bold = Main text
      Fezejet                                                 grey = Comment text

12568 XXXVIII  |                   börtönbül, azok vontaták a lajtokat a tűzoltáshoz.~Leghevesebb
12569 LVIII    |                 vívott falakhoz. A gyalogság lajtorjákat támasztott a bástyák oldalához,
12570 XIX      |                      hozatta magát a királyi lak kapujáig.~Ott kiszállt,
12571 XLIV     |             virradván az idő, megtartatott a lakadalom után szokásos „kárlátó”, „
12572 XXXI     |                   katonák sátorába, polgárok lakásaiba egyaránt szabad járata volt.
12573 XIII     |                 lovastul?~– Külön házat adok lakásodul.~S azzal kötőféken fogva
12574 I        |                 férjéhez közelebb választott lakást. A falakon freskófestmények
12575 XL       |          beletaszította a verembe. Nem tudta lakaton tartani a száját; csak kikottyantá,
12576 VI       |                    ajtaján beosont a királyi lakba. Tudta már, melyik szegen
12577 VIII     |                    nem hallottad még? Jó nép lakhatik itt a te környékedben, akin
12578 XLIV     |                    lengyel királyleány által lakható legyen (ráment volna az
12579 XLIV     |                   Fráter György hirtelenében lakhatóvá alakított. (Csúnyául el
12580 XL       |                    gazdák és vendégek torkig lakhattak a jóbul. Kun Gothárd és
12581 II       |                     volt Corvin János herceg lakhelye.~– Megtudtam azt is. A harámbasa
12582 XL       |             hostádjaiban sehol magához méltó lakhelyet. Azok mind meg voltak már
12583 XXVI     |                  bátran menni. Szegény ember lakja. Az istállóba is beköthetik
12584 LI       |                   mármost ti, férfiak levén, lakjatok abban, amit ti magatok kerestetek.~
12585 XL       |                    közepett. Oda hívta meg a lakmározásra a magyar urakat. A kormányzó
12586 XVI      |                    örül, hogy valahára bőven lakmározhat a felesége hozományából.
12587 XVI      |                   vámpírok! Ok dúskálkodnak, lakmároznak, a királynak pedig hideg
12588 XIII     |                     s az utolsó paraszt az ő lakodalma napját nem cseréli el az
12589 XL       |                  kegyelmed pedig asszonyt. A lakodalmán majd együtt táncolunk. S
12590 XLIV     |                     jutott eszébe, hogy ez a lakodalmi nap éppen húshagyó keddre
12591 LI       |                   Lippa várával, mint leendő lakóhelyével. S azonfelül Erdélyországot,
12592 VI       |                      négyszáz nemesi udvart, lakóikat lemészárolta; öl, dúl, pusztít
12593 L        |                 riasztá fel a királyi palota lakóit. Azt hitték, a falak omlanak
12594 VII      |                    mint én. Íme, a pincebolt lakója, a varangy, előjön az ő
12595 XXXVIII  |                 egy-egy virágvederbe téve, a lakoma-asztalra. A király ismerte valamennyit
12596 XXV      |                       A pompásan felterített lakoma-asztalt főpapok, főurak ülték véges-végig;
12597 XLVIII   |                  halálos gutaütést kapott. A lakomaasztalnál rogyott össze.~Hát ez is
12598 XLI      |                   Nagy-Váradra. Nagy püspöki lakomában lesz részünk!~Fráter György
12599 XLI      |                 fogok követ dobni e Belsazár lakomájába, nem kérdezve, hogy kit
12600 XV       |                    asztala görnyed a dobzódó lakomák terhétől, az országgyűlésnek
12601 I        |                    ahol Mátyás király fényes lakomákat szokott adni külföldi vendégek
12602 II       |                       amire most utalva van: lakomamaradék hercegnői asztalról, megosztva
12603 VII      |                  Gloria Deo! Íme, testvéreid lakomával készülnek boldog megtérésedet
12604 X        |                    az egész országban minden lakomázás, táncolás, játék és virginálás
12605 XIV      |                  megkezdődött a kászolódás a lakomázótermekben. A tivornyazaj félbeszakadt,
12606 IV       |                    száraz kenyérrel éltek, s lakomáztak a vadkörtefa alatt a hullott
12607 XX       |                következők.~„Minden nem nemes lakosa az országnak, akár polgár,
12608 XLIII    |                   aztán Székesfehérvár egész lakossága lutheránussá lett. A királykoronázó
12609 XLII     |                     sem tart vele az utcán a lakosságból. A templom kettős ajtaja
12610 XVI      |                     a törökök, hogy senkit a lakosságbul meg nem fognak ölni, hát
12611 XL       |                  mentette meg a szorongatott lakosságot, s a zsákmányt visszaosztotta
12612 XIII     |                    György az atyját a rendes lakószobájába vissza. Annak a búszos odúnak
12613 XIX      |                      visszavonult a királyné lakosztályába.~Ezek voltak azok az emlékezetes
12614 XIX      |                   reggelén eltűnt a királyné lakosztályából a Zsigmond király fiának
12615 XVIII    |                      népesíték meg a királyi lakot. Ezek nem engedték a királyt
12616 VI       |             patkányokkal, akik mély odújában lakótársai valának.~E mély, föld alatti
12617 II       |                      asztalánál ebédel. Nagy lakozás lesz. Valamennyi szakács,
12618 I        |                 fennhangon beszélnek, mintha lakozásban volnának; a püspökök latinul,
12619 II       |                    Tomiczky. Ki volt éhezve: lakozott. Az embernek a szája kétféle
12620 XVIII    |                      ahol a királynaszádosok laktak, utódai azoknak a hősöknek,
12621 I        |                    tőle. Tíz álló esztendeig laktam meg a fölséges Vajdahunyad
12622 XLIII    |                   van szó, ott nem ő az, aki lamentál, hanem őtet szidják.~A magyar
12623 XL       |                 utána jön az udvari szakács, lamentálva, hogy üres minden éléstár,
12624 I        |                    felkiáltást: „Elói, Elói! Lamma sabaktáni?” Átellenben a
12625 LVIII    |                       Azok éjjel, fáklya- és lámpafény mellett vágtak neki az útnak.~
12626 X        |                     a koporsóhoz vezettek, s lámpájával odavilágítva a kristálylapon
12627 VI       |                      Isten bárányával, a sok lámpáshordó és a csengettyűsök. Fráter
12628 XLII     |                    csengettyűket és a nyeles lámpásokat, s azokat processióval odaviteté
12629 II       |                 hintót, s ha elesteledtek, a lámpást vinni a lovak előtt a sáros
12630 X        |                      Ott a sekrestyéstül egy lámpát kért, s egyedül, senkitől
12631 XXXII    |                   fölemelkedni, s ment fel a láncain vontatva a vezér orra előtt.~–
12632 XLIII    |                     tolmács –, s Péter vajda láncának a végét tartom a kezemben.~–
12633 XXXVIII  |                 selyempalást; az leszakadt a láncárul, s a török kezében maradt.
12634 XL       |                      kösöntyű a két kezedre, lánccal együtt.~S ott rögtön békót
12635 LV       |                     a hitetlen ozmán zsarnok láncokban hurcolta magával. Isten
12636 LI       |         fegyvertestvérek maradunk, egymáshoz láncolva.~– De hát, hogy kerültél
12637 LII      |                  egyszerre kilövette rájuk a láncos golyóbisokat, úgyhogy huszonnégy
12638 XLVI     |                     áll magában. Ez csak egy láncszeme annak a nagy ligának, mely
12639 XXIII    |               kilovagolt a nemesi táborba, a lándzsára tűzött 1505-iki országgyűlés
12640 L        |                    éjszakában. Az egész Duna lángban látszott úszni, s e vésztűz
12641 LVI      |                   uralkodni Erdélyországban.~Lángesze és tapasztalatai megtanították
12642 XX       |                      egész rendezés a szerző lángeszére vall. A barát könnyen összekuszálhatta
12643 LV       |                túltett még a „fekete herceg” lángeszű retirádáján is. Ferdinánd
12644 III      |                  fából a füst, hogy változik lánggá; a láng felcsap magasra,
12645 XL       |                  volt dicsőülve a fanatizmus lángjától.~– A „morhud” vermében fog
12646 L        |                    csűreiben”. Az égre csapó lángok egyszerre pokoli napot gyújtottak
12647 XXVIII   |                    Egészen lehűtötted vele a lángomat.~Szándékosan hozta elő ezt
12648 IV       |                   lény, valami angyalféle, a lángpallosával, aki egymástul elválasztotta.
12649 XXX      |                      lelkületét.~Addig festé lángszínekkel a védencét, amíg az ifjú
12650 L        |                     éjszaka alvilági fényét; lángveres volt az egész égboltozat.~
12651 II       |                      rakta az új hasábokat a lankadozó tűzre. Az urak folytathatták
12652 XIV      |                törődtek a püspök tilalmával, lant, hegedű, guszla, csimpolya
12653 XVI      |                       Egész nap csélcsapnak, lantolnak, táncolnak; teli van idegen
12654 XLII     |                     saját rezidenciájában. A Lantosnak jó Török Bálint volt a patrónusa.~
12655 XVIII    |                     cudar árulásáról; ezek a lantosok voltak ez időben a magyarok
12656 XLII     |                  pokolban járásáról. A poéta lantpengetés mellett énekelt.~„Énekbe
12657 XLIV     |                     gyöngébb fajtából apáca, lantverőnő, vajákos asszony, kuruzsló,
12658 XXII     |                       s megszűnt az átkozott lanyhaság. Csatáról, diadalról beszélt
12659 XL       |                   nagy öröm és hálálkodás! A lányok vígan énekelve szálltak
12660 LIII     |                   majd hamar elfoglalnám; de lapályon épült várat megvívni nagy
12661 I        |                   alak domborművével. Alatta lapidár írás. Azt jó volna elolvasni,
12662 XXXV     |                  volt uralkodásának bevezető lapja.~…Így adja elő a napok történetét
12663 XXI      |              szélesebb; arab ákombákom a két lapján, nap, félhold és csillag.~
12664 LIV      |                    arany volt, melynek egyik lapjára a figura alá három X volt
12665 II       |                      benőve sörénnyel, a két lapockája között egy nagy púp.~– Az
12666 XVII     |                   sorokból, a behajtott fülű lapokon menten megtalálhaták a flagrans
12667 X        |                      s ráfordítva az idézett lapokra, odarakta azokat a bírák
12668 V        |                  tolla percegett a beíratlan lapon, úgy percegtek az ő fogaik
12669 I        |                    őrzik. Az utcák mind nagy lapos kövekkel kirakva, a piacok
12670 I        |               látogatók előtt.~Éppen a 38-ik lapra nyitotta a könyvet, ahol
12671 VI       |                       akit kétkerekű aranyos laptikában vontatott két fényes köntösű
12672 III      |                      meg a fráter Antonius a laptikájával; a novíciusnak csak a csuháját
12673 VI       |                    húzgáltak végig kétkerekű laptikán, melyet az ájtatos nép kövekkel
12674 III      |              Antonius volt a neve. Kétkerekű laptikával járt, mely elé egy szamár
12675 V        |                    ahogy egy barát össze tud lapulni, mikor valami nagy dolgot
12676 XL       |                   tölgyfa ajtó.~A hegy alatt lapultak meg hosszú sorban a külváros
12677 XX       |                     belevegyült a zűrzavaros lármába, amiből utoljára csak annyi
12678 L        |                   árulást kiabálva ütötték a lármadobot, félreverték a harangokat,
12679 II       |                 ellen!~Nem volt elég az urak lármája: a tornácokból uraik hangját
12680 XXVII    |                 jön-e a török a hátunkba? Ha lármariadót hallasz, rögtön jelentsd,
12681 XLI      |                   bérmált, misézett; úgyhogy lassacskán két hetet eltöltött.~Egy
12682 XLI      |                      De régen kívántam, hogy lássalak!~Azután Fráter György ötlött
12683 VII      |                 carcerbe visszamenni?~– Hadd lássam most, midőn látó szemeim
12684 VIII     |                   meggyónó királyné ott vált lassanként márványszoborrá előtte.
12685 VI       |   összemarcangoltatott, s négyfelé vágatott. Lássátok, népek, és rettegjetek!~
12686 XIV      |                    előre sietni, s maga igen lassú léptekkel haladt utána,
12687 XL       |                dolgokat tanult meg Grittinek Laszkóhoz írott leveléből. Hogy ez
12688 XLI      |                    szentsége alatt tudta meg Laszkótul.~– Fölséges uram. Inkább
12689 XL       |                      várát a rablólovag Móré Lászlótul. Magát Móré Lászlót ugyan
12690 XL       |                Fráter György azonban, amidőn látá, hogy az az egy cifra gálya
12691 LIV      |                  elbámulásuk, amidőn érkezni láták a bíborszínű hintót a nyolc
12692 IV       |                csapong át. – Györgynek kínzó látásai voltak. Minduntalan azt
12693 XIV      |                     ki az öröme az élő bátya látásán, mint a siralma a megholt
12694 XIII     |                       de mármost ő kívánja a látásodat. Azt mondta, megbocsát.~–
12695 III      |                  magister kaminariusnak.~Egy látástól megbolondult, szerelmes
12696 II       |                vitték onnan, borzadt ettül a látástul, s azoktól a síró hangoktul.
12697 XX       |                     pofáját!” hallatlanná és látatlanná tette magát; a képét sem
12698 I        |                     eszterhajon megjelennek, láthassák az egész diadalmat. Egyik
12699 XXII     |                   felhők emelkedtek a keleti láthatáron, a gomolygó hófehér fellegekben
12700 XL       |                      s e rekesztékben voltak láthatók az egymás mellé helyezett
12701 II       |                      ajtón belül került. Nem láthatott ő abbul a szobábul semmit.
12702 XIV      |              benneteket a véremmel. Hogy nem láthattalak még egyszer az életben!~
12703 I        |                      beszéd miatt. „Loquatur latine!” – kiabáltak közbe. Az
12704 XL       |                      alkalmatos magyar nevet latinra fordított: „Tranquillus”-
12705 XL       |                György írja a maga klasszikus latinságával:~„Deo adjuvante inveni vobis
12706 X        |                       Igen szép, választékos latinsággal beszélt. Elismerte a kánonok
12707 V        |                  szót.~– Hát a két gyermekét látja-e a királyné?~– Bizonyára
12708 XL       |                vagyok a tiszttartó. Szívesen látlak benneteket lakomára.~S aztán
12709 XXXIV    |                      Hát nézzétek ezt az égi látmányt. Ottan áll egy király a
12710 LI       |                    bizony mondom, hogy ő nem látná meg többet Sztambul városát!~
12711 XLI      |                   kezemet, mikor tenni jónak látnám.~– Bizonnyal nem fogom.~–
12712 II       |        odasettenkedett a donjonba? Neked azt látnod kellett.~Erre Martinuzzi
12713 II       |                  semmit. Inkább az után kell látnunk, hogy téged valami neked
12714 IX       |                    súgva szólt a baráthoz:~– Látogasson meg az ünnepély után.~Fráter
12715 XL       |                  déli harangszóra megteszi a látogatását a királynál.~De ugyan furcsa
12716 XL       |                    csapott ennél a tisztelgő látogatásnál!~Ő maga páncélingbe öltözve,
12717 XXXVIII  |                    barátom! Hát így jöttél a látogatásomra? Ellenségképpen? Mennyi
12718 L        |                 akkor ugyan rövidítsék meg a látogatásukat Buda várában; ne avatkozzanak
12719 LI       |                     tízével, húszával jöttek látogatóba a janicsárok; de vissza
12720 XL       |                      szelámmal üdvözlé a bég látogatóját.~– Béke veled! – monda a
12721 I        |                    járatos; azt produkálta a látogatók előtt.~Éppen a 38-ik lapra
12722 VIII     |          szolgálatába állok, s tűzzel-vassal látogatom meg húgom meggyilkolóját.
12723 LII      |               városok (miket még a török nem látogatott meg), a derék főúri kastélyok,
12724 XLIII    |             Betegsége napjaiban szorgalmasan látogatta Fráter György, akinek az
12725 VIII     |                pillanat alatt a legszélesebb látóhatárt tudta áttekinteni.~Zápolya
12726 VIII     |                   tiszttartóikat patvariára.~Látomás szerint, hallomás szerint
12727 III      |                    Minő álmai lehettek? Minő látomásai? Minő bűvkáprázatai?~Amint
12728 III      |              Meggyónt neki mindent. Az ébren látottat és az álmában kísértőt.
12729 V        |                  kolostort, egy éjjel gonosz latrok felgyújtók a zárdát, a barátokat
12730 XL       |                   vallást.~– Rajtam, ím, nem látsz semmi aranyosat – szólt
12731 XXXI     |               szobájából kijött, meg kellett látszani az arcán lelke küzdelmének;
12732 XIV      |                     férfiúnak. A szemei alig látszottak ki az arcából, s a szája
12733 II       |                    mondd meg nekem magamnak, láttál-e valakit a trónterembül a
12734 XXV      |                     nem kap élelmet, vár nem láttatik el, pénz a nagy hazafi zsebében
12735 L        |                  azon nap virradóra törvényt láttatott Fráter György. Valamennyit
12736 LI       |                katonáinak:~– Bizony, sohasem láttok ti engem többet. – De kaphatnám
12737 XL       |               fogának.~Gritti Alajos vesztét látván, nagy pompával akarta a
12738 VI       |                 fölelevenült a legutolsó nap látványa. Dózsa György felmagasztaltatása. –
12739 VI       |                     elmondta előtte az egész látványt, amit átszenvedett. Egész
12740 XXXVIII  |                     összes harangjai Te Deum laudamus-ra zúgtak.~Az ostromló sereg
12741 VI       |                      az arcát. Azzal Te Deum laudamusra hívatta össze a testvéreket,
12742 XXIII    |                  erre tartottak nagy Te Deum laudamust!~Még a krakkói francia követ
12743 VII      |                     az ég felé.~A megérkező „Laudetur Jesus Christus” szóval,
12744 XX       |                 tekintett volna alá, melynek lávái kitörésre készülnek. Ez
12745 XXX      |                   megnőne az a sereg, mint a lavina, mire a síkra leér. Még
12746 XVIII    |                    bajához hozzájárult még a láza is. Kegyetlenül lehordta
12747 XL       |                      alunni.~– Uram, Teneked lázad van. Megcsömörlöttél. Hívass
12748 XLVI     |                  indítsa Erdély felé Majláth lázadását támogatni. Amíg azok távol
12749 XLI      |                 üttetem le a gonosz, eretnek lázadóknak!~Ekkor előlépett a szegletből
12750 XIX      |               felségedet megmentsem a gonosz lázadóktól.~A király megölelte a vajdát,
12751 XLIII    |                    ellenségnek, egy elfogott lázadót kiadni az ő zsarnokának,
12752 LV       |                    György hadnagya, Perusich Lázár védte nagy vitézül. Ide
12753 III      |                      az egy pestisben elhalt lázárnak a gúnyája. Az élteért reszkető
12754 XV       |                   salakjait a felszínre toló lázas pezsgés, s maga a jámboroknak
12755 III      |                    maga sem tudta.~Egész nap lázban volt, nem volt se étele,
12756 XXI      |                     ezen a módon egy évvel a lázongó rákosi országgyűlés után,
12757 VI       |                ablaktáblák lóherenyílásain a leáldozó nap vérveres sugárpászmái
12758 II       |                 ereiben is magyar vér buzog. Leányágon a Habsburg Árpád-ivadék –
12759 XLIX     |                    ki két követet is küldött leányához, Kravkovszkyt és Gorkát,
12760 XLII     |               következének az asszonyok az ő leányaikkal, majd a délceg ifjú legények,
12761 II       |                   nem közölte a tudományát a leányasszonnyal. Midőn újból visszatért
12762 III      |                     a tüzet felszítani.~Biri leányasszonyt bosszantotta az, hogy a
12763 XLII     |                   Legelébb bocsáták ki a kis leánygyermekeket, azután a fiúcskákat, akkor
12764 II       |                    már nekik, hogy mi lett a leánykérés kimenetele; de hát a kandallófűtőnek
12765 VI       |                     Lászlót nyomrul nyomra a leánykérésével, s minthogy lovasdandárt
12766 VI       |            szabadíták meg a királyt a makacs leánykérőtől, hogy kineveztették vele
12767 XIII     |                 keresztül ne lyukgasd őket a leányod számára nyakláncnak.~Aztán
12768 XLI      |                   megesküdtél nekem, Gül-güz leányodnak, megesküdtél apád sírjára,
12769 LV       |                   kedveknek. Esznek, isznak, leányok körül csellyegnek, Királyné
12770 XIX      |                   egész háremet tart zsoldos leányokból, hogy ellensége a nemességnek,
12771 XLII(3)  |                        Sok párta nélkül való leányokrul”, de azt a pártával valók
12772 XXII     |                      során is keresztültört: leaprítva a pattantyúsokat, s egyenesen
12773 XIX      |                   hadd menjen kalászba, majd learatják azt egyesült erővel.~Amint
12774 XXXIV    |                    rejtett lépcsőn Pest felé leballagott, s csónakon átkelt János
12775 II       |                  fölött magasan fölemelkedve lebegne. Ő már látta előre, ami
12776 XL       |                    tépett zászlót rongyokban lebegtette a kupoláján a szél.~A törökök
12777 XLIII    |           szolgáltattak fel italokat; csak a lében főtt ételek után hozták
12778 VIII     |                     szolgáltatni, de Zápolya lebeszélte róla.~Zápolyának kín volt
12779 XXI      |                 vezérekkel, a Zápolya híveit lebeszélték, elijesztgették, nem nemeseket
12780 III      |                      csípőig, azután egészen lebocsátá sarkig, s még odaállt a
12781 VIII     |                      vendégjelentő kürtszóra lebocsátkozék a kolostor csapóhídja, s
12782 XX       |                      dénárokat, s a kéményét lebontatta, hogy füstpénzt ne fizessen.
12783 XX       |                  szánalom volt, mikor megint lebotorkált a falépcsőkön potrohos termetével.~„
12784 II       |                  cselédség között, egész nap lebzseltünk, egyéb dolgunk sem volt,
12785 XLII     |                     leszedték a zsindelyt és léceket a parókia tetejéről, azután
12786 XXXI     |           országkupec nagyon jól tudta már a leckéjét. Sztambulba megérkezve,
12787 X        |                   praelatusok között, akinek leckéket kellene venni a krakkói
12788 XLI      |                   György nem kezdett hozzá a leckézéshez, a király magától kezdé
12789 XX       |           tárogatónak. Elkezdte a nemességet leckéztetni. Ököllel ütötte a mellét
12790 XLV      |                     belefulladt.~Még javában leckéztette a király a hittagadókat,
12791 XIX      |                    prímási palotába is újból lecsapott, amit a nemesség jó előjelnek
12792 XXVII    |                      Ulrik meg a másik apród lecsatolták róla a vértezetet, úgyhogy
12793 LI       |                      habet vitam!” Míg végre lecsendesedett. Akkor aztán elvezették
12794 XLI      |                   megsérté!” s ezzel a harag lecsendesül, a szultán arca ismét feléd
12795 XL       |                    nyilatkozatával úgy-ahogy lecsillapítá a felháborodott indulatokat
12796 XVIII    |                      Az erélyes Mária szavai lecsillapíták a változékony kedélyű Lajost,
12797 XLIII    |                    basák felgerjedt haragját lecsillapítani. De hát még mit tudsz? Találd
12798 XIX      |                      hogy valakit a nemesség lecsillapítása végett be kell csukatni
12799 XLIX     |                      a veszedelmes civakodás lecsillapítására; de biz az ő katonáik nem
12800 XI       |                     Nincs haladék a népharag lecsillapultát bevárni. S a lengyelnél
12801 XLI      |                      A te királynéd.~Zápolya lecsüggeszté a fejét.~– Királyné? – sóhajta
12802 XIII     |               Kamizác várába. Az öreg rögtön ledobbant a lábáról, két napig se
12803 LIV      |                       hogy az olyan gyereket ledobja a hátárul, aki nem tudja
12804 XLI      |                körülvegyék – és azután onnan ledobják. – Hová lettek? – Tomiczky
12805 II       |                  leskelődni, s azt a cédulát ledobni. Azt eldugtam a kalpagomba,
12806 XLI      |                   hadaidat levágja, váraidat ledönti, s tégedet magadat láncra
12807 L        |                     királyi kertben, mikor a ledöntött falakon át rohamra indítá
12808 VI       |                  ideje, hogy egy erős kézzel ledöntsék a félhold uralmát Európában.
12809 XLII     |                  szent chrysmát a homlokáról ledörzsölték! Én hirdettem ki az anathemát,
12810 XIII     |                        Nem akarsz, atyuskám, ledűlni a szobádban az ágyadra szunyókálni? –
12811 XXXV     |             kengyelfutó, apród, alabárdos. A leégett palotákat megvásárolták
12812 XXIII    |                     használva egy kútágasról leemelt gémgerendát.~Annak a magtárnak
12813 XIV      |                   napjaira nyugodalmas élete leend, s elég dolga akad a háztartásomra
12814 XXX      |                  mint a lavina, mire a síkra leér. Még van a magyar vérben
12815 I        |                    buzdítá a katonát, kegyes leereszkedéssel intézve hozzá a kérdést:~–
12816 LI       |                    színről színre ismerének, leereszkedő fenséggel fogadá a főurakat,
12817 L        |                      a bástyafalakon kötélen leereszkedve átjártak a Roggendorf magyar
12818 XIII     |                  címeremmel? S mikor a sírba leeresztenek, háromszor belelövetsz a
12819 III      |                     karcsú és sugár, hosszan leeresztett aranysárga hajjal. E tündérpaláston
12820 XLI      |                   királyodra futást, trónrul leesést idézz-e elő azért, hogy
12821 L        |                      Több a királyi várba is leesett; de Fráter Györgynek gondja
12822 XL       |                      természetüket. Én elébb leevezek Nándorfehérvárra, s onnan
12823 LI       |                     fegyveres dandárunkat is lefegyverezték, szétbocsátották, s még
12824 XLIII    |               zsarnokának, egy kapitulációra lefegyverzettet, hit ellenére, vérpadra
12825 LI       |                 nemzetet vezetik, egyszerűen lefejeztetni. Azzal be lesz fejezve mindenkorra
12826 III      |                     inas.~S azzal lassankint lefejté termetéről a hozzátapadt
12827 II       |                    tehén nem alszik soha, ha lefekszik is, ébren marad. Reggel
12828 II       |                 midőn Zápolya szobájába tért lefeküdni, ott találta Györgyöt a
12829 XIII     |                      vendégség készül. „Csak léféle hétféle lesz!” ahogy a palóc
12830 I        |         megfenyegette a tolakodó násznagyot. Lefesteni való jelenet volt. A gunnyasztó
12831 XLI      |                    felajánlá önkényt, hogy ő lefizeti helyettem a lengyel királynak
12832 XIX      |                tiltakoztak a papi jövedelmek lefoglalása ellen.~S a sok ide-oda izengetés
12833 II       |                     Ulászló-párti főpapoknak lefoglalják a dézsmáját; a pátrizáló
12834 II       |                 Tehát a püspökök javadalmait lefoglalni jó lesz. De nem arra a célra,
12835 XL       |                     a vajdák azt a bányát is lefoglalták volna: s abból sem látott
12836 II       |          hárman-négyen odaugrottak hozzám, s lefogták a kezeimet, aztán kituszkoltak
12837 XVIII    |                     A magyar őrség már ekkor lefogyott négyszáz főre; ezek a szerb
12838 XXII     |                 megcáfolja ezt az egész harc lefolyása.~A király az első sorban
12839 XIV      |                temetkezési szertartás azután lefolyhatott a maga rendén.~Elővezették
12840 XXXI     |                  tudott Bécsben elolvasni és lefordítani.~S ezalatt Zápolya megfészkelhette
12841 II       |                 előre, ami következni fog; a leforrázott reményeket, a hasraesett
12842 L        |                 hajdúi a tüzes golyót rögtön lefüleljék nedves marhabőrökkel, mielőtt
12843 VI       |                     alig bírt megszabadulni. Lefülelték, noszogatták, hogy ő is
12844 XXXVIII  |                csapatoknak, szégyenszemre, a legártatlanabb hely jutott: a Gellérthegyre
12845 IV       |               sikerült. Mire az év letelt, a legavultabb kéziratokat le tudta másolni,
12846 XI       |                   minden poklokon keresztül, legázol tatárt, muszkát, oláhot-de
12847 XXXIV    |                     ellenére a búzavetéseket legázoltatták.~Azzal a szultán ugyanazon
12848 LII      |                    város piacáig tört előre, legázolva a szemben talált janicsárokat,
12849 XL       |                      Ez a legigazságosabb, a legbecsületesebb föltétel volt.~Ámde azok
12850 IX       |                 jobbadán elpártoltak tőle. A legbefolyásosabbak eleve ellenségei voltak.~
12851 XLIII    |                  tőle megválni. Odavitette a legbelső szobájába, ahol a kadinája
12852 XXI      |                     A kard egyet süvöltött a légben, s pillanat után kétfelé
12853 XLI      |           erdélyiekhez az utasítás, a király legbensőbb tanácsosától, a fehér baráttól,
12854 XXXIV    |              halálbüntetés alatt megtiltja a legcsekélyebb kihágást is a lakosság és
12855 XLIX     |                  kecsegtető ajánlatokat Bécs legdaliásabb lovagja, Salm Frigyes, adta
12856 XXII     |                  mellé, akinek a személyét a legderekabb vitézek, Ráskay Gáspár,
12857 I        |                     nagy kulcsos karikáról a legdíszesebben kiformált cifra kulcsot,
12858 XXXI     |                  szultán szövetségét keresi. Legegyenesebb lett volna ugyan ekkor az
12859 XLI      |                 ingereljék. Ez volna aztán a legegyszerűbb és a legolcsóbb megoldása
12860 XXIII    |                      élelmezésére gondolt, s legegyszerűbbnek találta evégből feltöretni
12861 LIV      |              állapotairól a királyné elé; de legékesebb beszéd volt az, amidőn előszólítá
12862 II       |                  Reggel egy kis időre elment legelni, de minden neszre figyelt,
12863 XXXI     |                 kisajtón bejutni.~Felkereste legelőbb is a nagyvezér, Ibrahim
12864 LI       |                      négy túsz a török sereg legelőkelőbb bégjeiből lett kiválogatva.
12865 XLIII    |            veszedelem nem a mi fejünket érte legelől. A szegény kis Péter vajdának
12866 XXXII    |                dűlőre viszi.~Ez a Mihály pap legelőszőr is maga körül gyűjté a város
12867 I        |                     jó ismerőseiből állna; a legelsőnek, akit megkapott, megragadta
12868 XXXVIII  |           ostromoltak. Itt voltak Zápolyának legelszántabb ellenségei.~De szemben velük
12869 II       |                       Megmondták később. Ott legelt két tehenével meg egy borjával.
12870 XLIV     |                  eredménnyel. – Hanem, ami a legendaíróknak nem jutott eszébe, amidőn
12871 XXVII    |                       FEJEZET ~A királyhalál legendája~Az elpártolt hívek nemcsak
12872 XLIV     |                   főudvarhölgye.~Ismeretes a legendákból Szent Antalnak a megkísértése
12873 I        |                  volt semmi megsértve; az én legényeim majd aztán garmadába rakják
12874 XLII     |              leányaikkal, majd a délceg ifjú legények, utoljára maradtak a tisztes
12875 LI       |                 egész cselédség.~Csak az egy legényfia a kancellárnak maradt az
12876 XLII     |             fölkerekedék a hadnagyaival és a legényfiával együtt, s elballagott a
12877 XIV      |                     a másikban az utolsó hős legényfiú, a ráöntött szurok, mint
12878 II       |                   leányt, aki így beszélne a legényhez.~Azzal a leányasszony igazságot
12879 XIII     |                    volt, aztán a felserdülők legénykedésében, azokat én még a mennyországban
12880 XXVIII   |                     Mi lelt benneteket, ifjú legénykék? Olyanok vagytok, mint akiket
12881 II       |                 sáfárt, hogy vigye magával a legénykét, és öltöztesse fel a Zápolya
12882 LVIII    |                  felzendült a tábor, urak és legénység az ebéd mellől felugrálának,
12883 XLII     |                   legkatolikusabb király s a legerélyesebb püspök és miniszter szeme
12884 I        |                jobbról-balrul megcsókolta, a legérzékenyebben üdvözölve őt lengyelül.
12885 XXXIV    |          Ferdinándhoz. Ő volt az ellenkirály legeszesebb tanácsadója.~Nádasdy mellén
12886 II       |              fordítani. A mezítlábas barát a legfélelmesebb ellenfele a bíboros főpapnak.~(
12887 XLI      |                      dolgában, s akit bűnben legfeljül találsz, mint annak fő-fő
12888 XXV      |                    főurak ülték véges-végig; legfelyül a király, jobbján az érsekprímás.~
12889 XI       |                  apátúrság volt a pálos rend leggazdagabban javadalmazott zárdája. Ezt
12890 IV       |                 pestis által lőn meglepve. A leggonoszabb bélpokol lepte meg: a test
12891 XXII     |                      akkor mi is megyünk.”~A leggyermekesebb észjárás szerint az lett
12892 XIX      |                      a hazát!~A nevetséges a leggyilkolóbb méreg: ez az, ami a vasedényt
12893 XXXIV    |                  vackor a fügéje”.~Nádasdy a leggyöngébb oldaláról kerülte meg János
12894 XLIII    |             barátomat, a bort, megutáltam, s leggyűlöltebb ellenségemet, a vizet, megszerettem,
12895 II       |              foglalni a dézsmájukat!” volt a leghangosabb indítvány. „Áttérünk mind
12896 LIV      |               kegyelte a székelyeket, akik a legharciasabb és legkifáradhatlanabb népek,
12897 LII      |                    okos taktika.)~Igaz, hogy leghátul volt hagyva a magyar lovasság
12898 XIII     |                     aziránt is, hogy mi az ő leghelyesebb tennivalója.~– Jól van,
12899 XXXVIII  |                      lajtokat a tűzoltáshoz.~Leghevesebb küzdelem folyt ott, ahol
12900 XI       |                  Geoffroy Nyon.~Ez a munka a leghitelesebb adatokból van összeállítva,
12901 XIX      |             kincstárnoki állásra őt tartja a leghivatottabbnak, ezáltal az egész udvar
12902 XL       |              melyeket atyjától örökölt. Ez a legigazságosabb, a legbecsületesebb föltétel
12903 LII      |                 tudott, mint a Joákim fekete légiója.~S hogy még tökéletesebb
12904 LII      |               Elővezetteté a fekete páncélos légióját.~– No, ördöngös fickók!
12905 LII      |                  Elöl Joákim herceg a fekete légióval (huszonnégy ember hiányzott
12906 I        |              trónváltozás történik, kell egy legitim örökösnek maradni, aki a
12907 XLVI     |                illeti: hoztam hat zsákkal, a legjobbat, ami a Bárcaságon terem:
12908 XIII     |                   fel a kardot. Neked adja a legjobbik kardját, akit már régen
12909 XLIII    |                         Tégy helyettem, amit legjobbnak gondolsz.~– Már tettem. –
12910 XLIII    |                     János király mégiscsak a legjobbnál is jobb fiam énnekem”. –
12911 II       |             vetélytárs múlt el a világból. A legjogosabb trónkövetelő, mert Hunyadi
12912 XLII     |                     történhetett meg, hogy a legkatolikusabb király s a legerélyesebb
12913 IX       |                   egykori benső megbízottbul legkeserűbb ellensége vált Zápolyának. –
12914 XXI      |                   elégített hívekből támad a legkeservesebb ellenség. Zápolya János
12915 LIV      |                      akik a legharciasabb és legkifáradhatlanabb népek, mindig készek a felhívásra
12916 VI       |            fejedelmek vagy királyi asszonyok legkitűnőbbjének ajándékba küldeni a maga
12917 XVII     |                fiskus, Ártándy, az országban legkiválóbb szószóló, aki a vádat a
12918 I        |                beszélt. A versailles-i udvar légkörében növekedett, temperamentumteljes
12919 XXXV     |                     elő a napok történetét a legközelebbról látott szemtanú, Szerémi
12920 XXVI     |              kártyáztak éjfélig. Bodó volt a legkülönb legény közöttük. Mind a
12921 LV       |                 szultánnal hét esztendőre, a legmegalázóbb föltételek mellett. A magyarok
12922 XX       |                 levette a süveget fejéről; a legmélyebb csend lett, amíg Verbőczy
12923 LIV      |                  helyeslést; s Fráter György legmérgesebb ellenfele, Batthyány Orbán (
12924 XL       |                   szomorúan örültek. De akit legnagyobban kinevetett a két cselszövő,
12925 XIX      |                      Ott volt Ártándy Pál, a legnépszerűbb ékesszóló, akit oly áhítattal
12926 XLVI     |                  hajtja be az adókat.~És ami legnyomatékosabb vád: hogy egész kincstárnoksága
12927 XLI      |                   unokatestvére; azonkívül a legöregebb szenátor, Hölgye László,
12928 XVI      |                    Csakugyan ez lett volna a legokosabb bébánás a törökkel. Hanem
12929 XVIII    |                    Bornemissza János tette a legokosabbat, mert az nem tanította a
12930 II       |                 vendég felvette az ebédhez a legpompásabb díszruháját; maga Zápolya
12931 L        |                 ajtónak a létezéséről csak a legrégebben itt lakó polgároknak van
12932 XL       |               elefántcsont dobozt, telerakva legritkább drágakövekkel, amiben nagy
12933 XXX      |                  erkölcstelen főpapok, s aki legrosszabb ellenség, maga a két pártra
12934 XL       |                 legyen az az egy?~– Az, akit legrosszabbnak tartasz valamennyi között.~–
12935 XL       |                     közül azt, akinek a neve legrútabbul hangzik: jó Török Bálintot.
12936 XVII     |                   azoknak a megsemmisítésére legsikeresebb módszer volna, ha a papok
12937 II       |      hozzátartozóival együtt nekivágtatott a legsűrűbb bozótnak, csak úgy recsegett
12938 VIII     |                    hogy egy pillanat alatt a legszélesebb látóhatárt tudta áttekinteni.~
12939 XXXVI    |            visszakövetelni tőle Magyarország legszentebb kincsét, az angyali koronát.~
12940 IV       |                      Kolostora egyike volt a legszerényebbeknek. Ez nagyon természetes.
12941 III      |             környezik; a címeres karszékek a legszeszélyesebb támlányokkal, a nyitott
12942 LI       |                     az Alkorán nem tiltaná a legszigorúbban egy igazhívő férfinak egy
12943 VIII     |                    Ez szörnyű gyász!~– S ami legszomorúbb e gyászban, az, hogy a királynak
12944 XI       |                     György a leggazdagabb, a legtekintélyesebb pálos zárda apáturává.~Nyolcadnapra
12945 XIII     |                requiemet.~A requiem másnap a legteljesebb pompával ment végbe. A barátok
12946 XXXIV    |                      hajszolták őket, hogy a legtöbben azt hitték, hogy most veszteni
12947 LVIII    |                     voltak a Zrínyiekkel. De legtöbbet nyomott mellette az eredete.~
12948 X        |                   tart ítéletet az asszonyok legtökéletesebbje fölött, Jagelló Zsigmond
12949 XXVI     |                    Bakics volt az, a bácskai legtovább győzte, de Bodó meg székely
12950 XLIX     |                  mégiscsak gyönge asszony. A legtúlcsapongóbb költői képzelet nem találhat
12951 XL       |                    Borbálának a szívét. Ez a legújabb konspirációja.~Az urak néhánya
12952 XVIII    |                Szabács vára elvesztéséről, a legújabban történt dicsőséges siralomról.~
12953 XIII     |                      midőn látta, hogy amint legutolsónak belép az ő fia, egyszerre
12954 XX       |                     Ez volt tulajdonképpen a legvalárdabb föladat; a sokat vitatott
12955 I        |                      kérőt.~Tomiczky ekkor a legvégső színpadi fogáshoz folyamodott.
12956 LIII     |                      átadta Taxis Ferdinánd. Legvitézebbül védte Valpó várát a derék
12957 XLVII    |                    olyan mérges volt, hogy a légycsapóval kiporolta a baráton a reverendát,
12958 XIX      |                    az a virtusa volt, hogy a legyeket ügyesen el tudta kapkodni.
12959 III      |                 iszik, se káromkodik, se nem legyeskedik. Hej, valami nagy gonosznak
12960 XXVIII   |               egyhamar nem fog asszony körül legyeskedni.~Kevésbé hatott a szívére
12961 XVI      |             megvoltak a fülei épségben, akár legyezhette magát velük; a két cimpájában,
12962 XLVI     |                  nevetett, az udvarhölgyek a legyezőik mögé rejték az arcaikat,
12963 IX       |                  meghozóját.)~Az olasz hölgy legyezője mögül súgva szólt a baráthoz:~–
12964 XXXIX    |                     te vezéred, a fekete cár legyilkolta az én apámat, testvéreimet.
12965 VI       |                      sok ezer keresztényeket legyilkoltatott, városokat, falvakat hamuvá
12966 XLVIII   |                      érte. Csak a féloldalát legyinté: de ezáltal az egész arca
12967 XIX      |                  madár, s a király cserébe a légykapó madárért elengedte a bérlőnek
12968 XVII     |                 inkább a hit ellenségeinek a legyőzése végett.~Mikor ugyanis Verbőczy
12969 XXIII    |                     ünneplé meg a fekete cár legyőzetésének örömhírét.~Idebenn az országban
12970 XLIII    |                     álló Szolimánt. Még most legyőzheti, mert a szultánnak nincs
12971 XVIII    |                    magyar utcai énekest, aki legyőzi a bécsi citerást, s a királynak
12972 XL       |                fegyverrel nem tudják egymást legyőzni. Hátha szép szóval lehetne.~
12973 VIII     |                 megszabadítója: Dózsa György legyőzője?~– Most pedig üldözött saját
12974 XL       |                    De ki fogja aztán Grittit legyűrni, ha egyszer az hatalomra
12975 XVIII    |                 szikráztak. Azután csendesen lehajtá a fejét, két kezét keresztbe
12976 V        |                     a mellén, s fejét mélyen lehajtva.~A király azonban nem emlékezett
12977 XXXV     |                     hogy Nádasdy Tamás végső leheletéig védte Buda várát, a török
12978 XL       |                    már fertőztetve a gyaurok leheletétől. Hanem a „Rózsák hegyén”
12979 VII      |                  léleknek, mit Isten keblébe lehelt, Isten meg is határozta
12980 XLVII    |                    össze; az döntse el, hogy lehet-e Török Bálintnak fegyvertársi
12981 XLIV     |              következetesen épített rajta… A lehetetlenségeket valósággá tette… Nagy embereket,
12982 VIII     |                     belehalt e gyalázatba.~– Lehetetlent akarsz velem elhitetni,
12983 XI       |                   fehér kámzsára.~– Hogyhogy lehetnék én azonban a leendő királyné
12984 XIX      |                      s viaszkból a Lenciéhez lehetőleg hasonló arcot formáltak
12985 XL       |                   rablóvezérnek; de most már lehetőnek tartom.~De már ez mégis
12986 L        |               hazámnak ily egyesülése valaha lehetővé legyen. De elébb segítsenek
12987 IX       |                 öntudattal volna felruházva.~Lehetséges-e az? Hogy két nő ily egymásnak
12988 II       |                 egykorú vagy velem. Pajtásom lehetsz.~Ezzel a nehány szóval megvette
12989 VI       |          odasúgdosott a fülébe: „Lásd, ez te lehettél volna! Azon a helyen most
12990 I        |                   szóra: az ő vére egyszerre lehiggadt, valami démoni kevélység
12991 VII      |                 eltávozott. A reggeli György lehorgasztá csuklyába dugott fejét,
12992 L        |                    Fráter Györgyöt, s menten lehozatva az ágyúit a Gellérthegyről,
12993 XX       |                       És ha nem akar magától lehullani?~A király egész udvarával
12994 V        |                 százados tölgyfák kétszer is lehullatták már a leveleiket, s kétszer
12995 XLII     |                   szövetségig”.~Erre a szóra lehűlt mind a királynak, mind a
12996 XX       |                     mi hívünk” már: nem kell lehurrogatni. Erre aztán szóhoz hagyták
12997 II       |                      elkapkodja a sok pákosz léhűtő útközben.~– Hát aztán minek
12998 XXVIII   |                   fel nekünk mostan. Egészen lehűtötted vele a lángomat.~Szándékosan
12999 XL       |                 előre.~– Eltakarodtok innen, léhűtők! – kiálta Fráter György
13000 XVI      |                   táncolnak; teli van idegen léhűtővel a palota, akik egymást azzal
13001 XLI      |              vízirózsa elvégzi a virágzását, lehúzódik a víz alá, s aztán új bimbó
13002 XXXII    |                     Miska pap! Ha megkaplak, lehúzom rólad a reverendát, bőröstül
13003 XL       |                  palánk ajtaján; hanem elébb lehúzta lábairól a facipőket, s
13004 XVII     |                      ifjúra, akit az urak is lehúztak-vontak a székére, hogy hallgasson
13005 XIV      |                  vigadnak, vétkeznek – aztán leimádkozzák, amit vétkeztek, s megint
13006 XVIII    |            megvédelmezésére – azután királyi leiratokat a vármegyékhez és főpapokhoz,
13007 IV       |                     sáfári hivatal uraság, a leíróé pedig nyomorúság.~Meg lett
13008 V        |                     a confrátertől becserélt leírói helyet.~A várnagynak a szava
13009 XL       |                     a férjeiket a vacsoránál leitatták, s aztán kedvük szerint
13010 XXVI     |                      közöttük. Mind a hármat leitta, s elnyerte a pénzűket a
13011 XIII     |                  Engedte a nekieredt garatot lejárni.~– Hát bizony csak arra
13012 IX       |                  dráma szövevényét, mely itt lejátszódott. A tragédiának vége volt:
13013 XXXII    |                   első „készülő” harangszóra lejövének az asszonyok a várbul csapatostul;
13014 L        |                    Magyarországot gördülni a lejtőn lefelé, míg össze nem törik.~
13015 LIV      |                   kezdé meg a táncot: együtt lejtvén el a szép palotást a kormányzóval.
13016 XXI      |                        Az udvaroncai siettek lekapcsolni a királyról a páncélzatát.
13017 XLIII    |                oldalán levő kurta buzogányát lekapni, s az orcátlan követet kétoldalt
13018 I        |                      kivert vasajtót.~György lekapta a süvegét a fejéről, s térdre
13019 XL       |                 azután a törökök mindenestül lekaszabolják.~A poéták mindig becsületesek!
13020 L        |                   eredének, s az utóhadaikat lekaszabolták.~– Így nem jutunk dűlőre! –
13021 XL       |                     fondorkodó főurakat mind lekenyerezheted, csak azt tudd meg, hogy
13022 XXXIII   |                  osztott közöttük, ezzel úgy lekenyerezte őket, hogy elhatározták
13023 V        |                     az járt az eszében, hogy lekenyerezze azt a tudós embert.~– Megjutalmaználak,
13024 XL       |                  háborgatjátok az imádkozót?~Lekergette őket a hegyről.~Maga pedig
13025 II       |               Ilyenkor, ami az úri asztalról lekerül, mind elkapkodja a sok pákosz
13026 XX       |                    de a többi tizenháromezer lekiabálta őket, s nem hagyott senkit
13027 LIII     |                  előtolták a torony ablakán, lekiabálva a kinn rekedt vitézekre.~„
13028 LI       |             felebédelték a lovaikat), gyalog lekísérék a „kis urukat” Szolimán
13029 XL       |                     fogadják, hogy a levelét leköpik, széttépik, csizmával tapossák.~
13030 LV       |                      ő azt felelte, hogy már lekötötte a szavát. S keresztény fejedelemnek
13031 XLI      |                   király sztambuli követének lekötötted a szavadat, hogy János királyt
13032 XIV      |                    is, fátyollal körös-körül lekötve, emelte a hatást. Ha György
13033 XL       |                    Horvátországba.~Ferdinánd leküldé ellene Kacziánert, derék
13034 LV       |                     Kettőnk közül az egyiket leküldi a királyné a táborba túsznak;
13035 II       |                   herceg megdicsért, s aztán leküldött a csatlósaihoz, hogy tartsanak
13036 LV       |             irányozta.~Mikor aztán Ferdinánd leküldözé a követeit Izabellához alkudozni,
13037 XXIII    |                       remek bronzszobrait, s leküldte zsákmányul Sztambulba.~Hogy
13038 XXII     |                      feltartóztatására pedig leküldték Tomory Pál érseket és Báthory
13039 IX       |                     gyűlöljék.~Fráter György leküzdé szíve nehéz érzelmeit; visszafojtá
13040 VI       |               Györgyöt kinevezi a hitetlenek leküzdésére felgyülekezett tábornak
13041 XXX      |                 hited, hogy e hét ellenséget leküzdhetni? – kérdé a király.~– Hiszem.~–
13042 XLIV     |                       Küzdött a fátummal, és leküzdte azt… És, íme, most kinyújtja
13043 I        |                   azt a karjára emelje: ő is lelásson az udvarra.~Ámde a királyné
13044 XIX      |                     a lázadó tömegnek, s egy lélegzet alatt tisztára volt seperve
13045 XL       |                    keze nyomását érezteti. A lélegzete öl. Ott jár a nagy hadseregek
13046 I        |                szájába rágott mondókát, nagy lélegzetet véve.~– Felséges király!
13047 XLII     |                     Credónk!~… „Hiszek Szent Lélekben, hiszek egy közönséges keresztyén
13048 IX       |                   állni. Lehet, hogy egyenes lélekbül tette; nem tartotta a ledér
13049 IX       |                      hanem azért az ártatlan lélekért, akit rád bízott az ég,
13050 XXXIV    |             világosságot vet ez a szó arra a lélekhangulatra, mely János király legközelebbi
13051 VIII     |                   vár tornyában megszólalt a lélekharang.~– Menjünk a megholt lelkeért
13052 XXIII    |                király a vízbe zuhanva, annyi lélekjelenléttel bírt, hogy páncélját le
13053 XL       |                sikongattattak, hogy az csupa lélekkárhozat volt. Addig odább sem mentek,
13054 XL       |           hitetlenség. Azok miatt szenvedünk lélekkárhozatot, akik csúfot űznek a vallásból
13055 II       |                   szolgálókat.~György futott lélekszakadva Biri leányasszonyhoz, akinek
13056 LI       |          tízparancsolat. Az asszony nem megy lélekszámba; sőt még marhának sem számít.~
13057 IX       |                    fenekén. – Őrültség-e ez? Lélektévedés? Valamelyik csak képzelte
13058 XLII     |                Urunkban. Ki fogantaték Szent Lélektől, született Szűz Máriától…”~–
13059 VI       |                      nem akarta még e hábort lelkéből elűzni.~Egy napon azt a
13060 XLI      |                   számot magaddal, és térj a lelkedbe. Önfeláldozásod hőstett
13061 VIII     |             lélekharang.~– Menjünk a megholt lelkeért imádkozni.~Zápolya elment
13062 V        |              Homiliáiban, hogy az idvezültek lelkei igenis látnak mindent, ami
13063 XLII     |                    Lélek Úristen, ~Töltsd bé lelkeinket épen. ~Mennyei szent ajándékkal, ~
13064 XLI      |               buzgalom mindenütt, mégpedig a lelkek pásztorainál: a papoknál. „
13065 XLII     |                      Melynek hatalmas ereje ~Lelkeket vezető hitre ~Lelkesítsen
13066 XL       |                       hanem az emberektől. A lelkemben van az, ami bánt: onnan
13067 XL       |                  Jehova, akár Allah néven.~– Lelkembül beszélsz. Én hétszer elolvastam
13068 LV       |                  háromélű tőrét a barátnak a lelkén; a másik, aki kezesül ment
13069 XIX      |                     hivatalt is megtartotta, lelkendezve futott a királyhoz, hogy
13070 L        |                letett, hogy a magyarságáért, lelkesedésből fegyvert fogjon a magyar!
13071 LIII     |                     a feszülettel kezében, s lelkesíté a derék vitézeket a pogányok
13072 XXII     |            nyargalásztak a hadsorok előtt, s lelkesíték a csapatokat.~Azonban az
13073 XLII     |                       Lelkeket vezető hitre ~Lelkesítsen sok népeket!~Kik, mondván,
13074 XLII     |                   Bálint hátramaradt, hogy a lelkésszel és a kurátorokkal beszéljen.~–
13075 XXII     |                    hogy mindenki láthassa, s lelkesüljön a láttára.~A kalandosok
13076 XLII     |                      ki azt önként felajánlá lelkészi laknak a prédikátor számára.
13077 XIX      |                     ahogy szokott. Az eddigi lelketlen sáfárokat pedig állítsa
13078 XV       |                pezsgés, s maga a jámboroknak lelketlensége, akadályozza a törvények
13079 XXII     |                  kitegyem. Senki se mentse a lelketlenségét azzal, hogy az én drága
13080 XLI      |                      sem a tanácsosai: magam lelkétől tettem. És ha bűn volt a