Fezejet

 1 1 |           mivoltát, melyekkel – miután annak gallérját elegendőképpen
 2 1 |          szarvasmarha nyakába vetette, annak két szarvát körme közé fogta,
 3 1 |       toronyban, s még akkor is, mikor annak lépcsői alulról már meggyulladtak,
 4 2 |               s megszerzett, melyekkel annak unalmas óráit rövidítse;
 5 2 |              őrült dühélvezettel fúrja annak mellébe, hol több ilyen
 6 2 |                 várja ingerülten, hogy annak vonásai érzeni fogják azon
 7 2 |        sajátszerű meglepetést szerzend annak névünnepére, s e törekvéssel
 8 2 |             megegyezőnek találta, hogy annak kalapját mezei virágfüzérrel
 9 2 |       csakugyan megtörtént, ismét csak annak szolgál tanúbizonyságaul,
10 4 |           volna, régen el kellett vala annak süllyedni. Te, ki a világon
11 4 |        hozzájuk, de ne bizalmas! Kígyó annak a leggalambja is. Tanulj
12 4 |                az őt illető dísznévre, annak különböző okai lehettek.
13 5 |            színezetet vet a szobára és annak tárgyaira.~Első tekintetre
14 5 |                s mintha csak egyenesen annak tiszteletére jött volna
15 5 |               a kétkarú gyertyatartót; annak két poflevet igér azon esetre,
16 5 |              bezárja ajtaját, s miután annak valóságáról meggyőződött,
17 5 |           levetett bekecse felé indul, annak belső zsebjéből a fortélyos
18 5 |         rosszat nem sejtő kályhának, s annak oldalát irgalmatlanul betörte
19 5 |             állát úgy megütötték, hogy annak emlékét teljes életében
20 5 |             élő tanúbizonyságai voltak annak, hogy a szellemi haladás
21 5 |               és egyenlő lépéssel kell annak mindkettőnek haladni, kézben
22 5 |               faluból a széles árkon s annak partjára ültetett kerteken
23 5 |               megkérte a leány apjától annak kezét, de azt az öreg soha
24 5 |               a dolgot, mint mikor már annak következményeit tovább rejtegetni
25 5 |              leányát fördőkre küldé, s annak fiát látni sem akará, ámbár
26 5 |           mindjárt megöli, így azonban annak házassági szerződését összetépte,
27 5 |          örvendezett volna, sőt inkább annak tudata, hogy saját családjába
28 5 |         megismerte a leányt, megszánta annak elhagyott voltát s örökös
29 5 |      birtokában van, védője akar lenni annak, kit ő üldöz. Tehát előlegesen
30 6 |           saját magától látszik őrizni annak gyanútlan ártatlanságát,
31 6 |             ifjú fejére teszi kezét, s annak apró fürtökbe göndörült
32 6 |               visz, éppen tőszomszédja annak, mely a kétségbeesés házához
33 6 |      végrendeletet, míglen rá is akadt annak igazi értelmére – a szép
34 6 | kristályvízéből iszik, andalogva hever annak füves partján, s ha tükrébe
35 7 |      elandalogva ringatni hagyja magát annak erőteljes karjaitól, mint
36 7 |         felsikolt… rémülten veti magát annak keblére s kezével eltakarja
37 7 |         közelíté meg az ifjút, s előbb annak gyanakodó szívét álomra
38 7 |          testvérét kebléhez szorítá, s annak szemeiből törölgeté a könnyeket.
39 7 |            tőle mialatt élesen markolt annak karjába:~– Ugye, ez a leány
40 7 |              fekvék alélt merevenen, s annak lábáit átölelve, hideg térdeit
41 7 |                 felemelte s látá, hogy annak koponyája hátul halálosan
42 8 |            vörös répa sincsen, mellyel annak hajnalszínét helyre pirítsa.~
43 8 |        zsebéből egy citront keres elő, annak levével kacsóit megmossa,
44 8 |     bőrpamlagra behelyhezteti magát, s annak hosszát saját szélességével
45 8 |          haragudni, élő tanúbizonysága annak, hogy férfiak irányában
46 9 |                 a vasajtót kinyitandó, annak kilincsére teszem alázatos
47 9 |         rozsdás cirkalmot tüzesít meg, annak két ága közé csomónként
48 9 |                fiúnak, és átnyalábolja annak nyakát –, az isten áldjon
49 9 |               nem látja, milyen fekete annak a prézesnek a fizimiskája?~
50 9 |                a Pista tanyája kulcsát annak zsebéből két ezüst húszas
51 10|                vagyonhiányt kimutatta, annak személyét kéri odaítéltetni.~
52 10|                 könnyelműen gyújtá fel annak egyetlen birtokát, s egy
53 10|              én mindnyájok ellen). Jaj annak, kit gyűlöl, az veszni fog.
54 11|               nyakáról, s bágyadt feje annak keblére rogyott.~– Isten!
55 12|             némán, határozatlanul néze annak szeme közé. Azonban még
56 13|        bizonyságlevelét, miszerint azt annak ajtajára Fekete János és
57 13|               vize van…~– Mily jó lesz annak vizéből inni! Hűs nyárfák
58 13|             leánykát, s könnyező arcát annak ölébe rejté.~– És azután?~–
59 13|               mintha soha a világot és annak keserveit nem ismertük volna;
60 13|                 De hát okai vagyunk mi annak, hogy adósságokat csinált,
61 13|           kedveséhez rohanva Bálnai, s annak ágya előtt vadul hátraszórt
62 13|       zegét-zúgát és tapasztalák, hogy annak minden térei tele vannak
63 13|          melyben ötszáz forintot ígért annak, ki tudtul adja a szökevény
64 15|           korcsmárosnét kikurjantotta, annak tartozását kifizette, a
65 16|               két kezét, sokáig nézett annak szeme közé, hogy Dömsödinek
66 16|      indulatosabbjainál szilajon rázta annak roskadozó vállait. – Tudod-e,
67 17|               házak szolgálatában. Jaj annak, aki ezt tudta cselekedni!
68 17|           szerencsétlen; lehúzta magát annak fenekére, s lassan mászott
69 17|             fenekére, s lassan mászott annak mentében tovább, két kezével
70 17|               s kifogyva rogyott össze annak ajtaja előtt. Az eszmélet
71 18|              üveges szekrénynek dőlve, annak tábláit mind bezúzta, nem
72 18|            láttam, hogy úgy szót fogad annak a fehér képű úrnak, meg
73 18|     kiteregetve, onnan gondolnám, hogy annak a jó úrnak felesége is van.
74 19|               van; akinek bosszú kell, annak nem kell pénz; hát megállj,
75 19|        lábaihoz, s reszketve ölelte át annak térdeit, mintha megváltója
76 19|               a megholt derekalja alól annak kulcsait, s egy faliszekrényt
77 20|                elő és kalapácsot, hogy annak födelét fölfeszítse.~E percben
78 20|               anélkül, hogy a sötétben annak szétdúlt állapotját észrevette
79 20|                mellé letevé, s elkezdé annak födelét felfeszíteni.~A
80 20|               őrült ijedtséggel kapott annak melléhez.~Az a hörgő halotthang,
81 20|            halotthang, mely e nyomásra annak nyitott ajkain felszállt,
82 20|             meg van halva, s iparkodék annak szemeit lecsukni.~Hanem
83 21|              össze, mely által megérti annak szótagtalan állati siránkozásiból
84 21|              azután a férjhez hajolva, annak fülébe súg: „A kígyó a gerlével
85 21|        gerlének gyermeke lesz, mi lesz annak neve? Kígyógerle vagy gerlekígyó?
86 21|            azután vadul ölelte magához annak szőkefürtös fejét:~– Kék
87 21|               hajdani tiszta szerelem, annak elvesztése, helyette ez
88 21|                föld vissza nem vehete, annak egy tekintetével találkozott,
89 22|            ugatással rohant a kapunak, annak alját körmeivel és fogaival
90 22|                vétettek énellenem; óh, annak csak az Isten lehet megbüntetője!
91 23|              befelé, a ház elébe érve, annak ajtaját betaszítá s belépett.~
92 23|      csattogtatva támadta meg a férfit annak vállára ugorva.~A férfi
93 23|             Leander keblére, s karjait annak nyaka körül fűzi, szemei
94 23|       eszméletlenül, ájultan hanyatlik annak ölébe, hosszú fekete haja
95 23|                hálókamarájába; letépte annak ágyáról a függönyöket, felszórta
96 25|                Hej te, Mihály, fütyölj annak a kutyának, hadd jöjjön
97 25|        minthogy megtaláltad, hát mégis annak kell lenni; no csak hozd
98 26|                kedvese volt temetve, s annak sírja körül virágos kertet,