bold = Main text
      Fezejet                                                 grey = Comment text

15624 XLI      |                    másvilágon a „Monkár” és „Nakir” angyalok, akik a lélek
15625 XLI      |                  volt igazságosabb fejedelem náladnál.~– És most vissza fogsz
15626 VIII     |                    püspök, a jászói prépost, nálamnál rangban előkelőbbek.~– Tudod,
15627 XLI      |                 védelmére mondott: „Aki jobb nálánál közületek, az dobjon követ
15628 XVIII    |                    ekkor szépen bejuthatának Nándorfehérvárba, mert Szolimánnak nem voltak
15629 XXXIII   |                    találkozásra sietnek, aki Nándorfehérvárból izent neki, hogy Mohács
15630 XVI      |                  ragyog az aranytól. Hanem a nándorfehérvári bástyák tatarozására nincs
15631 VI       |                    azt is megtalálta.~Volt a nándorféhérvári őrségnél egy székely származású
15632 LII      |                    bizony meg nem állt volna Nándorfehérvárig, s Szolimán szultánnak letörhetett
15633 XVIII    |                      ugyan éppen azon időben Nándorfehérváron kellett volna lenni, melyhez
15634 XXXIII   |                    meg hozzá egy kengyelfutó Nándorfehérvárról, pecsétes levéllel, két
15635 I        |                      nagyszerű óramű, mely a nap- és holdjárást is mutatta.~
15636 III      |                    Ha azt mondták: ne nézz a napba, mert megvakulsz! csak azért
15637 III      |                      tudni, mi van hát ott a napban, ha mindjárt megvakulok
15638 II       |                 kettős világítás: a tűz és a napfény, valami a rémületből, s
15639 XL       |         almaszeletekből álló csemegét, ami a napfényen aszalódott meg.~– Ez az
15640 XLI      |                       Uram, a te igazságod a napfénynél világosabb. A te hű tanácsosod
15641 VIII     |                     tűr éhséget, szomjúságot naphosszant, és távol tart magától minden
15642 XXXIV    |                     egészen hasonló az igazi naphoz, míg a két oldalán kisebb
15643 XVIII    |               Brandenburgi került oda, akkor napirenden volt a tivornyázás, komédiajáték,
15644 XVI      |                     nincsenek rendén a harag napjai. Sőt inkább az örömnek a
15645 XL       |                  pohár bort, országod boldog napjainak áldomására.~A királynak
15646 XIV      |            apátságomba, ahol őneki hátralevő napjaira nyugodalmas élete leend,
15647 L        |                    harcvonalát.~Szent István napjának éjszakáján: éjféli sötétség
15648 XLI      |                 eszesen elmaradtál az ítélet napjáról. Remélem, hogy most is megtartottad
15649 XXXIV    |                     három egymás fölött álló napkísértetet egy fénykorong köti össze.
15650 XV       |                     az már mind feljegyzett, naplóba szedett tény. S e nagy tények
15651 LIII(1)  |                                      Szerémi naplója.
15652 XXIV     |                  falai közt jegyezgeté fel a naplójába a napok tapasztalatait,
15653 L        |                    diákságon, melyet Szerémi naplójában megörökített, s melyen ez
15654 XIII     |                     neki valamennyi szerzet? Naplopó, dologkerülő, éhenkórász
15655 XX       |                     mindez nem tartott három napnál tovább.~Talán érdekes lesz
15656 XIII     |                  szomorú gondolatot, apám; a napokat az Isten adja.~– Nekem már „
15657 II       |                  erdőt, abba belebódorodtam, napokig eltévelyegtem benne. Éltem
15658 XLIII    |                követei folytattak Bécsben és Nápolyban. Kész volt odaadni koronát,
15659 XLI      |                       Egy királyné! Most már naponta ősz hajszálakat tépetek
15660 XL       |                   keserves sírása áthangzott nappal-éjjel a parton táborozó magyarokhoz
15661 VI       |                    Fráter György éjjeleit és nappalait, amelyek egymástól alig
15662 L        |                     amíg a világ éjjelből és nappalból áll, más zászló, mint a
15663 VI       |                     éjszaka hasonlatos lőn a nappalhoz; és Fráter György mindebből
15664 V        |            kiszolgáltatják.~– Deo gratias. A nappali órák nem vesztegetni valók.
15665 XXI      |                látható a bécsi múzeumban mai napság. – Szegény Lajos király!
15666 XIV      |                     ezt a fenyegetőzését. Ez napságtul fogva engesztelhetetlen
15667 XXXIV    |                      kupolájával.~Forró déli napsütéssel rendkívüli tünemény támadt
15668 I        |                 bükkfa taplót meggyújtani, a napsugarak összegyűjtése által.~– Sokszor
15669 III      |                    által szivárványba törött napsugártól.~Györgynek minden érzéke
15670 XXXIII   |                   drágaköves kösöntyűt (vagy násfát), melyet a királynak felajánlott.~
15671 XXXIX    |        hátrahagyásával menekült a Dunán álló naszádaihoz.~A német fővezér sátorában
15672 L        |                 tömegben rohantak a híd és a naszádok felé. Ekkor Fráter György
15673 L        |             zajgásból nagy küzdelem között a naszádokig vittek, s ott egy csónakba
15674 L        |                      a partról átszármazva a naszádokra. A hajókon, dereglyéken
15675 XXXIX    |               Ferdinánd-párti sereg, a török naszádoktól üldöztetve, visszavonult
15676 XXI      |           elosonhatott, s a Dunához érve egy naszádon elmenekülhetett.~Egy órával
15677 L        |                  Pest felőli oldalon Perényi naszádosai, kik már az Ország-nemzetség
15678 XL       |                     ki is adta a parancsot a naszádosainak, hogy fel kell szedni a
15679 II       |                    szemmel nézték az apám új nászát. Egyiknek felesége is volt,
15680 XLIII    |                      királyleányt hozni haza nászban. De az eljegyzettet csak
15681 LVII     |             hadseregnek nézett a marquis, az nászkíséret; nálunk ez így szokás, ha
15682 XLI      |                    magadnak! – Elküldheted a nászkíséretedet a menyasszonyodért, a szépségben,
15683 XLIX     |                    aki őt, mint János király násznagya, Krakkóbul idehozta, aki
15684 XLI      |              királyné teneked ígérte. Csak a násznagyaidat kell érte küldened; adva
15685 XLI      |                      Katalinnak híni. Leszek násznagyod! Nye Bojsza! No, ide a kezed!
15686 LVII     |                     hadvezérek voltak, hanem násznagyok, amit hadseregnek nézett
15687 XLI      |                   Tarnovszky megígérte, hogy násznagyom lesz, s a királyt és királynét
15688 I        |                     megfenyegette a tolakodó násznagyot. Lefesteni való jelenet
15689 LVII     |                   védelmére ennél a mostani „násznépnél”, akkor én itthon maradok,
15690 IX       |                     el a trónt. A trónt és a násznyoszolyát. Helyét egy olasz szépség
15691 XXIII    |                     hogy özvegy! Lehet az új nászra gondolni.~A nádor a királynéhoz
15692 XLI      |                      Zsigmond király azonnal nászútra ereszti a leányát, mihelyt
15693 LVII     |                      lesz a „tyúkverőnek”, a nászvendégek hazamennek. Izabella János
15694 I        |                    micuit quo tempore Regis,~Natalis Coeli, qualis utraque fuit.”~
15695 LVII     |                 elmúlásáért esedezett a nagy názáreti király a Gecsemáné-kertben.
15696 VI       |                     és borotva megőrzésére. „Nécessaire” a gyógyító cseppes üvegeknek
15697 XLI(1)   |                    procurer les soulagements nécessaires, dans le temps si malheureux.
15698 L        |             főcinkosát, Bácsy Ferencet pedig négybe vágták. Annak a derekán
15699 VI       |                 három világsark irányában. A negyediken ma verték széjjel egy seregét
15700 XIII     |                Utyessenovics volt kívüled; a negyedikért nem volt kár. De most már
15701 XIX      |                       a németet meg a papot. Negyediknek jönne a török, de arra ráérnek;
15702 XLI      |                  Hiszen most jövünk Budáról, negyednapja; ott beszéltünk a mi Jeromos
15703 XXXVI    |                   Dunán innen még volt élet.~Negyednapra készen állt a híd a két
15704 XXII     |                 forinton, egy zsák búzát egy negyedrész forinton.)~A főpapok nem
15705 XX       |                  személynökének.~– Ez csak a negyedrésze az összes nemességnek –
15706 XXII     |                    nóta ez nagyon!~Pedig már negyedszer izente Lajos király, hogy
15707 XL       |                    János királyt elrémíték e négyes kivégzés hírei, melyeket
15708 XXXIII   |                  lovászai és hajdúi és három négyesfogatú szekere.~Eközben megérkeztek
15709 V        |               leányát is nőül veheti: az ara négyéves volt, a vőlegény kettő.~
15710 XXXIV    |               felállított őrök, hogy a Dunán négyevezős bárkával közelít a part
15711 LV       |                    Déván keresztül Erdélybe. Négyfelől indítá meg a nagyúr, a királyok
15712 XIII     |                    levő földek. Azután meg a négykerekű patakmalom, meg a fűrészmalom,
15713 LIV      |                     és növendékét. Petrovich négykézláb mászott a földön, János
15714 I        |                     szekereidet.~– Az utolsó négyre lesznek majd csak szépen
15715 XXXV     |                    német helyőrségből valami négyszázan, s velük együtt mintegy
15716 LV       |                      amit tollal kivívott.~E négyszeres diadal után azonnal levelet
15717 XL       |                     kivel fizetteti vissza – négyszeresen, ötszörösen.~Háromféle fukar
15718 VI       |                      látvány pompája.~A tért négyszögben vette körül a királyi dárdások
15719 VI       |               fegyverzetű katonaság képezett négyszöget sorfalakban.~A nagy szökőkút
15720 I        |                   kövekkel kirakva, a piacok négyszögű márvánnyal. A gyalogjárókon
15721 II       |                  bevezeté.~Hedvig hercegnő a negyvenes években járt; de még mindig
15722 LV       |                     alatt a törökök „kétszer negyvennégy holttestet otthagyának”
15723 XX       |             összevissza nem gyűlt össze több negyvenötezer forintnál. (Ezért ugyan
15724 XL       |                      Köztudomású dolog, hogy néhai Kanizsay László grófnak
15725 XL       |              legújabb konspirációja.~Az urak néhánya nevetésre fakadt.~Nádasdy
15726 LI       |                   nyittatá fel a kaput, hogy nehányadmagával megtekinthesse híres Budavárnak
15727 L        |                      amíg a német és spanyol nehézlovasság is átdörömböl a hídon. Akkor
15728 L        |           gyalogságát szállítsa át, azután a nehézlovasságot, utoljára az ágyúkat a tüzérséggel,
15729 XL       |                olaszt, azzal a mesével, hogy neheztelsz a királyodra, amiért nem
15730 XXI      |                     ám a zsoldot.~„A nemesek nehezteltek rá, hogy járkálói nem keresik
15731 XIX      |                     sem jött hozzánk – szólt neheztelve a királyné. – Az öccsét
15732 XL       |                   kínordítás hangzott eléje. Néhol roppant nagy vermeket ástak,
15733 LVI      |                      annyira elnyomtuk, hogy nején és gyermekén kívül édes
15734 XLVIII   |                     Még valamit beszélt ifjú nejéről; de a szava elakadt, tagjai
15735 XLI      |                     Az öreg király szép ifjú nejével, játszi leányával meg az
15736 XLII     |                   dicséret!~Fogadást teszünk néked itten, ~Tisztelvén tégedet!~
15737 LVIII    |                       Károly császár azt írá néki: „Bátorságod és lelki nagyságod
15738 LIII     |                 környékből a parasztságot, s nekiállította őket a Vértes erődnek, kivágatta
15739 XXIII    |           búzakereskedőnek a magtárát. Hívei nekiálltak a kapu betörésének, faltörő
15740 XIII     |                   nem szólt közbe. Engedte a nekieredt garatot lejárni.~– Hát bizony
15741 XXVI     |                      vékonyába a sarkantyút, nekiereszték a kantárszárát, s vágtattak
15742 LV       |                     vezéri parancsszó nélkül nekifordíták az ostromágyúkat a várfalaknak,
15743 LVIII    |                     órát, hanem sokkal elébb nekiindula hetedmagával a törésnek,
15744 XL       |                    egy nagy csukát!” S azzal nekikerekítve a pendelyhálót, olyan ügyesen
15745 II       |                    Budán!” dörgött közbe egy nekipirult arcú dalia: „eladják az
15746 XXXVIII  |                     karddal. A spanyol vitéz nekisarkantyúzta a paripáját, s halálos döfést
15747 XL       |                     társaságot, s késő éjjel nekivágott az útnak, gyalog felkereste
15748 XX       |                     Azt állítá „úgysegéljen”-nel, hogy nincs őhozzá fogható
15749 XLII     |                    az egész várost. Évek óta nélkülözött drága hang volt ez. Évek
15750 XL       |                  Laszkó Jeromosra nézett; az némajátékkal mutogatta, hogy ő sem kapta
15751 XLII     |                 száján ki ne bocsásson. Nagy némaság közt felszedték a padozatot,
15752 V        |                  hogy mi lesz az újszülöttek neme: fi vagy leány?)~Ezt tetszetős
15753 I        |               tolerabimus!” Zúgták haragosan némelyek. Ellenben olyanok is voltak,
15754 X        |                szokás volt a papi rend közt. Némelyik rend nagyon szigorú fegyelmet
15755 XLI      |                     az anyám gyöngyfüzére. – Némelyiket meg is csókolá. Nem bírt
15756 XIII     |                     jöttment vagyok; mert én nemesasszony vagyok. Láttam. én már papot
15757 LI       |                     mi oda, mert ha mi azt a nemesasszonyt ki akarjuk szabadítani,
15758 III      |                  hogy „Magyarország bárói és nemesei a tized megtagadása, az
15759 VI       |               széjjel egy seregét Bornemisza nemesekbül és polgárokbul alakult hadai
15760 XXII     |                  előtt, s beszédet tartott a nemesekhez:~– Íme, a király itt van
15761 XXXII    |                  kincseket aztán szétosztá a nemeseknek, polgároknak és templomoknak,
15762 XIX      |                       hogy parancsoljon rá a nemesekre: szálljanak le a lórul,
15763 XX       |                       Hát még ha a nép csupa nemesemberbül áll!~Midőn végre a király
15764 II       |                    merevíté meg a jobbját.~– Nemesemberek nem csókolnak egymásnak
15765 I        |            félretaszítják a király elől.~Más nemesembernek a vére tűzlánggá gyulladt
15766 XL       |                      ez a pórok büntetése; a nemesembert megillető dísszel szokták
15767 XL       |             felolvasztva, azt mennyei itallá nemesíti. (Még ma is nádméznek híják
15768 XXIV     |                  állt, nagynéha a paraszt; a nemesre nem lehetett számítani,
15769 IX       |                   utat kellett keresnie. – A nemességben most is hatalmas pártja
15770 XXII     |                       Mohácsnál~Magyarország nemessége egy emberöltő óta nem látott
15771 XIX      |                     biztosítá felőle, hogy a nemességgel szemben pártját fogni kész,
15772 XIX      |                     Burgio beszélt, diákul a nemességhez. Néhányan értették is a
15773 XXXVII   |                   elrendelje.~– Ne várj te a nemességre, azzal már megpróbáltad
15774 LIII     |                    hogy a török elkergette a nemesuraikat. No, csak várjatok, majd
15775 XXI      |                   pártot, fiatal, vállalkozó nemesurakból. A pártnak szépen hangzó
15776 XX       |                   melynek saraglyanyílásán a nemesurakkal együtt jött asszonynép kandikál
15777 XIX      |                  király, hogy azokat elébb a nemesuraknak a főurakkal együtt kell
15778 XXI      |                     volt módja tizennégyezer nemesurat ősi szokás szerint megvendégelni.
15779 XL       |                akkori időkben szoktak: időt, nemet, ejtegetést, igehajtást,
15780 V        |                      a rend uralma Lengyel-, Német- és Svédországokra; öt provinciájuk
15781 XLIX     |                    durrantván a puskáikkal a német-magyar viaskodó hadnak, azokat
15782 XLIII    |           tettlegességekre fajult. Elvégre a német-magyarok átlátták, hogy nagy kisebbségben
15783 XVIII    |                   más országban történik ez, Német-vagy Frankhonban, arra a királyra
15784 L        |                  ostromlott vársáncokon. S a németekben volt annyi becsület, hogy
15785 XL       |              Kacziáner a maga hadaival, mely németekből, csehekből, olaszokból és
15786 LIII     |            baromsokasága már-már erőt vesz a németeken és taliánokon, és ők minden
15787 L        |                      essenek. Azért titkon a németekhez kiküldjetek.”~A budai tanács
15788 XLIII    |                      tettél?~– Elfoglaltam a németektől Kassát, s körülzárattam
15789 XVIII    |                      király káplánja meg nem németezte nekik a Tinódi versét, s
15790 XXVI     |                     előhúzta a tarsolyából a németkártyát, amit a magyarok harminckét
15791 XL       |                    egyik része a nemzetnek a németnél koldul, a másik a töröknél.
15792 XLIII    |                    De ugyan zengett is egész Németország Fráter György dicséretétől,
15793 XLIII    |                   még kétszerte drágább órát Németországban, amely órát is üt, kukorít
15794 V        |                  összeköttetései kiterjedtek Németországra: ezeknek az előrevetett
15795 XXXVIII  |                király segédhadai és a magyar németpárti urak ezredei: Török Bálint,
15796 LVI      |                     a kereszténység fényében németté átváltozni.~Mikor pedig
15797 L        |                    még jobban féltek, mint a némettől.~Már a hosszú ostrom alatt
15798 LIX      |                    de a hibát megbosszulta a nemezis. Fráter Györgyöt elveszítve,
15799 XLI      |                    továbbra is.~A jó vacsora némileg kiengesztelte a királyt
15800 XLIV     |                  főkapitánya.~Ez utóbbi főúr nemrégiben tért vissza János király
15801 LV       |                    szívében gyújtott fel egy nemtelen haragot. Ő, aki mindig futni
15802 XV       |                  vele együtt egy új ivadékot nemzeni, amely jobb legyen a mostaninál.~
15803 LVI      |                      1550!–1848!)~Ez a nagy, nemzetalkotó eszme Martinuzzi György
15804 XLI      |            kiveszhet-e a nagy emberek faja a nemzetből?~Fráter György képzeletében
15805 LVI      |                   ragaszkodik inkább, mint a nemzetéhez, s kedvesebb előtte az oltár,
15806 LVII     |                      én, se a királyom, se a nemzetem! Szidni, átkozni fogunk,
15807 XLII     |              feltámadása igaz voltában saját nemzetének kínhalála s dicső feltámadása
15808 XL       |                    királyodat? Megtagadtad a nemzetiségedet? Eladtad a Jézusodat? No,
15809 LI       |                       A tanácskozás, az arab nemzetiségű Rusztán basa kedvéért, arab
15810 II       |                     öltöztesse fel a Zápolya nemzetség udvari egyenruhájába, amilyen
15811 LI       |                    delik csúnya, rakoncátlan nemzetségek voltak: akik miatt örökös
15812 XLVIII   |               emeltelek, s mellőzve sok nagy nemzetségű, hatalmas, híres férfiakat,
15813 LVIII    |                     kezükbe ragadták a saját nemzetségük címeres zászlóit, s úgy
15814 XX       |                   megalázkodás-e az a magyar nemzettől, hogy a határon levő várainkat
15815 XL       |                  fiúnak, akik méltó ivadékai nemzőiknek, az egyik tizennyolc, a
15816 XIII     |                     kapnak, összeverekednek: nen választod őket széjjel a
15817 II       |                      A másét sem kíméltem. A néném azt is megtiltotta a cselédeknek,
15818 IV       |                     volt a hálóhely, amely a neofitának volt rendelve. Egy szöglet-zug
15819 IV       |               kordéjával, szamarával s az új neofitával.~A gvárdián átvette az elemozsinát,
15820 XLVI     |                 sóaknáid s legjobb adófizető népeid vannak, el nem veszítetted.
15821 XXXVI    |                kimenekülhessenek, mert az én népeim körülfogták aztat; annálfogva
15822 XLII     |                vezető hitre ~Lelkesítsen sok népeket!~Kik, mondván, így énekeljenek: ~
15823 XL       |                    körül van fogva fegyveres népekkel. Növelte a veszedelmét az,
15824 X        |                    beszentelés nélkül éjjel, népelnyugvás idején, a hóhér szekerén,
15825 XL       |            levagdalva a körmei. Maga a saját népem kigúnyol. Az ajtón keresztül
15826 XI       |                   áldást. – Én ismerem az én népemet. – Te az ég által lettél
15827 LVIII    |                  városba hatolt. Ulomán basa népének egy részével a belső várba
15828 VI       |                    erdőkön keresztül, majd a népes utcákon végig, melyeken
15829 XVIII    |            szemfényvesztők, kalandor lovagok népesíték meg a királyi lakot. Ezek
15830 XX       |                 nyoszolyája idétlen bábokkal népesítse meg Buda várát?~Ez a kérdés
15831 XLV      |                  keresztülgázolt, abba Faraó népestül belefulladt.~Még javában
15832 XXII     |                   vezesd diadalra Mohamed hű népét!” Arcán könny csorgott végig
15833 XLIII    |                   uraló országrész is minden népével együtt, nemes, polgár, pap
15834 XI       |                   természet. Nincs haladék a népharag lecsillapultát bevárni.
15835 XIII     |                      olyan nyelven beszélt a néphez, amin mindenki nevetett. „
15836 XIV      |             gyermekek énekkara rákezdett egy népies psalmodiát, melybe közbedörgött
15837 XIII     |                 Kamizác alá értek, már egész népjárás vonult a hintó előtt, templomi
15838 XL       |                    ne vegyenek, hát (ahogy a népmesében van) feláldozzák maguk közül
15839 VI       |                     Künn a piacon pedig nagy népmoraj zsibongott, melybe később
15840 XIX      |                sikkasztóknak, csempészeknek, népsanyargatóknak állt a világ.~A király is
15841 XIX      |                      fordulatot. A fellázadt népsöpredék nem ismer semmi tekintélyt;
15842 XIX      |                     elpáholtatását, s ismét „népszája” lett.~A hódolatteljes üdvözlés
15843 XIX      |                 vizes pokrócot, hogy a híres népszónok utoljára csákója vesztével
15844 XXI      |              Legelőször is megnyerték a nagy népszónokot, Ártándy Pált, aki minden
15845 LI       |                      tizenöt évvel a mohácsi néptemető ütközet után, ugyanazon
15846 XLII     |             sejtettek a harangozás mögött. A néptömeg egészen ellepte a roppant
15847 XIX      |                     utcákat széltében ellepő néptömegeket láttak minden oldalról előhömpölygeni.
15848 XXXIV    |               bárhová tekintett, egy roppant néptömeget látott maga előtt, melynek
15849 XVIII    |                       a vigasztalás az egész néptől.~A magyar hercegprímás pedig
15850 XLI      |                      kérdi a Szentírás. A mi népünk egy emberöltő időn át nem
15851 XX       |                    te nem bírsz vele, a nagy népvezér, hát én, szegény kicsi király,
15852 LII      |                    főúri kastélyok, a pompás népviseletek, a jól mívelt földek, a
15853 LII      |                   csatatérkerülő kapitányok: népzsaroló mindegyik. – Most azok már
15854 XXXI     |                  XXXI. FEJEZET ~„Flectere si nequeo superos, acheronta movebo” (
15855 XXIX     |                 küldött őfranciasága.~Tehát „Nesze semmi, fogd meg jól! Ne
15856 V        |                  valaki bejött a könyvtárba, nesztelen léptekkel, posztótalpú cipőben,
15857 VI       |                     azokat a nemeseket, akik netalán a jobbágyaikat e szent háborútól
15858 XVI      |                       hogy „vas nyárs”. (Was neues?) A király is örül, hogy
15859 V        |                      mind Corvin Mátyásnak a névaláírásait viseli.~Így talált nyomára
15860 I        |                      ketten nevettek.~– Mi a neved, öcsécském? Hadd rovom be.~–
15861 XL       |                 Diákné vásznát. Úgyis zeng a nevedtől egész Erdély, de nem a dicséretedtől.
15862 XLI      |                       Szűcs Tamás, akiknek a neveik följegyezve vannak a nyolc
15863 LV       |                 renegát voltát: a régi szent nevek jutottak a nyelvére.~Hanem
15864 XIII     |                      azoknak a szépen hangzó neveknek nincs már igaz értékük a
15865 LIV      |                 barát, móresre! Én királynak nevelem az öcsémet, nem papnak!~
15866 LIV      |                  temesi gróf uram, ez nem jó nevelés! Nem így bízták kegyelmedre
15867 LIV      |                      pedig a királyi gyermek nevelését.~Mikor a gyermek-király
15868 XL       |                     teszkeredzsijének. Német nevelést kapott. Dajkája Bécsbe vitte,
15869 II       |                     majd itt a várban apácák nevelik. Az csak arra való, hogy
15870 LII      |                     de a katonai akadémiában nevelkedett főtiszt azt a választ adta,
15871 XVIII    |             Különösen kijutott belőle a volt nevelőinek és tanácsosainak, Szathmáry
15872 XVIII    |          veszedelméről.~Volt neki három-négy nevelője is. Érsek, őrgróf, zászlósúr.
15873 L        |                      azoknak a lobogványa is nevelte az éjszaka alvilági fényét;
15874 XLIV     |                vitték Péter úr fiát, azt ott nevelték Sztambulban a szultán udvaránál.
15875 VI       |                     vívott Knin alól. Elég a nevemet kimondani, hogy a csata
15876 LI       |                     állhatta meg, hogy el ne nevesse magát (ilyen az asszony!),
15877 XLI      |                    urak nevettek rajta.~– Ne nevessetek, urak! – monda a király
15878 XXIX     |                Koronámat, birtokaimat, mégis nevetem az egész bolondságot.” Azért
15879 XXXV     |                  elrejteni benne.~Azzal nagy nevetés között előhúzták a csodálatos
15880 XXIII    |                     már, hanem császár.~Ezen nevethettek már aztán a magyar urak!~
15881 XLI      |               leveleit. A vége halál lett.~– Nevetnék rajtad, ha nem szánakoznám
15882 XIX      |                      odafenn nem találtatott nevetnivalónak.~Az érsekek, a nuncius,
15883 LI       |              forgolódának, ebben a basa csak nevetnivalót talált: hisz nem tettek
15884 XIV      |                   aranyzománcú kármin, ajkai nevető pirosak, szemei szerelemragyogók,
15885 XIX      |                     megvédelmezni a hazát!~A nevetséges a leggyilkolóbb méreg: ez
15886 XVIII    |                   fogadása díját; mert ilyen nevetséget a német citerások nem bírtak
15887 XIX      |                formáltak neki. Ez nagyon sok nevetségre adott alkalmat. A magyarnak
15888 XLI      |                 együtt Nagy-Váradra.~A vajda nevetve szólt közbe.~– Dejszen rég
15889 XVIII    |                    maga helyett Móré Mihályt nevezé ki Belgrád főparancsnokául.~
15890 XL       |                      kártyakirályok? Akárkit nevezek ki koronaőrnek: az mind
15891 VI       |                      emlékéből hétféle néven nevezének: Guta, Mirigy, Döbröc, Manó,
15892 XXXVI    |                meglepte Visegrádot, s minden nevezetesebb ellenkezés nélkül elfoglalta.
15893 II       |                    meg vele név szerint is a nevezetessé leendő főurakat.)~– Kegyelmed
15894 XIV      |                 világi vagyont tulajdonomnak nevezni nem szabad. Szegény özvegy
15895 XLIX     |                     és kegyelmek tárházának« nevezteték.”~A rákosi országgyűlés
15896 LI       |               felesége előtt.~(Idős hölgynek neveztetni!)~Elmondta, minő kegyetlen,
15897 XIX      |                   Frangepán Kristófot. Aztán nevezzen ki egy „kisebb választmányt”
15898 XIX      |                     lengyel király kisfiának névnapi ajándékul. A fababát elnevezték
15899 XL       |                      várnak Ferdinánd volt a névszerinti ura; Czibak tehát ostrommal
15900 XXXVIII  |                   személy szerint.~Elmondá a nevüket, beszélt hozzájuk.~– No,
15901 XXI      |                    még a királyné szemébe is nézegetett. – És ezt az udvaroncok
15902 XL       |                      de elkezdték az óráikat nézegetni. Valamennyinek volt valami
15903 XVI      |                     hagyott, akkor csillagot nézhetett vacsorára.~– Hát a főurak,
15904 LV       |          megtorolhassam szörnyű halálát, Nem nézhetöm jószágom pusztulását, Bizony
15905 I        |                     zsidók, akik az ablakból nézik, számlálgatják, hány szekér
15906 XL       |              ájtatoskodik. Nem törődik vele, nézik-e, hallgatják-e az idegenek?
15907 LI       |                    jöttem hozzátok, s nem is nézlek mint leigázott rabot, de
15908 XXXVIII  |                      jutott: a Gellérthegyre néző bástya, amelynek magas parkányához
15909 XIV      |                  Belgrádbul elhozták. Minden nézőbe jött vendég hozott magával
15910 XXXVIII  |               összenőtt kerubimok, a kétféle nézőközönség nagy mulattatására: a spanyol
15911 XIV      |                   egymásba ölelkezzenek, s a nézőközönséget fájdalmuknak kifejezésével
15912 VI       |                      elérte a vastáblán levő nézőlyukat, s azon keresztül letekinte
15913 XXXVIII  |                    magyarok, a Gellérthegyre nézőt a naszádosok.~Ezek ellenében
15914 LVII     |                    te magad pedig mosolyogva nézzed a nevetni való tragédiát,
15915 L        |                    Nem volt az vénember, egy nibelungi hős volt, füstlepte, izzadt
15916 XXIII    |            bálványául emelt.~A krónika „homo niger”-nek nevezi (fekete ember)
15917 X        |            felyülkerekedés módját.~– Flocci! Nihili! – kiálta mérgesen. – Mit
15918 XXIII    |               patakzott. Azt a képet faragta Nikodémus, aki hagyta Gamálielnek,
15919 XL       |                     is az Újvilágból hozták. Nikótfüvének nevezik. Aki ennek a füstjét
15920 LII(2)   |                 licentia Christi pastore. Et nil praevalebunt adversus Turcarum.
15921 XLIII    |                   korona és a férfibüszkeség nimbusza köríti. A király koronát,
15922 III      |                 miknek rámáit művészalkotású nimfa-alakok környezik; a címeres karszékek
15923 XLI      |                 meleg víz van a forrásban, a nimféa ki nem vész soha a tóbul:
15924 XLI      |                   nézte a víz színén pompázó nimfeák fehérzöld rózsáit, mint
15925 XLI      |                      betűket. Pedig nem is a nimfeákat látta maga előtt. – Hanem
15926 LI       |                  Másnap délelőtt megjelent a nisandzsi-basi a királyné előtt. Még egy
15927 VIII     |                  Györgyre nézve!~Előtte az a nőalak, akit testben-lélekben a
15928 XIII     |                   efféle összetévesztésre; a nőalaknak is keleties köpenyege volt,
15929 XLIV     |          megkísértése a pusztában, a csábító nőalakot öltött Azraël démon által.~
15930 II       |                       principis vexillarius, nobilis, fidelis: (a herceg zászlótartója,
15931 XL       |                     verekedők, méregkeverők, nőcsábítók, iszákosok, akik előtt nincs
15932 XLIII    |                      olvasása közben folyton növekedő felháborodás látszott az
15933 XL       |                  János! Isten tartson meg, s növelje meg az árnyékodat. Íme,
15934 I        |               mutatta.~A templomi hangulatot növelték a magas ablakok üvegfestményei
15935 XXXIII   |                   viszont a saját kezéről, a növendék ujjáról levont egy rendkívüli
15936 LIV      |        foglalatosságban találták a gyámot és növendékét. Petrovich négykézláb mászott
15937 XV       |          reformációra; de a csíráit e nagyra növendő pálmafáknak már látta Fráter
15938 XL       |                   teljhatalmú követ, Wese és Nogarola. Elhozták a szultánnak Esztergom
15939 XXIX     |                   stúdiumának.~Fráter György nógatására, hogy tenni is kellene már
15940 I        |             felháborodott kedélyekre. György nógatást kapott, hogy beszéljen.~
15941 XXIX     |           fejedelemhez, sürgetőn kérve, hogy noha a küldött pénz sárba esett,
15942 XLII     |                     templomajtók; most már a nők és gyermekek is feljövének,
15943 LI       |                    kérte? Vagy pedig a török nőknél kifejlett ravaszság, akik
15944 LI(1)    |                    vouloit, qu’il quittàt le nom d’Etienne; et prit celui
15945 XLVIII   |                 testvéremmé fogadtalak, légy nőmnek és kedves fiamnak gyámja,
15946 I        |                mintha egyszerre a boltozatig nőne fel a fejével, s onnan nézne
15947 I        |                     oltalma alatt nagyra fog nőni.~– De még a szepesi gróf
15948 XLI      |                      fintorgatta az arcát.~– Nono! „Ne legyetek fölöttébb
15949 XLI      |                    nevez. Ez fölségárulás!~– Nonono, királyocskám! Minek ez
15950 VI       |                   ahol a mostani Zugliget és Normafa van, onnan tért vissza a
15951 V        |                     látszott, hogy egy pater nostert mond el magában. Fráter
15952 XVI      |                törvény szerint, azok egymást noszogatják. Pál azt mondja: „Ha Péter
15953 VI       |                   megszabadulni. Lefülelték, noszogatták, hogy ő is vegye fel a veres
15954 XXII     |                     el fogunk menni.” – Régi nóta ez nagyon!~Pedig már negyedszer
15955 XLI      |                      a „tri sztó bdow tancz” nótáját; az urak danoltak volna,
15956 XLII     |                      igazgathassa.”~Az ilyen nótákért már egyszer Lantos Sebestyén
15957 XXXIV    |                  Azután a polgármestert és a nótáriust hívatta maga elé, s tolmács
15958 XI       |                    cependant il en apprit la nouvelle sans aucune émotion, et
15959 XLII     |              vitézekben, akik úgy oda voltak nőve a lovaikhoz, mint megannyi
15960 XIV      |                   egyedül nem hagyni a másik nővel, amit azonban megzavart
15961 LVIII    |                  zászlókkal adja át a várat.~November vége felé járt az idő. Esős,
15962 XIV      |                      fölött:~– Borbála az én nővérem! – vágott a szavába Vitelliusnak.~
15963 IV       |                    jártak körülötte. Mikor a novícius-társ kezébe adta a korbácsot,
15964 X        |                krakkói szeminárium legutolsó novíciusától! És ilyen ember tart ítéletet
15965 XIII     |                     ment végbe. A barátok és novíciusok kórusban énekeltek; a pontifikáló
15966 IV       |                     odainté Antonius a mások novíciust, s kezébe adott egy korbácsot.~–
15967 VI       |                 hozzá a sötét odújába a volt novíciustársát, egy égő viaszgyertyával,
15968 IV       |                 barátok álltak.~– „Ecce homo novus” – monda a barát. (Ím, az
15969 XLVII    |                  ítélte; de csak úgy, mint a nürnbergi törvény tartja: ha megfoghatják
15970 XX       |                     ráncos, összetöpörödött; nullának híják; árnyéka csak már
15971 XXXIII   |                   magyarokat; bizonyosan két nullával megszaporították az igazit.~
15972 XL       |                aureum montem Transsylvaniam… Nunc etiam illa »banya« aurea
15973 XLI      |                     tálalva, s ez a kellemes nuncium helyrezökkenté a már-már
15974 VI       |                     ajándékba küldeni a maga nunciusa által. Ezen szentelt arany
15975 IV       |                     este későn, vacsora után nyafog, azt szokták mondani: „Álompecsenye
15976 XLI      |                     templomban. Az elzüllött nyáj újra összesereglett az „
15977 II       |                 rabságra hajtották, gulyáit, nyájait elrabolták, szántóföldjei
15978 XIII     |                 megmutogatá neki a gulyákat, nyájakat, a jól mívelt földeket;
15979 XLVII    |                      pásztorságod alatt levő nyájakra vigyázni. Nem tudod, a farkasok
15980 XL       |                      kell hozzá.~Erre azután nyájasabban kezdett a renegát a baráttal
15981 LI       |                      Török Bálinttal is igen nyájasan beszélt a szultán.~– Erős
15982 XLIX     |                    szépsége, ékes beszéde és nyájassága által mindenkit annyira
15983 XL       |                     keresztül fogsz bukni, s nyakadat szeged.”~Azzal ő is búcsút
15984 XIII     |                      aranyláncot meglátják a nyakadban, megölnek érte az erdőben
15985 XXXI     |                      Hobárdanácz Kászon basa nyakához a pallosával, hogy annak
15986 LIII     |                      Pál szobrait, azoknak a nyakára kötelet kötöttek, s ekként
15987 XL       |                      törvényei szerint fogok nyakaztatni.~S rögtön elfogatta az Ártándy
15988 XLI      |                  megemlékezett.~– Csak le ne nyakaztattam volna azt az embert! – mondá
15989 XIII     |              lyukgasd őket a leányod számára nyakláncnak.~Aztán Györgyhöz fordult.~–
15990 XL       |                       Ugyanazok a kutyák más nyakörvvel.~Mikor vége volt a lajstromnak,
15991 XXV      |               hivatal minden embernek, aki a nyakravalóját fel tudja kötni, földosztás,
15992 XLIX     |                      Perényit pedig úgy üték nyakszirten egy nagy kővel, hogy felbukott.
15993 XLIX     |                     kurta ruhájukban fáztak; nyakukba hullott az őszi eső, tele
15994 LV       |                       a futó rác hadaival.~– Nyakunkon a barát. Annyi a serege,
15995 XXI      |                   csipeget, markolgat, ott ő nyalábol! Hanem arról elfelejtkezik,
15996 XXXIV    |             fényudvar támad, mely a fél eget nyalábolja; s a fényes szérű tetején
15997 XLI      |                      Gazdánk? – Akkor azt is nyalábra fogta, összecsókolta.~A
15998 XL       |                ökleikkel az asztalt.~– Azt a nyáladék kölyket! Azt az országos
15999 XXVII    |                     gorombán rátámadt:~– Te! Nyálas király! Beste lélek! Te
16000 XXXIV    |              kiszegezték, amelyben ugyancsak nyálazza a markát, hogy így meg amúgy
16001 LV       |                      ellenséget, hogy sebeit nyalva futott valamennyi vissza
16002 XXXVIII  |                      Esztergomig űzetének.~A nyár derekán aztán nagyobb készülettel
16003 XIV      |                   vízpartra. Kétoldalt magas nyárfák szegték be a parti utat:
16004 XXVI     |                 maradt a sátorban; a vágtató nyargalástól megizzadt, s aztán annál
16005 XXXIII   |                 produkálták magukat előtte a nyargalászásban és dzsiridhajításban; egy
16006 XXIX     |                 környezetében.~A futár ismét nyargalt oda-vissza, azzal a magyar
16007 XXII     |                     egyik táborból a másikba nyargaltak, hadcsapataik izenetét hordva
16008 XL       |                 nekem a káplán, mikor a múlt nyáron az a hosszú farkú csillag
16009 XVI      |                     szólítják meg, hogy „vas nyárs”. (Was neues?) A király
16010 LV       |                 találá, Sorompóhoz a törököt nyársalá.”~Magát Feru agát a dévai
16011 II       |                     fakanállal öntözgessem a nyárson forgó pecsenyére az alatta
16012 XXIII    |            adóbehajtás ünnepét, Szent Márton nyavalyájának pedig nevezték a „katonavirtust”,
16013 XLII     |                    az ő tudta nélkül ütöttük nyélbe.~Aztán (ismerve már az emberét)
16014 XXXII    |                    ráhúzták a botként hozott nyelekre; megrohanták az álmos várőrséget,
16015 XLII     |             baldachint, a csengettyűket és a nyeles lámpásokat, s azokat processióval
16016 II       |               Tomiczkyval.~Tomiczky nagyokat nyelt a tányérjába szedett ételből,
16017 XL       |                 Köszönheted ennek a te rossz nyelvednek! Most rágalmazz már! Most
16018 XL       |                     midőn a bor feloldotta a nyelveket, azt a tréfás kabalát, amiben
16019 XIV      |                  maradtak négyszemközt, nagy nyelvelésnek mentek végére: osztoztak
16020 XIX      |                      Oh, te édes szép magyar nyelvem! Te hangzatos, erőteljes
16021 XIII     |                    ha én egyszer meghalok, a nyelvemet külön kell agyonverni, mert
16022 LV       |                  régi szent nevek jutottak a nyelvére.~Hanem aztán helyreállítá
16023 XIV      |               Vitellius nagyot csettentett a nyelvével.~– Fráter György! Ez nem
16024 XXVII    |                karddal, de még annál élesebb nyelvvel is harcoltak János király
16025 XL       |                    neki olyant, amilyennel a nyemecek a Szibinyáni Jankó fiát,
16026 XIII     |                  adja a jó hátaslovát, egész nyeregszámostul, aki gyöngyházzal van kirakva.
16027 I        |                       pompás fegyverzetek és nyeregszerszámok, amilyeneket ez országban
16028 XL       |             kalandokhoz: török ruhát öltött, nyeregszerszámot, kengyelt változtatott,
16029 XXXIV    |               élelmiszereket szállítának, jó nyereség reményében.~A pihenőnapon
16030 XL       |                álmodtam. Most megvan. Hát mi nyereségem belőle? Nem tudok miatta
16031 LV       |               történt haláláért.~„Csuda-szép nyereséggel ők járának. Török János
16032 VIII     |                      a vadember az ördögöt a nyergéből lelöki. S ezen a pór sokaság
16033 I        |            skófiummal, gyöngyökkel kivarrott nyergek, zablák, aranyos csojtárok,
16034 XIII     |                 aztán azt éneklik: „Gergely! Nyergelj!” A múlt éjszaka mind a
16035 XVIII    |                  mind odaát vannak Pesten.~– Nyergeltesd fel a paripámat! Majd vezeti
16036 LI       |                    bíró azonnal előhozatta a nyerges lovát, s a deákja kíséretében
16037 LVI      |               érkezett, kiszállt a hintóból, nyergeslovára kapott fel, úgy vágtatott
16038 XL       |              főurakkal hajóháton jó egérutat nyerhessen Belgrád felé.~Amint aztán
16039 LVI      |                    akinek a zűrzavarban csak nyernivalója lehetett.~Fráter György
16040 V        |        berozsdásodhatott afelől, hogy valaki nyikorgatná; hanem a könyvtárbújó kollégák,
16041 XXXIII   |                      közül mentül kevesebben nyikorgatták az ajtaját. Azok felől ugyan
16042 XL       |              Ahányszor odacsapott, annyiszor nyikorgott a Mohamed paradicsomának
16043 III      |                   meg a talyigád kerekét, ne nyikorogjon!”~Fráter Antonius egy szót
16044 XXXI     |                   vette Memhet bég tegzét és nyilait, s a törökkel és Laszkóval
16045 LIII     |                   Kápolnay elesett a besliák nyilaitól, Verbőczy Imre keresztülvágta
16046 XL       |                       s kitekintett a sátora nyílásán. Az egyik kezében volt a
16047 LI       |                      kisebb sátorba, melynek nyílását két beslia őrzé, oda bebocsáták.~
16048 VI       |                   nem volt: csak egy csekély nyíláson át hatolt bele a külső fény
16049 XXXVI    |                   vizet nem meríthetnek, sem nyílást nem találnak, melyen át
16050 LI       |                hercegnő.~Hah! Minő mérgezett nyilat lőtt ezzel a szóval Fráter
16051 XL       |                      Magyarországra.~Ezzel a nyilatkozatával úgy-ahogy lecsillapítá a
16052 XL       |                hivatalt elvállalom; de ezt a nyilatkozatomat ne tudasd az urakkal addig,
16053 XLIV     |                   nem lészen. Elég világosan nyilatkozik erről Perényi levele Ferdinánd
16054 XVII     |                    véleményen volt az előtte nyilatkozott szomszédjával. Ő a könyvek
16055 XXII     |                    Isten!~A villámok már ott nyilaztak az elborult égen.~Ekkor
16056 I        |                  bolgárok hegyes süvegekkel, nyilazva. A szent király maga, fehér
16057 L        |                     mely a keleti vároldalra nyílik. Ennek az ajtónak a létezéséről
16058 II       |                      Ki fogsz te még egyszer nyílni énelőttem!~Lóháton jött
16059 VIII     |                   egy egész ismeretlen világ nyílott meg, teletömve a gyönyör
16060 LIV      |                legyen igaza kegyelmednek. Én nyilvános ellensége voltam. De itt
16061 IX       |               részleteibe.~Abban az időben a nyilvánosságnak nem volt semmi híradó eszköze:
16062 LIV      |                    az időben nem volt szabad nyilvánosságra hozni sem a jövedelmeit,
16063 XLIII    |                     az igazság feleljen meg. Nyilvánvaló volt előttünk Péter vajda
16064 XIV      |                   hegedűn muzsikáltak, görbe nyirettyűvel s hőskölteményeket danoltak:
16065 XIV      |                      az nem fűzfavers, hanem nyírfavers lesz.~Mint tudjuk, Tinódi
16066 VI       |             börtönajtót, s leszállva hozzá a nyirkos falépcsőkön, kézen fogva
16067 L        |                       s félkönyökére vágta a nyírott fejét. Neki nem egyenesen
16068 LII      |                   mintha posztónyíró ollóval nyírták volna egyenletesre. Három
16069 II       |                Magister kaminarius. Hát most nyisd fel a szádat. Ott voltál;
16070 LVIII    |                 várakban, s azok egymás után nyiták meg előtte a várkapukat
16071 XL       |                     hordó hátulját fel lehet nyitni: bevilágított a gyertyával
16072 XLI      |                       Most azután ki kellett nyitogatni a kincstár vasajtaját s
16073 XLV      |                    volna.~Az apátúr négyfelé nyitogatta a pergamenlevelet, s odamutatott
16074 XLII     |                  tartom a kezemet, és ki nem nyitom azt áldásra mindaddig, amíg
16075 XXIII    |          szentegyházban. Podmaniczky István, nyitrai püspök, mint legidősebb
16076 XLII     |                    félreverhessük.~– No, hát nyittassa fel kend a templomot, és
16077 XIV      |                    eredj fel a várba, és ott nyivákolj tovább; megvigasztalódol
16078 XVI      |                Belgrádba sietni!”, akkor azt nyögi, hogy „Jaj a térdem, jaj
16079 XIII     |                      csak mindig a fia nevét nyögte: „Mártonkám! Jó vitéz Mártonkám!”
16080 LIII     |                      háromét, és így tovább. Nyolcadnapon a polgárok rimánkodtak,
16081 XLI      |                  azután megküldé a harácsolt nyolcezer aranyat Késmárkra Laszkónak,
16082 XXII     |                    hogy az ellenség hadereje nyolcszorta nagyobb.~A király Báthory
16083 XL       |                megviselte ez a hivatal őtet. Nyolcvan éven túl volt már a derék
16084 I        |                mutogatta a kardja hegyével a nyomába tóduló vitézeknek, hogy
16085 L        |                      amikor akarja. Nem őrzi nyomait a hétfejű sárkány, az átkozott
16086 XL       |                      a tivornya minden undok nyomaival.~– Ki garázdálkodott itten?~
16087 XL       |                  feltalálta.~Ócska pandekták nyomán rájött, hogy a régi rómaiak
16088 V        |             névaláírásait viseli.~Így talált nyomára a sajóládi eredeti donációnak.~
16089 XL       |                     nem mutatja, csak a keze nyomását érezteti. A lélegzete öl.
16090 LV       |                      egyúttal, parancsolatja nyomatékául, elrendelé a szultán, hogy
16091 XXVIII   |                  árkot vont közöttük.~De még nyomatékosabb ok volt János királyra nézve
16092 XLVII    |                      szultán titkos pecsétje nyomatik, az ujján viselt gyűrű címerével.
16093 XXXVII   |                 könyvnyomtató intézet, s ott nyomatott sok százezer forintra menő
16094 II       |                      kitették a szűröm, mert nyomba jött utána az a hír, hogy
16095 XLV      |                      mi méltók, hogy ennek a nyomdokaiba lépkedjünk; mert ennek csak
16096 III      |                      talyigáján.~– Aki Isten nyomdokán jár, az nem fél az Isten
16097 XL       |                         Ha csak ennyi, teher nyomná az én lelkemet! – Egyébiránt
16098 XLIV     |      fantazmagóriáját.~Nagy tehernek kellett nyomni a lelkét, hogy csikorgó
16099 VI       |           Előrehaladok a szentelt zászlóval. Nyomomban jönnek az ország nagyjai.
16100 XLII     |                      az ellenséget. S ezen a nyomon járva, mindjárt a megérkezése
16101 XXXII    |                     ő sűrű panaszaikat a sok nyomorgatások felett, melyeket a Balikától
16102 LV       |                    Münket a táborba, ott kin nyomorogni. Jobbak vagyunk itt benn
16103 LIX      |                     ökölcsapással leteríté a nyomorultat, s kicsavarta kezéből a
16104 XL       |                     ábrázatját; most annak a nyomorultja.~– Mondtam, hogy ne járj
16105 LII      |                    az egész hatalmas ármádia nyomorultul szétveretik.~Egy török lovag
16106 IV       |               hivatal uraság, a leíróé pedig nyomorúság.~Meg lett neki adva, amit
16107 LII      |                     magukat az új rezidencia nyomorúságos állapota fölött, megérkezék
16108 LI       |                  alatt meghalnom, mint ezt a nyomorúságot megérnem.~Azzal megfordult,
16109 XL       |                     szultán választ nem kap, nyomoztatni fogja a küldöncét, hogy
16110 VI       |           makacsabbul üldözte Dobzse Lászlót nyomrul nyomra a leánykérésével,
16111 I        |    szattyánborítékkal. Írott mű a legtöbb. A nyomtatvány még ritkaság. Az ablakok
16112 I        |                zsidóvárosi úton Buda várába. Nyomukban egy hosszú társzekér.~A
16113 LII      |                  határozott haditerv mellett nyomul előre, bizony meg nem állt
16114 LV       |                      egész török hadsereggel nyomuljon Szegeden, Aradon, Déván
16115 XXVI     |                    látta ellenségül a hátába nyomulni, hüvelyébe taszította a
16116 LV       |                fegyvertelen nép öldöklésével nyomultak előre: ezáltal azoknak a
16117 XL       |                    Üldözték Egerig, sarkában nyomulva; de ott nyomát veszték,
16118 I        |                  aztán bal kezét a csípőjére nyomva, jobbjával a süvegét magasra
16119 XL       |                  illető urakkal. Ő maga, nem nyomván többé a lelkét a korona
16120 XI       |                     mű kiadója Jean Geoffroy Nyon.~Ez a munka a leghitelesebb
16121 XLII     |                     Tar Lőrincnek adának: Az nyoszolját tartják Zsigmond királynak.
16122 III      |                      asztalok; a mennyezetes nyoszolya és az imazsámoly. – És azok
16123 XX       |                       mint a mazovi hercegnő nyoszolyájára?”~A nádorispán beszédében
16124 XVI      |                lábával fel tud kapaszkodni a nyoszolyára. De mikor azt mondják, hogy „
16125 XLII     |                pokolban járt volt. Egy tüzes nyoszolyát ő ott Látott volt. Négy