Fezejet

  1 1 |            vonzódást nyilvánítanak – míg az örvendő közönségnek azon
  2 1 | nekiiramodván, addig meg sem állott, míg a mázsaház egyik ablakvasára
  3 1 |        atlétának markos szolgálatát, míg az ifjabbik kérdezé talán
  4 1 |              másik, termett a téren, míg a megtámadott vad földnek
  5 1 |            feküdt behunyt szemekkel, míg az atléta ingujját tűrte
  6 1 |         rekedten kiáltozva víz után; míg az utcákon tűzfecskendők
  7 1 |             kongatta még ércszavait, míg a közelgő lángok oldalait
  8 2 |              válogatott rondasággal, míg a másiknak egyetlen ablakon
  9 2 |     földesuraság melankólikus tinai, míg a másik udvarán csalán és
 10 2 |               és fogait csikorgatja. Míg a kép délcegen néz szemközt
 11 2 |              tudja az Isten mit nem, míg csak a verésbe bele nem
 12 2 |             elment saját háza előtt, míg hazatalált.~Amint kapuján
 13 2 |              megengesztelhetetlenül, míg a megrezzent vászoncselédek
 14 2 |        hegyes sodronyt rak, s várja, míg a vas tüzesül, és fúja a
 15 3 |               s kukoríkol mindaddig, míg a nyakát el nem vágják.
 16 3 |         ágyába, és keblén melengeté, míg rögeszmévé vált a magány
 17 4 |           halmok között ellenségeit, míg az egyik agár átkapja derekát
 18 4 |          magát az orgonabokrok közé, míg Pista mogorván fogta térdei
 19 4 |            égre: „Óh kedves szellem! Míg egedből leszállsz, hogy
 20 4 |          lyánka hajfürteit csókolva, míg saját könnyeit nem bírta
 21 4 |          évei tanították.~Ő azalatt, míg bátyja a világot ily vad
 22 4 |           megszokott szagú gőzkörén, míg másrészről a gyermek megszokott
 23 5 |              borjúkra volt szüksége; míg földjei anélkül, hogy a
 24 5 |             bárminő szakaszaiban is. Míg a felső fele megelégedett
 25 5 |              soraival ültette végig. Míg a felső falu beérte azzal,
 26 5 |      szúnyogoknak barátságos légiói, míg télen át vánkosokkal tömettek
 27 5 |            szomszédjaik felett, hogy míg az említett különcködő szomszédok
 28 5 |          bordái között a nyakgerinc, míg a másiknak ajtaján, ablakán
 29 5 |       szándékozik tetejével kibukni, míg a másik süvegelni látszik
 30 5 |  ajtónyikorgás hattyúdali szimfónia, míg középett egy nagy tükör
 31 5 |             mellett búsan lelógatva, míg szemközt vele a másik széken
 32 5 |            Azt mondják odalenn, hogy míg én itthon nem voltam, valaki
 33 5 |            üldözése sikertelenségét, míg a fiú az asztal két szélét
 34 5 |       mozdítható bútor utána röpült, míg ő szekrények-, asztalok-
 35 5 |        széltoló volt. Apját tegezte, míg az őt báró úrnak címezé.
 36 5 |              őt báró úrnak címezé. S míg egyrészről grófi mamája
 37 5 |            lehetőségig goromba volt, míg holmi félszobalyányok irányában
 38 5 |      közhelyeken karonfogva sétálni, míg szemérmes fiatal lyánykákat
 39 5 |             lehet vizet előállítani, míg a szénléget csupán erős
 40 5 |      kezeivel sietett azt elfojtani, míg önnek segélye nélkül a falu
 41 5 |             az ártatlan csecsemőnek; míg az öregúr roppant pénzösszegekkel
 42 6 |        oltárszőnyeg.~A szem kifárad, míg végtelen láthatárát bejárja,
 43 6 |            meghittebb szabadságokra, míg ez saját magától látszik
 44 6 |              fel, nem nyugvék addig, míg ennek, bárha csak részleg
 45 7 |          akarja uraságod, várja meg, míg eleblábol boldog vetélytársa;
 46 7 |            minden kínjai dulakodtak, míg hozzá oly közel két boldog
 47 7 |              utána nézett ajtajából, míg láthatá, azután bezárkózott,
 48 7 |           addig lélegzetet sem vesz, míg az erdőszélt el nem éri,
 49 7 |    kiürítettük, éltük a gyönyöröket, míg ingert találtunk bennök,
 50 8 |         mindenha. Fiatalabb korában, míg kellemes táncáról s szemei
 51 8 |              városszerte híres vala, míg imádókban bővölködött, s
 52 8 |              édesen tudta simogatni, míg hát mögött mulattató hangon
 53 8 |        becsület szent neve hangzott, míg arca szennyel fertőztetett;
 54 8 |      elsuhanni, ki hosszan várt ott, míg végre az ablakot megnyílni
 55 9 |          fenn ültek a padok tetején, míg a kisebb klasszisták holmi
 56 9 |              legmértékeltebb hangon, míg a bagók – az első éves bölcsészek
 57 9 |          egyszer kikezd, arra rájár, míg benne tart.~– S ki énekelt
 58 9 |      gyönyörködni a más temetésében, míg sok emberséges ember a magáéból
 59 10|         addig kellett lótnom-futnom, míg rá nem akadtam, s ha csakugyan
 60 10|              forrni kezdett ereiben, míg a velő csontjaiban jegesült.
 61 10|             döntötte); tört, zúzott, míg valami volt előtte, azután
 62 10|         annyira összhangzó lelkület! Míg Lilla a világot csak a természetből
 63 12|          hajigálnak köveket a kútba, míg elhallgat.~– Nem is tudom,
 64 12|          volna, ha az én fejemet is, míg ekkora voltam, a ház szögletihez
 65 12|              arcára, szája letárult, míg kezei óvatosan oldák le
 66 12|            az ifjú összetett kézzel, míg fájdalmas tekintete kedvese
 67 12|             rohanák meg szegényeket, míg az asztal tetejéről vad
 68 12|         asztalon, az ifjúra célozva, míg a vászonnép észrevevé a
 69 12|      asztalról, s addig meg sem áll, míg tökéletesen le nem gurul
 70 13|            ülő Lilla vállára hajtva, míg másik felén Pista ült mellette,
 71 13|           fehérebbé teszi arculatát; míg mellette, mint egéből levert
 72 14|          darab némber. Jobb éveiben, míg Bognár Jancsit fel nem kötötték,
 73 14|           mind másként volt a dolog, míg Bognár Jancsit föl nem kötötték!
 74 14|            fogta, s rohantak tovább, míg alóla ki nem lőtték lovát,
 75 14|            hanyatt és az asztal alá, míg kalapja a szoba legtúlsó
 76 14|       látszott rá ügyelni mindaddig, míg utóbb a nyavalyatörős öklének
 77 14|             vigyétek ki ezt a dögöt, míg mindenemet össze nem töri.~
 78 15|          közelgetnének Amerika felé, míg Dömsödi úr Zöldhalomtól
 79 15|        roppant buckákban torlik meg, míg másutt a tenger hullámait
 80 15|              egyike túltett a rúdon, míg a másik hámja kötelein próbálgatta
 81 15|            alkalmon, futott, futott, míg csak ki nem fáradt, s végre
 82 16|      peregrinus Dömsödi úr karját, s míg öklével iszonyú fájdalomban
 83 17|      nyugtalan bosszúvágy vonaglott, míg mások ritka élvezettel legelteték
 84 17|            nem fogsz meghalni addig, míg az én házamon belől vagy.
 85 17|     elkezdett futni; futott, futott, míg a lélegzet és erő el nem
 86 17|             hangok kiáltoznák nevét, míg fekete lovasok száguldanának
 87 17|     bosszúlatlanul hagyni az ország, míg erről itt senki meg sem
 88 18|        szállítva be, ott várt addig, míg szürkülni kezde az idő,
 89 18|                Mennék őt fölkeresni, míg föl nem találnám; eddig,
 90 18|           volna, hogy éppen azalatt, míg beteg kedvese üldöző ördögét
 91 18|           félj, addig nem halok meg, míg számadásim be nem végzém.
 92 18|              a börtönből ásott ki, s míg benn valál, családodat tartotta,
 93 18|          eveztünk a sűrű nád között, míg úgy reggel felé, mert este
 94 19|            mely szüntelen növekedik, míg kísértetes hosszúságában
 95 19|             örömben kísérték kezeit, míg a párnát újólag összevarrta.
 96 19|              hosszú fehér keresztre, míg gondolatjai azon sötét keresztet
 97 21|        általa színi keble nektárját, míg a gyermek perc múlva eltaszítja
 98 21|       vagyonai csőd alá jutandottak, míg János úr kéj és kényelem
 99 22|              nem változik mindaddig, míg egy bosszús vízi kígyó erősen
100 22|         magát keresztül a nádberken, míg a süppedő ingovány minden
101 23|              mert az enyém nem vagy.~Míg az enyim voltál, piros rózsa
102 25|            tökéletesen „jó éjszaka”, míg odafenn, ti. a pince fölött
103 25|              fel tudott tápászkodni, míg táblabíró úr a kulacsot
104 25|       hátrahagyjuk, s addig megyünk, míg ugyanazon az úton egy furcsa
105 25|             bús vagyok én magam is,” míg a táblabíró úr, mint csak
106 25|            helyzetkülönbséggel, hogy míg az esküdt úr és a cigány
107 25|            szorosan átölelve tarták, míg a kas alól a táblabíró úr
108 26|           baja vele a feltámadáskor, míg fel tudja emelni.~Szeretném