Fezejet

1 6 |  mely sötétkék színű volt a fölébe hajló bodzafa gyümölcseitől,
2 17| memento mori!”~A pusztabíró fölébe hajolt és megcsókolá, de
3 19|   karjait reszketve rakta a fölébe hajló ifjú vállaira. – Hát
4 21| gőzkörébe lép.~Ez gyöngéden fölébe hajlik, a nő szemöldei összehúzódnak,
5 24| jéghideg és vaserejű kezet. Fölébe hajolt és fülébe súgott:~–
6 26| körül virágos kertet, a sír fölébe üvegházat; a legszebb virágok,