, hogy
  942 XL       |                    Athinayt nem sajnálom. Az Ártándyakat nagyon szerettem, de jobban
  943 XL       |                 nevemben. A pataki diadal az Ártándyaké volt meg Athinay Simoné.
  944 XL       |                  Olyan lagzit csaptak itt az Ártándyakkal, meg a Diák Simonnal; mindent
  945 XXI      |                    apja lefoglalt birtokait; Ártándynak csak az akkor kapott ütlegek
  946 XX       |                   nemesi küldöttség fogadta, Ártándyval az élén. Ez is hol itt volt,
  947 XIV      |                    az úrnőjéhez, hogy melyik ártányt kell holnapra leszúrni?
  948 XLI      |                   tisztának és minden bűntől ártatlannak találtad.~Junisz bég hátrafordult,
  949 XXX      |                    vallottak, de még a szűzi ártatlanság bimbójába zárva. Olyan volt,
  950 I        |                      küldött. Ott éltem nagy ártatlanságban a kék darabantokkal együtt.
  951 XLII     |             minduntalan a magas diplomáciába ártja magát; a békepontozatokat
  952 I        |                repülő lény lesz: fegyverrel, ártó fullánkkal ellátott, különben
  953 XXVII    |                      ez a híresztelés többet ártott minden vesztett ütközetnél.~
  954 LII      |                      a sorból! Akik bele sem ártották magukat az ostromba! – Ártatlan
  955 XLI      |                  Csak az egészségének meg ne ártson.~Fráter György mindig attól
  956 IV       |                      aztán ekként bocsátotta áruba. A sajtáruló kordék azáltal
  957 XX       |                         Boltos kereskedők az áruk értékének egyhuszadát.”~„
  958 XVIII    |                 haláláról, Móré Mihály cudar árulásáról; ezek a lantosok voltak
  959 XXXV     |               szultán a vezérükön elkövetett árulásért, s mint áruló hitszegőket
  960 XLI      |                    nem követhet el.~– Nem is árulásképpen tudatta velem, hanem egyszer
  961 L        |                 rohammal, se tűzaknákkal, se árulással nem lehet bevenni. Még egy
  962 VIII     |                  titka szent. Azt pap el nem árulhatja. Egy sem fogja tenni azok
  963 II       |                   vigyáznom kell, hogy el ne áruljak valamit, ami az én uramnak
  964 XLIX     |          fejedelmének: de menthetetlen az az árulkodása, amit egy védtelen nő és
  965 XXIV     |                  adományoztatták maguknak, s árulkodtak egymásra, hogy azokat elkoboztassák.
  966 XLVI     |                     küldött követet, ellenem árulkodva.~– Bethlenen kívül saját
  967 XL       |                Ferdinándhoz.~– Összeesküvők, árulók voltak – monda a barát.~–
  968 XL       |                     ellenségnél, rosszabb az árulónál; ez egy versenytárs. Úgy
  969 LII      |                    sereget a törököknek.~Mit árult volna el? Azt, hogy nyolcvanezer
  970 XVII     |               Zsigmond templomával, a piacon árulták Luther és Wikléf új vallásának
  971 XLII     |              mégpedig régecskén, mert már az árvacsalán is felverte.~– Hogy hagyhatják
  972 XXXVIII  |              felesége. Kire maradnak az apró árvái? Így jössz hozzám, Gottfrid?~–
  973 XLVII    |                     az úton. Gondoskodjál az árváimról.~– Ne félj, atyámfia – monda
  974 XLI      |                   szegény ártatlan özvegy és árvák részére nekem átengedni.~
  975 XLI      |                    kincseket, s az özvegyet, árvákat ott hagyta volna a királynak.~–
  976 XL       |                    keresztvízre! – Most azok árvákká, földönfutókká lettek.~A
  977 XIV      |                   lesz az őseid örökéből. Az árváknak és özvegyeknek atyja majd
  978 XIV      |                    ezt a szegény elhagyatott árvát, szentatyám, kedves sógor
  979 II       |                hangosabban kiabált; egymásra árvereztek. Egyik azt ordította, hogy
  980 L        |                    hevéreimmel ellentárnákat ásatok az ellenség tűzaknái alá,
  981 X        |                   kiváltképpen „de sepultura asinina” (szamaras temetség) intézkednek.~„
  982 XLI      |                  essünk át rajta! – S nagyot ásított.~S azután, hogy Fráter György
  983 XL       |                   mindazokat, akik teellened áskálódnak.~– De ki fogja aztán Grittit
  984 XXXVII   |                      nem győztek elég vermet ásni az áldásnak. A gerezd is
  985 LII      |                       Midőn azonban az éjjel ásott árok fölé jutának, akkor
  986 I        |                    szférát ábrázolta, azt az áspektust örökítve meg, amidőn II.
  987 I        |                      betűkkel e disztichon:~„Aspice Mathiae micuit quo tempore
  988 XI       |              éloignée, les Religieux s’étant assemblés en Chapître général pour
  989 XLI      |                     rendeznek – és a barátok asszisztenciája mellett.~János király nagyon
  990 XL       |             elsőszülött fia, akit a dajkája, asszonya iránti bosszúból, elsikkasztott.
  991 XLV      |                   interdictum alá vetette az asszonyainkat. Törvényt hozott ránk, hogy
  992 L        |                     találja venni, fölséged, asszonycselédeivel együtt ebben a kis kertben
  993 L        |                  szokott udvaroncok s kényes asszonycselédek képezték, akiknek jajveszékelése
  994 XLI      |                   szerint történt.~– Szegény asszonyka, bizony szánalomra érdemes.
  995 XIV      |                 temperamentum. – De hát Anna asszonynál vajon visszafejlődött-e
  996 XLI      |             Przsepiorka”?~– De a Katalin név asszonynév!~– No, és hát, édes királyocskám,
  997 XLI      |                   férfinak, aki sírva fakad, asszonynevet adnak. Beszéljünk a te saját
  998 XXXII    |                    Fráter György papokkal és asszonyokkal.~Világosnak csak azt a várat
  999 XLI      |                     csak bízd te a sírást az asszonyokra. Nálunk, magyaroknál, az
 1000 XLVII    |                      a törököknél nem szokás asszonyokról beszélni. – De valahogy
 1001 II       |                  kaptam a mellettem térdeplő asszonyoktul azért a fennhangon való
 1002 XIII     |                      hogy ami örömöket én az asszonyomnál föltaláltam, ami gyönyörűségem
 1003 XLV      |                    mármost én kerekedjem fel asszonyostul, udvarostul, s hagyjam el
 1004 XXVIII   |            elregéljek neked: a lengyel fehér asszonyról.~– Azt mondd meg, hogy szép-e?
 1005 LIV      |                ellensége, mint én. Nem visel asszonyruhát, de azért mégsem férfi.
 1006 XLII     |                       Ne szóljunk „Kardosné” asszonyrul.) A királytól irigyelte
 1007 IX       |                   lengyel és olasz főurak és asszonyságok.~A menyasszony a király
 1008 XIII     |                kocsiba, s körülhordá az öreg asszonyságot az egész gazdaságon, az
 1009 IX       |           gyilkosságot! – Óh, milyen nagy az asszonyszív szenvedélye! Amilyen mély,
 1010 LV       |                      az ellenség: gyerekünk, asszonyunk fut a homoród-almási barlangba,