bold = Main text
      Fezejet                                                 grey = Comment text

 3531 XIX      |         szétoszoltával azt tartották az első dolguknak, hogy a börtönbe küldött
 3532 XL       |                         Végezzük a hivatalos dolgunkat.~A tolmács meggyújtotta
 3533 II       |             hallottam emlegetni, a „cserveni dolmán” cimborái. Mindjárt rájuk
 3534 XXXIII   |             királyról a magán hozott mentét, dolmányt, s felöltöztették hímzett
 3535 II       |              Mindjárt rájuk ismertem a veres dolmányukról. Amint engem észrevettek,
 3536 II       |                      Hát a kend keze micsoda dologhoz szokott?~– Kardforgatáshoz.~–
 3537 XIII     |                 valamennyi szerzet? Naplopó, dologkerülő, éhenkórász valamennyi barát.
 3538 XLVI     |        indulatváltozatait tartsd természetes dolognak; ha reggel sír, átkozódik,
 3539 XXXV     |                    Tréfa van ebben a castrum dolorisban. Ezt a koporsót a derék
 3540 II       |                    mondatra. Az urak hanyatt dőltek karszékeikben, s az asztalt
 3541 I        |                      gerezdbe egy megyecímer domborműben vésve. A közepén pedig állt
 3542 I        |                bíbornoki kalapot viselő alak domborművével. Alatta lapidár írás. Azt
 3543 XL       |                   mérjenek tinektek!” Vestra dominatio illustrissima nem volt se
 3544 VI       |               jóakarója, a várnagy által.~A „dominicana laetare” napján Fráter György
 3545 XIV      |                 prédára jut ez az egész szép dominium, ahogy elharácsoltatott
 3546 XX       |                  érdemes nemesek között. Egy dominiuma Bodó Ferencnek jutott: Zápolya
 3547 XL       |                     s eladja egy várért, egy domíniumért a koronámat.~– Hát ezen
 3548 LV       |               mondani jöttél ide, hát akkor „Dominus vobiscum”, – de mü már ott
 3549 XIX      |                   ahogy a magyarok mondják: „domitoriumnak”, ami étvágyat csinál a
 3550 X        |                       Loyola Ignác még akkor Don Inigo Lopez de Recalde nevet
 3551 V        |                   nyomára a sajóládi eredeti donációnak.~Mikor rátalált, nem kiabált
 3552 V        |                     együtt; s e tűzvészben a donációs levél is elhamvadt. Akkor
 3553 XLII     |                  mint főkincstartót, akire a donatiók tartoznak, megilletett volna:
 3554 II       |           lépcsőtornác fölött van egy kiálló donjon. Egyszer csak egy összenyomogatott
 3555 II       |                      a lábamhoz. Felnéztem a donjonra; annak az ablakai mind le
 3556 XI       |                      des devoirs, dont il ne donna l’exemple; toujours le premier
 3557 XXIII    |                  nagylelkű asszony, Kanizsay Dóra, saját költségén mind elsíroltatá.
 3558 XLI      |                       vagy asztalnál ülve és dorbézolva. Istenben boldogult Czibak
 3559 XLVI     |                    hallgatta végig a királyi dorgálást. Még az arcán sem mutatott
 3560 VI       |                      volt, fennhangon meg is dorgálta. Ez volt a „Nagybotú Lőrinc”,
 3561 XL       |                     nyolc törököt vert agyon dorongokkal. A Veli basa dulár hadából
 3562 XI       |                     a hírhedett s királyilag dotált kolostor nem is lehetett
 3563 XV       |                      föld népe, a jobbágy, a Dózsa-lázadás óta, le van igázva, a röghöz
 3564 XXII     |                   soha ellenség páncélján. A Dózsa-lázadást Zápolya erdélyi rendes hadai
 3565 VI       |                      rángatta, nyomta lefelé Dózsát, annak nem akart meghajlani
 3566 XXIX     |               portugál királyokhoz, velencei dózséhoz, segélyt esedezve; de bizony
 3567 XXXI     |             Törvénytelen szülötte a velencei dózsénak. Aranyműves, zsibárus, kerítő,
 3568 II       |                 mindig akad vendég úr, aki a dőzsölő asztalnál ül, s azoknak
 3569 XLIII    |                 erdélyi útjában ugyan együtt dőzsölt a magyar urakkal; de éppen
 3570 XL       |             eunuchnak, hogy ha előkerülnek a drágák, szedje fel őket, és vigye
 3571 XXXVI    |               Akartam látni, hogy hát milyen drágaköveik vannak az angyaloknak. De
 3572 XXXVI    |                feleletre. Előszedték a saját drágaköveiket, melyeket kincstárukból
 3573 XXXVI    |                       hogy nagyon közönséges drágakövek; nem sokat érnek.~A prímás
 3574 I        |                     aranyban, gyöngyökben és drágakövekben, zsákmányolta rajta.~György
 3575 XL       |                  Aranydobozkákban ritka szép drágaköveket. Ez volt Grittinek a gyöngesége:
 3576 XXXIII   |                     trónusán; gyöngyöktül és drágakövektül ragyogó öltözetében.~Itt
 3577 XXXIII   |                      hogyan jutottál ehhez a drágakőhöz?~Amire János király ezt
 3578 I        |                     ki a kezemből. Nemcsak a drágaságáért, csupa kárbunkulus a markolatja,
 3579 IX       |                  tekintetre átlátta az egész dráma szövevényét, mely itt lejátszódott.
 3580 XL(1)    |                            A király káplánja drasztikus kifejezéssel veti ezt Zápolya
 3581 L        |              hallottam. Most érkezett vissza Drinápolyból Bozza Benke követünk, hírül
 3582 XLIII    |                    hadseregével Moldvából, s Drinápolyig meg sem állt.~Amint ezt
 3583 XL       |                     a perzsa szemfényvesztők dróton rángatnak.”~E levél olvasása
 3584 XXVI     |                      ahogy jött kend.” – Nem drótozni való fazék a magyar korona!
 3585 XXXI     |                    várta meg Fráter György a druszája visszatértét, hanem nekiindult
 3586 LI       |                     Sztambulba; Budán hagyva druszáját, Szolimán basát helytartónak,
 3587 XLI      |                     királyocskám! Jancsikám, druszám! – mondá a királynak. –
 3588 III      |            odakönyökölt a két vállára, s úgy dúdolt a fülébe:~„Nem vagy legény,
 3589 XLI      |                 ingyen terem a gyűlölet, ami dudva.~A szultán követének eltávozta
 3590 L        |          ágyúütegeket. De ez annyi lármával, dübörgéssel ment, hogy mind a budai
 3591 LVI      |             elhúzódott Temesvárra, onnan írt dühítő leveleket a szultánnak.~
 3592 XL       |                 persona; különösen Kacziáner dühöng ellene, s szítja a haragot
 3593 XIX      |                      Ez Zápolyának a műve! – dühöngött Báthory. – Rég el kellett
 3594 XIX      |                   már Dózsa idejében, milyen dühvel tudja a magyar a magyart
 3595 XLI      |                  fehér barát, aki kámzsájába dugja a halálítéletet.~Erre aztán
 3596 I        |                    kalpagba, vagy a turbánba dugják, hanem két metszést hasítanak
 3597 I        |                   beszéljünk róla, hogy hová dugjalak el.~Azzal csendesen ballagott
 3598 XL       |                    urakat a barát. – Azonban dugjátok vissza a kardjaitokat a
 3599 VI       |                    volt az. – El kellett azt dugnia a csuhája rejtekében, nehogy
 3600 XLI      |                      egy embernek a sarujába dugnod, aki már nincs ezen a világon.
 3601 L        |                      Bebek Imre nagy morogva dugta hüvelybe a kardját. Hol
 3602 V        |                 annak az életmeleg belsejébe dugták bele az újszülöttet, míg
 3603 XIII     |                   Férjhez is ment már valami duhajhoz. A pofáját sem tolta ide
 3604 XL       |                előjön a kaszájával, csak úgy dűl előtte a „rend”.~Egy napon
 3605 VI       |                   lakóikat lemészárolta; öl, dúl, pusztít három világsark
 3606 XLIII    |                    ölre kapott. Mármost csak dulakodjanak vitézül. Ha a magyarok és
 3607 XIX      |                    főpapok alig tudták a két dulakodó főméltóságot egymástól elválasztani.~–
 3608 XLIV     |                   romjai álltak még. A török dulárok felégették azt, s azóta
 3609 XLII     |                    kárhozott. A két nemes úr dúlásért kárhozott. Hamis vám szörzésért
 3610 LV       |                 behívott pártfogók mindenütt dúlással, a fegyvertelen nép öldöklésével
 3611 LII      |                    ez a kicsiny dandár olyan dúlást követett el a visszavonuló
 3612 XLIII    |                       mást is, ami „utile és dulce” (hasznos és édes): uradalmakat,
 3613 LI       |                     küldött édes csemegéket, dulcsászát, szultánkenyeret, fügét,
 3614 LIV      |                  kocsijába vetet te magát, s dúlfúlva vágtatott haza Temesvárra.~
 3615 XXIII    |                    körülötte.~Szolimán hadai dúlhatták az országot megtorlatlanul.~
 3616 XL       |               Felső-Ausztriát beszáguldozza, dúljon és pusztítson. Ezek ellen
 3617 XLI      |                testőrségében, meg Tóth Péter dulló; akik ketten most érkezének
 3618 XLI      |                 főkapitányaik, királybíráik, dullóik, akik szónak állnak. Bizonyosan
 3619 XIV      |                 távoli rokonság, az ispánok, dullók, perestoldók és hadnagyok;
 3620 XXI      |                     Bosszújukban fel akarták dúlni Verbőczy palotáját, de a
 3621 XIII     |                      falu, a nagy erdő meg a dűlőben levő földek. Azután meg
 3622 II       |                     meglett volna, hogy ahol dűlős az út, le kellett volna
 3623 XXIII    |                elpusztítatlan hagyott, ekkor dúlta fel a hűséges Hoberdanác
 3624 LII      |                Magyarország ismét romba volt dűlve, a nemzet tetszhalálba süllyedve:
 3625 XLIX     |         taposómalommal hajtják fel a vizet a Dunából föld alatti úton. El vannak
 3626 XXI      |                alagúton át elosonhatott, s a Dunához érve egy naszádon elmenekülhetett.~
 3627 V        |           határszélen, s pusztítani kezdte a dunántúli megyéket. A megrémült király
 3628 LI       |             visszaadom neked Buda várát és a Dunától a Tiszáig terülő tartományt.
 3629 XL       |                     rovására, akik, mint két durcás fiú, kettérepesztették a
 3630 XXVI     |                      s elnyerte a pénzűket a durnyin. Az egész tarsolyát megtöltötte
 3631 XXVI     |                  Vagyunk négyen. Játszhatunk durnyit.~S mindjárt előhúzta a tarsolyából
 3632 XXVI     |               cimboráknak, hogy: – Én hiszen durnyizni leülök veletek, s ha megkínáltok
 3633 XLIX     |           naszádosokat, akik egypárszor közé durrantván a puskáikkal a német-magyar
 3634 XL       |               elkezdett kacsákra vadászni. A durrogatásra odajött a túlsó parton sátorozó
 3635 XXXVI    |                    János király üdvlövéseket durrogattatott a szultán tiszteletére:
 3636 XIV      |                 harangok szóltak, a tarackok durrogtak egész az utolsó Kyrie eleisonig.~
 3637 LIV      |             kegyelmedre a királyt.~Petrovich durván förmedt vissza.~– Ne tanítgass
 3638 III      |                    tündökölve, összecsavarta dúsgazdag aranyhaját, s azt háromszorosan
 3639 XX       |                    amiből eddig a Fugger-ház dúskálhatott. És így a német fizeti a
 3640 XLVI     |              vállfűzőjét. Most aztán kedvére dúskálkodhatik a vágyva vágyott drága eledelből.~
 3641 XXXV     |             krónikások az ő uraik asztaláról dúskálkodtak, azoknak hízelkedtek, de
 3642 XL       |                    alapján a hajtásba került dúvad, medve, farkas, mint vadászzsákmány,
 3643 I        |               látszik; de ez nem az egészség duzzadása rajta, mert szemeit pöffedt,
 3644 I        |                 kölcsön a divatjukat, azokon duzzadt a prém, ragyogott a boglár,
 3645 XVI      |                cigány-utcára szalad. A vajda duzzog, hogy nem őt tették meg
 3646 XLIV     |               színnel von be. Ajkai rendesen duzzogásra álltak; de ha oka volt rá,
 3647 LIV      |                     felé fordult, aki nagyon duzzogni látszott.~– Kegyelmednek
 3648 XXII     |              egymással ütközzék meg. – Aztán duzzogva vonta magát egyik erre,
 3649 XLI      |         Utyessenovics, a király szolgájának, Dzsemadi-el-avvel hónap huszonkettedik napján,
 3650 LI       |                    Buda török város: a neve „Dzsigerdilen”. A szultán az úr!~A janicsár
 3651 XXXIII   |                  előtte a nyargalászásban és dzsiridhajításban; egy csomó rác martalóca
 3652 XLII     |                   hanem Valentinus Turcus de eadem: valóságos török, muzulmán,
 3653 XXXIX    |                   Azt felelte büszkén:~„Ebet ebbel maratok!”~Akkor aztán Hobardonáczot
 3654 LIV      |                 folytatni a hódolat játékát.~Ebbül a szégyenteljes hadjáratbul
 3655 XLIII    |                      vagy akárki más szultán ebe, hogy én belefojtatom a
 3656 XLIII    |                     kezdett térni a társaság ebédelési kedve, mely erősen megzavartatott.
 3657 XLVII    |                    Lufti nagyvezérrel együtt ebédeltél; s az kérdezősködött „János
 3658 LI       |                    basa ott tartotta magánál ebéden, s könnyű vérrel vette Verbőczy
 3659 II       |                    Minden vendég felvette az ebédhez a legpompásabb díszruháját;
 3660 XL       |                      az étekfogójára, aki az ebédjét felhordta, s akinek a szeme
 3661 XLIII    |                kemény léptekkel hagyta el az ebédlőtermet.~Junisz bég hátramaradt
 3662 II       |               füleibe venni. És így annak az ebédmaradékát szépen megoszthatják.~György
 3663 XXXIX    |               cserére.~Azt felelte büszkén:~„Ebet ebbel maratok!”~Akkor aztán
 3664 XIX      |                   utoljára csákója vesztével eblábolt el a dühbe jött nemesség
 3665 XL       |                     a nagy indulattól.~– Hát ebre bízzák a hájat! – kiálta
 3666 XX       |                    de attól az alvók fel nem ébrednek. – Azt kérdem tőletek, hogy
 3667 XLVI     |                     Nem! Csak tettre akarlak ébreszteni. Még most egy vaskesztyűs
 3668 XX       |                      a tomboló tömegre.~– Te ébresztetted fel ezt az óriást; te hoztad
 3669 VI       |                György!~– Mit háborgatsz? Mit ébresztgetsz! Most vívtam meg a döntő
 3670 XL       |                      De nem pontifikálni! Az ebszülte fattya!~– Ha ez megtörténhetik,
 3671 XLIII    |                   apátot, akit a debreceniek ecclesián kívül „sub Jove” hagytak,
 3672 XLII     |                      Czibak suprematiáját in ecclesiasticis. De nem fogadom el Fráter
 3673 XXVIII   |                     az ablakon át; egész nap ecetben mosdott, kámforral füstölte
 3674 LII      |                    meg, minő rendben, milyen echélonban történjék meg a csapatok
 3675 LI       |                     megetted a húsomat, csak edd meg mármost a csontomat
 3676 XIV      |                  mentek végére: osztoztak az edényeken, a bútorokon, a köntösdarabokon;
 3677 XV       |                      röghöz kötve; annak nem édesanyja többé a haza. Annak a népnek,
 3678 LV       |                  Török János szívszerette jó édesapjának szomorú fogságban történt
 3679 XL       |                     mondták, hogy ez valóban édesebb a lépesméznél, s igaza van
 3680 XXVI     |                      vitézt a maga pártjához édesgetni. Nem hajolt rá; mindannyiszor
 3681 LV       |                      fizetének meg a tiltott édességért: az utcákon, a házakban
 3682 LIV      |                  boldog és nyugodt uralkodás édességét ízlelheté. – A kormányzó (
 3683 II       |         keresztapámhoz, a püspökhöz, az neki édestestvére. Nagy kamasz voltam már,
 3684 VII      |                     pusztában eltévedtnek az édesvíz forrása az, ami a lelkében
 3685 XLV      |                       s azt suttogá:~– C’est effroyable!~Török Bálint valamit súgott
 3686 XL       |            Serédyeknek, Bebekeknek, s inkább ég-föld összeszakadjon, mint hogy
 3687 L        |                      lángveres volt az egész égboltozat.~A királyné nézte ezt az
 3688 XIV      |                    megelevenülve. Feltámadt, égbül esett le, földbül kelt elő?
 3689 XVIII    |                     kis csapatjukat az Isten ege alatt az ország zászlójára
 3690 XIX      |                   szitkozódott, a főpapok az egek haragját invokálták.~– Ez
 3691 III      |                 amitől meggyulladtam, amiben égek; hanem az a jég, amitől
 3692 XXVI     |                   bort hozattak. (Közel volt Eger.) Egy nagy dobnak a fenekén
 3693 XXXIV    |                      és titeket becsaljon az egérfogóba? Akkor egy palloscsapással
 3694 XL       |                      egérutat vett. Üldözték Egerig, sarkában nyomulva; de ott
 3695 V        |                    aki nyomra vezesse. A kis egérke volt az.~Rájött, hogy az
 3696 I        |               kövérnek látszik; de ez nem az egészség duzzadása rajta, mert szemeit
 3697 XLI      |                   hírére elmenekült, szép jó egészségben.~– Nem bánom én Dobó uram
 3698 XLIX     |                   gyermekágyas asszonynak az egészsége végett ágyban fekve kell
 3699 XLI      |                   mindig az ivást.~– Csak az egészségének meg ne ártson.~Fráter György
 3700 XLVI     |                 Tisza járta mocsárvidékekről egészségesebb tájakra: holott az ország
 3701 XXXIII   |                hosszú életet, szerencsét, jó egészséget, fegyvereinek diadalmat;
 3702 XLI      |                       Nem bánom én Dobó uram egészségét; de a kivert aranypénz?~–
 3703 XXXVI    |             koronátokat a királynak; viselje egészséggel.~Elébb azonban a szultán
 3704 XXI      |                    hidegen szólt hozzá, s az egészségi állapotja felől tudakozódott
 3705 XLI      |                    harmadfél akó van. Váljék egészségükre.~– Őfelsége győzi ám vitézül.
 3706 XXXIV    |                  fényudvar támad, mely a fél eget nyalábolja; s a fényes szérű
 3707 VI       |                   Egy nyíl röpül a testembe. Éget. Odakapok. Nem nyíl volt.~
 3708 XLI      |                Tomoryt, ezért a másikért sem égeted meg a kezedet. Gondold meg,
 3709 VI       |                   városokat, falvakat hamuvá égetett, püspököket és zászlósurakat
 3710 II       |                    monda a püspök.~– El kell égetni! – kiálták a főurak.~Ambrus
 3711 II       |            Vidékünkön minden templom le volt égetve. Egy rác kápolna volt csupán,
 3712 XXXVI    |                visszapártolásért, s ezzel az eggyel is szaporodott a főurak
 3713 II       |                     a nevét sem ismeri. Zord éghajlat alatt hordják. Olyanforma,
 3714 II       |                   belső bizalmas ember. Zord éghajlatunk alatt a tüzet folyvást táplálni
 3715 XXII     |                     távolban hallatszani. Az égiek is beleszólnak a földiek
 3716 XXXI     |                 acheronta movebo” (Hát ha az égieket nem: a poklokat is megeresztem)~
 3717 IX       |               bizományosa. Ennek az ártatlan églakónak az üdvösségeért szövetkezett
 3718 XIII     |                    megházasodni?~– Én már az égnek vagyok eljegyezve.~Az öreg
 3719 XX       |                      Verbőczy palatinus!” Az égrengető kiáltás elhatott a királyig
 3720 LV       |              Elfoglalta rohammal Nagy-Lakot, Egrest, Oroszlámost, Petrovich
 3721 XXIII    |                     fogja az országot a négy égsark felől jövő minden veszély
 3722 XXXIII   |                  őket, hogy elhatározták még egy-két hétig ott maradni mellette.~
 3723 XIII     |                      a haza. Gyáva vagy-e?~– Egybefoglalom mind a háromnak a szerelmét,
 3724 LVI      |                szándékaihoz.~Kolozsváron már egybegyűltek az ország rendei, midőn
 3725 IV       |                      a főapátúr így szólt az egybegyűltekhez:~– Mindez annak az emlékezetére
 3726 II       |                  folytatá.~– Az országgyűlés egybehívása volna a legjobb tanács.
 3727 LVII     |                birtoka; ott fog János király egybekelni a menyasszonyával.~– Hát
 3728 XIX      |                   megyék küldöttségei fognak egybeseregleni. – Nem arra mutattak pedig
 3729 XVIII    |               vétetett, amely napon csontjai egybeszedettek s Julianus császár által
 3730 XL       |                     egyszóval, ti urak semmi egyébben sem serénykedtetek, mint
 3731 II       |                     a törökjárás útjában. De egyebe aztán nincsen is, csak a
 3732 I        |                     a király elé: minden más egyebek előtt; mivelhogy ez János
 3733 XXIII    |               kellett érnie, hogy a farkasok egyék meg.~És akkor, amidőn a
 3734 II       |                   maradt ijedtében.~– Meg ne egyél, vitéz katona! Úgyis odavezetlek.~
 3735 XX       |                  pénzviszonyokhoz arányítva, egyenértékű volna ötvenmillió arannyal.)
 3736 XL       |                     egymáshoz ragaszkodva az egyenetlen harcot.~S a vakmerő hadifortély
 3737 XV       |              kormányzatot vezető urak között egyenetlenség, versenygés, kapzsi birtokvágy,
 3738 XV       |                   van dolgunk. Fráter György egyénisége most már csak egy absztrakt
 3739 LII      |            posztónyíró ollóval nyírták volna egyenletesre. Három strucctoll volt a
 3740 II       |                     Zápolya nemzetség udvari egyenruhájába, amilyen megilleti a magister
 3741 LII      |                 tollal, s ő maga is ennek az egyenruháját viselte, mikor az ezredet
 3742 I        |                    között. Sok cifra katonai egyenruhát látni mindenfelé. Szegénynek,
 3743 XLII(2)  |                                              Egyesekre és az összesre átok vettessék!~
 3744 XL       |                igazságtevő urak, hogy azokat egyesével bocsátják ki a város hátulsó
 3745 XLII     |                      a zelotitás kifejezését egyesíték ez arcon.~Nem állt föl a
 3746 XLIII    |                  közötti békére, s hadaiknak egyesítésére, sőt maga is zsoldosezredeket
 3747 XLII     |                 szentegyházat?~… „Szenteknek egyességét…”~– Még a szenteket is hiszitek?~…„
 3748 XL       |                      ejtegetést, igehajtást, egyest és többest nem ismerve s
 3749 L        |                       mint hogy hazámnak ily egyesülése valaha lehetővé legyen.
 3750 L        |                     keresztény király alatti egyesülését. Én megírtam őszentségének
 3751 XL       |              zászlóval sem bírva, mely körül egyesüljenek! Ki volt már mondva az ítélet.~
 3752 XXII     |                   megérkezik, s a királyéval egyesülten kivívja a diadalt: ezáltal
 3753 XLII     |                lelkész osztott:~– „Vegyétek, egyétek, ez az én testem.”~Másnap,
 3754 V        |            negyvenezer tanulóra épített nagy egyetem falai betetőzetlen rom gyanánt
 3755 XVI      |                    besliákkal és akancsákkat egyetemben megfogdostaták, s bilincsbe
 3756 X        |                     és Lengyelországra nézve egyetemleg.~– Megerősíted ez állításodat
 3757 XIV      |                       S aztán így folyt szép egyetértéssel. Amelyik a két nő közül
 3758 LI       |                    Azután maga elé hozatá az egyéves királyt, kivette azt a dajka
 3759 XVI      |                   Két menyasszony meghalása, egyévi kolostori élet, s megvan
 3760 XXI      |                     az armálist tőlük? Olyan egyezer kecskeméti igaz magyarnak
 3761 XIII     |                      valamennyi barát. Ő nem egyezett bele, hogy az ő fia barát
 3762 XXXIX    |                  kettő rá volt fanyalodva az egyezkedésre. A fegyvernek nem volt éle
 3763 LVI      |        kinyilatkoztatták, hogy elfogadják az egyezményt. Az országházból a főegyházba
 3764 LV       |         visszautasítja a Ferdinánddal kötött egyezséget, s az országot fegyverfogásra
 3765 LIII     |                     a várat a szultánnak. Az egyezséglevélben kikötötték, hogy a szultán
 3766 LVI      |                      által eléje terjesztett egyezségre. Lemondott a koronáról:
 3767 LII      |              felállának. A dárdáik hegye oly egyforma sort képezett, mintha posztónyíró
 3768 XXVIII   |                 história megfekszi a lelkét, egyhamar nem fog asszony körül legyeskedni.~
 3769 XL       |                     üregébe. Az ötvenakósnak egyharmada külön volt rekesztve, s
 3770 XVIII    |                 hercegprímást!… Magyarország egyházának fejét! … A bíboros főpapot! …~
 3771 XXV      |                     pápista nem tisztelte az egyházfejedelmét, tisztelte volna a magyar
 3772 XLII     |                  szembe!~A pap csengetett az egyházfinak, s meghagyta neki, hogy
 3773 X        |                     is vegyesen vettek részt egyháziak és világiak.~Mikor Sforza
 3774 XLI      |                   tudományát, felköltötte az egyháziakban és világiakban azt az igaz
 3775 XLI      |                     fogadta, s üdvözlé őt új egyháznagyi méltóságában.~Fráter György
 3776 X        |               meghagyom és megparancsolom az egyháznagyoknak és a világi főméltóságoknak,
 3777 X        |                 hazájának, vagy a keresztyén egyháznak javára és üdvére követett
 3778 XL       |                 tovább ne adja. Eszerint én, egyheti böjtölés és kétszáz miatyánk
 3779 XX       |                 kereskedők az áruk értékének egyhuszadát.”~„Házalók minden lovuk
 3780 XL       |                     amellyel tüzet rakjanak. Egyidejűleg a pincemester is szörnyűködött,
 3781 LVI      |              eljegyzé János Zsigmondnak vele egyidős leányát, Johannát (egyetlen
 3782 I        |                   látszik ki belőle, amiknek egyikével a trón karját fogja.~Szerencséje
 3783 XV       |           külvilágnak és a szív belvilágának egyiránt nincs semmi befolyása. Tetteit
 3784 XXXI     |               melyiteké legyen Magyarország? Egyiteké sem az. A nagyúr birtoka
 3785 LV       |                  megismerkedve a korra nézve egyívású Patóczy Ferenccel, midőn
 3786 II       |                    György hozzálátott gépies egykedvűséggel a hivatalos feladatához;
 3787 I        |                      tűzzétek le a kopjákat, egylépésnyi távolban egymástól.~Azzal
 3788 LVIII    |                     és lelki nagyságod által egymagad állasz ez idő szerint az
 3789 XXVIII   |                  füstjén keresztül beszéltek egymásal.~Ezzel a félelemmel aztán
 3790 XX       |                      a templomok kincseiknek egynegyedét.”~„A zsidók apraja, nagyja,
 3791 I        |                    rezidenciájában is voltam egynehányszor; de az sohasem ültetett
 3792 XVII     |                   azokban olvasni. Úgyhogy ő egynehányt azok közül el fog vinni
 3793 XIX      |                udvaroncoknak is jutott abból egynémely szó.~Azon nap reggelén eltűnt
 3794 XLIX     |                   dalmata naszádosokat, akik egypárszor közé durrantván a puskáikkal
 3795 LV       |             rendcímerével volt egyesítve: az egyszarvú veres mezőben és a kenyeret
 3796 XIII     |                   most a fülébe kiálthatnám, egyszeribe talpra ugrana, s összeütné
 3797 XLII     |                    ellen.~A szobának remetei egyszerűségű bútorzata volt. Egy triptica,
 3798 XLII     |                    És a Jézus Krisztusban, ő egyszülött Fiában, mi Urunkban. Ki
 3799 XX       |                       A papok ezüstneműiknek egytizedét, a templomok kincseiknek
 3800 XLIII    |                   Uram, János király, tőlem, együgyű szolgádtól eddig sem kérdezted,
 3801 XLIV     |                  János király, hogy a boldog együttlétet élvezheté a királynéjával
 3802 XXIX     |                   visszatérek, s leteszem az egzámentet az ő hátukon, hogy jajgatnak
 3803 XLII     |                  mint a szeksta gyereknek az egzamenti gratulációt. S most én menjek
 3804 XLVII    |                      naponkint hadcsapatokat egzecéroztatott a Rákoson, s egész animóval
 3805 LII      |                    viselte, mikor az ezredet egzecéroztatta. Olyan mesterségesen szalutálni
 3806 XLI      |                      adta azt át Amadénak az egzekúció végett, jól ismerve Zápolyát,
 3807 XXII     |               sisakot a fejére csatolták.~Az égzengést túldörögte a vágtató paripák
 3808 XIII     |               szerzet? Naplopó, dologkerülő, éhenkórász valamennyi barát. Ő nem
 3809 XL       |                     jobban tömte őket, annál éhesebbek voltak.~Hát még ha valami „
 3810 XL       |              bátorságot vevének a csodálatos ehető kristálynak a megkóstolására,
 3811 XLIII    |                     süvegét az asztalhoz.~– „Eheu, jam satis est!” Megtelt
 3812 XVI      |                     agg a lelke, hogy ő maga éhezik, hanem hogy a végvárak őrségei
 3813 XLIX     |              zajongott, kiabált, hogy nem ők éheztetik ki a várbelieket, hanem
 3814 LI       |           keserűséget okozott a királynénak! Éheztette, zsugorogtatta. Akarata
 3815 XVI      |                   bég három napig kiállta az éhkoppot, lássák, hát a püspök hány
 3816 L        |                     várba. Ezzel megszűnt az éhség a védőseregnél.~Roggendorf
 3817 II       |                  elkezdte a fát döngetni. Az éhségemet csak elvertem a fárul szedett
 3818 VIII     |                      lóra, sem szamárra; tűr éhséget, szomjúságot naphosszant,
 3819 XLIX     |                  Buda várát, azt hitte, majd éhséggel kényszeríti feladásra.~Egy
 3820 XXIII    |                    ülte meg diadalünnepét, s éjente kivilágítást rendezett felgyújtott
 3821 LV       |                   leghívebb közvetlenséggel.~Éjfél után indítá Török János
 3822 XXIII    |                      ütközet híre már másnap éjfélben eljutott Budára. A hírnök
 3823 XIV      |                  részesülhetett, tehát, hogy éjfélenkint vissza ne térhessen az élőket
 3824 XL       |                 borzongást érez a tagjaiban, éjfélre tűzlángban van; reggelre
 3825 IX       |                    legtitkosabb gondolatját.~Éjféltájon volt vége az ünnepélynek,
 3826 L        |                      akik soha, amíg a világ éjjelből és nappalból áll, más zászló,
 3827 VI       |                   odúban tölté Fráter György éjjeleit és nappalait, amelyek egymástól
 3828 XLI      |                     vezetésével megbízták az éjjeliőrt, aki különben félkegyelmű
 3829 III      |                      zokogott. Alig várta az éjjelt.~Minő álmai lehettek? Minő
 3830 XLIV     |                     követte, mely benyúlt az éjszakába. A nagy trónteremben a magyar
 3831 L        |                   pokoli napot gyújtottak az éjszakában. Az egész Duna lángban látszott
 3832 X        |             nagyszerű halotti tor, mely késő éjszakáig foglalkoztatá az ünneplő
 3833 VII      |             jubileumnak és illuminációnak az éjszakája.~
 3834 VII      |                     Fráter György a jubileum éjszakáját ott tölté önkényt a föld
 3835 XIX      |                     negyvenezer forintot.~Az éjszakákat végigtivornyázták, reggel
 3836 VII      |                    tavasszal. Az énekelt ott éjszakánkint. Magamban szidalmaztam:
 3837 III      |                  cellába, ahol a fehér barát éjszakázott.~Meggyónt neki mindent.
 3838 XXXIII   |                      év előtt!~Amíg a révnél éjszakáztak, a beállott sötétben megszökött
 3839 L        |                Főispán uram, az imént e szót ejté: ha a püspök kardjára üt,
 3840 XL       |                időkben szoktak: időt, nemet, ejtegetést, igehajtást, egyest és többest
 3841 XL       |                   sem mentek, amíg az utolsó ejtel borban tartott. Ha én felszólaltam,
 3842 II       |                   bizonyára olyan beszédeket ejtenek, minőket nem szükséges egy
 3843 XL       |                illeti meg, aki az első sebet ejtette a vadon, hanem amelyik az
 3844 II       |             kalandokra, s ami martalékot így ejthettek, abbul éltek. A bátyáim
 3845 XLIII    |                  hogy amint a király foglyul ejti Péter vajdát, azonnal szolgáltassa
 3846 LV       |                  Györgyért: azt küldte le az ekemezői táborba. Török János maradt
 3847 LV       |                      Ferencre.~Fráter György Ekemezőn ütött tábort derékseregével.
 3848 LIV      |                      Akkor aztán elővette az ékesenszólását, s világos képet rajzolt
 3849 XL       |                      keresztény papot jobban ékesít a drágaköveknél; mert saját
 3850 LIII     |                  melyet Kelemen pápa bullája ékesített: az a János királyt exkommunikáló
 3851 XXXVII   |             esztendőt megáldjad! ~Bő zsírral ékesítsed!”~Olyan termés volt búzában
 3852 I        |                     és egyéb virágokkal volt ékesítve. Aztán jött egy kupolás
 3853 LI       |              megtekinthesse híres Budavárnak ékességeit. – A nehány kísérőt mind
 3854 XLI      |             legkegyetlenebb ellenségei sem.1~Ékesszólása csodákat művelt mindenütt.
 3855 XXX      |               lelkének teljes hevével, egész ékesszólásával. Elmondá sor szerint hazájának
 3856 XVII     |            ítéletadásra. A fehér barát ritka ékesszólással adá elő a maga véleményét.
 3857 XIX      |                 Ártándy Pál, a legnépszerűbb ékesszóló, akit oly áhítattal szokott
 3858 I        |                      áthajította a Dunát, az ekevas, melyet kelevézével átlikasztott,
 3859 II       |                    nem Tomiczky szállt ki az ekhó alul, hanem Ártándy. Akkor
 3860 XL       |                    le fogja őt kaszabolni, s ekképp egész tisztességes úton
 3861 XXXII    |                    papot az üresen levő siri eklézsiába plébánosnak. Ezer forint
 3862 XLII     |                      fogva ez a templom a te eklézsiádnak a szentegyháza.~Azzal maga
 3863 XLI      |                   szobába. Az aranykaskétás, ékszerektől ragyogó muzulmánnal szemben
 3864 XLIV     |                 kocsira, színházra, fürdőre, ékszerre: summa summárum, „kétszázezer
 3865 LI       |                    nem tartott: aranyedényt, ékszert, pénzeszsákot mind a szultán
 3866 XXIII    |                   lévén, mint katona igen jó ekzekutor volt, s azért is rendelték
 3867 XVI      |                nyitott ajtón át aztán szépen el-besétált a pogány ellenség a várba,
 3868 XLVI     |                    kérdé Majláth követétől: „Él-e még János király? No, ha
 3869 LV       |                  fúvata, Lovagját, gyalogját el-kiindítá. Száztizenhárom lovagot
 3870 XXIII    |                   hogy a zsidók az országból el-kiűzessenek. Nádor követei ellentmondottak,
 3871 XLI      |                     felkapott a szekerére, s el-kivágtatott a hortobágyi pusztára a
 3872 XLVI     |                     azt Fráter György rögtön eladatta a piacon, azzal az okossággal,
 3873 II       |                      nekipirult arcú dalia: „eladják az országot a németnek!”
 3874 XXV      |                    ellenfélhez. Ha nincs más eladni való hivatal, van püspökség,
 3875 XVII     |                      halálítéletet a könyvek eladójára. Károsnak hiszi, ha egy
 3876 XL       |                Megtagadtad a nemzetiségedet? Eladtad a Jézusodat? No, hát „ne”
 3877 XXXIX    |                   természetes fia. Ezek mind eladták volna őt „huszonkilenc”
 3878 XXV      |             visszapártol, követeli vissza az elajándékozott birtokát; akkor meg az ajándékot
 3879 XLI      |                       hogy olyan sok kincset elajándékoztam Tarnovszkyéknak; hát csak
 3880 II       |                 Férfikéznek pedig nem szabad elájult nőhöz nyúlni.~– György! –
 3881 XLVIII   |                     ifjú nejéről; de a szava elakadt, tagjai megzsibbadtak, s
 3882 XV       |              szétomlására, s a magyar címert elalkudták, elköltötték, a maguk hatalmának
 3883 XIII     |               bizonyos serleg alakú sajtot. (Eláll az tíz esztendeig is, s
 3884 XLVI     |                  volna a hegyi szoros utakat elállni, ott teremhessek Erdélyben
 3885 V        |                 helyet.~A várnagynak a szava elállt bámulatában, mikor prezentálta
 3886 LV       |                       de annak a kapuját már elállta Török János, ki egyszerre
 3887 XLVII    |                    Az ellenségei minden utat elálltak a határon, hogy a Sztambulból
 3888 LI       |             egyszerre sorakoztak az utcákon, elállták a kapukat, elfoglalták az
 3889 II       |                kulacsból. Én attól aztán úgy elálmosodtam, hogy eldűltem a földön,
 3890 XXXI     |                magyarnak ezzel a gondolattal elaludni s ezzel fölébredni.~És mégis
 3891 II       |                    hogy eldűltem a földön, s elaludtam a tűz mellett. Egyszer azonban
 3892 XL       |                     engemet is olyan könnyen elámítasz, mint ezt a felfuvalkodott
 3893 XL       |                  bátran.~A saját káplánjától elámítva, nem is hozott magával Czibak
 3894 III      |                György csak akkor rezzent fel elandalodásából, mikor a tünemény már előtte
 3895 XLIII    |                     azt meg is tegyed, hanem elárasztja rengeteg hadaival ezt a
 3896 II       |                    olvasni ne tudjon. Nehogy elárulhassa levélben azt, amit házunknál
 3897 II       |                  hogy mikor egy gyóntató pap elárulja az ő urának, a királynak
 3898 XLIII    |               bécsiek, vagy a versailles-iak elárulják Szolimánnak a mi haditervünket.
 3899 LVII     |                   szóig. Petrovich volt az ő elárulója. Téged megtart a kegyében.
 3900 XL       |                  vagy a veresingeseknél. Hát elárultad a királyodat? Megtagadtad
 3901 XL       |                   vitéz emberek: és lásd, ők elárultak volna huszonkilenc ezüstpénzért,
 3902 II       |                 rablók elkaphatnak, a minapi elárultatásukért majd nagy kegyetlenül bánnak
 3903 LV       |              Salvazzit) futtatá Szolimánhoz: elárulva a szultánnak, hogy Fráter
 3904 XVII     |                   szomszédjával. Ő a könyvek elárusítóját, minthogy a világos törvény
 3905 XLI      |                   két huszárkalpagba bekötve elásatta az erdőn. Minekutána pedig
 3906 XXVII    |                     király holttetemét pedig elásták a partba.~Czettricz Ulrik,
 3907 XXIII    |                     a híd közelében a partba elásva II. Lajos királynak holttestét.
 3908 LV       |                  szépen kimenté, ellenségeit eláztatta, s annyira vitte a szultánt,
 3909 XLIX     |                      által mindenkit annyira elbájolt, hogy »az erények és kegyelmek
 3910 XLII     |                     a legényfiával együtt, s elballagott a kéttornyú templomig. Nagy
 3911 XXI      |                   brávóztak, de az általános elbámulás jelezte a hatást, amit a
 3912 LIV      |             országgyűlésen.~Nagy lehetett az elbámulásuk, amidőn érkezni láták a
 3913 VI       |                     tudott imádkozni.~Lassan elbandukolt az erdőkön keresztül, majd
 3914 II       |                    elé a tálakat, s alaposan elbánt velük; hasonlóan cselekedett
 3915 II       |                     fogoly rablókkal röviden elbántak; valamennyit felakasztották
 3916 LI       |                  vetve a hátukat, kedélyesen elbeszélgetének.~– Hát amióta utoljára láttuk
 3917 XL       |                pribék kótyagos fővel mindent elbeszélt az atyafiak előtt, s nagyokat
 3918 VI       |                tekintetét a zengő sokaságon. Elbízott dölyföt, durva erőszakot
 3919 XL       |                       nem kérve Grittitől az elbocsáttatást.~– Majd jöjj fel hozzám,
 3920 LV       |                lángot, amivel az országaidat elborítottad!~A királyné a kezét tördelte
 3921 LV       |              vajdával, ki maga sebekkel volt elborítva, feje, keze bekötözve.~–
 3922 XXII     |                villámok már ott nyilaztak az elborult égen.~Ekkor a király is
 3923 XLI      |                 térdeig hajtotta a fejét, az elbúcsúzásnál három ízben a királynak
 3924 XXII     |                      hát elöl megyek!” Azzal elbúcsúzott a feleségétől, felült a
 3925 XIV      |                     az itt maradóktól sorban elbúcsúztatni, mielőtt örök nyugodalmuk
 3926 II       |                       aki azután, hogy engem elbúcsúztattak, odasettenkedett a donjonba?
 3927 XXXII    |                    még Siri városából is; az elbujdosott az erdélyi havasok közé.~
 3928 II       |                    jól megveretett. Én aztán elbujdostam a világba. Találtam egy
 3929 XIX      |                      S miután Zápolya még az elbújt Szerencsés Imrét is fölkeresteté,
 3930 II       |                    muskétás lett két oldalra elbújtatva, akik a rablókat körülfogják,
 3931 XVIII    |                királyt beteggé tette Belgrád elbukása. Vissza sem tudott térni
 3932 XIX      |                  siralmas állapotja még csak elbúsult töprengésbe hozta; – hanem
 3933 XVI      |             gugavészben. S emiatt a főúr úgy elbúsulta magát, hogy lemondott a
 3934 I        |                     kipattannak.~György nagy elbúsultában szinte beleüté a homlokát
 3935 LI       |                      miatt.~Ebéd után nagyon elbúsultan tért vissza a házába Verbőczy,
 3936 XXXIII   |                   titkolhatá el bámulatát ez elbűvölő pompa fölött, s azt szavakban
 3937 IV       |                Györgynek a lelkét még mindig elbűvölve tartá az a tündéri álom.
 3938 XX       |              következett a sor a „nádorspán” elcsapására (ahogy az egykorú krónikás
 3939 XX       |              kikiáltotta azt a három urat az elcsapottak helyébe kancellárnak, kincstárnoknak,
 3940 XL       |                  tárnokmesternek. – Ártándyt elcsapta a hivatalból, akit a király
 3941 XXI      |                  Frangepán Kristófot szintén elcsapták. Az ki is vándorolt, külföldi
 3942 XLIX     |               nyomorult szepesi hercegségért elcserélje a magyar királyságot.~A
 3943 XXXII    |             izenettel Balikához.~A várbeliek elcsodálkoztak a szokatlan harangszón,
 3944 XL       |            visszavert budai ostrom után mély elcsüggedés lepte meg Zápolya kedélyét.
 3945 XXIII    |       kardmegkísérlés. A hol fellobbanó, hol elcsüggedő tekintet a királyné arcán.
 3946 XLIII    |                      az iróniáddal! – lihegé elcsüggedten.~– Előre megmondám fölségednek,
 3947 XXI      |                    felcsatolták a karvasait, elcsüggedve nézte a tükörbül vékony
 3948 XIV      |                   légy te annak az intézője; éld végig nálam csendes nyugalomban,
 3949 XLVIII   |                  aztán, a mély völgybe érve, eldobálták a búcsújárók a templomi
 3950 III      |                  idegein, hogy a tüzes vasat eldobassa vele.~Hogyan jutott ki a
 3951 XIII     |                      Levetem a barátcsuhát, ~Eldobom a könyvecskémet, ~Ölelem
 3952 XXIII    |                    aztán jól felcseperedett, eldobta a vajda címet, s kikiáltotta
 3953 XIII     |                  kiálta fel Fráter György, s eldobva a kaszát a kezéből, odarohant
 3954 XLIII    |                   orcátlan követet kétoldalt eldöngetni vele.~– Eredj dolgodra,
 3955 XXII     |                  pokolbeli tűzláng lobbanása eldönté a harc sorsát. Vonagló testhalmok,
 3956 XXXI     |                szokás szerint, a sok viszály eldöntése végett, csatatéri párbajra
 3957 XX       |                      fegyver élére bízzuk az eldöntést? – Hát nem nagyobb megalázkodás-e
 3958 LII      |             elkeseredetten folyt a városban, eldöntetlenül. Száz somogyi gulyáslegény (
 3959 LV       |                  ágyúk még azon órában újból eldördültek; de ez örömjel volt. A királyné
 3960 XLI      |                    egymás után az asztaltól, eldörmögték az asztaláldást, keresztet
 3961 XX       |                     beszedtek, vasárnap mind eldorbézolták, s ha a már fenn említett
 3962 XLIII    |             Csicsóvárból Péter vajdát, s itt eldugjuk. Otthon nincs rá nagy szükség;
 3963 XLI      |                    szentségeket; hanem aztán eldugta a halálítéletet a csuhája
 3964 II       |                   azt a cédulát ledobni. Azt eldugtam a kalpagomba, s csak a hintómba
 3965 I        |                      aki hozzá támaszkodott, eldűlt.~György csak összeroskadt
 3966 II       |                 aztán úgy elálmosodtam, hogy eldűltem a földön, s elaludtam a
 3967 III      |                     a kordé saraglyájából az elébbi novíciusnak a csuháját,
 3968 XLIV     |            idősbségre Frangepán és Brodarics elébbvalók voltak.~Elérte hát azt Fráter
 3969 XXXI     |                     ellenség jön, úgy állunk elébe, ahogy már ismeri a voltunkat.~
 3970 XI       |             hitelességét erősíti meg.~„Cette élection honorable flattoit son penchant,
 3971 XLVI     |                   Bizony, csak barátnak való eledel ez! – S azzal odatolta a
 3972 XLVI     |        dúskálkodhatik a vágyva vágyott drága eledelből.~Egy késheggyel belekóstolt.
 3973 XLII     |               debreceni apátúrnak mindennapi eledele, s az ő kalendáriumában
 3974 XL       |            aszalódott meg.~– Ez az én rendes eledelem.~Ezt a töröknek is szabad
 3975 XLVI     |                     levő ruhát, a mindennapi eledelét is sajnálod. És még cipót
 3976 XLI      |              halálnak színe, a kezeire pedig elefántbőr kesztyűket húztak, hogy
 3977 XVIII    |                      okozta halálát, a harci elefántjával tapostatta a hőst össze.~
 3978 XLIII    |                  nagyvezér neheztel, a basák elégedetlenek, én is az vagyok. „Szót”
 3979 XVII     |                  azokat a könyveket sajnálná elégettetni, mert azokban ő semmi rosszat
 3980 XXI      |                  mondja a krónikás. A ki nem elégített hívekből támad a legkeservesebb
 3981 XLV      |              lutheránus vallásban? Ha ki nem elégítő feleletet adnátok, majd
 3982 XL       |                    mellett. Így majd ki lesz elégítve, ha két széken ülhet.~–
 3983 XIX      |                   dühbe jött nemesség közül, elégséges ütleget kapva a hátára,
 3984 XXII     |                   ígérjen neki pénzfizetést, elégtételadást a követein elkövetett megbántatásért,
 3985 X        |                      ember?”~Tomiczky büszke elégültséggel tette le a kánonok másolatát
 3986 L        |                  asszonyi és gyermeki hangok elegy kiáltozása, mely közül komoly
 3987 XVI      |                    buta nép ilyenkor mindent elegybelegy, az mind csupa szófia beszéd.
 3988 XIV      |            zsoltárszerű áriákra hevenyészett elegyes rigmusokat. A hegedős öreg
 3989 XVII     |                     könyvkufár a füzetkéket, elegyesen a papokat csúfoló versecskékkel. –
 3990 XLVII    |                     hadiadó örve alatt tőlük elegzekvált. A király börtönbe csukatta
 3991 II       |                    akkor bizonyosan a herceg eleibe fognak vezetni, s az engem
 3992 XIV      |              durrogtak egész az utolsó Kyrie eleisonig.~Azután ismét visszatért
 3993 VI       |             Komnénusok koronájával, és Kyrie eleisont énekelnek hozzá.~…Igenis,
 3994 XLII     |                   szájjal:~„Tebenned bíztunk eleitől fogva! ~Uram, Téged tekinténk
 3995 XIX      |                vonulni Budára, a menetnek az eleje már a Szent János templom
 3996 XLIII    |                       hanem tőrvetés, amiben elejtenek. Emlékezzél Gritti esetére
 3997 II       |                  hogy kevés vadász tud egyet elejteni.~– Azután azt mondá, hogy
 3998 XL       |                      az ország tanácsurainak elejtett szavaiból, célzásaiból azt
 3999 LVI      |                   hogy a maszkját egyszer is elejtette volna. (Még most sem tudjuk
 4000 LVII     |                 incselkedünk, s mikor lehet, elejtünk. Keserűséggel van színig
 4001 XL       |             görcsöktül összehúzott tagokkal, eléktelenült arcvonásokkal a függöny
 4002 LII      |               várkastélyban s ellátva minden élelemmel, maga Fráter György visszasietett
 4003 LVIII    |                     György még egy szekérsor élelemről is gondoskodott a török
 4004 XXXII    |                      Kölest viszünk a magunk élelmére.~– Minek nektek olyan sok
 4005 XLI      |                      magyar nép. Szorgalmas, élelmes, vagyonos lakosság. Buzgó
 4006 XXV      |                biztos konc. Hadsereg nem kap élelmet, vár nem láttatik el, pénz
 4007 XVIII    |               kóborlásával, mind a ketten az élelmezés, fegyverkezés hiányával:
 4008 XXV      |                   megharagudásra. A hadsereg élelmezése, várak ellátása, biztos
 4009 XXXVIII  |                   neki:~– Hisz ezt sem tudod élelmezni, aki már itt van.~Egész
 4010 XXXV     |                     jó volt, mint Ferdinánd.~Élelmiszer elég volt felhalmozva a
 4011 XL       |                     dolga Medgyes városában. Élelmiszere, puskapora fogytán volt,
 4012 L        |                     növelte szenvedéseit.~Az élelmiszerek is fogytán voltak. A várőrség
 4013 XL       |                     volt látva a királyi vár élelmiszerekkel, az istálló szénával, abrakkal,
 4014 L        |                 állatok felkeresték maguk az élelmüket az ostromlott vársáncokon.
 4015 XXXII    |                     maguknak kellett a saját élelműkről gondoskodni.~Fráter György,
 4016 III      |                       és mégis ő a fenntartó eleme mindennek, ami él. Órahosszant
 4017 L        |                 beleegyezett, hogy a barátot elemésszék. Másnapra a királyné termében
 4018 XLVII    |               Visszatérőben engem bizonyosan elemésztenek az úton. Gondoskodjál az
 4019 XL       |                     a szultán kengyelfutóját elemésztik, s a királyhoz írt leveleket
 4020 III      |                     a lángot, ezt a hatalmas elemet, mely nem épít, nem teremt,
 4021 III      |                   már fogva, a talyigán levő elemozsina letakarva ponyvával.~A várbeli
 4022 IV       |            neofitával.~A gvárdián átvette az elemozsinát, rámondta, hogy „Deo gratias.”
 4023 V        |                 királyért a fehér barátok is elénekelték.~Györgynek azon járt az
 4024 X        |                 egyházi pompát javasolja, de elengedi a meggyalázó temetést, sőt
 4025 LI       |                     A vendégség folyta alatt élénk beszélgetés nyílt meg Mirmah
 4026 IX       |                    lelkét.~A hölgy arcán oly élénken volt kifejezve a vágy, az
 4027 XIV      |               asszonynak az arcszíne művészi élénkítést nyert ez ünnepélyes napok
 4028 XLI      |                      az amabilis konfúzióban elenyészett. A harmadik Talló Máténak
 4029 VIII     |           bármennyire utalva legyek is annak elérhetésében Zsigmond király pártfogására,
 4030 I        |                      is Buda várában eleget. Elérkeztek a királyi palota elé.~A