Fezejet

 1 1 |   mennyivel tartozunk már eddig is neki, és mégis úgy bánik velünk,
 2 1 |          bika? Majd megmutatjuk mi neki! Hiszen majd a szemébe nézünk!”
 3 2 |        zúgtak. – Ekkor úgy tetszék neki, mintha valami nesz volna
 4 2 |        hogy tudná, miért fizeti az neki ily kegyetlen gyűlölettel
 5 2 |       akkor még erősebben kacagtak neki.~Egy anyós találkozott vele,
 6 2 |        hogy csak annyit is mondana neki: „Befellegzett”; de nem
 7 2 |        gondolja magában: „Jaj most neki!” s szemei szikrát hánynak;
 8 3 |       annyival keservesebben esett neki e meg nem érdemlett, háladatlan
 9 4 |       Hitvány, nyomorult! – felelt neki Pista.~– Térdepelsz-e, vagy
10 5 |            a magáét – de hihetőleg neki is fontos okai voltak arra,
11 5 |           mutat példákat.~Tetszett neki a legaljasabb társaságok
12 5 |          és vitézlő rend derogálta neki túlnyomó ismereteit és gazdagságát;
13 5 |          amit ellenem tett, azt én neki nemcsak megbocsátom, sőt
14 5 |        mint most. Egy barátja volt neki, mondom, lelkéből való lélek,
15 5 |           másik vejét, s megengedé neki a házhoz járást és leányával
16 5 |         szeleket a nyakába kívánva neki, megesküdött mind a tizenkét
17 6 |          szívet, elringatja, és ad neki szebbnél szebb álmokat,
18 6 |    szebbnél szebb álmokat, és ígér neki, mint hízelgő dajka a kedvenc
19 6 |          az emberi arcot; hízelegj neki, és ez távol fogja őket
20 6 |         egy este remegve megvallám neki, hogy egy ismeretlen ifjút
21 7 |            paripájára, úgy tetszék neki, mintha a világból egy még
22 7 |         nem érte be az én barátom; neki nem volt kielégítő a lyánka
23 8 |          felkölteni! Tudod, nem jó neki az a sok álom.~– Kedves
24 8 |    vonaglásaival mulatta magát.~És neki egyedül kell lennie a világon!
25 8 |            csatolva Dömsödi küldte neki; a virágfüzért gyopár-,
26 9 |       cantus praeses nélkül; tehát neki ott eleganter kell megjelenni,
27 9 |         magában: mennyibe kerülhet neki e szomorú ceremónia? Az
28 9 |         tse! Ez biz a sátán. Úgyis neki való volt a szegény boldogult
29 10|         fényes elégtételt szerezni neki a kiállott szenvedésekért,
30 11|            Az ifjú elgondolá, hogy neki már nincsen üdve, s nem
31 11|           És a hölgy bízott benne.~Neki sem volt senkie a széles
32 11|             melyet Bálnai adott át neki. Az a végrehajtást hírül
33 12|           a farkasoknak.~– Ne, adj neki e pálinkából, hadd aludjék
34 12|          lábával a másikon kellett neki mindig keresztüllépni.~–
35 12|      Bálnai rátekinte; úgy tetszék neki, mintha azon képet valahol
36 13|            szólt a peregrinus –, s neki megígértem, hogyha titkom
37 13|           az esküdt úr. – Nem elég neki egy leány, kettőt akar tartani!…
38 13|            Pista mellett, ezt súgá neki:~– Nem felejtettem el, hogy
39 14|        micsoda nyavalyában kellene neki oly hamar meghalni.~Ez egészen
40 15|      sötétség, hogy hátát vethette neki az ember; a villanások s
41 15|          akadni; végre úgy tetszék neki, mintha mellette valaki
42 15|           Itt keressétek, itt kell neki lenni!~Felébredt; amint
43 16|            aki nevedet viseli, jaj neki! Nem, imádkozni nem hagylak,
44 16|        tovább menni.~– Hagyj békét neki! – szólt csillapítólag az
45 16|         tagjai bejőnének, s mondák neki, hogy mind jelen vannak.~
46 17|           mentette meg.~– Meg kell neki halni! – ordíták azok.~–
47 17|          csendet intve. – Meg kell neki halni, de először szenvedni
48 17|           kell magunkat. Meg foguk neki mindazt fizetni, amivel
49 17|          múlva azonban úgy tetszék neki, mintha a tanya közepéről
50 17|           valamerre, s úgy tetszék neki, mintha „hajrá”-t ordítana
51 17|    felháborodott vér új erőt adott neki.~– Megállj! – kiálta a zsivány
52 17|        szólt a fiú.~– Ne higgyetek neki, hisz neki egy fillérje
53 17|            Ne higgyetek neki, hisz neki egy fillérje sincs; de én
54 17|       betyár csak két szót mondott neki.~Őrülten kapott homlokához
55 18|         viszont tőle, hogy mi köze neki oly némberhez, ki neki sem
56 18|        köze neki oly némberhez, ki neki sem neje, sem mátkája, sőt
57 18|       fájdalmaira is. Boldogtalan! Neki nem változott örömre és
58 18|       bánatra és reményre az élet, neki csak szelídebb és szilajabb
59 18|     rámismerni?~Leander nem tudott neki mit mondani, hanem kézen
60 18|    teellened, de én mégsem óhajtom neki azt a nyomorú kimenetelt,
61 18|        hallgatott, talán jól esett neki e szemrehányásokat hallani!~
62 18|       elmondani.~– Hagyjanak békét neki – szólt közbe Rónai –, különben
63 18|           koporsót csináltathassak neki – szegény megérdemlette! –
64 21|        kívülről társai felelgetnek neki; kis lyuggatott katulyában
65 21| kívánságait; megtudja, mikor adjon neki vizet vagy orvosságot, csókját
66 21|         ördögi sugallat azt mondta neki, hogy mindezen lehetne segíteni,
67 23|           szelindek dühösen rohant neki, s fogát csattogtatva támadta
68 23|          előre képzelé, mint fogja neki oly fájdalmasan elmondani,
69 24|            mély gödörben van vetve neki ágya, oda fekszik éjjelenként;
70 24|    Megverte őt az Isten keze, mert neki sem múlt, sem jövő, sem
71 25|          rágnia, de azért foga van neki harminckettő, mint nekünk,
72 25|       azért még talán lelke is van neki, mint nekünk? S még ennek
73 25|            A farkasok is beszéltek neki saját nyelvükön különbféle
74 26|      kezeit és monda: „Bocsáss meg neki, Isten, mint én is neki
75 26|            neki, Isten, mint én is neki megbocsátok!”~*~Ez idő óta