Fezejet

 1 1 |           adja, hogy – hét az óra.~Így történt ezelőtt húsz évvel
 2 1 |            gyönyörködtető mulatság így tart reggeli kilenc órától
 3 1 |         piac közepén a szalmaszál.~Így végződött az élvezetes örömünnep
 4 2 |       csinál eléggé hosszú képet – így gondolá magában, s még egy
 5 2 |              Befellegzett”; de nem így Jutka asszony. Ránéz a komoly
 6 2 |          leány kezét; ez elalél, s így voncolja ki magával az udvarra,
 7 3 |          Szerelmetes magzatjaim! – így szóla hozzájuk az öreg,
 8 3 |         sóbálvánnyá nem változott; így azonban számtalan kereszteket
 9 3 |         hát meg, amit kívántatok – így kezdé hozzájuk mondását,
10 4 |         miért beszélnek az emberek így? Vagy mondd meg, kinek arca
11 4 |             Szólj, mért álmodom én így?~– Az ártatlanok álmai onnan
12 4 |            csak tűrni és szeretni.~Így esteledett be fölöttök azon
13 4 |       prédikátumokkal ruházza fel; így például, lakván három rendbeli
14 5 |           magát csendesen viselje.~Így tépelődvén s keresvén mindenütt
15 5 |     színlett nyugodtságot.~– Ej! – így beszélt magában, amint hálókamrájába
16 5 |            megszökende házától; de így, miután ládáján tapasztalá,
17 5 |       sötét lelkiismeret rémeitől. Így legalább éjente nem volt
18 5 |            és késő éjjel a dél, és így időmutatókra semmi szüksége
19 5 |           szüksége sem volt.~Amint így hallgatva félsötétben virraszt,
20 5 |        saját fia; nem szólt, hanem így gondolkozott: – „Én nem
21 5 |       leggyűlöltebb pazarlójától.”~Így gondolkozva Dömsödi úr,
22 5 | elcsattantotta, de az sem sült el. Így a harmadik, negyedik, ötödik,
23 5 |       Dömsödi úr, s remélvén, hogy így majd talán hamarabb megcsípheti
24 5 |      mosolyogva az öreg gróf, hogy így legalább majd holta után
25 5 |        azonban, nagyon különszerű; így például oxigénből és hidrogénből
26 5 |         hatást árulkodásával, mint így. Az apa rendkívüli dühbe
27 5 |             talán mindjárt megöli, így azonban annak házassági
28 5 |       szerelme tárgyát nőül veszi. Így fognak élni boldogul három-négy
29 5 |           Vádol a lélek, hogy őket így el tudtam felejteni, pedig
30 6 |         hatalma van lelkem fölött, így akarja. Távol lenni minden
31 6 |        imakönyvet adott kezembe és így szólt:~– „Semmitől se félj!
32 6 |     rokonának adá ki magát; itt és így nyert alkalmat a rejtélyes
33 7 |           a veszedelem adtába, sz’ így morzsolna össze mind a négyünket
34 7 |         nyugtatva haragosan kilép. Így lép ki barlangjából a megbossszantott
35 7 |    ellensége mellét zúzandá össze, így azonban csak gyomrára gázolt,
36 7 |           fűrésszel összevágva, az így támadt nyíláson bedugja
37 7 |       tudta gondolni, miért.~Amint így húzza, vonja és mégis meg
38 7 |             nem is könyörgöm érte. Így nem fogok legalább arra
39 8 |     tudhatá, mozdulatlan maradt, s így az úri hölgy durcásan beletölte
40 8 |          Hát mért nem mondod? Hisz így rögtön sietnem kell a boltba
41 8 |          atyjának testvére volt, s így Jankának legközelebbi rokona,
42 8 |            áldozatokkal betömni, s így Bókváryné unokahúgában oly
43 8 |       magát az egyszerű levélkében így nevezé:~Osztályos rokon
44 9 |      történt velem; a felsőbbséget így fumigálni! Hát szubordináció
45 9 |            még bosszantani s velem így kikötni merészel?~– Én nem
46 9 |      környező basszisták ökleitől. Így érkezének vissza az alumniumba.
47 10|          létel, sorsa jobb nemtője így szóla hozzá: „Mit neked
48 10|       akadtam rá, jól lekorpázott. Így tanulják az életrevalóságot,
49 10|            minekelőtte exhibeálná.~Így pottyan le az ember ábrándjai
50 10|     meglássa, ki azon átkozott, ki így nyert, s ki azon szerencsétlen,
51 10|            azon szerencsétlen, aki így elveszett?… De már ez nem
52 10|        minő a két vér ellenségé.~*~Így álltak a viszonyok, midőn
53 11|             Messze-messze haladtak így, midőn egyszer a hölgy léptei
54 11|            Oh, hányszor álmodta őt így karjai között! Az élet minden
55 11|         ölelhessem őt karjaimban – így szóla reményei tetőpontjára
56 12|      köpött, s roppant bátorsággal így kiálta le onnét:~– Most
57 13|          csak repülni szoktam; aki így nem tud, próbálja másképp.~
58 14|         figyelmet sem gerjesztett, így kezdé mondását:~– Te (…!) –
59 15|            a kapufélfától.~Már ezt így szokták Dömsödi úr cselédjei.~
60 15|      élhetetlen semmirekellőt, aki így hajtja a lovakat, mert magát
61 15|        ugrani nem tudó béka.~Amint így nagy rettegések között mászik,
62 17|        ordíták azok.~– Meg, de nem így! – szólt a pusztabíró csendet
63 17|         áldozatul odaszegezhessek.~Így léptek elő egyenkint a vérbírák;
64 17|          felrázta őt kábultából, s így szólt hozzá:~– Ember, te
65 17|          meg fogják hallani.~Amint így mászott, mászott meglapulva
66 17|       hozzájok. Darabig tülekedtek így szótlanul, azután János
67 18|       vagyok először fedél alatt – így szóla hozzá –, ha e tizennégy
68 18|       Vissza tudnál-e oda menni?~– Így nem találnék oda, hanem
69 21|      alkalom csábító volt; ő éppen így akart tenni. Minden körülmény
70 22|            sebje körül csavargatá; így gyógyítják e kígyó fájó
71 22|            orrán összecsapódott, s így ugató műszereit megnémította,
72 22|          majd újra megelőzte őt, s így csalogatá maga után egész
73 22|            a legyőzött.~– Te mersz így szólani? – suttogá ellenére
74 22|          én öltem volna őt meg; de így jobban esett, én akartam
75 24|            ránézve nem jótétemény.~Így folytanak le a hónapok.~
76 25|            emelve a földről fejét, így szóla a táblabíró úrhoz~–
77 25|          tőlök, mint a kerékvágás.~Így azonban elébök kerülünk,
78 25|     érzeményeit~– Mit? Hogyan? Hát így kell-e szólani egy emberhez?
79 25|         Ülj fel, dudálj!” – holott így kellett volna mondani: „
80 25|           üti meg, mely körülbelől így hangzott „Aou! Megeszem
81 26|            Ez is csak eleinte volt így; később minden fonalak elszakadoztak,