bold = Main text
      Fezejet                                                 grey = Comment text

10561 XL       |                    gazdálkodhatott.~Húshagyó kedden azzal végezték a farsangot
10562 XLII     |                     A harmadik napon, húsvét keddjén, megint megülték az ünnepet.
10563 XLIV     |                 lakodalmi nap éppen húshagyó keddre esett. Ahogy Szerémi följegyzé. –
10564 XL       |                     szólt a király csüggeteg kedéllyel. – A csillagokban van a
10565 XIX      |                       A királyné igen derült kedélyben volt ez estén. Udvarhölgyeivel
10566 X        |                    észrevenni, hogy a király kedélyében minő változás történt. Fölületes
10567 XIX      |                   bátorság, mely a gyermekes kedélyeknek tulajdona. Az ellágyult
10568 XIII     |               hatással volt a gutaütött öreg kedélyére.~És még ezután sem viteté
10569 LI       |                sátorkarónak vetve a hátukat, kedélyesen elbeszélgetének.~– Hát amióta
10570 XLIII    |                 fordulatnak.~Egyszerre vidám kedv pezsdült fel a társaságban.~
10571 XVIII    |                  mely a királyt ismét derült kedvbe hozá. És így Török Bálint
10572 I        |                      sírd ki magadat idelenn kedvedre – mondá a várnagy. – Én
10573 XLI      |              Györgynek; ki nagyobb biztosság kedveért a sok drágaságot azokba
10574 LV       |                    csak bujaság és tánc kell kedveknek. Esznek, isznak, leányok
10575 XLV      |                   királyné őfelsége mennyire kedveli a vadászatot: nagy örömét
10576 XL       |                      énekes verseit mindenha kedvelte a magyar főúr.~Ezúttal azonban
10577 VI       |                   egyszerre apátúr! A király kedveltje! Csudák történnek a földön!~
10578 XLI      |                    püspököm, megteszed az én kedvemért, hogy a legelső Úrnapján
10579 XLI      |            vendégeink kedve tart.~– Ez már a kedvemre való püspök! – mondá a palatinus. –
10580 XLVI     |          kerékművezetet. A királyné is örült kedvence örömének.~Az asztal fölött
10581 XL       |                   elsőszülött fiát, atyjának kedvencét, egri püspökké nevezze ki
10582 III      |           példabeszédes szójárást, s ezáltal kedvencévé lett a barátnak.~Egy este
10583 XIII     |                    vidd magaddal oda, ahol a kedveseiddel találkozni fogsz.~– Te nem
10584 V        |                mindent, ami holtuk után az ő kedveseikkel történik; ellenben az elkárhozottak
10585 XL       |                     fölülmúlta valamennyit a kedveskedésben.~Dóczy János is ott volt
10586 XLI      |               egészen elrontotta a vacsoráló kedvét ez a kellemetlenkedés.~–
10587 XLI      |                    nagyszerű mámorból. Akkor kedvetlen, fanyar volt: nem volt szája
10588 LVIII    |                      Szolimán udvaránál nagy kedvezésben részesültek a renegátok.
10589 XLVI     |                       amikkel egészen derült kedvre hozta Izabellát. Jó étvággyal
10590 XVII     |                     fog vinni Belgrád várába kedvszottyantás végett.~– No, hát nem fog
10591 XLII     |                    irigyelte ezt az ártatlan kedvtöltését. Pedig hát azok igen derék,
10592 VIII     |                   barátjaival, akik igen víg kedvű világi emberek voltak.~E
10593 XXIII    |                    polgárok pedig igen rossz kedvükben voltak. A futó cár közeledtére
10594 XL       |                   tákolva volt.~Az is nagyon kedvükre esett, hogy a pákászok rávezették
10595 II       |                     jött.~A kisasszony dévaj kedvvel csapta össze a kezeit, s
10596 XXVII    |             ólomfésűvel feketíti, s a fogait kefével mossa, hogy fehérek legyenek,
10597 XLIII    |                   letéve az ezer arany, amit kegydíjul ígért neked.~– Ez már „szó”
10598 XLIII    |                  első kihallgatás után ismét kegyébe fogadta, s a hoszpodári
10599 LVII     |                   elárulója. Téged megtart a kegyében. Erdélyt háborítatlanul
10600 VIII     |                     E pillanattól fogva nagy kegyelemben állott a pálos barát a lengyel
10601 XVIII    |                    Móré Mihály által küldött kegyelemígéretet, melyben a szultán az egész
10602 V        |                      a francia király iránti kegyeletből) Lajosnak kereszteltek,
10603 X        |                    királynévá lett, a nemzet kegyeletétől őrzött Hedvig nevet kelle
10604 XL       |                     Mi csak imádkozni tudunk kegyelmedért.”~A két levelet átadta Paksynak
10605 LIV      |                      nevelés! Nem így bízták kegyelmedre a királyt.~Petrovich durván
10606 XLIX     |                elbájolt, hogy »az erények és kegyelmek tárházának« nevezteték.”~
10607 XIX      |                   vizsgálni. S azzal királyi kegyelméről biztosítva a rendeket, azon
10608 XLII     |                   által, szükségesnek tartom kegyelmességeddel e veszedelemnek a kútforrását
10609 XLIII    |                     Sztambulban, s a szultán kegyelmét megnyerni serénykedett.
10610 L        |                     Akkor e szóm és mondásom kegyelmetekhez. Ha minket Lengyelország
10611 XLI      |                      dolga: a királyé csak a kegyelmezési jog. Isten vezéreljen!~–
10612 XIX      |             igazságszolgáltatást még azzal a kegyelmi ténnyel is, hogy a börtönbe
10613 LIV      |                    érdemük volt, s különösen kegyelte a székelyeket, akik a legharciasabb
10614 XL       |                magadtul, mi az ára a szultán kegyencének? Ez le fogja gyűrni mindazokat,
10615 XIX      |                   Zápolya egyszerre az udvar kegyencévé emelkedett.~Minden jól volt
10616 XLIII    |          kiszolgáltatást? Ez ismét a szultán kegyének elvesztése lenne. A parancs
10617 XL       |                   földjéről engem. A törökök kegyesebbek. A török paraszttól nem
10618 XLII     |              kérdezte meg elébb őtőle, vajon kegyeskedik-e beleegyezni, hogy én Debrecen
10619 XLI      |                 munkáit azzal a buzgalommal, kegyességgel és felvigyázással teljesíté,
10620 XIX      |                       ezáltal az egész udvar kegyét elhódítá.~Méghozzá, hogy
10621 III      |                hozzájuk: leszek köztük első, kegyetlenebb, vakmerőbb valamennyinél;
10622 XLVI     |                 tettek a férjeik ellen, hogy kegyetlenek, szívtelenek, éhen akarják
10623 VIII     |               Györgyön elkövetett embertelen kegyetlenkedés miatt az az Isten büntetése
10624 VIII     |                eltakarva.~Igaz volna-e, hogy kegyetlenkedéseért azzal bűnhődik, hogy a szentséget
10625 XLVI     |                    szájából a zokszó a barát kegyetlenkedései fölött. Zsugori, kamuti!
10626 XLV      |                 vállára, s úgy nézte angyali kegyetlenséggel, hogy mint fognak most mindjárt
10627 XVIII    |                     várból.~Másnap megjött a kegylevél a szultán aláírásával, s
10628 LIII     |              hivatkozva a szultán aranybetűs kegylevelére, amelyben biztosítva van
10629 XVIII    |                     összeapríták a besliák a kegylevéllel és a díszkaftánnyal együtt
10630 VI       |                     király elhalmozta a hőst kegyosztásaival, amiket trombitaszó mellett
10631 XLI      |                     instans; én jövök hozzád kegyosztásért.~Fráter György elfogadta
10632 V        |                alkalomfogó szellem. A király kegyosztó kedvében van ma.~– Fölséges
10633 XL       |              fölséges Szolimán szultán, a mi kegyurunk, athnáméját, melyben az
10634 VIII     |                   udvari pártnak sikerült őt kegyvesztetté tenni. Azt az érdemét, hogy
10635 VI       |                       Borbála a kenyérrel és kehellyel, Keresztelő János az Isten
10636 IV       |           sajtkészítésnek. Formába préselte, kehely és billikom alakba, ellátva
10637 LI       |                      ez nekik hadjárat, csak kéjkirándulás. Egy mulatságos ünnepség
10638 XLV      |                      akkor mivelünk, szegény kékbeli emberekkel hogyan végez!
10639 XXXIV    |                      deréksereg. A szultán a Kelenföldén ütteté fel a sátorát, s
10640 XXXIV    |                     amelyen jött, visszatért kelenföldi táborába. Még az éjszakát
10641 XL       |                 csillag díszítette lobogó.~A Kelenföldön kötöttek ki, s ott partra
10642 LIV      |                    hozzájárult az udvarhölgy kelengyéjéhez (Tinódi szerint): „Mineróna
10643 XXX      |                       Mint Izabella hercegnő kelengyéjét. Én, János király teljhatalmú
10644 LIV      |                    meg volt elégedve, mind a kelengyével, mind a vőlegénnyel, ki
10645 II       |             gonosztevő vagyok. Én téged most kelepcébe akarlak csalni, hogy majd
10646 II       |             harámbasa egy csapattal kitört a kelepcéből, és elmenekült. A fogoly
10647 XLIII    |                     Wese látta, hogy a saját kelepcéjében fogta meg magát, s rögtön
10648 XVI      |                   esze volna a többi között, Kelepeczi uram, aki most már Verbőczinek
10649 XIII     |                   másnap kora hajnalban útra kelés.~Fráter György a maga személyére
10650 L        |                      oldalrul megvédik: csak keletnek van nyitva.~– Köszönöm e
10651 VI       |                  Döbröc, Manó, Ármány, Fene, Kelevény. Ezt a csodavázat aztán
10652 I        |                     Dunát, az ekevas, melyet kelevézével átlikasztott, aztán meg
10653 XLI      |                     már akkor csakugyan útra keljünk, urak! Azzal nagy nehezen
10654 XLIII    |                 van-e hát elég katonája? Nem kell-e neki „segítség”?~Fráter
10655 X        |             kegyeletétől őrzött Hedvig nevet kelle fölvenni = Jadviga.)~Erre
10656 XLI      |                      fel van tálalva, s ez a kellemes nuncium helyrezökkenté a
10657 XL       |                      toffana?~– Még annál is kellemetlenebb. Bizonyítékaim vannak rá,
10658 XLI      |                      a vacsoráló kedvét ez a kellemetlenkedés.~– Ne epessze ezen dolgokkal
10659 XIV      |                     akarta szakítani ennek a kelletlen beszédnek, s olyan nyelven,
10660 XLV      |                 nehogy hamis tanúbizonyságot kelljen tennie, hirtelen kiosont
10661 XLII     |                     földesurává. Ezt azután, kellő instrukciókkal ellátva,
10662 I        |                      tudta a drága ajándékot kellőleg appreciálni. Az meg odaadta
10663 XIII     |              Dicsértessék a Jézus. Mit keres kelmed itt, asszonyom?~A nő lóhátrul
10664 XLI      |                     püspök, Zápolya pártjára keltek. Egy nagy hadjárat meg volt
10665 XVIII    |               haragkitörése nagy felindulást keltett az úri társaságban: jó Török
10666 XIII     |                         Holnap mindjárt útra kelünk; csak elébb megtartjuk az
10667 XLIII    |                  amit a király asztalán levő kelyhébe zománcoltak.”~Péter vajda
10668 XL       |              alacsony asztalok, székek, apró kelyhek, kancsók, borlopó kobakok.
10669 XL       |                      égben. Rablott templomi kelyhekből isznak az ördög tiszteletére,
10670 XXXVII   |           papirospénzből nem csináltathattak kelyheket, tálakat, miként a hajdani
10671 XLIII    |             helyettes inas fogja a mérgezett kelyhet a megfelelő helyre illeszteni. –
10672 XLI      |                 bimbó jön fel helyette, mely kelyhét kitárja. Ilyen lesz a magyar
10673 II       |                     akartak ölni, hogy hátha kém vagyok. Hanem aztán a harámbasájuk
10674 VIII     |                       kik Zápolyát mindenütt kémekkel vették körül. A vajdát,
10675 XX       |                  vagy kézműves, fizet minden kémény után füstpénzül egy aranyat.”~„
10676 LI       |                     kaptunk. – Azt megértve, keményen lehordta Péter vajdát, hogy
10677 XX       |                  kivetni rá a dénárokat, s a kéményét lebontatta, hogy füstpénzt
10678 I        |                       Az utca elején roppant keményfa tőkéken fekszik, öblével
10679 LIII     |                     el máshová.~Ekképpen ama keményszívű pap még holta után is meg
10680 XXII     |                   nem küldték előre legalább kémszemlére a rendetlen mezei lovasságukat,
10681 II       |                tartunk! Kend énvelem, én meg kenddel. Ugyebár, kincsem katonám?~–
10682 XXIX     |                melléje egy apródot, hogy egy kendővel törölgesse a könnyhullatásban
10683 XLII     |                    kezdjék?~– Majd megtudják kendtek! – volt rá a rövid válasz. –
10684 XLII     |                   hogy takarítsa el.~– Van-e kendteknél a templomajtót felnyitó
10685 XL       |                       Bélaváron, Zákányon és Kenesén. Mindezek ma is létező helységek.
10686 XXXII    |                      megjelent Mihály pap, s kenetteljes hangon mondá:~– Menj el
10687 XLI      |                     erdélyi főúr, akinek már kengyelben volt a lába, hogy lovagol
10688 XL       |                      jő. Amíg utána küldöd a kengyelfutódat, s az megint visszakerül,
10689 XL       |                 mármost a szultán agyonütött kengyelfutójával?~Azt csinálták vele, hogy
10690 XXVIII   |                  őelőle és az általa küldött kengyelfutók elől. – De még a vidám bratankik
10691 XLII     |                  hazafelé, s mint előresiető kengyelfutóm által értesültem, magával
10692 XL       |                   nap után, minden éjjel egy kengyelfutót bocsátasz el lepecsételt
10693 XLII     |                   számára egy levél érkezett kengyelfutóval Nagy-Váradról – mondá a
10694 XL       |                    öltött, nyeregszerszámot, kengyelt változtatott, s egyedül,
10695 XXXI     |               hűbéres állam! A magyar király kengyeltartója a szultánnak! A szabad magyar
10696 I        |                   kurta nyelű fokos, s még a kengyelvashoz szorítva egy hosszú kopja,
10697 XL       |                      volt! Kenyérre lehetett kenni.~Nagy-Váradig csak elhatolt,
10698 XL       |                      Megcsömörlöttél. Hívass kenő asszonyt, s dömöcköltesd
10699 VI       |                hatalmat a kezébe gyűjtött, s kénye-kedve szerint bánt a nádorral,
10700 XLV      |                 mindent. Itt pedig a legjobb kényelemben vagyunk. Nagy tél van. Iszonyú
10701 LIV      |                      feledkezett meg annak a kényelméről és biztonságáról. A saját
10702 I        |           háromesztendős cukorbabát.~Ulászló kényelmetlenül feszengett a helyén. Ha
10703 XLII     |               alakban a szent sákramentumot. Kenyér és bor, melyet a lelkész
10704 XLIX     |                     füzérszámra, kétszersült kenyerek, tarhonya és perec hombárokban,
10705 LI       |                  pengéjére, az én mindennapi kenyeremre, hogy amint felnősz bajuszos,
10706 LI       |                    Ott is halt meg a szultán kenyerén.~      ~Fráter György Verbőczyvel,
10707 II       |                     huszonnégy óráig, de nem kenyéren és vízen, hanem jól megvendégelve,
10708 XXVI     |                      nemrég még jó barátját, kenyeres pajtását, Török Bálintot
10709 XL       |                    felé. Igazán jó fiú volt! Kenyérre lehetett kenni.~Nagy-Váradig
10710 XL       |             összecsépelhette volna, de mikor kenyértörésre került a dolog, akkor elhagyta
10711 XVIII    |                      hiányával: nem volt sem kenyerük, sem lőporuk. Ennek a hiánya
10712 LIV      |                   király volt. A „mindennapi kenyerünkért” sem könyörgök én, mert
10713 I        |                   denevérek mind megrágták a kenyerünket. Áldottam a Jehovát, mikor
10714 XXVI     |                     kardját, s megadta magát kényre-kegyre.~A csatatérről aztán azzal
10715 LVIII    |               karokkal fogadta a lakosság, s kényszeríte a magyar őrséget a várból
10716 LVII     |             parancsára tette, s Izabellát te kényszerítéd a szerződés elfogadására.~–
10717 XXII     |                      el, akiket fogolyképpen kényszerítenek a törökök hadiszolgálatra.
10718 XL       |                 tudom ám én kegyelmedet arra kényszeríteni, hogy a szemem közé nézzen.~–
10719 II       |                    szólt Tomiczky –, hogy az kényszerítse a királyt leányának Zápolyával
10720 XXXI     |                      És mégis itt volt a vas kényszerűség; bele kellett törni a lelkünket.~
10721 LV       |                      ezt akarta már. A török kényúri követelés után nem maradt
10722 XXVIII   |                   csodatevő Boldogságos Szűz képéhez búcsújárásra. A király melléjük
10723 IX       |               találkozását ábrázolják. Híres képek voltak, hű másolataikat
10724 XLI      |                 mozdulatlan, mint a faragott képeké; két keze egy írástekercset
10725 I        |                  ismeri, csak az illusztráló képeket látja benne.~Az egész hátramaradt
10726 XIX      |              művészek által remek mitológiai képekkel, s melyeknek enkausztikai
10727 I        |                      az tetszett legjobban a képen, hogy, íme, egy olyan derék
10728 VI       |                     a bámészkodó nép. A tért képező paloták ablakai mind rakva
10729 XL       |                  hajlékai; egy vízmosás árka képezte az ösvényt fel a hegytetőig.~
10730 LII      |                     S ott tökéletes sorfalat képezve, felállának. A dárdáik hegye
10731 X        |                     nemes testőrség sorfalat képezzen a Wawel-templomig a posztóval
10732 VI       |                      és balzsamból, s jelezi képleg a „Mi Urunkat, Jézust”;
10733 XL       |                  Grittivel? – kérdé ártatlan képpel Fráter György.~Laszkó akkor
10734 XX       |                Sárkány Ambrus: barna, ragyás képű, köpcös, vállas alak. Ez
10735 XX       |                 sorából a király személyének képviseletéig emelkedett, Verbőczy István…~
10736 VI       |                   megszabadul, csúfondárosan képviselhesse.~– Apage! – kiálta rá Fráter
10737 XXXIV    |                  római matrónák szerencséjét képviselő rézszobor felavatásakor
10738 LVI      |                 menyasszonyt az öreg Nádasdy képviselte.~Két hét volt adva a királynénak,
10739 I        |                      dobáltasd a Dunába. No, képzelem, a királyné hogy halálra
10740 XXII     |                 többet hadban nem vezényelt: képzelete sincs felőle, hogy mit kell
10741 XLI      |                     nemzetből?~Fráter György képzeletében az elvonuló kísértet-tábor
10742 VI       |                csodatétel volt képes. Eleven képzelődése folyton víziókkal, hallucinációkkal
10743 XLI      |                         Hát keed a király? – kérde a bamba fickó. – Hát hol
10744 XX       |                      fel nem ébrednek. – Azt kérdem tőletek, hogy ha nem tudunk
10745 XXXVI    |          ajándékainak jó hírével, s a prímás kérdésbe tevé előtte; „Hát a szent
10746 LVIII    |                      persan.) Asszony volt a kérdésben. Szolimán udvaránál nagy
10747 I        |                      ez a királynak a rendes kérdése a hozzá járulóhoz, s ez
10748 XLIII    |                legjobb.~– Úgy hiszem, minden kérdésedre tökéletesen megfeleltem –
10749 XLV      |                    hogy megfeleljek fölséged kérdéseire, azt mondom, hogy tökéletes
10750 V        |                    elmarad.)~Dobzse László e kérdések tétele után hosszasan és
10751 XLI      |                    neki, miután nem tudtam a kérdésére megfelelni, hogy kinek a
10752 II       |                     volt az, aki megütött? – kérdezék egyszerre többen is; de
10753 XL       |                   támadóra.~– Hát mármost én kérdezem tőled, János király, mire
10754 XLI      |                   főapátúrrá felavatott, azt kérdezém tőle: „Van-e szüksége ennek
10755 XXXIII   |                     egy pap meg mer szólalni kérdezetlen a nagyúr színe előtt. Egy
10756 XXXIII   |                    mellett levő főurak ugyan kérdezgeték, hogy mire való volt ez
10757 XL       |                 ajtón keresztül hallom, hogy kérdezgetik egymástul az apródok, a
10758 LVII     |                  Csodálom, hogy olyan dolgot kérdezhetsz tőlem, amire már magad megfeleltél.
10759 XXXI     |                 valami instanciával, nem azt kérdezi tőle a török, hogy:~„Mit
10760 L        |                 barát felszólítását.~– Újból kérdezlek benneteket, kinek van elég
10761 LI       |            Beszélgetni akarok még veled. Sok kérdeznivalóm van. Te igen nevezetes ember
10762 XXXVIII  |                       s a barátkozó cimborák kérdezősködéseire híven elmesélte, hogy a
10763 II       |                      azért a fennhangon való kérdezősködésért, amit az anyámhoz intéztem: „
10764 I        |                   Hanem aztán tőlem ne sokat kérdezősködjél, mert én Nagyszombatban
10765 L        |                    úgy szúrta hasba az egyik kérdezőt, hogy felbukott. A másik
10766 XLIII    |                 együgyű szolgádtól eddig sem kérdezted, hogy mit cselekedjél; ezután
10767 XLIII    |                      sziklához paskolja. Azt kérdezteti tőled, János király, ki
10768 XXVIII   |                       Az pedig nem is nagyon kérdeztette magától: Szép vagy-e? Inkább
10769 XVI      |                   pénze meg az ország pénze? Kérdezze meg főtisztelendőséged azoktól
10770 XLI      |                    ízesítsük azt meg?” – így kérdi a Szentírás. A mi népünk
10771 II       |                    ne járjon a szája, ha nem kérdik.~A várban eleven élet volt
10772 XL       |                      idejében.~Fráter György kérdőre vonta a várnagyot.~Még mindig
10773 I        |                deli-fő, a homlokbőrébe szúrt kerecsentollal; amint a szél végigsepert
10774 I        |              homlokukon, s abba tűzik bele a kerecsentollat. Ilyen fej az valamennyi.~–
10775 VI       |                szegen áll a könyvtár kulcsa, kéredzkedés nélkül eljuthatott a régi
10776 XVI      |                   annak a fölmentésére későn kerekedék fel Tomory Pál uram, a kalocsai
10777 XLV      |                   azt teszi, hogy mármost én kerekedjem fel asszonyostul, udvarostul,
10778 XLVII    |                    kiszedette a kocsijából a kerekeket, hogy el ne mehessen, s
10779 XL       |                puskával, karddal; közben két kerekeságyú, melyet komparadzsik követtek
10780 XXXIV    |                  török Tolnáig jött, maga is kereket oldott: itt hagyta a várat
10781 III      |                   hájat, kend meg a talyigád kerekét, ne nyikorogjon!”~Fráter
10782 XLVI     |                      szemlélni a mesterséges kerékművezetet. A királyné is örült kedvence
10783 VIII     |                    lett szorítva, s tizenegy kerekű malom lett ráépítve, mely
10784 XIII     |             agyonverni, mert az még akkor is kerepelni fog. S itt van ni, megbüntette
10785 XIV      |              seregélyeket el kell riogatni a kerepelővel? Ha már csakugyan vissza
10786 XLII     |                     Tisztelvén tégedet!~Mert kéréseket az híveknek ~Meghallod kegyesen, ~
10787 I        |                küldötte, a királyi várnagyot keresem, nemzetes Szentelaki Szente
10788 LV       |                 vazallusai – gyönge királyné kérésére, erős nagyúr parancsolatjára;
10789 XLI      |                      másikra bizonyára semmi keresés mellett sem találtunk rá.~–
10790 XLI      |                 titka.~– Megtagadod királyod kérését? Én téged ma emeltelek fel
10791 II       |                   mondá Zápolya. – Itt a rég keresett magister kaminarius. De
10792 XXXI     |                 kolostoromat.~– De azt ugyan keresheted már. Valamennyi pálos monostort
10793 XL       |          udvartartását egymaga ellátja, ha a kereskedelmi monopóliumot megkaphatja,
10794 XL       |                  felelte nekik, hogy a külső kereskedést meg a verespataki aranybányát
10795 XX       |                   akár polgár, akár jobbágy, kereskedő vagy kézműves, fizet minden
10796 XX       |            műhelyétől egy forintot.”~„Boltos kereskedők az áruk értékének egyhuszadát.”~„
10797 XXIII    |                 tiszttartója meg egy szegedi kereskedőlegény.~Hová jutott Magyarország!~
10798 IX       |                    előle. – Más utat kellett keresnie. – A nemességben most is
10799 XXIII    |                    királyné azt válaszolta a kérésre, hogy még azt sem tudja,
10800 XL       |                    mondá Memhet bégnek, hogy keresse fel Laszkót; de csak annyit
10801 XL       |                      hogy gyöngéd kalandokat keressen. Nekem minden járásáról
10802 IV       |                     kiegészíteni, őnáluk nem kerestek menedéket előkelő családok
10803 II       |                      én emberem vagy! Ilyent kerestem én. Igazad van.~Azzal odament
10804 XXIX     |                      szövetségesének. Rögtön keresteté a levélhozó fullajtárt,
10805 LI       |              lakjatok abban, amit ti magatok kerestetek.~Ezzel Fráter György ismét
10806 XL       |                   csiripelni fog róla. Sosem kerestetem én ezzel az írással János
10807 XLIII    |                  támadást.~Csak egy hadvezér kerestetik még, aki az összes hadakat
10808 XL       |              grófkisasszonyba szerelmes, nem keresünk fölségsértést.~– Hát akkor
10809 II       |                      el magával Scardonába a keresztapámhoz, a püspökhöz, az neki édestestvére.
10810 I        |                      hol kaptad?~– Azt meg a keresztapámtul, a scardonai püspöktül,
10811 XXX      |                    országban nem akart senki keresztapja lenni. Nagy, sötétkék szemei
10812 I        |                       a gyémántoktul villogó keresztek! A fényes fegyverzetek! (
10813 XIII     |                    állani és áldást osztani, keresztelni. Mikor Kamizác alá értek,
10814 XLIV     |                    annak a nőnek, akit már a keresztelőmedencénél kiválasztott – nem magának –
10815 XI       |                  látott a pálosok kolostora: keresztelőt. Ismét Fráter György volt
10816 XIX      |                      fel.~– Máglyára vele! A keresztelt zsidóval!~Verbőczy csitítva
10817 XXVI     |                  tömlöcbe sem zárunk; meg se keresztelünk, meghagyunk a magad pogány
10818 VI       |                      lángba borítá, sok ezer keresztényeket legyilkoltatott, városokat,
10819 XL       |                  magad ellen vallasz. Hisz a keresztényeknél a pap a közbenjáró az Isten
10820 XVI      |                      rászedve.~– Emberekről, keresztényekről nem illik így beszélni,
10821 LVIII    |                   nem méltó se magyarhoz, se keresztényhez. Kapitulált ellenséget a
10822 X        |                  nevében esedezik, ki bűneit keresztényileg megbánva, a halotti szentségeket
10823 LI       |                  Hanem ha a törökök valamely kereszténynek a feleségével, leányával
10824 LVIII    |                      hitetlenek dühe ellen a kereszténységet.”~Fráter György ezeket a
10825 XXVI     |            felszedték a sátorfát, bevonultak Keresztesbe. Odáig kellett Bodó Ferencnek
10826 XXVI     |                   FEJEZET ~Az „egy” magyar~A keresztesi ütközetben, ahol a hű vitéz,
10827 XLVI     |                      levélnek. Majláth az én keresztfiam. Én emeltem őt fel a vajdai
10828 XLVII    |                 hitte volna ezt az én kedves keresztfiamról?~A titkos pecsétek kétségtelen
10829 LII      |               haditanács mind nem akarta azt keresztfiául fogadni: utoljára ráfogták
10830 I        |                 magával a káplárt ama hosszú keresztfolyosón végig, melynek doha jelzé,
10831 VI       |                 arcát sem fordítá felé, se a keresztjelet nem vetette magára. – Nem
10832 XLII     |                    szavait, amidőn követői a keresztre feszítés ünnepén böjtöléssel
10833 XI       |                 királyné újszülött leányát a keresztségben „Izabella” névvel adományozá.~…
10834 L        |                      fogva, amelyben a szent keresztséget feladtam, mindennap kétszer
10835 XL       |                  melyeknek átlátszó szövetén keresztülcsillámlott az arany.~– Íme, uram. Itt
10836 XVI      |                      az utolsóig felkelnénk, keresztüldobnánk a nyomorult pogányt a Boszporuszon.
10837 XVII     |                    szembe fordulva, egymáson keresztülesve. Ez az én emberem!”~…Másnap
10838 XV       |                   végre nem hajtja, mindenki keresztülgázol rajta, bíró az erőszak;
10839 L        |                   betörő csapat szerencsésen keresztülhatolt a kis ajtón, s a templomon
10840 XL       |                        S egy merész vonással keresztülhúzta a fátum ítéletét. Tett olyan
10841 XL       |                      küldetve Zápolya által, keresztüljártam az országot. Nem állíttattatok-e
10842 LVIII    |                Balassa Menyhértnek a combját keresztüllőtték. Azok nagy gyalázkodással
10843 VII      |                      volt nekünk jövendölve. Keresztülmentél a tisztítótűzön, s fényeskedve
10844 XIX      |                    ez az, ami a vasedényt is keresztülrágja. Az egybegyűlt nemességet
10845 LV       |                   marad a királynéval, ugyan keresztülrontja a háromélű tőrét a barátnak
10846 LV       |                 védelmez meg ellenük: azt is keresztülrontják.~S még azon éjjel felverték
10847 III      |                   dörmögé durcásan a fraj, s keresztülrontott a spanyolfalon, mérgében
10848 XXII     |                   sikerére a fejemet teszem. Keresztültörjük a török hadat, s akkor az
10849 XXII     |           hadseregére, s az elszánt rohamban keresztültörte annak arcvonalát, s dühös
10850 XXII     |                      szultán testőrcsapatján keresztültörtek. Maga Szolimán is kénytelen
10851 XXIII    |                      a zsidók által dárdával keresztülüttetett, s e sebből végtelen sok
10852 XXIII    |                   Kristóf, aki egy dandárral keresztülvágott a dúló török csapatokon
10853 LIII     |                     nyilaitól, Verbőczy Imre keresztülvágta magát a szpáhikon: de már
10854 XL       |                      Két fiát én tartottam a keresztvízre! – Most azok árvákká, földönfutókká
10855 XXXIV    |                       háromszor behelyezék a kerevetbe. Ez volt a trónelfoglalás
10856 II       |             parázstüze; medvebőrrel terített kerevetek a fal mellett, az asztal
10857 II       |                     kartalan ülőkére. Maga a kerevetre dűlt le.~– A te atyád, Utyessenovics
10858 XXXIV    |               készült, pompás baldakinnal és kerevettel; rendkívül becses és drága
10859 LVI      |                    nagy fájdalom. Egy hársfa kérgébe felvéste a nevét és a jelmondatát: „
10860 XLI      |                      készült ülőkén, melynek kérgéből még kihajtottak a csivatag
10861 XXII     |               hézagot hagyva egymás között.~„Kergesse el a király maga mellől
10862 I        |                      a királyné parancsolt: „Kergessétek el innen ezt az ördöngöst!”
10863 XLVI     |                 bámulja magát rajtuk.~– Mind kergetem őket világgá azonnal!~–
10864 XL       |                  dulárhadát ő maga, az öreg, kergette ki Ausztriából, annálfogva
10865 LIII     |                 azokat hátulról a janicsárok kergették előre buzogányokkal.~De
10866 XL       |                        Egész életemen át ezt kergettem, erről álmodtam. Most megvan.
10867 XXI      |                     társai vezették őket, ki kérhette elő az armálist tőlük? Olyan
10868 XLI      |                      nagy és hatalmas! Allah kérim!”2~Junisz bég meg volt dermedve
10869 XIX      |                     nyelve! De úgy a nyakába keríté Ártándy uramnak a vizes
10870 XL       |                hegyről.~Maga pedig megállt a kerítés ajtajában, s megvárta, míg
10871 XL       |                     vizet.~A tuskókalyibának kerítése is volt, hegyes sánckarókból,
10872 XLI      |                    kifuvarozták őket a város kerítésén kívül, ott leszállították
10873 XL       |                     magukat az erős kőfallal kerített templomudvarba, melynek
10874 XXXI     |              dózsénak. Aranyműves, zsibárus, kerítő, alkusz a nagyvezér szolgálatában.~
10875 LV       |                   vagyunk mü táborban lakni, Kérjük felségedet, ne akarj kiküldeni
10876 I        |                     Az anya is kikosarazza a kérőt.~Tomiczky ekkor a legvégső
10877 L        |                    ezt a kulcsot. Ez annak a kertajtónak a kulcsa. Fölséged észrevétlenül
10878 L        |                      pedig kiküldé a királyi kertbe:~– Menjetek, fiaim cseresnyét
10879 LI       |                     öltözeted, lakásod, szép kerted, tele olajfákkal. Hát mi
10880 LVII     |              csendesen nézni, hogyan nőnek a kertedben a káposztafejek; amidőn
10881 XL       |                 országbírót megugratták, s a kertek alatt menekülni kényszeríték,
10882 XIX      |                     megrettentek, az Istenre kérték a királyt, hogy tegyen le
10883 XLII     |                    Abbul táplálkozom, amit a kertem és az udvarom terem. Ide
10884 LV       |                  János szólla ilyeket: Régen kértem a felséges Úr Istent, Hogy
10885 XXXII    |                      Akkor aztán ők voltak a kerten belül.~De még titkot kellett
10886 XL       |                   mondás:~– Kecskére bízni a kertet! – Ugyanazok a kutyák más
10887 XLI      |             bosztandzsi (mivelhogy a padisah kerti kiöszkjében volt) keresztbe
10888 XXXVIII  |                     a szárnyaiknál összenőtt kerubimok, a kétféle nézőközönség
10889 XI       |                   Lengyelországban a krakkói kerületben levő czenstochovói zárda
10890 XVIII    |                      esett pedig a csajkások kerülete, ahol a királynaszádosok
10891 XLVII    |                  érve, vess egy vargabetűt – kerülj fel Nagy-Váradra – ott várj
10892 LI       |                 barát egy darabban vissza ne kerüljön. A többi urakért sem kár!~
10893 XLI      |                        holnap”, mikor kezébe kerülnek Laszkó Jeromos levelei,
10894 XLII     |                       pedig már haza kellett kerülniük Rómából.~Mikor aztán a templomba
10895 XLVI     |                      akkor egy választás alá kerülő elnök alatt egyesítik valamennyit
10896 XL       |                  segítségért, de mármost nem kérünk többet a besliákból és janicsárokból,
10897 XXII     |                      Szolimán.~Akik Zápolyát késedelmezéssel vádolják, vessenek egy tekintetet
10898 XVI      |                 Keresztények ezek? Farkasok, keselyűk, vámpírok! Ok dúskálkodnak,
10899 LIV      |                   uralkodik; a szász követek keseregtek ellene a rajtuk behajtott
10900 XLVII    |                 ideje.~A király félretette a kesergést, s rögtön kiadta a rendeletet,
10901 XLVI     |                   csak Majláth István fölött kesergett, hogy az lehetetlen, hogy
10902 XXXI     |                    visszaadását.~A nagyvezér keserűn kiálta közbe:~– Ugyan csodálom,
10903 VIII     |                  maga fölött, akkor elnyelem keserűségemet, s leszek, aki lenni kívánok. –
10904 LI       |                  hogy kiöntse szívének egész keserűségét a nagyvezér felesége előtt.~(
10905 XL       |                jöttek Budára, két-három napi késéssel, ami már ősi szabadság a
10906 XLVI     |                 vágyott drága eledelből.~Egy késheggyel belekóstolt. Összehúzta
10907 I        |               viseltek, török ízlés szerint, keskeny prémmel, széles övet, szűk
10908 LI       |                      siessetek vele; mert ha késlekedtek, addig el találom foglalni
10909 XLI      |                      igen. Neki adományoztam Késmárk városát.~– No, ott nem sok
10910 XLI      |                   Laszkó, hogy mármost egész Késmárkig kísérjék el. Ezt már nem
10911 II       |                    azt mondta: „No, hát majd későbben jövök”, s hátralépett. Aztán
10912 IV       |                      meg őtet! Hanem aztán a későbbi korbácsütések egészen magához
10913 VII      |                     bokorban meg-megszólalt, késői másodéneket csattogtatva,
10914 II       |                Tomiczky az asztalra csapta a kést, villát.~– Szent Prokópra!
10915 LIV      |            legkifáradhatlanabb népek, mindig készek a felhívásra hadirendbe
10916 LI       |                  megtanította őket szorbetet készíteni, ami szintén nagyon ízlett
10917 VII      |                  ünnepi lakoma annak örömére készítődik, hogy az Úr nemcsak a te
10918 XXXII    |                      csak a Balikáék számára készítse el az Úr vacsoráját, mert
10919 XXXVI    |                   előreküldé az ácsait, hogy készítsenek Buda és Pest között hidat.
10920 XL       |                   nagy remekművű ezüstpaizst készítteték ajándékul Ferdinánd számára.
10921 LIV      |                      Györgynek ugyan el volt készítve az útja a vérpadhoz, ha
10922 II       |                   esszenciákat kell hirtelen készletben tartani.~György vissza sem
10923 XXXVII   |                   György megint mind átvette készpénz gyanánt, s aztán ismét bort,
10924 XXXVII   |                    magyar terményeket, s ott készpénzt kapott értük: teljes értékű,
10925 XLII     |                   sisakját, felhúzta a harci kesztyűjét, s ezzel a vaskesztyűs ököllel
10926 XLI      |                     kezeire pedig elefántbőr kesztyűket húztak, hogy magában kárt
10927 II       |                     azt felhúzta a kezére. A kesztyűnek az ujjairól gombok fityegtek
10928 LII      |                     háborúba belesodortatni, készületlen hadaival bizonyos áldozatul.~
10929 XL       |                     a német hadsereget egész készületlenül lepte meg, s a nem várt
10930 XLIX     |             táborbelieknek elmeséltek a nagy készületről odafenn. Másnap már az egész
10931 XXXIV    |                 ahelyett, hogy a török ellen készülne, a protestáns fejedelmekkel
10932 XLI      |                      volt, ami az udvaroknál készülőben van. Ez volt az egyik titka
10933 LV       |                     király a legnagyobb hadi készülődés közepett egyszerre csak
10934 XLIII    |                    előttünk Péter vajda nagy készülődése, akinek egyéb szándéka nem
10935 L        |                 rakta meg Buda várát.~A hadi készülődések alatt készséggel ráállott
10936 XIV      |                      elhagy!~A vártoronyban „készülőre” harangoztak.~A harangszóra
10937 XLI      |               magasban ülő nagy ember el van készülve. Basák, helytartók mindig
10938 I        |               kongatva, a kocsiülésben pedig két-két muskétás ül, karra vetett
10939 VI       |                     Annyi jogom volt hozzá – kétannyi, százannyi, mint annak a
10940 L        |                     több fegyveres katonájuk kétezernégyszáznál. Török Bálint a maga dandárával
10941 XLI      |                   gratias”-t mondtak volna a kétheti vendéglátásért.~Fráter György
10942 XLVII    |                      járult a derék Verbőczy kétségbeesésének látása, aki a számadások
10943 XLVI     |                      reggeltől délig sírnak, kétségbeesnek; déltől estig pedig kacagnak,
10944 XXIII    |             hadserege szalad.~Amint Zápolyát kétségbeesni látta a serege, szétmállott,
10945 XLVII    |            keresztfiamról?~A titkos pecsétek kétségtelen hitelességre vallottak;
10946 V        |             szentmisék és requiemek után azt kétségtelennek kell mondanom.~A király
10947 XXXIII   |                   legmagasabb Isten, amilyen kétségtelenül én tégedet visszahelyezlek
10948 VIII     |                 szőrrel, fején sisak helyett kétszarvú sapak, hogy valóságos ördögforma
10949 XLI      |                  felséged utasítása szerint. Kétszázad magammal megérkezém Szeghre,
10950 XXII     |                       szembeszállni Szolimán kétszázezerével.~Hanem a királynak példája
10951 XXII     |            Havasalföldön keresztül; Szolimán kétszázezernyi hadseregének a feltartóztatására
10952 XVI      |                      királynénak (a magyarok kétszeres hűbért szavaztak meg; igaz,
10953 XLVI     |                      ezáltal azoknak az árát kétszeresre fölverte már a barát. (Akkor
10954 XLIX     |                      és kolbász füzérszámra, kétszersült kenyerek, tarhonya és perec
10955 XLIII    |                   Inkább vett volna neki még kétszerte drágább órát Németországban,
10956 XL       |                 kovácsüllő, amit a kardjával ketté ne vágott volna; hanem erős
10957 XXVII    |                   haramia!”, s egy csapással kettéhasítá Zápolya György fejét.~Erre
10958 II       |                 homlokodon a véres foltja.~– Kettéhasítottam volna bizonnyal, de hárman-négyen
10959 XL       |                   akik, mint két durcás fiú, kettérepesztették a szép Magyarország mappáját,
10960 XLII     |                      én Nagy Sándor, aki azt kettévágom! – S azzal odaadta az apródjának
10961 XIII     |                     is felszeljük.~Hát amint kettévágta az ostyepkát, csak hullott
10962 XLII     |                főurat, amelyből egy derékban kettéváló ajtó vezetett a konyhába:
10963 LIII     |                      fejét; másnap levágatta kettőét, harmadnap háromét, és így
10964 I        |                 esztendeig az oláhok között, kettőig a török földön. Ott mind
10965 LV       |                 egymással, hogy melyik fogja kettőjök közül hamarább ontania vérét
10966 I        |                     a másikban a királyné, s kettőjük között állt egy kisleány,
10967 LVIII    |          Pallavicinival. Akkor volt együtt a kettőjüknek hatezer fegyveresük. Ugyanannyi
10968 XXIII    |                országról elhárítani a mind a kettőjüktől fölidézett veszedelmet,
10969 XXX      |           Lengyelországon, a királyné mind a kettőn, s a királyleány mind a
10970 XIII     |                  együtt temessenek el mind a kettőnket.~– Hagyd el ezt a szomorú
10971 XLIII    |                      azzal járta el a kállai kettőst. – Mikor besötétült, fáklyatáncot
10972 XLIII    |             Ferdinánd királyra, mint ha ez a kettőtök között megkötendő békeszerződés
10973 XV       |                     erő segítségével, mind a kettővel szemben előrehaladni.~Nem
10974 XLI      |                     az övében két zsebóra is ketyegett. Telerakták a főurak és
10975 LV       |                     mészárlásból megmenekült Kéván vajdával, ki maga sebekkel
10976 XL       |                Semmit sem utálok úgy, mint a kevély koldust.” Mi egyebet sem
10977 XL       |              gondolod. Én láttalak már téged kevélynek! Emlékezzél csak vissza
10978 I        |                     lehiggadt, valami démoni kevélység fagyasztotta át. Úgy érzé,
10979 LI       |                 fogja bocsátani ezt az egész keveredést. A padisah most Belgrád
10980 XX       |                     a markotányosnék is közé keveredhettek a tekintetes rendeknek,
10981 XX       |                     törökkel élethalálharcba keverednünk? – Íme, a hatalmas Franciaország
10982 XLV      |                 vallás, csak azok a papok ne keveredtek volna bele, akik fölségedet
10983 XIII     |                 ráismert ez idiómára. Valami keveréke volt az a dalmatának meg
10984 XLIII    |                      gyilkolóbb mérget tudsz keverni, mint mi.~(Ha méreg volt,
10985 XIX      |                    keressék benne a zűrzavar keverőjét.~– A királynak vissza kell
10986 L        |             magyarral, lengyellel, horváttal kevert, semmi grammatikai szabályt
10987 XLIII    |                     Majláth vajda alatt, nem kevesebb Temesváron és Lippán Petrovichcsal,
10988 XXXIII   |                     A főnemesek közül mentül kevesebben nyikorgatták az ajtaját.
10989 XL       |                    ezüstpénzért, egy pénzzel kevesebbért, mint Iskariot a mesterét.
10990 XL       |                    alig menekült meg belőle, kevesedmagával. Otthon Bécsben aztán Ferdinánd
10991 IX       |                   magasban történt, azt csak kevesen tudták.~Annyit lehetett
10992 XVIII    |                      A jó Lajos király vajmi keveset tudott az országa veszedelméről.~
10993 XL       |               megtehetjük szepesi grófnak.~– Kevesleni fogja.~– Adjuk neki még
10994 XXVII    |             tarajárul messziről ráismert.~De kevésvártatva egy még nagyobb lovascsapat
10995 XXXI     |                    azzal mulatta magát, hogy kézbe vette Memhet bég tegzét
10996 XIII     |                 markába. De abból a reszkető kézből mind kihullott az. Ekkor
10997 VII      |                   szóval, térdhajlítással és kézcsókkal üdvözlé a főapátot.~– In
10998 II       |                      nyújtá a kezét nekünk a kézcsókolásra. Azzal az anyámnak intett,
10999 VI       |                társaihoz, visszaadta nekik a kézcsókot. Aztán a főapáthoz fordult:~–
11000 XLI      |                   színe előtt megállsz: azon kezded, hogy nincs a széles föld
11001 II       |                   amint meghallotta, hogy én kezdek cihelődni a fáról, egyszerre
11002 XLIII    |                    hóban, fagyban! Vérontást kezdél fegyvernyugvás idején!~–
11003 XIX      |                      Rákos mezején sátorokat kezdenek leverni. Sok sátort, egész
11004 XXXI     |               tehetek.~– S ugyan mit fog ott kezdeni atyaságod?~– Felkeresem
11005 XLIV     |                    szent nap, éppen nagyböjt kezdete.~Estenden figyelmezteté
11006 XIX      |                    hogy csak fabábu volt: de kezdetnek ez is elég; vagy ahogy a
11007 XXVII    |                   szobában.~De még hozzá sem kezdhetett a király a vacsoráláshoz,
11008 XLIII    |                      az asztalnál, addig nem kezdhetnek az áldomáshoz.~A király
11009 XIX      |                 török most meg Szörény várát kezdi vívni, ezért a rendek valami
11010 II       |             mellettem. Amikor jön, itt lesz. Kezdjük az ebédet nála nélkül.~Azzal
11011 LII      |            Magyarország visszafoglalásának a kezdőbetűjénél. Magyarország ismét romba
11012 XLV      |                     s odamutatott az aranyos kezdőbetűkre, a megfakult aláíírásra.~–
11013 IX       |                     A tragédiának vége volt: kezdődhetett a komédia.~A király nem
11014 I        |                     pompás színekkel festett kezdőképen Szent István király harca
11015 XVI      |            sziklavára vagyon.~– Ismerem; ott kezdtem a pályafutásomat.~– A vitéz
11016 XLI      |                sérthetetlen! Azt nem fogod a kezeddel elérni, Junisz bég. Itt
11017 XL       |                      pár szép kösöntyű a két kezedre, lánccal együtt.~S ott rögtön
11018 XIV      |                   tudta a fejét fordítani; a kezei is olyan kövérek voltak,
11019 XXX      |                vánkoson fogom a fenséges ara kezeibe letenni. Fráter György két
11020 XLI      |                       Szeretem, hogy mosod a kezeidet ettől a vértől. Mert bizonyára,
11021 XLVIII   |                     volt. Versenytársai mind kezeiket nyújták, fogadva, hogy hívek
11022 II       |             odaugrottak hozzám, s lefogták a kezeimet, aztán kituszkoltak a teremből.~–
11023 XLI      |                     mely a halálnak színe, a kezeire pedig elefántbőr kesztyűket
11024 LVI      |           munkaszerszámhoz egyformán szokott kezek. Tanult, mívelt nemesurak,
11025 XXII     |                   dühöngő vihar kicsavarta a kezekből a zászlókat. Futott, aki
11026 XX       |                   átbocsátva Szerencsés Imre kezelése alá, aki csodaeredményeket
11027 XVIII    |                  Imrére hivatkozott, hogy az kezeli a hajósok pénztárát. Így
11028 XL       |              koronámat. Már kétszer elüték a kezemről. Nehogy még harmadszor is
11029 IV       |              Csakhogy álmában nincs az ember kezének ereje, nincs a fegyverének
11030 XL       |              benneteket, hogy miután nincs a kezetek ügyében az, aki ellen tüzeskedtek,
11031 LI       |            visszabocsátom a kezére, s efelől kezetekbe adom athnámémat. Addig azonban
11032 XXII     |                     csak intés volt az Isten kezétől. Még volt idő az intést
11033 X        |                    Odavilágított az arcába a kézilámpával. Megdöbbent, amidőn ráismert.~–
11034 IV       |                      Corvin könyvtárban mint kéziratok lemásolója volt alkalmazva;
11035 IV       |                     év letelt, a legavultabb kéziratokat le tudta másolni, s latinul
11036 I        |                    maga elé, elutasító heves kézmozdulata. Meg lehetett azt érteni.
11037 XIII     |                  dörmögé az asszony, jelezve kézmozdulattal az öreg háta mögött a maga
11038 XLI      |                  áhítatossággal kiegyenlíté; kéznél volt mind a kettő. Az édes
11039 XLI      |                  pohár” járta, a „wiederkom” kézről kézre vándorolt, a karzaton
11040 XLIII    |                     a smalkaldiak barátságos kézszorításától.~Az idő azonban csak telt
11041 II       |                Zápolya nem engedte azt. Erős kézszorításra merevíté meg a jobbját.~–
11042 XXI      |                     arról, hogy olyan tiszta kezű, hogy soha őrá azt a csúnya
11043 VIII     |                  jobbágyság elszegényedett a kezük alatt.~Két év alatt csodákat
11044 II       |                  hogy egyszer a markolatja a kezünkbe szakad, s a pengéje ellenűnk
11045 VI       |                  maga az apátság még nincs a kezünkben. Azt még a templomos rend
11046 II       |    összecserepesítettük a tűzrakással a fáin kezünket. Hát a kend keze micsoda
11047 LI       |                      kézzel: gyalogsorban, s kezünkön-lábunkon érezzük már a békó szorítását.~
11048 LV       |             bálványunknak, mennyire imádjuk. Kezünkre adta az Isten az ő gonosz
11049 L        |              Mineróna hercegnő hímezte saját kezűleg aranyfonállal ezen szavakat: „
11050 LVII     |                    mászol ki a hínárból, aki kézzel-lábbal ellenkezett a kiegyezés
11051 XXI      |                      a nemességet, de bizony kézzelfogható táplálékkal nem szolgált
11052 XLIX     |               törvényeik helyett megkapják a Khalilt. A te királyodnak pedig
11053 XLI      |                      oláh vajdákat, a Ghirai khámot és beglerbégeket, s tűzzel-vassal
11054 VIII     |                   sem az ősi címereket tartó kherubimok!~A vétkeit szakadozott,
11055 XLVI     |                      ország jövedelmeiről és kiadásairól.~De különösen fűtötték alája
11056 XLIII    |                     rokonainak bosszúállásra kiadatni rendeli?~– Hja! Püspököm,
11057 XLIX     |                  útfélen szedtek fel, s most kiadják királyfinak.~A szultán ennek
11058 XI       |                      év őszén halt meg. A mű kiadója Jean Geoffroy Nyon.~Ez a
11059 XVIII    |                 versét, s a királynak emiatt kiadott gyors parancsolatját. Ez
11060 XX       |               polgárt meg a zsidót. Azok meg kialkudtak az adóbehajtókkal – felében,
11061 XLIV     |               biztatta Perényit, hogy a fiát kialkussza a szultán kezéből.~A másik