Fezejet

  1 1 |           csak? Merre van az a bika? Majd megmutatjuk mi neki! Hiszen
  2 1 |          megmutatjuk mi neki! Hiszen majd a szemébe nézünk!” Ilyen
  3 2 |             látszanak, s várja, hogy majd tán a kép szeméből könnyeket,
  4 2 |             te átkozott fattyúlélek! Majd megtanítlak én téged hallgatózni;
  5 2 |    megtanítlak én téged hallgatózni; majd megtanítlak én kémlelődni
  6 2 |      ragasztott fakamrába bezárja.~– Majd nem bolondulsz azzal a leánnyal! –
  7 2 |             alul és egy vasgerebent; majd szőrkötelet vesz, azután
  8 3 |           neked nem kell… kiálts rá, majd akkor elhallgat ezen utálatos,
  9 3 |            törülgetvén ingujjával –, majd megemlegettek még engem…
 10 3 |      megemlegettek még engem… várj … majd visszajönnétek még, csak
 11 3 |              ládában szólamlani, hát majd…~– Hallgatsz, hallgatsz!
 12 3 |    eklézsiának ajándékozni; az aztán majd elküldi azokat széles e
 13 4 |           kiabálásoknak ment végére, majd agarának füttyögetvén, majd
 14 4 |          majd agarának füttyögetvén, majd Pistára riadozva.~– Hej,
 15 4 |         bármennyi szenvedést kell is majd kiállanom; eltűröm és nem
 16 4 |       találta megrakva, amikor aztán majd a nyavalya ütötte ki ijedtében.
 17 4 |       eredeti illatja van, mikor ég. Majd csepűvel tömetett meg saruja
 18 5 |   meg-megállva, mintha hallgatóznék.~Majd az ablakain tapogatta összevissza
 19 5 |         semmi sincs a dologban, hogy majd reggel magam is kinevetem
 20 5 |             ide, s agyonlövöm. Akkor majd összekiáltom cselédeimet,
 21 5 |               amoda a zsellyeszékbe, majd akkor körülményesen elmondok
 22 5 |             úr, s remélvén, hogy így majd talán hamarabb megcsípheti
 23 5 |        elzárta ő hetekig, hónapokig, majd ismét kényszeríté fényes
 24 5 |       részleteikben egyik a másiknak majd oka, majd eredménye, miszerint
 25 5 |           egyik a másiknak majd oka, majd eredménye, miszerint e kettőnek
 26 5 |              az éhezővel, lesz-e, ki majd, ha ő is becsületessége
 27 5 |          Jobban üss, te Jancsi, mert majd te fekszel a helyébe! –
 28 5 |              gróf, hogy így legalább majd holta után is megölelgetik
 29 5 |            csatáiban s csatáin kívül majd kísérője, majd vezetője.
 30 5 |         csatáin kívül majd kísérője, majd vezetője. Élt ugyanekkor
 31 5 |         örökké oda fog csavarogni, s majd valahol megeszik a krokodilusok,
 32 5 |        Márton, hanem arra várt, hogy majd ha az meghal, és titkait
 33 5 |           kiknek sorsáért fiától fog majd egyszer számot kérni ott
 34 7 |              kiálta:~– Kövessetek!~– Majd bizony! Hát a mennykő mire
 35 7 |          érzelgően lehunyva szemeit, majd ismét kedvese tekintetét
 36 7 |            tovább e magányban! Aztán majd jőnek boldogabb idők, mikor
 37 7 |         egyes fatörzsöktől elijedve, majd csökönösen megállt, s fülhegyezve
 38 7 |           átmásztunk; nekitámasztjuk majd e fának, s egyikünk azon,
 39 7 |       strázsálom, s ha lekívánkozik, majd a tarkójára teremtek.~Telezsák
 40 7 |       Telezsák feje búbjára, hogy az majd a nyelvét harapta ketté.~
 41 7 |               Mit!…~– Csak azt, hogy majd ide erre a fára felakasztalak;
 42 7 |             őszinte magaviseletével, majd a leányét hódítá magához,
 43 7 |               ha akarsz.~Bálnai arca majd holdhalavány, majd haragvörös
 44 7 |              arca majd holdhalavány, majd haragvörös színű lett, szemöldei
 45 7 |          vegyült hangon; halántékain majd megszakadtak a lüktető erek,
 46 7 |         ráborult és sírt; hogy keble majd megszakadt; végre keserű
 47 7 |         térdeit búsan megcsókolgatá, majd mintha mámoros volna, fölkelt,
 48 8 |             kicsinyt – biztatá őt –, majd meglássa, milyen jót fog
 49 8 |         magad ásod alá szerencsédet; majd megbánod akkor, mikor már
 50 8 |           úgyis megjön az idő, mikor majd senki rád sem néz. Minek
 51 9 |      bölcsészek díszneve – oda hátul majd megfeszültek, nem annyira
 52 9 |     megbüntettetem példás szigorral; majd megmutatom én, hogy ki vagyok!
 53 9 |               hogy bármit mondjon is majd rá a haza: lemond a praesességről;
 54 11|     bágyadtan hagyta magát átölelni; majd rémült egzaltációval akarta
 55 12|           alá.~Ott hagyták.~Holnapra majd föléled.~Telezsák pedig,
 56 12|              kell a szájába tölteni, majd életre jön – hörgé egy rekedt
 57 12|              oly sajátszerűleg tudta majd egymáshoz, majd a földhöz
 58 12|  sajátszerűleg tudta majd egymáshoz, majd a földhöz verni, hogy négy
 59 12|              csak, hogyan tekerem ki majd ennek az ifjú úrnak a nyakát! –
 60 12|             kisasszonyt vetkőztetni, majd úgy hamarább magához jőne –
 61 12|              ugyan kissé a hideg, de majd helyrehozzuk… Hát ti mit
 62 13|          madarak?~– Még korán volna; majd néhány hét múlva megjön
 63 13|              pompás virágok nyílnak; majd elvezetlek én oda, kis forrás
 64 13|             a törvények szigorúsága. Majd meglátjuk, hogyha csak egy
 65 13|      juthatok!~– Persze, hogy is ne! Majd addig árkon-bokron túltennénk
 66 13|           mivel?~– Jőjenek önök ide, majd megmutatom, miből és mivel;
 67 14|       csaplárnéval.~– Nesze, bolond! Majd én kóstolgatom a borodat;
 68 14|             nézz rá; úgyis megfizeti majd az öreg harang! – válaszolt
 69 14|           párbeszédhez fogtak:~– Hát majd csak estefelé?~– Ühüm; majd
 70 14|          majd csak estefelé?~– Ühüm; majd úgy éjfél előtt egy órával
 71 14|            arról már gondoskodtam.~– Majd hiszen elbánjunk vele! –
 72 15|           utak mellett futnak, velök majd egyesülnek és járatlan kocsinyomos
 73 15|         kocsinyomos ösvényt képezve, majd fűvel benőve, többnyire
 74 15|            dönteni? Részeg gazember! Majd a nyakad közé rakok, hogy
 75 15|            utóbb nagyra fogja vinni.~Majd meglássuk.~Azonban száz
 76 15|          idetévedt özvegy jegenyéket majd úgy eltemetve, hogy csak
 77 15|              csak hegyök látszik ki, majd bámulatos mélységig meztelenül
 78 15|       folyamodás, nézett szerteszét, majd kinézte a szemeit, de semmi
 79 15|      felkelni a földről? Adja kezét, majd felemelem! – szólt fölötte
 80 15|              vagy ha jobban tetszik, majd én elmegyek értök, addig
 81 15|          tessék itt engemet bevárni, majd én elvezetem uraságodat
 82 15|              tőle.~– Tessék felülni, majd én hajtom a lovakat, az
 83 16|       halálveríték ült ki homlokára.~Majd a nyavalyatörős jósszavai
 84 16|         hagyd menni őt a maga útján, majd utóléri még őtet is elébb
 85 17|             eszembe jut a neve.~– No majd eszedbe jut másszor, most
 86 17|       megszabadítalak: az Isten keze majd úgyis utolér; az enyém megmutatja,
 87 17|              fiam, gyermekem?~– Mit? Majd megtudod! Te engem a törvényszék
 88 18|       fektette.~Feje iszonyúan fájt, majd szétszakadott.~Hevesen rántotta
 89 18|         hanem egy nagy mennykő kutya majd kiharapta a lábam kásáját;
 90 18|               De én kinyitottam. Hát majd elveszett a szemem fénye:
 91 19|           halni meg; azt hitte, hogy majd úgy el fogják temetni, azonban
 92 19|             de hiszen az már elmúlt; majd úgyis visszaadod azt nekem
 93 19|              ládáról és feküdjél le, majd kimelegszel. Ki gondolta
 94 19|              hanem hol van egy kapa? Majd én eltemetem őtet.~– Köszönöm,
 95 21|           minek az szertelenül örül; majd az órazenét hallatja vele,
 96 22|               feje fölött átugranak; majd egy sereg vadrécét ver föl
 97 22|       kísértetes vonításon végződőt; majd dühös ugatással rohant a
 98 22|           közelre bevárta üldözőjét, majd újra megelőzte őt, s így
 99 23|              nagyon – felele emez –, majd bekötöm sebemet nadálylevéllel,
100 24|        megszúrt.~– Fáj?~– Gyere oda, majd megmutatom; szép kis zöld
101 24|      örökször ezerig reménylve, hogy majd eláll, és mégsem áll el;
102 24|            sokáig marhassa lelkemet; majd fenevadat látok futni, fogai
103 25|              hanem én mégsem hiszem. Majd mindjárt megmondja a Jancsi,
104 25|        rohanta meg a pinceajtót, azt majd levitte magával a lépcsőkön,
105 25|            orrát tapogatva Jancsi –, majd eltörtem a fejemet.~– Hohó!
106 25|             hozd el, tedd jó helyre, majd kapsz jó borravalót.~– De
107 25| kifordultakat újra összetakarítva –, majd feldűltünk.~– Mi nem – felele
108 25|             egy pár óra; a cigánynak majd a lelke fagyott már a hátához
109 26|           nem látnak mások,~Magamnak majd egy sírt ások,~A búk és