bold = Main text
     Fezejet                                         grey = Comment text

1501 7   |                   veendette azt észre, de a lyánka szörnyű sejtelmesen
1502 7   |                szörnyű sejtelmesen nézett a táj felé, s ezáltal figyelmetességét
1503 7   |    figyelmetességét felébreszté. Odament; a gödör most is tele volt
1504 7   |        fattyúvirágokkal. Leander rálépett a gyomhalmazra, mely süppedezett
1505 7   |             nyugodtan kerülték meg tovább a ház környékét, anélkül,
1506 7   |               lépett volna Leander, midőn a gyomhalmazra taposott, ellensége
1507 7   |              egyszer körülölelé Lilláját. A sírás erőteté, midőn elvált
1508 7   |                  úgy tetszék neki, mintha a világból egy még rosszabb
1509 7   |              világba kellene átköltöznie.~A leányka utána nézett ajtajából,
1510 7   |               sejtelemnyomottan léptetett a pusztabíró tanyája felé,
1511 7   |         félmérföldnyi szomszédságban állt a magános laktól; paripája
1512 7   |                hallgatózott.~      ~Amint a lódobogás elhangzék, a halványképű
1513 7   |              Amint a lódobogás elhangzék, a halványképű sietve szórta
1514 7   |              halványképű sietve szórta le a magára húzott gyomot, s
1515 7   |                  húzott gyomot, s kikelve a gödörből, hosszan, élesen
1516 7   |                 elősompolyogtak társai, s a magános ház kerítésén egyenként
1517 7   |            kerítésén egyenként bemásztak.~A százgalléros egy csomó tolvajkulcsot
1518 7   |      tolvajkulcsot keresett elő zsebéből; a két betyár pányvát és rudakat
1519 7   |            rudakat hozott magával.~– Ahol a! – suttogá a kajla lábú
1520 7   |              magával.~– Ahol a! – suttogá a kajla lábú az árnyékba mutatva,
1521 7   |                  szemei parázsként égtek. A házi eb volt, mely még akkor
1522 7   |                   volt, mely még akkor is a fogai közé és orrára ragadt
1523 7   |                    Üssétek agyon! – mondá a sápadt arcú.~De a kutya
1524 7   |                   mondá a sápadt arcú.~De a kutya nem várta be az üdvözletet,
1525 7   |                  csóválva farkát; s amint a nyakamentes bajnok dorongját
1526 7   |               ugrék, s lerántotta magával a földre. De a másik betyár
1527 7   |           lerántotta magával a földre. De a másik betyár két kézre fogott
1528 7   |              fordult, s halálosan vonítva a pitvarajtóba ült, s dühösen
1529 7   |                 magát.~– Vessetek kötelet a nyakába, ne ordítson, még
1530 7   |                  ne ordítson, még valakit a nyakunkra csődít!~Az egyik
1531 7   |                    Az egyik betyár ráveté a pányvát, de a kutya megkapta
1532 7   |               betyár ráveté a pányvát, de a kutya megkapta kezét, s
1533 7   |            harapva rajta, kirántá kezéből a kötelet, s ismét az ajtó
1534 7   |                   senkinek sem volt kedve a kötélért nyúlni; a csapat
1535 7   |                  kedve a kötélért nyúlni; a csapat triáriusai anélkül
1536 7   |               anélkül is sebet kaptak már a viadalban.~Most tehát nagy
1537 7   |                  köveket szedtek össze, s a hű állatot úrnője ajtajában
1538 7   |                páráját, de nem mozdult el a küszöbtől.~A százgallér
1539 7   |                   mozdult el a küszöbtől.~A százgallér belepróbálta
1540 7   |        belepróbálta az ajtóba kulcsait, s a pléhzárt csakugyan fel is
1541 7   |             tolózár és keresztvas is őrzi a szegekkel vert, bélelt ajtót.~–
1542 7   |                lehessen nyúlni – tanácslá a százgalléros, s rögtön munkához
1543 7   |                 nyíláson bedugja kezét, s a keresztvasat törekedik leemelni.~
1544 7   |                  csákányát jobb kezébe, s a többi hármat vallatás alá
1545 7   |                hármat vallatás alá veszi. A két betyár híres bothős
1546 7   |                  betyár híres bothős volt a k…i csárdában, s középen
1547 7   |                 fogott fütykössel rárohan a megtámadóra, s fütyköseik
1548 7   |            pörögve csapódtak olykor össze a súlyos csákány ütéseivel.
1549 7   |                 súlyos csákány ütéseivel. A halványképű ezalatt leoldja
1550 7   |               halványképű ezalatt leoldja a döglött eb nyakáról a pányvát,
1551 7   |             leoldja a döglött eb nyakáról a pányvát, s kiterítve ráhajítja
1552 7   |            pányvát, s kiterítve ráhajítja a megtámadóra. Ez félrevágja
1553 7   |                csapással beleakad baltája a hurokba, nagyot ránt rajta;
1554 7   |               hurokba, nagyot ránt rajta; a halvány térdre esik, de
1555 7   |                   halvány térdre esik, de a kötelet nem ereszti el,
1556 7   |                 kötelet nem ereszti el, s a férfi lefegyverezve látja
1557 7   |                lefegyverezve látja magát.~A két betyár diadalujjongatással
1558 7   |           diadalujjongatással rohanja meg a fegyvertelent, ki gyors
1559 7   |              látszottak ellene törekedni. A vályogzápor visszaverte
1560 7   |               üldözött egy pillanat alatt a közel álló olajfára kapaszkodott
1561 7   |                  le elleneire.~– Álljatok a fa alá! – parancsolá a sápadt
1562 7   |           Álljatok a fa alá! – parancsolá a sápadt arcú. – Ha leszáll,
1563 7   |                  leszáll, verjétek agyon.~A bicskások a fa alatt görcsös
1564 7   |               verjétek agyon.~A bicskások a fa alatt görcsös suhogóikra
1565 7   |          könyököltek; parancsolójuk pedig a tanya ajtajához lépett,
1566 7   |                   rá dühösen ellensége, s a halvány ember összerezzent,
1567 7   |                engem? – kérdé, s homlokán a ráncok keresztbe szaladtak
1568 7   |               forint azon ember halálának a jutalma. Rajta! – s hidegvérrel
1569 7   |              kerülne sokba; egy pár döfés a fehérvári bicskával megszolgálja,
1570 7   |           nyakunkat.~– Tudod mit? Vedd át a kerítésen azt a lajtorját,
1571 7   |                   Vedd át a kerítésen azt a lajtorját, melyen átmásztunk;
1572 7   |                   egyikünk azon, másikunk a fa derekán felkapaszkodunk,
1573 7   |               semmi eszköz.~– Jó lesz biz a, fiam Telezsák, hanem eredj
1574 7   |               Telezsák, hanem eredj magad a lajtorjáért, én azalatt
1575 7   |                   s ha lekívánkozik, majd a tarkójára teremtek.~Telezsák
1576 7   |                  Telezsák ment, felhágott a kerítés hevederére, s a
1577 7   |                   a kerítés hevederére, s a kívülről megtámasztott hágcsót
1578 7   |                fogva átemelni iparkodott. A hágcsó rendkívül nehéz volt,
1579 7   |                  sem bírja mozdítani, túl a kerítésen hirtelen egy idegen
1580 7   |                  arc emelkedik fel előtte a létrán felmászva, s minden
1581 7   |                   csap egy kurta ólmossal a hüledező Telezsák feje búbjára,
1582 7   |                feje búbjára, hogy az majd a nyelvét harapta ketté.~Ennek
1583 7   |          Szaladjunk – rivall –, nyakunkon a hadnagyok! – s ekkor nekiiramodik
1584 7   |                erdőszélt el nem éri, hová a másik bajtárs is hasonló
1585 7   |               indulattal nyomban követte.~A váratlan segítő átszökik
1586 7   |                  váratlan segítő átszökik a kerítésen. – Góliáth Péter
1587 7   |                   az udvaron; azonban még a túlsó kerítést nem éri el,
1588 7   |               megragadja, és visszarántja a futót.~Góliáth ráismer: – „
1589 7   |               kezéből. – Bocsáss el, vagy a pokolra mondom, iszonyú
1590 7   |              Ekkor egy harmadik kéz nyúlt a küzdők közé, jéghideg nyomással
1591 7   |             jéghideg nyomással nehézkedve a Góliáth fejére. Góliáth
1592 7   |                  Nézz széjjel még egyszer a világban, utójára fogod
1593 7   |                   azt, hogy majd ide erre a fára felakasztalak; most
1594 7   |                  most éppen statárium van a vármegyében, s én házfeltörésen
1595 7   |            Góliáth kezeit hátrafacsarva s a kötéllel megtekerve; azután
1596 7   |               kötéllel megtekerve; azután a tanya ajtajához sietett.~
1597 7   |                 utána kiáltott:~– Sándor! A leányt távolítsd el az ablaktól,
1598 7   |                  Leander nem ütközött meg a Sándor nevezeten; a pitvarajtón
1599 7   |                   meg a Sándor nevezeten; a pitvarajtón belépett. Kedvese
1600 7   |             Leandert Sándor néven nevezé, a báró szemeiben hirtelen
1601 7   |               ajándékomat; hajszálon függ a vész fejed fölött, s te
1602 7   |                fenekig kiürítettük, éltük a gyönyöröket, míg ingert
1603 7   |                 rokon. Találtunk alkalmat a leányt megláthatni; szebb
1604 7   |                képzelénk, s nem oly nehéz a hozzájuthatás, mint a hír
1605 7   |               nehéz a hozzájuthatás, mint a hír kürtölé. Az én gróf
1606 7   |               amaz embergyűlölőnek kivált a főbbrangúak ellen van nagy
1607 7   |             őszinte magaviseletével, majd a leányét hódítá magához,
1608 7   |                   neki nem volt kielégítő a lyánka hízelgő mosolygásait
1609 7   |                térdeivel iszonyút nyomott a beszélő mellén.~– De ne
1610 7   |                 ne fojts még meg! Ez csak a kezdet, a vége még mulattatóbb.
1611 7   |                még meg! Ez csak a kezdet, a vége még mulattatóbb. Ismered
1612 7   |                  mulattatóbb. Ismered azt a mesét, melyben a macska
1613 7   |              Ismered azt a mesét, melyben a macska a majom számára kikaparja
1614 7   |                   mesét, melyben a macska a majom számára kikaparja
1615 7   |                   majom számára kikaparja a tűzből a gesztenyét? Én
1616 7   |                számára kikaparja a tűzből a gesztenyét? Én ismerem,
1617 7   |                  az én kedves barátomnak. A terv ez volt: a lyánka magános,
1618 7   |               barátomnak. A terv ez volt: a lyánka magános, félreeső
1619 7   |                lakik, bátran, védtelenül; a gondoskodó testvér nyugton
1620 7   |               testvér nyugton alszik benn a városban, tudván, hogy a
1621 7   |                  a városban, tudván, hogy a szomszéd tanyán testvére
1622 7   |                   fölött; nekem kell vala a leányt elrabolnom, negyedmagammal
1623 7   |                  negyedmagammal feltörnöm a házat, rögtön lóra ülnöm
1624 7   |                  futnom Kéturfalvára, hol a leányt a Szilárdy-kastélyban
1625 7   |                Kéturfalvára, hol a leányt a Szilárdy-kastélyban rejtettük
1626 7   |                   jó barátom rajta kapván a rabláson bennünket, megtámadjon,
1627 7   |                   kétségbeesetten keresse a leányt a világ mindegyik
1628 7   |          kétségbeesetten keresse a leányt a világ mindegyik szegletében,
1629 7   |               hogy ott van. Egész tervünk a megfutamodásig szerencsésen
1630 7   |                közbenjöveteled nem fordít a dolgon, hihető, hogy a kaland
1631 7   |             fordít a dolgon, hihető, hogy a kaland szerencsésen végre
1632 7   |                foglyát, tántorogva indult a tanya ajtajához; a kilincsbe
1633 7   |                 indult a tanya ajtajához; a kilincsbe kelle kapaszkodnia,
1634 7   |                hogy el ne essék. Benézett a szobába, látta az ifjút,
1635 7   |                 annak szemeiből törölgeté a könnyeket. A szerelmesek
1636 7   |          szemeiből törölgeté a könnyeket. A szerelmesek nem vették észre
1637 7   |             ordítá hirtelen teljes hangon a testvér, s egy ugrással
1638 7   |                   testvér, s egy ugrással a szoba közepére lépett. Szemei
1639 7   |                szégyentelen arccal lépett a haragvó elé és válaszolá:~–
1640 7   |             halántékain majd megszakadtak a lüktető erek, nem emberi
1641 7   |                  azt Szilárdy kezeiből, s a szoba legtúlsó szögletébe
1642 7   |                csillagot. Szinte megfojtá a féktelen indulatroham.~Leander
1643 7   |         Indulatosan taszítá el ez magától a grófot, s vérben forgó szemeivel
1644 7   |                 dühösen tekinte reá, hogy a bátor férfi szívében a vér
1645 7   |               hogy a bátor férfi szívében a vér kezde hűlni.~Mennyi
1646 7   |           szabadíthatom.~Leander nem érté a mondottakat, s szótlan zavarban
1647 7   |                  szótlan zavarban bámulta a dühöngő kínvonaglásait.~–
1648 7   |                  hogy csak egy kincse van a koldusnak: becsülete. Egyetlen
1649 7   |               becsülete. Egyetlen reménye a földhöz sújtottnak, egyetlen
1650 7   |                sújtottnak, egyetlen öröme a boldogtalannak? S neked
1651 7   |                letépted. Tudod-e mit tesz a szegényt megcsúfolni? Tudod-e,
1652 7   |           megcsúfolni? Tudod-e, hogy akit a megnyomorított megátkoz,
1653 7   |                 többet; te voltál, ki még a világhoz fűzött, te vagy
1654 7   |               fűzött, te vagy most, kiben a világot gyűlölöm. Ne mentsd
1655 7   |                    gróf Szilárdy Leander!~A szegény leány, mint letört
1656 7   |                 annak karjába:~– Ugye, ez a leány becstelen?~Leander
1657 7   |                megrázta fejét, s kifutott a szobából. Pista pedig visszatért
1658 7   |              támolygott, kitántorgott, ki a holdvilágos szabadba; kereste
1659 7   |                szabadba; kereste foglyát, a bárót, de az már nem vala
1660 7   |          alattomos, ármánykodó ellensége, a százgallér alszik ott, kezében
1661 8   |                                           A nagynéne és unokahúga~Kitették
1662 8   |            nagynéne és unokahúga~Kitették a holttestet az udvarra,~De
1663 8   |           holttestet az udvarra,~De nincs a ki végig-végig sirassa.~
1664 8   |               igazi árva,~Senki sem borul a koporsójára.~Népdal.~Zsákunk
1665 8   |                   nyugodtan látszék várni a halált, mint az élet megváltó
1666 8   |              fiatal leány; szép leány, ki a boldog élet minden kényelmei
1667 8   |             magasztos érzésekkel vert meg a mostoha sors, s ki most
1668 8   |                 és védtelenül fog maradni a világon, ezen a rossz világon,
1669 8   |                   maradni a világon, ezen a rossz világon, mely tele
1670 8   |             csábbal és vétkezőkkel – ezen a nagy világon, melyben senkije
1671 8   |                  kenyérrel megkínálja.~És a haldokló arca mégis mosolyog
1672 8   |                mégis mosolyog és nyugodt.~A csendet nem háborítja semmi.~
1673 8   |           háborítja semmi.~Késő este van.~A fiatal lyány a haldokló
1674 8   |                  este van.~A fiatal lyány a haldokló vánkosaiba temeti
1675 8   |                 ketyegése osztja percekre a csendesen folyó időt.~Az
1676 8   |                dörzsöli, azután felkel, s a térdeplő lyánkával suttogó
1677 8   |                 kis elegáns Argandlámpát?~A fiatal lyánka fölemeli fájdalmas
1678 8   |                   hogy félreértette volna a madame szavait, halkan kéri,
1679 8   |              halkan kéri, ne ébressze fel a csendesen szunnyadót.~–
1680 8   |                   Gibicz úr, az orvos, az a honett fiatalember mondta,
1681 8   |                 hosszat nem ébredett fel.~A fiatal lyány reszketeg ajkakkal
1682 8   |                 sóhajtott, s azután ismét a vánkosok közé rejtette arcát,
1683 8   |                Das ist ja nur für Bauern!~A lyánka vagy nem figyelt
1684 8   |                 durcásan beletölte holmit a gyógyléből a cinkanálba,
1685 8   |             beletölte holmit a gyógyléből a cinkanálba, s ismét az ágyhoz
1686 8   |                   kínálta az orvossággal.~A nő aludt.~– No édes lelkem,…
1687 8   |            meggyógyul tőle,…ébredjen fel!~A nő nem ébredett fel.~– Az
1688 8   |         felkölteni! Tudod, nem jó neki az a sok álom.~– Kedves anyám! –
1689 8   |                   Kedves anyám! – hangzék a lyánka csengő hangja. –
1690 8   |                 anyám – szólt s gyöngéden a beteg fölé hajolt –, kedves
1691 8   |                    Oly hideg volt ez arc…~A nő mélyen, igen mélyen aludt,
1692 8   |                  volt gyógyulva – örökre.~A lyánka érzé, hogy egyedül
1693 8   |             lyánka érzé, hogy egyedül van a világon; nehéz szédülés
1694 8   |                  állta el minden tagjait; a kitörni nem tudó könnyek
1695 8   |                  kitörni nem tudó könnyek a szívet készültek megfojtani.
1696 8   |               megragadta anyja kezét, azt a hűlt, hideg kezet; magasztos
1697 8   |                 úgy állt egy percig, mint a fájdalom ideálképe, azután
1698 8   |                  évelődék az úri hölgy, s a lyánka karját megfogta.~
1699 8   |                   lyánka karját megfogta.~A kar lankadt volt, s lankadtan
1700 8   |                lankadtan esett utána maga a lyánka is; az úri hölgy
1701 8   |                hölgy le hagyta őt hullani a földre, s miután nem volt,
1702 8   |                ájultában észrevevén, hogy a mécsnek igen megnőtt a hamva,
1703 8   |               hogy a mécsnek igen megnőtt a hamva, felkelt, azt megkoppantotta,
1704 8   |             reggel volt, midőn fölébrede; a nap szépen besütött az ablakon,
1705 8   |             szépen besütött az ablakon, s a halott arcára világított.~
1706 8   |                 halott arcára világított.~A felocsúdott lyánka ágya
1707 8   |                   lyánka ágya szélén ült, a sok sírás és iszonyú főfájás
1708 8   |       panaszkodott az úri hölgy, szegény! A más hajából készült hurkák,
1709 8   |                  nyomorítva, s arcának az a fele, melyen feküdt, jóval
1710 8   |                  jóval sárgább lett, mint a másik.~A lyánka sajnosan
1711 8   |               sárgább lett, mint a másik.~A lyánka sajnosan zokogott
1712 8   |                  képeket hunyorgata bele.~A lyánka szívében megtolult
1713 8   |                 lyánka szívében megtolult a fájdalom; érzé, hogy árva,
1714 8   |                   úri hölgy is közel volt a kétségbeeséshez; látá, hogy
1715 8   |               arca egyik feléről lekopott a karmin, s tapasztalá, hogy
1716 8   |                karmin, s tapasztalá, hogy a közelségben még csak vörös
1717 8   |              hajnalszínét helyre pirítsa.~A lyánka lelke messze szárnyalt
1718 8   |             lyánka lelke messze szárnyalt a jövőben: minő napok, minő
1719 8   |         elmerengés mindaddig tart, míglen a lyánka felemeli könnyes
1720 8   |              Jeanette, mon coeur, add ide a fogaimat.~A lyánka megütközve,
1721 8   |                coeur, add ide a fogaimat.~A lyánka megütközve, szentelt
1722 8   |             fájdalmai fellegeiből mintegy a földre visszarántva a nőre
1723 8   |             mintegy a földre visszarántva a nőre rápillant, mintha nem
1724 8   |               hogy tedd el valahova.~Erre a leány semmit nem felel,
1725 8   |                   semmit nem felel, hanem a madame kezébe egy kis vízzel
1726 8   |               magára alkalmazza. Legvégül a szobában található egyetlenegy
1727 8   |            világhírű „Candide”-ját, abból a gyönyörűséges erkölcsi életnézeteket
1728 8   |                midőn azon helyre ér, ahol a márkinő harisnyaszalagját
1729 8   |              arccal visszafordul, s kérdi a lyánkától:~– Jeanette, mégis
1730 8   |            Jeanette, mégis aluszik anyád?~A lyánka felrezzen; pillanatnyi
1731 8   |                   így rögtön sietnem kell a boltba gyászruhákat, halottruhát,
1732 8   |                 elébb? Mikor készülnek el a gyászruhák? Még szemfedőt
1733 8   |                  vennem… Óh, ezer lesz ma a dolgom… Azt sem tudom, hol
1734 8   |                 lassan vitte volna véghez a dolgot, annyit tudott emelgetni,
1735 8   |           vásárlani?~– Nem tudom – felele a leány.~– No mindegy; hitelez
1736 8   |             fátyolát előrevágta s eltűnt.~A lyánka egyedül maradt.~Dehogy
1737 8   |                   Ki ne érzette volna azt a fojtó keservet, melyet a
1738 8   |                  a fojtó keservet, melyet a behunyt szemű kedves halott
1739 8   |               Ugye minő jól esik olyankor a vigasztaló szó? Milyen megnyugtató
1740 8   |             kezében, s enyhülést várhatni a jövendőtől!?~Hajh! – Az
1741 8   |                 és fellegien sötét!~Midőn a koporsót leszegezték, utósó
1742 8   |               özvegye volt, ki ugyan (ti. a kapitány) még életben vala,
1743 8   |                    de neje odahagyta őt. (A gonosz világ azt beszéli,
1744 8   |                   világ azt beszéli, hogy a kapitány hajtotta el magától
1745 8   |         legalábbis azt hitte, miképp mind a három gráciát egymaga képviseli,
1746 8   |                napra inkább kezde elérni, a többi kegyeleti sajátságok
1747 8   |             találni minden ember szívének a nyitját, s hogy barátnéinak
1748 8   |           édességek kiférgesíték szájából a fogakat, kiférgesíték a
1749 8   |                   a fogakat, kiférgesíték a szívét kebeléből.~Szerény
1750 8   |                 még fiatal korában kiment a könyökén, s mégis, noha
1751 8   |                 nem szántott, sem vetett, a kisváros hautevolée-i tónadója
1752 8   |            kedélye, azon jó szokása, hogy a mások finom tapintattal
1753 8   |              mindvégig fenntarták számára a közméltánylatot és elismerést,
1754 8   |               vevőnek egyszerre eladni, s a divatos iparlovagság mindennemű
1755 8   |               bíró, ügyész és pörösfélnek a füleit, miként azon vették
1756 8   |                 üttetett, veretett. Bárha a reggelizés idejét gyakorta
1757 8   |               annál sűrűbben következének a pikniki dáridók, s ez volt
1758 8   |                   az ember sem saját, sem a más jó hírét-nevét nem kockáztatja,
1759 8   |                tartja, s biztos éldelheti a paradicsom valamennyi tiltott
1760 8   |                   említett estélyeken sem a vén morgolódó férjeknek,
1761 8   |                  ha igen, úgy ők rendesen a whistasztal mellé, vagy (
1762 8   |         whistasztal mellé, vagy (úgy mint a férjek) a pipázóba lőnek
1763 8   |                  vagy (úgy mint a férjek) a pipázóba lőnek számkivetve,
1764 8   |                   lőnek számkivetve, hogy a társaság ártatlan örömeinek
1765 8   |           lábalattlankodjanak.~Sőt – mint a rossz világ beszéli – madame
1766 8   |                 szende menyecskére talált a foga fájni, hogy azokat
1767 8   |                 hálózzon, mely működésnek a világ előtt meglehetősen
1768 8   |                   kelle élnie; ilyen volt a gőzkör, melybe oly tiszta,
1769 8   |           egyszerű jámbor szegénységből – a cifra nyomorúságba.~Bókváryné
1770 8   |                   legközelebbi rokona, ki a mindentől elhagyatott leányt
1771 8   |             elismerésére mindazoknak, kik a művelt világ nemeslelkű
1772 8   |              igazságszerető sors, magából a jótettből származtatván
1773 8   |                   jótettből származtatván a jutalmat. Mióta Jankát magához
1774 8   |              átlátták, hogy mindenekelőtt a kincset őrző sárkány torkát
1775 8   |              kapitálisra tett szert, mely a reá tett költségeket száz-
1776 8   |                 nagy növeléshiány, melyet a tapasztalt nagynéne hiába
1777 8   |                   s e nyavalya – mint azt a nagynéne nevezé – annál
1778 8   |              aggodalmasabb befolyású vala a lyánka kedélyére, minthogy
1779 8   |                 sem tüntetett fel magában a könnyelműségre, legkevésbé
1780 8   |            megerősült elveken alapult.~Az a szelíd, mosolytalan búskomolyság,
1781 8   |           ábrándos fájdalom, mely típusát a legzajongóbb orgiák közepett
1782 8   |            védelme alatt lelke tisztasága a förtelem minden lehelletétől
1783 8   |            lehelletétől ment maradt, mert a szomorúság nem termőfölde
1784 8   |           termőfölde az érzéki vágyaknak.~A leghevesebb szenvedély,
1785 8   |           szánalmas rokonérzetté alakult; a kéjsóvár szív tilos vágyait
1786 8   |               szenvedésiben.~Nem tetszett a nagynéninek e hatás. Környezete
1787 8   |                  rosszul vagy nevelve, az a bajod; ily Magdolna-képpel
1788 8   |              tollakkal kellene bírnom, ha a nemeskeblű nagynéni erkölcsi
1789 8   |                   Szégyenkőre állíttattak a szív nemesebb érzelmei;
1790 8   |                   érzelmei; minden ajkról a becsület szent neve hangzott,
1791 8   |            fertőztetett; anyaszív vezette a gyermekártatlanságot a vágószékre,
1792 8   |            vezette a gyermekártatlanságot a vágószékre, s diadalt kacagott
1793 8   |            vágószékre, s diadalt kacagott a csábító az elesett fölött;
1794 8   |            elesett fölött; kigúnyoltatott a szerencsétlen; a boldog
1795 8   |           kigúnyoltatott a szerencsétlen; a boldog örömpoharába pókmérget
1796 8   |                  csókolt, hát mögött mart a tettetés; eladta az önzés
1797 8   |              üdvét egy percnyi örömért, s a könnyelműség széttépett
1798 8   |                  neki egyedül kell lennie a világon! Senkitől nem értetni,
1799 8   |                 midőn elfeledé maga körül a világot, s szabadon hagyta
1800 8   |                  hagyta lelkét szárnyalni a vágyott ideálok honába,
1801 8   |            forrott gyöngéd fehér kezéhez. A lyány felsikoltott. Előtte
1802 8   |                  nem volt gyertya gyújtva a szobában, s a félhomályban
1803 8   |             gyertya gyújtva a szobában, s a félhomályban úgy tetszett,
1804 8   |              ember irtózatosan mosolyogva a szék karján keresztül felé
1805 8   |          keresztül felé hajlék, s kezével a lyánka vállát érinté.~–
1806 8   |                 rémülten felszökve, midőn a szoba sötétéből, hol eddig
1807 8   |                 negéddel kezdé pirongatni a lyánkát:~– Ugyan Zsani,
1808 8   |                  kegyes pártfogód leszen?~A lyánka sértett haragosan
1809 8   |               haragosan törlé le karjáról a csók nedves nyomait, az
1810 8   |                                 Névnapján a lyánka egy keleti gyöngyfüzért
1811 8   |             csatolva Dömsödi küldte neki; a virágfüzért gyopár-, vasvirág-
1812 8   |                   nevezé:~Osztályos rokon a fájdalom nevében.~A gyöngyfüzért
1813 8   |                 rokon a fájdalom nevében.~A gyöngyfüzért nagynénjének
1814 8   |           gyöngyfüzért nagynénjének adta, a virágfüzért felakasztá ágya
1815 9   |                                           A cantus praeses~Húzzátok
1816 9   |                  praeses~Húzzátok meg azt a hármas harangot.~Hadd sírjanak
1817 9   |                   harangot.~Hadd sírjanak a berencsi leányok.~Népdal.~
1818 9   |                magyarul annyit tesz, mint a kántusnak az ő prézesse.
1819 9   |                   ő prézesse. Mint szinte a kántusnak az ő prézesse
1820 9   |            korában is ,am’cének’ titulált a series-olvasó jurátus diák.
1821 9   |                iszonyú voltát???!!!…~Hogy a kántus prézes hanyadik személy
1822 9   |                   prézes hanyadik személy a király után, azt ugyan hevenyében
1823 9   |        tisztaságára merem állítani.~Tehát a kántus prézes úr szobáját –
1824 9   |       balgaságokra rábeszélni, mintha még a könyveket is kellett volna
1825 9   |                   is kellett volna őrzeni a tolvajoktól, hanem azt hisszük,
1826 9   |                hanem azt hisszük, hogy az a vasajtó egyedül a prézensnek
1827 9   |                 hogy az a vasajtó egyedül a prézensnek megőrzése végett
1828 9   |                    fojtsa vissza gyomrába a lélegzetet, szedje ünnepi
1829 9   |              ráncokra homlokát, midőn én, a vasajtót kinyitandó, annak
1830 9   |                 alázatos öt ujjomat, hogy a prézens urat ekképp saját
1831 9   |                   Ah! Éppen jókor jövünk. A prézens úr toalettjét rendezi.
1832 9   |                  temetés lesz; ott persze a halott után mindjárt a cantus
1833 9   |             persze a halott után mindjárt a cantus praeses a főszemély;
1834 9   |                 mindjárt a cantus praeses a főszemély; sőt nagyon hihető,
1835 9   |              csomónként hajat szorítgat s a cirkalom segedelmével becsavarja,
1836 9   |                     mily zseniális ötlet, a hajbodorító vas helyettesítve
1837 9   |                   vas helyettesítve van – a kenderfürtök apródonként
1838 9   |             összesugorodnak, míglen végre a prézens úr feje olyatén
1839 9   |                 olyatén alakot nyer, minő a vedlő borzas jérceé, vagy,
1840 9   |                 borzas jérceé, vagy, hogy a magasból vegyük a hasonlítást
1841 9   |                    hogy a magasból vegyük a hasonlítást mint a serkocsmák
1842 9   |                 vegyük a hasonlítást mint a serkocsmák cégérein a gyaluforgács.~
1843 9   |                mint a serkocsmák cégérein a gyaluforgács.~Ezen átesvén,
1844 9   |                újabb pipereműködéshez fog a prézens úr, mely neveztetik
1845 9   |   talpallóvarrásnak; gyilkos egy mulatság a maga nemében, de cantus
1846 9   |                   személyesen nekifekszik a nem legköltőibb foglalatosságnak,
1847 9   |           legköltőibb foglalatosságnak, s a legábrándteljesebb andalgással
1848 9   |                  andalgással énekli össze a corduán talpallót nadrágszáraival:~„
1849 9   |                   juh! Be nehezen akar ez a tű átmenni ezen a rinocéroszbőrön!~„
1850 9   |                 akar ez a tű átmenni ezen a rinocéroszbőrön!~„Eljött
1851 9   |                Terring… erre, amarra! Még a dicsőséges föltámadását
1852 9   |                dicsőséges föltámadását is a hajnalának! Beh megszúrt
1853 9   |               hajnalának! Beh megszúrt ez a rozsdás tű, aki áldója van
1854 9   |                rozsdás tű, aki áldója van a vasnyársának!… „kiért imádkozom.”~„
1855 9   |                 Azt tudtam, engem kajátoz a cantus praeses úr – felelt
1856 9   |                cantus praeses úr – felelt a prézens úr szurdéklakó dárdása
1857 9   |                mindjárt semmirevaló, vagy a fejedhez vágom ezt a…! –
1858 9   |                 vagy a fejedhez vágom ezt a…! – S ezzel széttekint,
1859 9   |                itt meglehetősen elvetette a kalapácsnyelet, mert a mondott
1860 9   |          elvetette a kalapácsnyelet, mert a mondott asztal nem arra
1861 9   |                   mondott asztal nem arra a célra készült, hogy vele
1862 9   |             hosszú és igen nehéz. Azonban a Miska öcsém szerencséjére
1863 9   |               elvasalt, ekképp felmentvén a prézens urat ígérete beváltásától.~–
1864 9   |                 stb. Valamennyi egér volt a kollégiumban, mind halálfiává
1865 9   |                  lőn.~– No! Megvolna hát. A talpalló fel van eszkábálva
1866 9   |              éppen csikófogú varrással, s a prézens úr nagy elégedetten
1867 9   |               kendőjében megtörölközik, s a tükör hiányát akként pótolja,
1868 9   |          inggallért kanyarít, vele torkát a kellő hangmértékig elköti;
1869 9   |                    pálcáját, fuvoláját és a halottas énekek könyvét
1870 9   |              egyik, gitárját, hangjegyeit a másik kezébe véve: készen
1871 9   |                    hivatalos méltóságában a cantus praeses, s falon
1872 9   |               említetlen találtunk hagyni a prézens úr pipereműtételei
1873 9   |             lettünk, porrá leszünk, azért a port ne utáljuk”. E körülményekből
1874 9   |                 valami kifejleni…~Ezalatt a kántus – mely nem egyéb,
1875 9   |              várta prézense megjelenését; a vénebb diákok erősen pöfékeltek
1876 9   |              makrapipáikból, s fenn ültek a padok tetején, míg a kisebb
1877 9   |                ültek a padok tetején, míg a kisebb klasszisták holmi
1878 9   |          rejtélyes stratagémákon motoztak a padok alatt; mert tudnunk
1879 9   |             mesélék kalandos anekdótáikat a láblógató hivők seregének;
1880 9   |               hivők seregének; fenn pedig a praesesi pulpituson egy
1881 9   |                 sipka; szájának, minthogy a kelleténél több, rendesen
1882 9   |          használni, melyen át jelenleg is a legsipítóbb cérnavékony,
1883 9   |                 gyékénykáka hangon énekli a prézens úr kedvenc énekét.~„
1884 9   |                   komolyan s összehúzódva a pad végében; két keze tógája
1885 9   |              pulpitusáról (deszkazsámoly) a százgallérú énekes, s bivalyul
1886 9   |               énekes, s bivalyul nekiesik a morfondérozó fiúnak, és
1887 9   |                 esküszik hipokrita tűzzel a százgallér –, hej, ha én
1888 9   |                 ha én segíthetnék rajtad, a mennyországot lehúznám éretted.~–
1889 9   |                   én magam is magamnak.~– A praeses! – ordítja betörve
1890 9   |               mintha azt mondaná: „Szalad a francia – de utánunk!” –
1891 9   |                lőn rögtöni elcsöndesülés; a fiatalság glédába ül, és
1892 9   |                   és pipáit zsebre rakja, a százgalléros lebomlik Pista
1893 9   |                  lebomlik Pista nyakáról, a légátusi kalandok félbeszakadnak,
1894 9   |                  sarkig kitárulván, belép a rettegett podesta.~Körültekint,
1895 9   |                   Galileiként azt mondják a kollégium padozatának: „
1896 9   |                  orrán keresztül eregetve a szavakat:~– Ki pipázott
1897 9   |                    feleletül megszólamlik a legmértékeltebb hangon,
1898 9   |               legmértékeltebb hangon, míg a bagók – az első éves bölcsészek
1899 9   |               pipázott itt?~– Alkalmasint a juristák a 8 órai leckén.~–
1900 9   |                    Alkalmasint a juristák a 8 órai leckén.~– Micsoda?
1901 9   |                 hogy elhigyjem, miképp az a füst délutáni három óráig
1902 9   |                  rakoncátlankodni kezdett a fiatalság, s amely tekintélyt
1903 9   |                 ez még nem történt velem; a felsőbbséget így fumigálni!
1904 9   |                  Ka – kukk.~– Ki volt ez?~A kisdiákok bőrkakukkokat
1905 9   |                   bőrkakukkokat rejtettek a padok alá, melyeknek egyike
1906 9   |               nyomatván meg lábbal, midőn a praeses úr legjobban ostorozná
1907 9   |                pórbüszkesége kitöréseivel a vele egyszőrű víg fiatalságot,
1908 9   |               félbeszakasztá gúnyszavával a hadverő catilináriát (ez
1909 9   |                      Micsoda… mi volt ez?~A másik oldalon egy másik
1910 9   |                  azon vakmerő, kicsoda az a szerencsétlen, ki engem
1911 9   |            iskolai szék eleibe fogom adni a dolgot.~– Kakukk.~– Ki volt
1912 9   |                ismét? Mi volt ez ismét? – A prézens úr jobbról balra,
1913 9   |                itt, hol ott szólaltak meg a rejtélyes hangok, frizuráját
1914 9   |                nevetni?~– Én kánspres úr, a kánspres úr képe…~– Nem
1915 9   |                hőmő oldalba rúgva ököllel a fiút.~– Micsoda hallatlan
1916 9   |                 azalatt lábával nyeggetve a pad alá rejtett kakukkot.~–
1917 9   |               vita” (magyarul: nincs jobb a töltött káposztánál) adott
1918 9   |               hozzájutnék – mondá magában a korholt egyén, mentségül
1919 9   |                   fel, hogy megbicsaklott a hangja, és aztán rekedt
1920 9   |                     Hát ez ismét mi volt?~A kántisták vérszemet kaptak
1921 9   |                kántisták vérszemet kaptak a lefőzéseken, s elkezdtek
1922 9   |                   és hol alkalmatlankodik a békaenunciációval?~– Kik
1923 9   |             békaenunciációval?~– Kik azok a semmirekellők?~Ümm… ümm…
1924 9   |                   ordítá tehetlen dühében a cantus praeses úr, s minekutána
1925 9   |               volna, nyakra-főre kirohant a teremből, bezárkózott vasajtós
1926 9   |             dárdására, hogyha ki mer jőni a kemencelyukból, mindjárt
1927 9   |       kemencelyukból, mindjárt hátul köti a sarkát.~S ezzel dühében
1928 9   |             elaludt…~…Azonban harangozzák a készülőt; a prézens úr felébred.
1929 9   |                   harangozzák a készülőt; a prézens úr felébred. Eszébe
1930 9   |             felébred. Eszébe jut egyfelől a vett méltatlanság, s elhatározza
1931 9   |                 bármit mondjon is majd rá a haza: lemond a praesességről;
1932 9   |                 is majd rá a haza: lemond a praesességről; másfelől
1933 9   |                   forint szép pénz (ennyi a cantus praeses esztendei
1934 9   |                esztendei lénungja), enged a szép szónak, s rá hagyja
1935 9   |             beszélni, hogy mégsem mond le a praesességről; azonban itt
1936 9   |                    hogy ma nem megyünk el a temetésre! Jaj, de ismét
1937 9   |                   másfelől megszólamlanak a kebel gyöngédebb érzelmei,
1938 9   |                kebel gyöngédebb érzelmei, a hiúság, a fitogtatásvágy;
1939 9   |            gyöngédebb érzelmei, a hiúság, a fitogtatásvágy; eszébe ötlék,
1940 9   |        fitogtatásvágy; eszébe ötlék, hogy a temetésen rendesen jelen
1941 9   |              rendesen jelen szokott lenni a kántorék Juliskája, a szürkeszemű
1942 9   |               lenni a kántorék Juliskája, a szürkeszemű köpcös ideál,
1943 9   |              szürkeszemű köpcös ideál, ki a prézens úr éneklő szájába
1944 9   |                   pietással bámul, mintha a prézens úr feje volna a
1945 9   |                   a prézens úr feje volna a kukucska. Eszébe jut, miként
1946 9   |              volna gömbölyűre hajfürteit; a csizmafényítés, talpallóvarrás,
1947 9   |                mind kárba vesszenek? Győz a szív, elhallgat a máj; s
1948 9   |                    Győz a szív, elhallgat a máj; s mi még soha prézesen
1949 9   |           felszínén. Fekete volt az, mint a suviksz, a gálicköves mosdóvíz
1950 9   |                  volt az, mint a suviksz, a gálicköves mosdóvíz és a
1951 9   |                  a gálicköves mosdóvíz és a gubaccsal behintett törülköző
1952 9   |           feketecirmos archoz mint illett a komoly tiszteletet követelő
1953 9   |                   Tehát vesztére megindul a temetésre, nem tudván, hogy
1954 9   |                   arculatja felruházva; s a vele találkozók csak azért
1955 9   |                   csak azért nem nevettek a szeme közé, mert azt gondolták,
1956 9   |                 bámulák, mely kitüntetést a prézens úr hajbodrozata
1957 9   |            szólván: „bölcsnek nem derogál a ferdesarkú csizma”.~Mint
1958 9   |                 vonult az énekbíró csapat a szép görbületekkel bővelkedő
1959 9   |             utcákon végig, s vígan úszott a fekete tóga az otthonos
1960 9   |               sárban, ha hordozóját társa a pallóról leszorítá.~A halottas
1961 9   |               társa a pallóról leszorítá.~A halottas házhoz értek.~Egy
1962 9   |               értek.~Egy embernek meghalt a felesége (satis tarde quidem:
1963 9   |              szegény! be kár volt érte!).~A megszomorodott fél ott rídogál
1964 9   |            megszomorodott fél ott rídogál a koporsó mellett, s számlálgatja
1965 9   |                nagyon szeret gyönyörködni a más temetésében, míg sok
1966 9   |                  míg sok emberséges ember a magáéból is szeretne kimaradni,
1967 9   |              felekezetnek, kik azonnal is a szederfa alatt karikába
1968 9   |                 alatt karikába állanak, s a prézens urat közreveszik,
1969 9   |                 kitűnni kívánván, beleáll a göbölitatóba, s onnét osztja
1970 9   |          fuvolájából elő bírta tüszkölni.~A népség észreveszi jelenlétét,
1971 9   |                  mozdulhatna egymástól.~– A két keddjét! Ez nincs isten
1972 9   |                  hírével – dörmögi egyike a közel állóknak, s megrántván
1973 9   |                látja, milyen fekete annak a prézesnek a fizimiskája?~
1974 9   |                  fekete annak a prézesnek a fizimiskája?~A megszólított
1975 9   |                  prézesnek a fizimiskája?~A megszólított ártatlan, semmit
1976 9   |                látom, mint szokott lenni.~A második, harmadik, negyedik,
1977 9   |                 felelte, hogy ti. nem lát a prézens úr arcán semmi megjegyzésre
1978 9   |            változást.~– Terem’tse! Ez biz a sátán. Úgyis neki való volt
1979 9   |               sátán. Úgyis neki való volt a szegény boldogult Mujkosné
1980 9   |               hogy kivel van dolguk.~Mint a rakéta futott végig a népségen
1981 9   |                Mint a rakéta futott végig a népségen a hír, hogy a kántus
1982 9   |                   futott végig a népségen a hír, hogy a kántus prézes
1983 9   |              végig a népségen a hír, hogy a kántus prézes helyett az
1984 9   |             nincsen-e lólába?~– Nem látni a tóga miá.~– De látni a szarvait;
1985 9   |              látni a tóga miá.~– De látni a szarvait; nézd csak ott
1986 9   |                   szarvait; nézd csak ott a sábesztikli alatt! S valóban
1987 9   |              sábesztikli alatt! S valóban a prézens úr cirkalomfacsarta
1988 9   |              fürtei nem sokat különböztek a másodfű tinó sarjadzó koronájától.~–
1989 9   |                   hosszú ökörfarka lóg ki a tógája alól?~– Engem úgyse,
1990 9   |                semmi sem volt egyéb, mint a tógának felhúzni elfelejtett
1991 9   |                 lógott le az uszály alul.~A kántisták torkait stimmelték,
1992 9   |                   valaki nagyon köszörült a torkán).~– Ne köpjön a zsebembe,
1993 9   |          köszörült a torkán).~– Ne köpjön a zsebembe, amice!~– No csitt!
1994 9   |                      No csitt! Egyszerre!~A prézens úr felemelte kezét,
1995 9   |                 Lelkemnek dicsőségébe (n)~a kálvinista halottasének
1996 9   |            kifejezésivel, mely az őszt és a mulandóságot, a halottakat
1997 9   |                   őszt és a mulandóságot, a halottakat és a sárga faleveleket
1998 9   |             mulandóságot, a halottakat és a sárga faleveleket önkénytelen
1999 9   |                  vont hangjaiban:~Menj el a nyugalom csöndes éjjelébe,~
2000 9   |                nyugalom csöndes éjjelébe,~A gyászos sírhalom, megnyílt