Fezejet

 1 3 |            sem volt más, mint Körmös Pista, a fukar Körmös Gáspár unokaöccse,
 2 3 |             szünnapokra rándult haza Pista úrfi; s azóta csodák történnek
 3 3 |       unokaöccse, az agyafúrt Körmös Pista hazakerült; ezekből a szomszéd
 4 3 |            fog benneteket az a sátán Pista öcsém jobbra-balra elgurigázni.
 5 3 |   jobbra-balra elgurigázni. Oh, az a Pista, az a Pista!~Ezzel vaspántos
 6 3 |    elgurigázni. Oh, az a Pista, az a Pista!~Ezzel vaspántos ládája
 7 3 |          ízben ismételve: – Óh, az a Pista! Az a Pista!~Pista pedig
 8 3 |                 Óh, az a Pista! Az a Pista!~Pista pedig ott hasalt
 9 3 |              az a Pista! Az a Pista!~Pista pedig ott hasalt a kemence
10 3 |              s mindamellett is, hogy Pista kész lett volna bővebb ismeretségeket
11 3 | ismeretségeket kötni vele, a pénz és Pista között még ez ideig nem
12 3 |             ötven forintot a szegény Pista öccsének?”~Gáspár úr nagyot
13 3 |              kérdezvén: „Te szóltál, Pista?”~Pista egyet mozdult; „
14 3 |      kérdezvén: „Te szóltál, Pista?”~Pista egyet mozdult; „Nem látja
15 3 |            Odavagyok… odavagyok! Te, Pista te,… ne aludjál, te Pista!…
16 3 |            Pista te,… ne aludjál, te Pista!… Hallod-e, te Pista?… –
17 3 |              te Pista!… Hallod-e, te Pista?… – S ezzel ugyancsak horgonyt
18 3 |            vetettek Gáspár úr körmei Pista üstökében; mire ez háromszoros
19 3 |          erre nyájas hangon az öreg, Pista orcáját végigcirógatva göcsörtös
20 3 |            pénz?~– Nekem-e? – kiálta Pista felmeresztve karika szemeit. –
21 3 |               Ugyan ne bolondozz, te Pista… már minek volna az neked?
22 3 |         tombola Gáspár kétségbeesve.~Pista nem hagyta magának a kínálást
23 3 |         magamban – folytatá, mialatt Pista nagy sietséggel számlált –,
24 3 |             még azt is – várj!~Ezzel Pista beseperte az elbúcsúzottakat.~–
25 3 |             az elbúcsúzottakat.~– No Pista, téged meg már most vigyen
26 3 |             Köszönöm alássan – szólt Pista, zsebjeibe tömve a tallérokat –,
27 3 |         áldások özönei közt hagyá el Pista és az 500 forint Gáspár
28 3 |             kevésbé, minthogy, mióta Pista úrfi eltisztult a háztól,
29 3 |        tüneménynek a kulcsa ez, hogy Pista igen ügyes hasbeszélő volt,
30 4 |        leánya, Lilla; az ifjú Körmös Pista, ki őt a kegyeskedő üldözései
31 4 |            az orgonabokrok közé, míg Pista mogorván fogta térdei közé
32 4 |            riadozva.~– Hej, szervusz Pista! Hát hol jársz itten? Her
33 4 |            Ugye szép sűdőt fogattam, Pista? Aki félvilága van! Lesz
34 4 |           hamar? Nagy ördög vagy te, Pista, nem hiába x-i diák vagy!
35 4 |              a vadász nagyot röhögve Pista orra alá, kalapját félszemére
36 4 |           maradt az öt ujja helye.~– Pista, legyen eszed, ne csípj! –
37 4 |                kiálta fogai közül rá Pista, s lábát mellére tette,
38 4 |             esküdt lábra állt, amint Pista rá fölereszté; szótlanul
39 4 |             nyomorult! – felelt neki Pista.~– Térdepelsz-e, vagy agyonlőjelek?~–
40 4 |         őrizkedett, hogy még egyszer Pista gerundiumának és ideges
41 4 |            arculatját hirtelen ismét Pista felé fordítá, gyorsan célozandó;
42 4 |           nem oda lőtt, ahova akart; Pista utána eredt, elvágta útját
43 4 |           már jó messzire elkergette Pista szomszédját a falutól, még
44 4 |    megszabadultát, s gondolván, hogy Pista nem fogja többé hallani,
45 4 |              néhány szem őt találta. Pista ezt nem vevé észre; átölelve
46 7 |                szólt egy lépést téve Pista felé.~Indulatosan taszítá
47 7 |              igen-igen halavány lőn.~Pista lefekteté őt az ágyra, s
48 7 |               s kifutott a szobából. Pista pedig visszatért húgához,
49 9 |            tőle.~Csak maga ül Körmös Pista komolyan s összehúzódva
50 9 |         vagyok víg – felelt lakonice Pista, üggyel-bajjal öltve ki
51 9 |              a százgalléros lebomlik Pista nyakáról, a légátusi kalandok
52 9 |               Ki énekelt itt?~Körmös Pista, ki szélén foglalván helyet,
53 9 |          került a dolog, csak Körmös Pista ismeré el a tettbeni tudósságát,
54 9 |              szívvel hárítva mindent Pista nyakába, ki is, noha nem
55 9 |             százgallér volt az, ki a Pista tanyája kulcsát annak zsebéből
56 10|            lőn Bálvándy úrnak Körmös Pista, ki is, miután az *i kollégiumban
57 10|             három hónapot töltött el Pista, s az ügyvédi pálya sanyarúságiba
58 10|             átadott hosszú iratoknak Pista kezébe nyomva.~– Nem méltóztatnék
59 10|             életrevalóságot, audiat.~Pista szépen megköszönte a vett
60 13|              hajtva, míg másik felén Pista ült mellette, kinek gyöngéd
61 13|      ritkaság; de a beteg kívánta, s Pista elő tudta teremteni. Mellette
62 13|            hóvirágokkal kötve, miket Pista szedett a mezőn.~A lyánka
63 13|         Zöldül-e már a mező? – kérdé Pista felé fordulva.~– Még itt-ott,
64 13|            kényelmesen alászállának.~Pista nyugodtan ült keresztbe
65 13|                Sohase bántsa – szólt Pista –, tudom könyv nélkül.~De
66 13|     alperesnővel? – kérdé flegmatice Pista jól agyba-főbe nézve táblabíró
67 13|           oda. Amint Jónás úr elment Pista mellett, ezt súgá neki:~–
68 13|          mert azt is elveszem tőled.~Pista pedig nézte az embert, s
69 18|              Tisza kanyargásai közt.~Pista pedig többet vissza sem
70 18|         leánya; az övé Bálnai Körmös Pista, apjának egyetlen fia; mivel
71 18|        ráfogni, hogy kicsoda.~Bálnai Pista volt az, a csavargó.~– Ugyé –
72 19|           hallani, te derék fiú vagy Pista. Kár, hogy olyan szegény