| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Jókai Mór Fráter György IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text
Fezejet grey = Comment text
10056 XL | értesített senki Gritti jövetele felöl.~– Olyan jó barátságban
10057 XIII | több reggelt. Csak a te jöveteled volt megígérve; aztán azt
10058 XXXIX | megkérdezésével csinálják jövőben is a hadvezérei a csataterveiket.~
10059 XLI | regiestas vestra! Hiszen most jövünk Budáról, negyednapja; ott
10060 L | királynénak, az országnak a jogai meg voltak erősítve. Roggendorf
10061 LVI | s az ország alkotmányos jogainak fenntartásában, sőt Ferdinánd
10062 XXIII | kikoholt szerződés alapján jogát követeli a magyar koronához.~
10063 LIV | vánkostáncot, s élt azzal a jogával, hogy a táncnak véget vessen,
10064 XX | zajongott, azt elzsákolták, azon jogcímen, hogy Thurzó híve, aki titkos
10065 VI | nemzet vezérévé lenni! Annyi jogom volt hozzá – kétannyi, százannyi,
10066 XXIII | jelvénynek a birtoka egy új jogot adott a kezébe.~De ő annál
10067 XXIII | Zápolya is gondolt erre a jogra.~Ennek ellenében azt a tervet
10068 LVI | Zsigmondnak vele egyidős leányát, Johannát (egyetlen eset, hogy egy
10069 XVI | János poharára” (Sancti Johannis haustus).~– No, ugyan jól
10070 II | házat; nemes származású, jóindulatú, nem részeges, nem menyecskés –
10071 XXIX | visszatértek, s velük együtt a jókedv és tivornyázás. Lassankint
10072 LIV | volt a helyzetnek.~A két, jókedvre derített hölgy kétfelül
10073 LVI | hát a királyné vidám és jókedvű!~Hanem ő maga nem tudta
10074 XXII | törökből, amilyen veszett jókedvükben vannak!~A haditanács elhatározta
10075 XXII | A közeli megyékből még jókor érkezhettek a nemesi zászlóaljak,
10076 L | kicsiny ökléből.~Oh, milyen jólesett Fráter Györgynek ez a legmagasabb
10077 XIII | a jól mívelt földeket; jólét és tisztaság beszélt magamagáért.
10078 XXI | Szép szóval, ékes beszéddel jóltartotta ő a nemességet, de bizony
10079 XLIII | német érseket aztán úgy jóltartották a díszlakomán, hogy rögtön
10080 LI | feletti tökéletességű ember. Jóltevője mindenkinek, aki reá bízza
10081 LV | hazafit, gyermekkora óta jóltevőjét, kiadta az ő maga, az országa,
10082 XL | jutalom. Hogy mernék én az én jóltevőmtül annál nagyobb kegyelmet
10083 XLV | voltam a rezidenciából, s jónál egyebet nem cselekedtem.~–
10084 XXXIV | előled fut, mint hogy eléd jőne.~– Igazad van. Hát mi tanácsot
10085 XXII | főpap, köztük a tréfálkozó jós, Perényi Ferenc és ötszáz
10086 XLI | menyasszonyodért, a szépségben, jóságban angyalhoz hasonló Izabelláért.~
10087 LI | Csupán a vele született jóságbul eredt-e ez? Hogy soha a
10088 LV | barátomat megváltotta már a jóságos Isten, s török rabláncából
10089 VI | hogy az egyik nevezetes jóslata beteljesült. Zápolya Borbála
10090 XLI | bírónál ragad a rablott jószág. Ott van a legnagyobb példa,
10091 XXI | az országbíró elkobzott jószágaiból. A Héderváry gyereknek,
10092 LV | szörnyű halálát, Nem nézhetöm jószágom pusztulását, Bizony megkésértöm
10093 XLIII | mi csapataink előtt maga jószántából, s most mi vagyunk az urak
10094 XL | székelyekkel együtt. Magam jótállok hat-nyolcezer emberről.
10095 XLVII | aztán Horváth megsokallta a jótartást:~– Uram, vegyük már elő
10096 XXII | kellett fővezérül. Magával is jótehetetlen volt szegény.~Ki van hát
10097 IX | ahelyett hogy azokat a jótékony budai sárosfürdőben áztatta
10098 XLII | Amen.”~– Hisz ez az utolsó jottáig az a hiszekegy, ami az enyém,
10099 VIII | nem árulsz el belőle egy jottát sem; egy gondolatot sem.
10100 XXI | szankció?”~No, hát a király jóváhagyó aláírása.~Dehogyis az!~Az
10101 XXIII | szétrobbantva, a már haldokló Cserni Jovánt lenyakaztatá. Levágott fejét
10102 L | ellenben a histórikusok, Jovius után, szó szerint vettek,
10103 XLIII | lex esto.” (A köztársaság jóvolta a legfőbb törvény.)~Ez előtt
10104 LIV | királyné az ország és a király jóvoltára történteknek találta a főbíró
10105 LV | egy magyar huszár: Luka Józsa megsebesíté és elfogta,
10106 VII | Pedig az egész város jubilál ma: annak az örömére, hogy
10107 XXIX | örömhír fölött nagy volt a jubiláté János király környezetében.~
10108 VII | lélek.~…És Fráter György a jubileum éjszakáját ott tölté önkényt
10109 XXVI | meg a négyszáz esztendős jubileumát, mikor ősapáink az első „
10110 VII | tudta, hogy ez a mai éjszaka jubileumnak és illuminációnak az éjszakája.~
10111 LIV | harminc ezüstpénzt”. – Ez a Júdás-csók díja. Ne legyen igaza kegyelmednek.
10112 XLI | fogom vele levágni; hanem a Júdásokét.~– Cselekedjél, ahogy jónak
10113 II | oroszlános tallér. Szép pénz! A judliumnak sincs több. „Magister kaminarius!” –
10114 XX | igásmarhátul öt denárt, juh, kecske, sertés és méhkaptár
10115 XXXVI | szentje vala: úgyhogy a juhászok, gulyások, csikósok ennek
10116 XLI | hajdú. Szokás szerint a jukundus barátok kolostorában szállásolá
10117 XVIII | csontjai egybeszedettek s Julianus császár által megégettettek,
10118 L | vele.~Mert amint a rövid júniusi éjszakán a betörő csapat
10119 IX | a haldokló végkívánsága.~Júnóra! Legfőbb ideje volt, hogy
10120 XL | isteneknek! Parancsolhatsz Jupiternek, az egész olympusi istentanácsnak,
10121 XLIII | Nem te írtad meg a Corpus Juris Hungaricit? Nem a te Tripartitumodban
10122 V | keresd fel a konyhát, ahol a jusculumodat kiszolgáltatják.~– Deo gratias.
10123 XLV | már csak hivalkodás. – Nem jut-e eszébe fölségednek, hogy
10124 IV | volt Györgynek. Ezt azzal jutalmazá meg, hogy amint a novícius
10125 II | engem ezért jól meg fog jutalmazni.~– Értem. A bölény olyan
10126 II | páros viadalban. Ezért azzal jutalmazott meg a hercegem, hogy énrám
10127 VII | vitézségének kudarccal jutalmaztatása, szolgai megaláztatása,
10128 XL | haragra gerjedt, hogy így jutalmazzák meg azt a sok diadalmas
10129 XLIII | hűségesen kezet csókolt.~– Az ég jutalmazzon meg azért, amit velem tettél.
10130 XXI | mindig elmellőzték. Most a jutalmon kezdték. Ártándy aztán megalakította
10131 XLIV | akinek ez a kitűntetés jutalmul adatott, ámbár rangra és
10132 XXI | mozgalomnál elöljárt; de a jutalomosztásnál mindig elmellőzték. Most
10133 LII | az éjjel ásott árok fölé jutának, akkor Juszuf basa meggyújtatá
10134 II | Elmondanám, ha szóhoz juthatnék.~– Beszélj! Elhallgatunk.~–
10135 XVIII | Héderváry és Sulyok nem juthattak el Belgrádba; lőpor, lövészek
10136 LVII | ellenségeidet. Ezért oda is jutsz, a Tar Lőrinc tüzes nyoszolyája
10137 XL | nemzet minden bűneit, hogy ne juttassa ez országot Szodoma és Gomorrha
10138 XXI | nagy vagyonbul másnak is juttasson, aki belesegítette. Ő csak
10139 LIV | asztalra csak morzsákat juttat.~Végezé keserves sírással.~
10140 IV | egyszerre nagy jövedelemhez juttatá. – Eddig is készítettek
10141 L | lekaszabolták.~– Így nem jutunk dűlőre! – mondá Fráter György
10142 XL | nyelveket, azt a tréfás kabalát, amiben a pozsonyi és bécsi
10143 XXXVIII | egész meztelen dicsőségében kábítja el az ellenséget. Ördögi
10144 I | vitézkötéssel, vállukon farkasbőr kacagány, bal felül görbe kard, jobb
10145 XXVI | volt rajta; a jó medvebőr kacagányát leveté mulatozás közben,
10146 XLI | hajdúját, aki a süvegét, kacagányját őrzi.~– Ugyan jó, hogy megjöttél
10147 XL | készítette magát a nagy kacagáshoz.~Hanem aztán lett a szándékolt
10148 III | egyik sírva fakaszt, a másik kacagásra csiklandoz. – Hallgass meg
10149 XLII | elhordták a házat, akkor már a kacagástul alig tudott beszélni. –
10150 XXVI | Bodó Ferenc azt mondá a kacagva fogadó cimboráknak, hogy: –
10151 VI | György odújából csak őrjöngő kacaj felelt vissza, midőn az
10152 XLI | vettél át tőle.~Most már kacajban tört ki a király.~– Haha!
10153 XXVIII | a régi nótát: „Fürdik a kácsa Fekete tóba, Készül anyjához
10154 XL | kíséretében, s ott elkezdett kacsákra vadászni. A durrogatásra
10155 XL | cimbora?” kérdé Ártándy. „Kacsázok, gyere át, van jó borom,
10156 XXI | zománcolt acélból, arany kacskaringókkal gazdagon felékesítve.~A
10157 XL | németektül rabolták el. – S ebben Kacziánernek igaza volt.~Erre Török Bálint
10158 XL | Ferdinánd leküldé ellene Kacziánert, derék haddal, akinek előhadát
10159 XL | Kassát Serédytől, Trencsént Kacziánertől, Esztergomot Várdaytól,
10160 XLII | Lőrinc látott volt. Egy tüzes kád feredőt ott látott volt.
10161 XL | Megnémult. Nehéz is arra kadenciát találni, mikor egy fő-fő
10162 LIX | Pongyolaruhája, egy drága prémes kaftán volt rajta. Kinyitá a titkárjának
10163 I | ezüstből van. Aztán a sok drága kaftány, selyemből, kamukából, nyusztprémmel,
10164 XLI | aranyos, bíboros és zöld kaftányban, salaváriban állt egy szegletben,
10165 XXX | mondani, de ő csak a prémes kaftányjába húzta a nyakát, és hallgatott.
10166 LI | többi uraknak is pompás kaftányokat.~Azután elmondá a szultán
10167 I | talár alig különbőzött a kaftánytul; bajuszt, szakállt mindenki
10168 I | rózsaszín márványmedence, kagyló mintára kifaragva. A kagylónak
10169 I | kagyló mintára kifaragva. A kagylónak annyi gerezdje volt, ahány
10170 XXXVII | díszíté a kereszt, emezekét a kakas jelvénye; mind a kettőt
10171 XXXVII | tele látták keresztes és kakasos papirosokkal. A nép fizette
10172 XLI | mindig így járta! A harmadik kakasszóig megtagadja a veszélybe jutott
10173 III | hajnal pirkadt, a legelső kakasszóra felkelt, és lement a szűk
10174 XLVI | kell sebesen, ha mindjárt kakastej volna is. Ami pedig a lencsét
10175 III | olyan pipogya, nyühöge, kákompilli anyámasszony katonája, akinek
10176 VI | fülkéig, ahol a könyve és kalamárisa kitárva állt. Egy pók hálót
10177 V | belemártja a kalamust a kalamárisba, s folytatja szép fraktur
10178 LVI | sziklafészkeikből kiforgatott: egy kalandhős, akinek a zűrzavarban csak
10179 V | apátúrságot, mely az ideig a kalandjaikról hírhedett veres barátok
10180 XL | portyázásokat, hogy gyöngéd kalandokat keressen. Nekem minden járásáról
10181 XL | szokva volt az ilyen merész kalandokhoz: török ruhát öltött, nyeregszerszámot,
10182 II | törökök ellen jártak portyázó kalandokra, s ami martalékot így ejthettek,
10183 IX | udvarában már akkor az olasz kalandorok játszották az első hegedűt.~
10184 XXXIV | baromsokaságról, mely martalóc módra kalandoz a tábor szélein, a sok gyülevészről,
10185 XIV | magával egy vasszöget, s azt kalapáccsal beleverte a fűzfaderékba.
10186 III | rajta az angyalalakok, s kalapácsaikkal ütik az ezüstharangon az
10187 VI | fekete mind.~A bakó az utolsó kalapácsütést végezte egy fekete táblán,
10188 LVII | kecsegtetése a bíbornoki kalappal bírta rá Martinuzzit a kormányzói
10189 XIX | volt elvetve; hadd menjen kalászba, majd learatják azt egyesült
10190 LIII | hódolni siető jobbágyságtól kalauzolva. A parasztok szája tele
10191 XXV | következett a töltött káposzta kalbásszal, sertésfarkkal.~A prímás
10192 II | csuhája zsebéből a füstölt kalbászt, amit az ángyomtul kapott.~–
10193 II | Ennek az embernek egy kalendárium van a fejében – szörnyűködék
10194 XLII | mindennapi eledele, s az ő kalendáriumában nincsen ünnep! Nincs páska!
10195 XL | király szívesen átengedte a kalendáriumi „szökőnapok” közé.~Ezt a
10196 XX | a szája jár, s a karjai kalimpáznak a levegőben; a kocsikon
10197 XLIII | Györgyöt, azzal járta el a kállai kettőst. – Mikor besötétült,
10198 XXII | Ráskay Gáspár, Török Bálint, Kállay János fogják megvédelmezni.~
10199 XXXIV | megmagyarázá.~– Hej, hej – monda a kalmár –, nem is tudom én se felfogni,
10200 XXXIV | Itt a révnél egy karaván kalmárral találkozék össze a király
10201 XXXIV | kegyes férfiú, név szerint Kalomán Detrik, azt kérdezé a király
10202 XXI | miatt, ezek már nagy részben kálomisták voltak; s ezen a módon egy
10203 I | Aztán a sastollat nem a kalpagba, vagy a turbánba dugják,
10204 XLI | föld alul azokat a jeles kalpagokat. Azonnal el is jött velem,
10205 II | ledobni. Azt eldugtam a kalpagomba, s csak a hintómba ülve
10206 XLI | is jött velem, s az egyik kalpagot szerencsésen megtaláltuk
10207 XXXI | Jankó öreg legény már – kalugyer –, nincs felesége, semmi
10208 L | Gellérthegyről, minden nehéz ütege a Kálvária-hegy aljában levő zsidó temetőben
10209 XLIV | hatalmas főúr maga is áttért a Kálvin és Zwingli hitvallására. (
10210 XV | törvény szabta különbség téve kálvinisták, lutheránusok, anabaptisták,
10211 XXXVII | Külön a pápistáknak, külön a kálvinistáknak. Amazokét díszíté a kereszt,
10212 XLII | Debrecenben széttekinte. Ez a kálvinistáknál nagy ünnep volt mindig,
10213 XV | közkatonából a Zápolya család kályhafűtője? Hogy került ez a Szepességből
10214 XLII | püspökét. Menjen ő Zápolyának a kályháját fűteni. Ki erősítette meg
10215 II | szobadíszül is szolgáló majolika kályhák még azon időkben nem divatoztak
10216 XL | Fráter György felkerült a kalyiba elé, annak a palánkja már
10217 XXXVII | tavernicus, pisetarius, kamarás és bérlő ládája pedig töltekezett
10218 XXVIII | Történt egyszer, hogy az ifjú kamenici herceg, Kazimir behívta
10219 XXVIII | egész nap ecetben mosdott, kámforral füstölte a szobáját, s ha
10220 II | Gergely, horvátországi gróf, Kamiezáč várának ura; kinek többi
10221 XIII | Ki ád annyi embernek enni Kamizácban?~– Annak is lesz módja.~
10222 XIV | lett tartva híven az utolsó kamizáci gróf és hős fia kettős végtisztességtételénél.
10223 XLIV | éppen olyan nagy görbe, kampós orra volt, mint annak. Ferdinánd
10224 XL | megkötözték, bedugták egy sötét kamrába. Aztán a kulcsokat megtalálva,
10225 XL | azt megtalálta a rázárt kamrában, csaknem éhen halva. Megtudta
10226 XXVI | fejéből a mámort. Csak egy kamuka dolmány volt rajta; a jó
10227 I | magával víve.~Egy fekete kamukába öltözött, hiúzprémes úriembert
10228 I | drága kaftány, selyemből, kamukából, nyusztprémmel, mándruckacagánnyal.
10229 I | sokasággal, drága török selymek, kamukák és bársonyok, pompás fegyverzetek
10230 XLI | mint ez a fehér barát, aki kámzsájába dugja a halálítéletet.~Erre
10231 XI | van szüksége erre a fehér kámzsára.~– Hogyhogy lehetnék én
10232 XXV | Ebbe sem mártotta bele a kanalát a prímás.~A „bundás zsemlyéhez”
10233 I | fiam! Aki oda belép, még ha kanállal ette is a tudományt, úgy
10234 XX | inte a király a mögötte áló kancellár-püspöknek, hogy olvassa fel az esküformát
10235 XLVI | könyveket és írásokat a kancellárhoz.~A király az ablakhoz ment,
10236 XL | pecsétnyomó?~– Verbőczy kancellárnál.~– Annak nem szabad erről
10237 XLI | hogy két püspökkel meg a kancellárral találkoztak az útban. Frangepán,
10238 XLVIII | ajándékszállítással Verbőczy kancellárt s Eszéky püspököt bízta
10239 XL | maradt kancellárnak. Egy kancsó bor elfogyása alatt rendben
10240 XL | megszerették; sorba kínálták a kancsóikkal, mindaddig, míg a legénynek
10241 XL | asztalok, székek, apró kelyhek, kancsók, borlopó kobakok. A barát
10242 II | hasonlóan cselekedett a kancsókkal is.~György ott állt az urának
10243 XL | kobakok. A barát megtöltötte a kancsót ugyanabból a borból (egri
10244 LI | fejét ütögettük ököllel, kancsóval. Az én hadnagyaim s a vajda
10245 II | sors szerint fát rakni a kandallóba.~De Györgynek több esze
10246 II | tűz.~– Ez lesz az egyik kandallód – mutatá a sáfár Györgynek.~
10247 VI | előtt még Zápolya hercegnő kandallófűtője, tudatlan, bárdolatlan katona;
10248 II | volt eddig, egy alkalmas kandallófűtőt, hanem hogy elvette, ami
10249 II | Az ajtótul kezdve egész a kandallóig egy pompásan kifestett spanyolfal
10250 II | tüzet folyvást táplálni kell kandallóinkban. Aki azt teljesíti, az minden
10251 II | miről tanácskozunk, mert a kandallóinkkal folyvást dolga van. Ezért
10252 XVII | ott maradnod, János gróf kandallója mellett tüzet raknod, mint
10253 II | te dolgod a kastélyban a kandallókat befűteni, s a tüzet folyvást
10254 II | Igaz: fát kellett rakni a kandallókba.~– Hát legelső dolog az,
10255 II | hogy kötelességét végezze a kandallóknál.~Akkor már az urak ismét
10256 III | Hercegnő! Egy férfi van a kandallónál!~A hajadon hátrafordítá
10257 II | ott találta Györgyöt a kandallóval foglalkozva.~Megszólítá.~–
10258 III | a rézállványokon nyugvó kandeláberek; a drágaköves mozaikkal
10259 IV | másikat. A főapát hármat kandidált. Az egyik volt az ősz Antonius;
10260 IV | szám kitöltése végett lett kandidálva, de soha egy szavazatot
10261 XX | nemesurakkal együtt jött asszonynép kandikál elő. Ez a karzat. Közbe
10262 L | felsietett az emeletre, s onnan kandikált ki a függönyök mögül. Izabella
10263 XL | Ekkor pedig éppen nagy kánikula volt.~Gritti azonban megértve,
10264 VIII | Mengli Ghiraihoz, a tatárok kánjához, annak a szolgálatába állok,
10265 IX | viaszgyertyának az utolsó kanóca lobogott a tartóban, a színes
10266 XXII | szakadó zápor kioltá a tüzérek kanócait. Az égből aláomló felhőszakadás
10267 XLII | rendülve. Ez a pap, aki a kánon és hitelvek iránti hűségért
10268 VI | vontatott két fényes köntösű kanonikus. S őutánuk jövének az egyházi
10269 XI | Augustintól, az useri templom kanonokjától írva egy nevezetes monográfia
10270 XIII | tudsz te ahhoz? Hát az orosz kanonokoknak nincs-e feleségük? Pedig
10271 XLII | Ne taníts te engemet a kánonokra, publikánus! Ez nem excommunicatio
10272 XXV | hivatal, van püspökség, kanonokság, azt osztogatják. Éretlen
10273 XLII | magával hozott debreceni kántáló diákokat, kik harmóniás
10274 XIII | az én harci paripám, akit kantáron vezetnek, meg a páncélos
10275 XXVI | sarkantyút, nekiereszték a kantárszárát, s vágtattak csillag irányában
10276 XVIII | aztán meghallgatá még egy kántillénáját Sebestyén diáknak „a részeg
10277 XXXII | harangszón, s kérdezték a kántortul, hogy mit jelent az.~– Holnap
10278 XLII | hadd énekelje a debreceni kántus a zsoltárt, Tinódi Sebestyén
10279 L | felölté a messze virító zöld kantusát, ragyogó páncélját, felköté
10280 XXVIII | megkülönböztetés végett fehér kantusban és viganóban kell járni. –
10281 XLII | diákokat, kik harmóniás kántusban énekelték a mulatozó conviváknak
10282 VI | száz ministránsfiú, veres kantusokban, fehér inggel a kantus felett:
10283 XXII | rohama előtt hirtelen kétfelé kanyarodott, eltakarodva a négyszáz
10284 LII | a dárdával s olyan szép kanyarulatokat tenni dobszóra a világon
10285 I | paraszt?”~Nem volt már előtte káosz. Szemügyre vette egyenkint
10286 LV | vallásos izgalmak általános káoszában kellett Fráter Györgynek
10287 LII | erdélyi vajdaságot is magához kaparintotta”. Fráter György nem nevezte
10288 XL | többnyire szőlőmívesek, kapások hajlékai; egy vízmosás árka
10289 XVI | köszvényes lábával fel tud kapaszkodni a nyoszolyára. De mikor
10290 VIII | még csak egy hajdú sem kapaszkodott a hátuljába. Így szoktak
10291 XL | sihederekkel, akik a sánckarókra kapaszkodva, csúfondáros tréfákat űztek
10292 III | Darabról darabra, az utolsó kapcáig.~– És most övezd fel az „
10293 XIII | az Utyessenovics címert kapcának tépik szét.~Az öregnek az
10294 I | amiket drágakövekkel kirakott kapcsok foglaltak össze.~A felnyitott
10295 XI | azt a szerzetes vállára kapcsolá.~– Van szüksége az én fehér
10296 XXXVIII | most, hanem állj sarkodra, kapd a fegyvert, s öld az ellenséget!~
10297 XLIII | Péter vajdát; mert ha azok kaphatják meg, sok szép titkot kisajtolhatnak
10298 XXIX | kincseidre, ha zálogba tennéd, kaphatnál harminc-negyvenezer aranyat.~–
10299 LI | láttok ti engem többet. – De kaphatnám csak egyszer Szolimán szultánt
10300 XXXI | tőle lelkét. – Hisz úgysem kaphatott volna erre absolutiót.~Ő
10301 XXI | volt a haragjuk, hogy nem kaphatták meg. Bosszújukban fel akarták
10302 XLI | lutheránussá lett; ezért, mint kapitális bűnért, absolutiót kér a
10303 LVII | Temesvárt, Lippát, saját kapitányai alatt, s minden bánsági
10304 LVI | Losonczy Istvánnak, Ferdinánd kapitányának a többi várakkal, Becsével,
10305 LV | Királyföldre. Ez ellen Kendy János kapitányát küldé Fráter György négyezer
10306 XL | egész magyar lovassága, kapitányával, Batthyány Orbánnal együtt
10307 XXXII | szava bizony erősebb, mint a kapitányé: hát csak meg kellett fogadni.~
10308 I | várnagy rangja egyenlő volt a kapitányéval. Szente uram végigvezette
10309 XLI | mind a királybíráknak, a kapitányoknak és tanácsbíráknak, hogy
10310 XLIII | Kassát elfoglalta Csécsy kapitányunk, amidőn a Ferdinánd-párti
10311 XVI | nagybátyámmal.~– Mivelhogy a kapituláció szerint hit alatt megfogadták
10312 LVIII | török basa által felajánlott kapitulációba. Elmehet Ulomán egész seregével,
10313 XXXIV | fogadta el Nádasdynak a kapitulációját. Pedig az a süvegében hozta
10314 XLIII | fárasztania magát, bátran kapitulálhat a királynak. Amit az meg
10315 L | utasításokkal és szépen megírt kapituláló levéllel ellátva: melyben
10316 XXXV | börtönbe zárták. Maguk aztán kapituláltak, s átadták a várost a töröknek.~
10317 XXXV | hangulatot.~A várban levő kapituláns német helyőrségből valami
10318 LV | a Fráter Györgyöt, ahol kapják, megfogdossák, láncra verjék,
10319 XX | füstpénzből a király és a királyné kapjanak huszonöt denárt.” S hogy
10320 XXVI | fazék a magyar korona! Mit kapkod hozzá? Mindjárt „volt-nincs”
10321 XXII | Kezdődött a kétségbeesett kapkodás. Követeket futtattak Ferdinánd
10322 XLIII | megzápulta miatt. Frangepán is kapkodhatott már a levegőbe az elrepült
10323 LI | majd nem olyan könnyen kapkodnak utánuk. Addig is átadom
10324 XIX | legyeket ügyesen el tudta kapkodni. A királynénak nagyon megtetszett
10325 XL | jöjjön bátran.~A saját káplánjától elámítva, nem is hozott
10326 XXXIV | tiszteletet tartatott a király a káplánjával, sátorban rögtönzött oltár
10327 XLV | gyóntatócédula? Igenis. Az udvari káplánom az én gyóntatóm, tisztelendő
10328 LVIII | kapitányokat és tábori káplányokat és pópákat, azok mögött
10329 I | útfélen? – kérdezé a lovasok káplárja az őrmestertől.~– Hát nem
10330 XL | álltak a zászlói alá. A káplárok görnyedő termettel hurcolták
10331 XXXII | megszabadulnátok; jó, kegyelmes várurat kapnátok.~A vének bevették a jó szót,
10332 XLVI | No, végre valahára hát kapok lencsét! – triumfált a királyné,
10333 IV | megérkezett. Az felnyitá a kápolnaajtót.~– Lépj be! – mondá Antonius
10334 X | vállaikra a koporsót, s a kápolnából az udvaron álló díszes hintóba
10335 II | én gyalogsorban lábam alá kapom az ösvényt, három nappal
10336 I | megtetszettek a fiatal vitéz kapóra jött mondásai. Vállára ütött.~–
10337 XXVI | jól bepofázva a szalonnás káposztábul, a csatlós.~– Te futhatsz –
10338 LVII | hogyan nőnek a kertedben a káposztafejek; amidőn az országos zűrzavar
10339 XXVI | foghegyen szürcsölgeté a káposztalevet, homlokát tenyerére támasztva
10340 XXVI | kend, s megfőzné hevenyén a káposztát a szalonnával, még egy harmadik
10341 XX | és pecsenyének, lúdnak és kappannak, gyümölcsnek és zabnak azt
10342 XXXII | asztalára tizenhat sült kappant felhoztak, abból Czibak
10343 XXII | hadseregét.~A krónikaírónak káprázott a szeme, amikor e válságos
10344 VI | víziókkal, hallucinációkkal kápráztatá. Csataképek és várostromok,
10345 III | egy hárfa. – S mindez a kápráztató pompa még rejtélyesebbé
10346 II | biztatá a várnagy –, majd kapsz ehelyett más oldalfegyvert
10347 XXIII | nemesember, a nagyváradi káptalan tiszttartója, Czibak Imre;
10348 V | létezni a székesfehérvári káptalanban. De az meg éppen el volt
10349 XI | tartományba, mégis az általános káptalani gyűlésen az új főnökválasztásra
10350 XXIII | még az útban talált pécsi káptalant is kifosztotta, melynek
10351 III | barát. Túl a hídon meredek kaptató következett.~A barát összetette
10352 II | Itt volna már, de a sárosi kaptatónál belerekedt az útba a hintója,
10353 LI | táborban nem hordunk: paripát kaptok, amennyi kell, s a kocsik
10354 LI | versengés okát, ami fölött hajba kaptunk. – Azt megértve, keményen
10355 I | csupa úri paloták, miknek kapualját banderiális katonák őrzik.
10356 XL | s ott a saját házának a kapubálványára felakasztatta.~Azután a
10357 XXXII | egy felvonóhíd vezetett, a kapubástya lőrései csatakígyókkal és
10358 I | csapat, ott meg kell állni. A kapubolt egy bástyatoronyba mélyed
10359 XXXII | míg teljesen elzárta a kapuboltot.~A toronyablakban pedig
10360 I | eresztve lenni. E belső kapuboltozatra vannak felfüggesztve a csodahős
10361 XLII | akinek volt egy bársony kapucium a tarkóján.~Mikor a király
10362 LI | neki jönni: a Szent János kapujában felállíttatni négy ágyút,
10363 XLI | van odafenn? – kérdezé a kapustól.~– A vendég urak búcsúvacsorát
10364 LIII | felkiabáltak a belső vár kaputornyát őriző polgárokhoz, hogy
10365 I | A lovascsapat átvonult a kaputornyon, s ott egyszerre megnyílt
10366 XV | egyenetlenség, versenygés, kapzsi birtokvágy, s míg a főúr
10367 XIX | tárta fel az országnagyok kapzsiságát, tékozlását, s kérte a királyt,
10368 I | Ez ama híres kurd vezér, Kara Hasszán szablyája, aki maga
10369 XVI | elébb Székesfehérvárott Karácson havában királynévá koronázták,
10370 XLI | repesett, mint egy gyermek a karácsonyfa előtt; odarohant hozzájuk,
10371 XLIII | köszörült üvegből velencei karafinák vízzel tele, s hozzá kristálypoharak (
10372 LI | vele a vajda, hogy milyen karakán dáridóban vett ő részt egyszer
10373 XI | tehetséggel bírt a szellemi karakterek megkülönböztetésében, a
10374 LV | nevezték Fráter Györgyöt ördögi karakternek.~
10375 XL | beszéltek róla.~No, de hát saját kárán tanul a magyar! – Ha ugyan
10376 LVI | Becskerekkel, Lippával, Karánsebessel együtt, s nem fogadta el
10377 XL | kiküldve, hogy Stíriát, Karantánt, Felső-Ausztriát beszáguldozza,
10378 XXIX | Ferdinánd és Károly császár kárára, hogyan verje meg őket,
10379 XXXIV | révig. Itt a révnél egy karaván kalmárral találkozék össze
10380 XLI | nem kolostor már, hanem karavánszeráj, amelyben főurak, gazdag
10381 XLII | kezdte el játszani, s fenn a karban megszólalt a diákok éneke,
10382 I | Nemcsak a drágaságáért, csupa kárbunkulus a markolatja, hanem az emlékezetéért.
10383 XIII | arany kereszt fityeg, akkora karbunkulusok rajta, mint egy babszem,
10384 VI | kincstár, az arany trónus, karbunkulusoktul ragyogó. Abba vezetik fel
10385 I | jegygyűrűt, közepén egy ragyogó karbunkulussal.~A kis királyleány pedig –
10386 XIX | boldogtalan emlékű királyné karcolta fel gyémántgyűrűivel a nevét. (
10387 XX | cigánypecsenyét sütnek, s karcost, méhsert töltögetnek a megéhezett
10388 XL | elején elesett Török Bálint kardcsapása alatt; amint ennek a dárdára
10389 XXXVIII | aranyszomj. Egy arany megér egy kardcsapást. A magyar ostromcsapat vissza
10390 XXI | Talán a török fejet szelő kardcsapástól? Vagy talán a királyné sikoltásától.
10391 II | ételt jelent), amidőn nagy kardcsörtetve megérkezett a várva várt
10392 XXXI | végbe a két dalia küzdelme, kardddal és háromszögletű tőrrel.~
10393 LIX | orgyilkos, köztük Pallavicini, s karddöfésekkel, pisztolylövésekkel leteríték
10394 LV | fejében, mint a vitézség a két kardhordó karjában. Bölcsen átlátta
10395 LVI | lelkülete. Hazaszerető szívek, kardhoz és munkaszerszámhoz egyformán
10396 LIX | korán reggel kopogtatott a kardinál ajtaján a titkárja, Ferrari
10397 LIX | Ekkor Ferrari odaszökött a kardinálhoz, s tőrével a nyakába döfött.~–
10398 LVIII | és hősi szolgálataiért a kardináli bíborral ruházza fel.~Az
10399 LVII | elküldé kegyelmed számára a kardinálisi kalapot.~(Tehát erdélyi
10400 XLIII | jutott, de az is csak a kardináliskalap miatt; a haza senkinek sem.
10401 LIX | pisztolylövésekkel leteríték a kardinált, aki „Jézus Mária!” kiáltással
10402 XVIII | prímás az első pillanatban a kardjához kapott, a szemei szikráztak.
10403 LV | György seregének az élére, kardjaik hegyét a török felé fordítva.~
10404 XL | kard. A többi urak is a kardjaikhoz kapkodtak: általános volt
10405 XXII | magyarok ágyúikat: azontúl a kardjukra bízták a harci munkát.~A
10406 XX | megszabadítja. A lázadókat kardlappal verik szét. Senki sem sérül
10407 XXXIV | szultán teneked fogadott kardmarkolatjára, szakállára tett kézzel,
10408 I | markával, s nagyot nevetett a kardmarkolatra faragott démonfő szemébe.~
10409 XXIII | az a páncélfelpróbálás, a kardmegkísérlés. A hol fellobbanó, hol elcsüggedő
10410 XLI | kiöszkjében volt) keresztbe tett kardokkal állt mögötte. Akkor a nagyúr
10411 II | egyszer valaha az én jó kardomért.~Azzal leoldotta az övérül
10412 XXXI | két fülére. Ezt fogadom kardomra és a prófétára! – S ha az
10413 LIV | Györgyöt, vezéri öltözetben, kardosan, szemben az első ülésen
10414 XLIII | híreszteljük, hogy a török ellen kardoskodunk.~– Ejh, te barát! Te olyan
10415 XXI | azután Zápolya tette meg a kardpróbát. Ó csak úgy fél kézzel húzta
10416 XXXVIII | ragadta. Most már ők is kardra kaptak, s vitézül megállták
10417 XXIV | koronázási dombig a négy kardvágáshoz.~Zápolya János még egyszer
10418 XXII | annak arcvonalát, s dühös kardviadallal megfutamítá a török sereget,
10419 XX | akar, elcsendesült az egész karéjban, úgyhogy Zápolya érchangú
10420 VI | belevegyült a klerikusok templomi karéneke, melynek végeztével Bakács
10421 III | bizonyosan megtalálták a híd karfáján, s aztán találgatták, hogy
10422 III | ezüstpaszományos öltönyöket a híd karfájára. Darabról darabra, az utolsó
10423 IV | hiábavalóságait keresve, és lelkét kárhozatnak adta. Amit mondék, a Szentírás
10424 XLV | Nem az viszi az embert kárhozatra, ami a száján bemegy; hanem
10425 II | az Írás, hogy „Nem attól kárhozik el az embernek fia, ami
10426 XVII | adá elő a maga véleményét. Kárhoztatását kemény szavakban fejezé
10427 XVII | azoknak pártolóit fejvesztésre kárhoztatja, azt hitték, hogy a puszta
10428 VI | belőled? Lettél valaha arra kárhoztatva, hogy a békák, a varangyok
10429 XLI | szép rendben ment, mint a karikacsapás.~Mikor Fráter György elolvasta
10430 I | előkereste a nagy kulcsos karikáról a legdíszesebben kiformált
10431 LVIII | egyiknek az adott meseerőt a karjába, hogy e napon hitte megalapítani
10432 XLVIII | helyreállítá ez az örömhír. Karjából, lábából elmúlt a béna zsibbadás,
10433 XX | látták, hogy a szája jár, s a karjai kalimpáznak a levegőben;
10434 XXI | fogta a pallosát. Vékony karjaiban a sok testgyakorlástul volt
10435 III | hogy összeharapdáltam a karjaimat kínomban. – Azután megint
10436 XLI | pedig lehajolt, és fölemelé karjainál fogva a béget.~– Kelj föl,
10437 II | anyját, Hedvig hercegnőt, karján bevezeté.~Hedvig hercegnő
10438 II | István felkapta a kisfiát karjánál fogva a levegőbe: „Héj,
10439 LV | megdicsőüléssé. Átfonta két karjával az ősz ember nyakát, csókolta
10440 XL | aki maga is félt már a karjda markolatátul. – A tenyerén
10441 XIV | mely leterjedt egész a Karka folyamig. Alkonyatkor, midőn
10442 XLIV | lakadalom után szokásos „kárlátó”, „tyúkverő”, melynek végeztével
10443 XLI | állítva a szép aranyos, bíbor, karmazsin, zöld és ultramarin köntösű
10444 XIV | idomú, arca aranyzománcú kármin, ajkai nevető pirosak, szemei
10445 LI | egymás keze közül. Csupa karmolás volt mindegyikünknek a képe.
10446 XL | szalmával, úgy húzatta fel karó hegyébe az Athméidán piacon.~–
10447 XIII | levente! Úgy kaptál fel a karodra, mint Kinizsi a malomkövet.
10448 XLV | királyi pár elé.~Az urak mind kárörvendő mosollyal néztek Zápolyára.~
10449 XIV | csókokat, érzi az ideges karok ölelését, érzi a szívdobogó
10450 XLI | hosszú.~– No, hát az én karom még hosszabb! Levágattam
10451 I | Ettetmeret a tyuk!” – káromkodék visszafelé fordítva a mondást
10452 III | akar gyónni. Se iszik, se káromkodik, se nem legyeskedik. Hej,
10453 XL | ember összevesz, nem egymást káromolja, hanem az Istent. A nép
10454 I | intésére két darabont kétfelül karonfogta a katonát, s szépen kituszkolta
10455 LIV | derített hölgy kétfelül karonfogva a kedves zsarnokot, átvezeté
10456 XVII | halálítéletet a könyvek eladójára. Károsnak hiszi, ha egy hitvallás
10457 XL | zsákmányt visszaosztotta a károsultaknak. És nem vétett semmit! Még
10458 XXVIII | hadkísérete; a magyar hadak a Kárpátoknál mind visszafordultak, és
10459 IV | Gyalog tették meg az utat a Kárpátoktul a Dunáig a fráter és a novícius,
10460 XX | elrejtőzhetett a királyi sátor kárpitja közé.~Még azután a kincstárnok,
10461 XXXIII | sátorának belsejét díszíté. A kárpitok aranyvirágokkal áttört nehéz
10462 XXXIII | smaragdcsapok csüngtek alá; a kárpitokat tartó zsinórokat keleti
10463 XXXIII | volt terítve drága keleti kárpitokkal.~A szultán ott ült szétnyitott
10464 XL | rettenetes csuma.~Felrántá a kárpitot, s ott látta a nyugágyon
10465 LVI | átadásában, emez a fejedelmi kárpótlásban, s az ország alkotmányos
10466 I | pedig két-két muskétás ül, karra vetett puskával. A zsidók,
10467 LVIII | egyház férfiai között, aki karral és tanáccsal oltalmazod
10468 LII | bátyjának, Károly császárnak: „A kárról, a veszélyről nem is szólok;
10469 XLI | ott ül az asztalnál; három karszék üres: azokat bizonyosan
10470 XLIII | vonaglás. Lerogyott egy karszékbe.~– Ne gyilkolj az iróniáddal! –
10471 XXX | magas, faragott támlájú karszékben ült Bona királyné, a másik
10472 X | sírszobor, állt a király karszéke mellett bal felől.~– Ámde
10473 II | Az urak hanyatt dőltek karszékeikben, s az asztalt verték ökleikkel,
10474 XIII | Csatlósaival odavitette magát karszékestül.~Látta őt berobogni a felvonóhídon,
10475 II | helyéből, s elfoglalta a karszéket, amelyet Hedvig hercegnő
10476 III | csak eleven volna. – Egy karszékhez támasztva egy hárfa. – S
10477 I | pompás mennyezetes trón két karszékkel, az egyikben ült a király,
10478 LII | fogadták őket emberirtó kartácstűzzel.~A magyar lovasság, látva
10479 V | őket IX. Bonifác pápa a karthauziak szigorú szabályaival. Magyarországról
10480 XL | fejemen hordjam, mint a kártyakirályok? Akárkit nevezek ki koronaőrnek:
10481 XL | jó ivó, kurafi, részeges, kártyás, csélcsap!”~Ezt a levelet
10482 LII | egészen összedönté Ferdinánd kártyavárát Magyarországon.~A leghívebb
10483 XLIV | vajákos asszony, kuruzsló, kártyavetőnő, hajfonó leány, hímző, varró
10484 XXVI | Egy nagy dobnak a fenekén kártyáztak éjfélig. Bodó volt a legkülönb
10485 XLVI | mulatságaitól megfosztja. Se karusszelre, se polikinelló-színházra
10486 XXI | tükör előtt felcsatolták a karvasait, elcsüggedve nézte a tükörbül
10487 XLI | kézről kézre vándorolt, a karzaton a trombitás zenekar fújta
10488 VIII | még az apátúrnak is. A kassaiak megszokták már, hogy fehérruhás
10489 XXXVII | Gritti Alajosnak, mikor a kasszáikat tele látták keresztes és
10490 XXXVII | veszi által, de annak a kasszájában alig gyűl össze annyi, amennyi
10491 III | Azokbul sohasem fogyott ki a kastély.~A főurak szavuknak álltak.
10492 XX | színhelyéről, s elfoglalta a király kastélyához vezető utcák bejáratait,
10493 XL | várából. Adasd neki vissza a kastélyát és egyéb földi birtokait,
10494 LII | látogatott meg), a derék főúri kastélyok, a pompás népviseletek,
10495 II | divatoztak Magyarországon: a kastélyokban kandallók voltak, a közrendnek
10496 II | alacsony szolgálat az, amit kastélyomban elvállaltál. A magister
10497 XLII | hűségért önmagát is ily kástélyozásnak veti alá; ez a pap egy hatalom!~–
10498 XL | rontatja az egész rongy kastélyt; élve nem hágy senkit a
10499 XVIII | várba, s a sötétben egymást kaszabolnák össze, s utoljára is az
10500 LV | Feru agát a dévai parasztok kaszabolták darabokra.~A rövid harc
10501 LI | a fiúcskák szeme láttára kaszaboltatá le őket. Hadd szokjanak
10502 XL | a mocsár. Mikor előjön a kaszájával, csak úgy dűl előtte a „
10503 XIII | György (versenyt szokott kaszálni a jobbágyaival; lássák,
10504 LI | janicsárok kaszárnyájáig.~Amint a kaszárnya előtt ácsorgó janicsárok
10505 LI | ellovagolt a janicsárok kaszárnyájáig.~Amint a kaszárnya előtt
10506 XIII | Fráter György, s eldobva a kaszát a kezéből, odarohant a nőhöz,
10507 XL | fogadták őket fejszével, kaszával. Egy faluban három asszony
10508 XIV | harangszóra megkezdődött a kászolódás a lakomázótermekben. A tivornyazaj
10509 XLI | király csak másnap reggel kászolódott fel a nagyszerű mámorból.
10510 XIV | gorombaságodért meg nem kásztigállak: nem volnál most apátúr!
10511 XLII | vége következett, a nagy katasztrófa, akkor csak elhűltek valamennyien.
10512 XXII | oldaltámadása fejezte be a katasztrófát.~A török ágyúk, s a janicsárok
10513 I | rovatolja a magyar főurak kategóriájába, hanem egy sorral alább
10514 XLIII | békeszerződést! – mondá kategorikusan a király.~– Meghajlok fölséged
10515 XLII | után pedig Bálint Áron uram katekizálást tartott, a hívek közül kiszemeltektől
10516 VI | hogy az első században a katekumenusok, kik megkeresztelkedének,
10517 XLII | bezzeg nem hirdették ki a kathedrából VII. Kelemen pápa bulláját,
10518 VIII | hipotenusán az ajtó, a két kathetuszon az ablakok, azok is mind
10519 XL | szőrös fülű.~– Hát a szép Katica, aki engem úgy megszeretett? –
10520 XLIII | melynek húsából saját utazó katlanában készíti el a piláfot, és
10521 XXX | meghalok. Akkor aztán lesz katonád; de nem lesz kisleányod.~
10522 XLII | Hallják kegyelmetek. Én katonaember vagyok. Lelki dolgokhoz
10523 XLI | szultán ítéletét, a saját katonáid fognak megölni. Vess számot
10524 I | rakták a kincseket az én katonáim itt a vár udvarán, hogy
10525 XXX | megengeded, hogy elküldjem a katonáimat az én János bácsikámnak,
10526 XL | az urakkal addig, amíg a katonáimmal és a fiaimmal együtt hajón
10527 XXI | belesegítette. Ő csak a katonáira gondol, azokat fizeti rendesen;
10528 LII | trombitáltasson már, rúgassa neki a katonáit az ostromnak, most az ideje
10529 L | külső terem a barát páncélos katonáival van tele.~Fráter György
10530 XVIII | aki dühében, hogy annyi katonájának okozta halálát, a harci
10531 XLIII | nincs több százötvenezer katonájánál.~A király arcát eltorzítá
10532 LV | úgyhogy csaknem minden katonájára jutott egy trombita vagy
10533 L | nem volt több fegyveres katonájuk kétezernégyszáznál. Török
10534 L | vett polgároknak a menekülő katonákkal együtt futott ki a várból:
10535 XLIII | érzelmek tiszteletre méltók a katonáknál. Minthogy pedig a többi
10536 LI | vitéz voltál. Sok derék katonámat megöldösted. De most hívem
10537 XXXIV | több ereje kétezer német katonánál s huszonnégy ágyúnál. Besserer
10538 XLVI | Új-Bálványos várát biztos katonasággal, egyetlen hűséges hadvezérünk,
10539 II | megszolgálva.~– No, hát ez is katonasors.~A harmadik csengetésre
10540 XXX | ezred válogatott lengyel katonával tért vissza Zápolyához és
10541 XXIII | nyavalyájának pedig nevezték a „katonavirtust”, tudniillik a részegséget.
10542 XL | van a fukarnak, hogy ez a kávéban felolvasztva, azt mennyei
10543 L | szolgált a királyné asztalára a kávéhoz. Azok a bátor állatok felkeresték
10544 I | hanem finom, fehér dunai kaviccsal beterítve. Ez volt a nemesi
10545 XL | templomudvarba, melynek kazamatái, szász mód szerint, egyúttal
10546 L | helyőrség aztán előrohant a kazamátákból; jött sietve maga Fráter
10547 L | Mindenkinek könnyebb lett a keble a magas Tátra hegyével.
10548 VIII | éppen úgy érezte a saját keblét márvánnyá hidegülni. Forró
10549 XL | beleaprította a horoggal fogott kecsegéket. „Ejh, lassan megy az így!”
10550 LVII | felőle győződve, hogy az ő kecsegtetése a bíbornoki kalappal bírta
10551 XXXI | tűri maga fölött.~Ezzel a kecsegtetéssel megnyerte Laszkó Grittit,
10552 XLIX | a pólyában) feleségül. E kecsegtető ajánlatokat Bécs legdaliásabb
10553 I | donc – monda a királyné, s kecsesen fölemelkedék a helyéből.~
10554 L | nem lőtték le a királyné kecskéit, mikor azok ott ágaskodtak
10555 XXXIV | össze a király dandára, akik Kecskemét tájékáról élelmiszereket
10556 XXI | a szép alföldi városban, Kecskeméten. Kétszázan voltak a kalandosok,
10557 XXI | armálist tőlük? Olyan egyezer kecskeméti igaz magyarnak lóháton bevonulása
10558 XXI | ez volt a jelmondatuk. A kecskemétiek ugyan nem tartoztak a nemesi
10559 XXIII | dicsőségére, hogy a delibácsi kecskepásztor fiát, a fekete cárt legyőzte
10560 XL | egy-egy olasz mondás:~– Kecskére bízni a kertet! – Ugyanazok