| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | ||
| Alphabetical [« »] 500 1 68 1 8 1 a 4329 à 2 abba 7 abban 14 | Frequency [« »] ----- ----- ----- 4329 a 1640 az 1392 s 1008 nem | Jókai Mór Hétköznapok IntraText - Concordances a |
bold = Main text
Fezejet grey = Comment text
2001 9 | Közanyánk ölébe.~A népség minden jókedv dacára
2002 9 | zokogott.~Ismét hangzék:~Hová a világi bajok nem tódulnak,~
2003 9 | világi bajok nem tódulnak,~A test kívánsági hol mind
2004 9 | oszlának fel…~– Nem hiába, hogy a sátán énekel velök, de ugyan
2005 9 | sohasem meri kimondani.~A nép teljesen apodemonizálta
2006 9 | teljesen apodemonizálta a tentatinktúrás arcú prézens
2007 9 | ördögtől annyit sem félt, mint a lúd májától, de mégis ily
2008 9 | elméjének mivoltát, hogy még a halottat is fejjel előre
2009 9 | csurgóra állt bámultában a kalapja.~Hosszú népcsoport
2010 9 | az üdvezült sárhüvelyét a mulandóság utósó szállására,
2011 9 | versekben búcsúztatá el a megboldogultat ide maradt
2012 9 | ismerői- és hitelezőitől.~A búcsúztató igen érzékeny
2013 9 | búcsúztató igen érzékeny volt; a gyönyörű retorikai frázisok
2014 9 | frázisok megtették hatásukat, a népség kellőleg megríkattatott;
2015 9 | záporait hullatják zokogva a mi bánatos szemeink borús
2016 9 | fellegeinek sötét árnyékai, hogy a te, az anyaföld kebelébe
2017 9 | szerencsétlenségére rá talált pillantani a szerecsenné vált prézensre,
2018 9 | úgy kihozta sodrából, hogy a legóriásibb kacagásra fakadott,
2019 9 | fuldokolni az áment, félrerohant a néptömeg közül, s egy sír
2020 9 | nagyobb lőn megzavarodása a káplán úrnak, ki is a halotti
2021 9 | megzavarodása a káplán úrnak, ki is a halotti imádság helyett
2022 9 | olvasta fel, s úgy kijött a kerékvágásból, hogy a „miatyánk”
2023 9 | kijött a kerékvágásból, hogy a „miatyánk” helyett a „hiszekegyet”
2024 9 | hogy a „miatyánk” helyett a „hiszekegyet” imádkozá el.~
2025 9 | imádkozá el.~Tökéletes lőn a megbotránkozás. Egyik nevetett,
2026 9 | megbotránkozás. Egyik nevetett, a másik szörnyűködött, a harmadik
2027 9 | a másik szörnyűködött, a harmadik imádkozni akart
2028 9 | akart és szedtevettézett. De a prézens urat egyik sem figyelmezteté
2029 9 | figyelmezteté arra, hogy a botránkozás kövét ő hordja
2030 9 | érkezének vissza az alumniumba. A prézens úr rögtön rúgtatott
2031 9 | létére? Nézzen csak abba a tükörbe!~A prézens úr belenéz…
2032 9 | Nézzen csak abba a tükörbe!~A prézens úr belenéz… megijed…
2033 9 | nagyszerű inkvizíciók történtek a botrányos csíny felől. A
2034 9 | a botrányos csíny felől. A százgallér riadva esett
2035 9 | könyörögvén, hogy miután ő a vétkes, vállalják mindnyájan
2036 9 | vállalják mindnyájan magukra a tettet, hiszen ubi valamennyien
2037 9 | szívességet mindenik, de mikor a kenyértörésre került a dolog,
2038 9 | mikor a kenyértörésre került a dolog, csak Körmös Pista
2039 9 | csak Körmös Pista ismeré el a tettbeni tudósságát, a többi
2040 9 | el a tettbeni tudósságát, a többi erősen kitagadta magát;
2041 9 | erősen kitagadta magát; a százgallér pedig baráti
2042 9 | noha nem főzte, de megitta a feketelevest, hét nap múlva,
2043 9 | diák létére, elimináltatván a tanulók – akarám mondani –
2044 9 | az éjjeli házfeltöréskor a százgallért a fa derekához
2045 9 | házfeltöréskor a százgallért a fa derekához csapva, agyonzúzta.~
2046 9 | Ezen százgallér volt az, ki a Pista tanyája kulcsát annak
2047 10 | A táblabíró~Nem vagyok én
2048 10 | Fekete gyászban jár szívem;~A szerelmes gyászban járjon.~
2049 10 | táblabíró volt, éspedig egyike a legkövérebbeknek; s e jövedelmes
2050 10 | urat rendkívül erőtette a szolgabíróvá létel, sorsa
2051 10 | csekély hivatalka! Mit neked a szolgabírói polc!… Föl veled
2052 10 | szolgabírói polc!… Föl veled a dicsőség fényhelyére, a
2053 10 | a dicsőség fényhelyére, a zöld asztal mellé!… Mit
2054 10 | asztal mellé!… Mit neked az a százötven forint?… Nesze
2055 10 | egyes-egyedül élt ugyan a világon, nő és gyermekek
2056 10 | gyermekek nélkül, s örököse csak a királyi fiskus leendett:
2057 10 | Különösen nagy patrónusa volt a cigányművészeknek és a serdülő
2058 10 | volt a cigányművészeknek és a serdülő ifjúságnak. Amazoknak
2059 10 | sohasem volt fogyatkozásuk a vörös nadrágban, vörös pruszlikban
2060 10 | színű tárgyakban, mik közül a vörös ütlegfoltok sem maradtak
2061 10 | Az utóbbiak pedig, ti. a serdülő fiatalság juridikai
2062 10 | alkalom nyílt az ifjak előtt a tráncsírozás fölséges mesterségének
2063 10 | mesterségének megtanulására, a nevezetesebb ivodalmi celebritások
2064 10 | celebritások megismerésére; mint a szintén a tokaji és ruszti,
2065 10 | megismerésére; mint a szintén a tokaji és ruszti, szekszárdi
2066 10 | állapotokat”. Erről ugyan a Bálvándy úr legényei nem
2067 10 | nem panaszkodtak; nekik a föntebb említett foglalatosságokon
2068 10 | rovatába soroztaték még a táblabíró úr debrői dohánykazalját
2069 10 | szerint fogyasztani.~Azonban a sok közül rendesen volt
2070 10 | választottja, kinek sorsa a többiétől mostohaságra nézve
2071 10 | nézve egészen elütött; kinek a korán felkelésen kívül számos
2072 10 | töltötte meg reggelenként a táblabíró úr pipáit, miknek
2073 10 | fidibuszokat.~Ő hordta föl a borokat az ivók számára.~
2074 10 | az ivók számára.~Ő vitte a lámpást a lovak előtt, ha
2075 10 | számára.~Ő vitte a lámpást a lovak előtt, ha estve volt
2076 10 | kátyulos az út.~Ő hordta a pöröket bőrtarisznyában
2077 10 | pöröket bőrtarisznyában a táblabíró úr után a procuratoriába.~
2078 10 | bőrtarisznyában a táblabíró úr után a procuratoriába.~Ő tisztította
2079 10 | procuratoriába.~Ő tisztította meg a csizmákat.~Ő szedte le a
2080 10 | a csizmákat.~Ő szedte le a körtefákról a papmacskákat;
2081 10 | szedte le a körtefákról a papmacskákat; s legvégül
2082 10 | jegyzőkönyvek és határozatok, tudja a jó ég, még mi mindenféle
2083 10 | még fát is talált vágni, s a kertben a dohánycsemetéket
2084 10 | talált vágni, s a kertben a dohánycsemetéket megkapálgatta,
2085 10 | rendkívüli dupla leckéket a türelemből; de megtörte
2086 10 | jellemének; engedelmes lőn, mint a bárány; nem történhet vala
2087 10 | csak most látta először, a gyávaságig türelmesnek tapasztalá.
2088 10 | türelmesnek tapasztalá. A rábízott dolgokban pontos,
2089 10 | zúgolódástalan volt; kerülte a vigalmakat és a vigadókat,
2090 10 | kerülte a vigalmakat és a vigadókat, s éjféleken át
2091 10 | jó fiú – szokta mondani a tekintetes úr –, okos fiú,
2092 10 | toppana be szobájába, kiben a táblabíró úr, mihelyt szemeit
2093 10 | sittegtek-suttogtak egymás közt, s fújták a követ egy szögletbe bújva,
2094 10 | hosszú iratok költözködtek a táblabíró úr asztalára,
2095 10 | úrnál vége-hossza nem volt a bajuszok pödrésének, még
2096 10 | bajuszok pödrésének, még a báró úr, számtalanszor körültekintgetvén,
2097 10 | látszólag olyasmit iparkodott a táblabíró úrnak megmagyarázni,
2098 10 | megmagyarázni, amit éppen nem akart a spektábilissel isten igazában
2099 10 | igazában megértetni.~Végre a spektábilis megszólamlott,
2100 10 | azt mondá, hogy „jól van”.~A báró úr pedig felkerekedik
2101 10 | csizmacsikorgás között kopog alá s fel a szobában.~A táblabíró úr
2102 10 | kopog alá s fel a szobában.~A táblabíró úr irodája éppen
2103 10 | volt alkalmazva, melyen át a szomszéd szobába lehete
2104 10 | ablakot rejtő függönyt, s a szomszéd szobába átkémlelt.~
2105 10 | úr arca halaványabb lőn a tökmagnál…~– Ki ez a fiatal
2106 10 | lőn a tökmagnál…~– Ki ez a fiatal itt a másik szobában? –
2107 10 | tökmagnál…~– Ki ez a fiatal itt a másik szobában? – kérdé
2108 10 | szobában? – kérdé reszketve a spektábilist.~– A jurátusom.~–
2109 10 | reszketve a spektábilist.~– A jurátusom.~– Kinek híják?~–
2110 10 | ajánlotta, s úgy elment a Bálvándy úr házától, hogy
2111 10 | Bálvándy úr pedig kikiálta a szomszéd szobába:~– Audiat!~–
2112 10 | Audiat!~– Dignetur! – volt rá a felelet, s az audiat belépett.~–
2113 10 | fogja, audiat, exhibeálni a bent megírt incattának mégpedig
2114 10 | mégpedig ma vagy holnap – szólt a főnök, egyikét a báró által
2115 10 | szólt a főnök, egyikét a báró által átadott hosszú
2116 10 | Pista szépen megköszönte a vett utasítást; zsebébe
2117 10 | utasítást; zsebébe dugta a kézbesítendő okiratot s
2118 10 | asztalához, elébe vette a Corpus jurist s belenézett.
2119 10 | sehogy sem akart működni a figyelmeztetés; a betűk
2120 10 | működni a figyelmeztetés; a betűk összefolytak szemei
2121 10 | S tartalma? Mintha csak a háta mögé hányta volna!
2122 10 | hányta volna! Minduntalan a szőke lyánka szelíd, bánatos
2123 10 | végtelenjét; utazni látá magát a szivárvány hídja fölött,
2124 10 | emberördögöt; eltörle minden élőt a föld színéről, s mélyen
2125 10 | ne keljenek; azután látá a paradicsomot virágzó berkeivel,
2126 10 | berkeivel, az őszinte rókát, a szelíd oroszlánt, a jószívű
2127 10 | rókát, a szelíd oroszlánt, a jószívű farkast, a fullánktalan
2128 10 | oroszlánt, a jószívű farkast, a fullánktalan háladatos kígyót,
2129 10 | volna az első ember, kibe a lelket még Isten lehelte –
2130 10 | lelket még Isten lehelte – s a második a szőke kisleány
2131 10 | Isten lehelte – s a második a szőke kisleány ártatlan
2132 10 | arculatával, szemeiben az ég és a csillagok; s mintha az élő
2133 10 | immár szerelmét és benne a világot akarta átölelni,
2134 10 | akarta átölelni, bekiált a principális~– Audiat, copisálja
2135 10 | Nekikönyökölt emberünk, kiterjeszté a végrehajtási levelet és
2136 10 | bizonyos hitelező, kinek neve a túlsó lapon vala olvasható,
2137 10 | bizonyos adósnak, ki szinte a túlsó lapon volt körülírva,
2138 10 | lemondtak, s e kötelezvényt a hitelező az adós bizonyos
2139 10 | utána meghal az asszony. S a gyár földig leég. Ekkor
2140 10 | gyár földig leég. Ekkor a hitelező beperli a leányt;
2141 10 | Ekkor a hitelező beperli a leányt; s miután a tökéletes
2142 10 | beperli a leányt; s miután a tökéletes vagyonhiányt kimutatta,
2143 10 | személyét kéri odaítéltetni.~S a törvények kezelője, noha
2144 10 | ellenvetés, hogy szüléi életében a leány magát semmire nem
2145 10 | örökült, mindamellett is a Hármas törvénykönyv II.
2146 10 | Mátyás VI. 29 értelmében a leány személyét a hitelezőnek
2147 10 | értelmében a leány személyét a hitelezőnek tizenöt napra
2148 10 | elmarasztaltatása következtében a végrehajtást elrendeli.~
2149 10 | végrehajtást elrendeli.~Hogy a leány szép, fiatal és ártatlan,
2150 10 | szép, fiatal és ártatlan, a hitelező buja, förtelmes
2151 10 | förtelmes gazember: azt a törvény tudni nem tartozik;
2152 10 | törvény tudni nem tartozik; a törvények kiszolgáltatója
2153 10 | kevésbé, mentül gazdagabb a nyertes fél, ki mindemellett
2154 10 | lelkét szörnyen leverte. A túlsó lapra fordított, hogy
2155 10 | csapott szíve idegeire! A világ egyet fordult vele…
2156 10 | agyában minden gondolat; a vér forrni kezdett ereiben,
2157 10 | forrni kezdett ereiben, míg a velő csontjaiban jegesült.
2158 10 | csapódik; keresztülrontott a principális szobáján (a
2159 10 | a principális szobáján (a jó úr, megijedvén, az íróasztal
2160 10 | íróasztal alá pusztult, s a téntás üveget fejére döntötte);
2161 10 | kifáradva eszmélni kezde, künn a mezőn tövises kökénybokrok
2162 10 | lelé magát, s nem ismert a napvilágra, mely vörösen
2163 10 | égen. Azt gondolta, hogy a világ ég! Kezében volt az
2164 10 | azt, még egyszer elolvasá a ráírt neveket a vérfénynél;
2165 10 | elolvasá a ráírt neveket a vérfénynél; világosan olvasá:
2166 10 | ördögszekért hajtott előtte a szél…~*~Most szedjük össze
2167 10 | bűnök terhelik lelkét, s a megtorló pallos hajszálon
2168 10 | szerelme nem értetik meg, s a kétségbeesett kísérlet,
2169 10 | kétségbeesett kísérlet, a lyány elrablása nem sikerülvén,
2170 10 | elrablása nem sikerülvén, a bosszúálló megfosztja a
2171 10 | a bosszúálló megfosztja a leányt őszinte kedvesétől,
2172 10 | pártfogójától és hitétől a lyán testvérét.~Szemközt
2173 10 | roppant ellenszenv bántja a magas rangúak ellen; ki
2174 10 | alkalmazott alakban, hogy részvéte a leereszkedés semmi színét
2175 10 | magán, s naiv terve volt a lyánt mint köznemes eljegyezni,
2176 10 | elégtételt szerezni neki a kiállott szenvedésekért,
2177 10 | vonzalmain nem változtatott.~A két lyánka még eddig igen
2178 10 | összhangzó lelkület! Míg Lilla a világot csak a természetből
2179 10 | Míg Lilla a világot csak a természetből ismeri, s költői
2180 10 | gazdagítja, addig Janka a világot a legfekélyesebb
2181 10 | gazdagítja, addig Janka a világot a legfekélyesebb oldaláról
2182 10 | sem ragadhatnák magukhoz a vezérfonalat, melybe két
2183 10 | küzdő kéz markolt, minő a két vér ellenségé.~*~Így
2184 10 | ellenségé.~*~Így álltak a viszonyok, midőn Bálnaira
2185 10 | leányasszonyt hivatalosan értesítse a személye ellen intézendő
2186 11 | A zivatar éje~Hideg szél fú
2187 11 | Hideg szél fú Mátra felől;~A lelkem is fázik belől.~Népdal.~
2188 11 | is esik, köpönyegem ázik;~A szél patkójától a kő is
2189 11 | ázik;~A szél patkójától a kő is szikrázik.~Csángó
2190 11 | Szilveszter éje és iszonyú hideg…~A madarak megfagytak a levegőben…~
2191 11 | hideg…~A madarak megfagytak a levegőben…~Szakadatlan hóförmetegek
2192 11 | hófuvatok alul kelle kiásni a házak ajtait.~Néptelenek
2193 11 | egyedül farsangolt végig a havas zivatar, be-bekiáltva
2194 11 | havas zivatar, be-bekiáltva a kéményeken s végigsöpörve
2195 11 | kéményeken s végigsöpörve a házak fehér tetőin.~Boldog,
2196 11 | ásíthat az idő rovására.~A k*i vásártér közepén áll
2197 11 | hajdanában lánccal húzták fel a vizet, most egészen ki van
2198 11 | egészen ki van az száradva; a lánc vedertelenül lóg le
2199 11 | lánc vedertelenül lóg le a mélységbe. A kút oldalai
2200 11 | vedertelenül lóg le a mélységbe. A kút oldalai bedüledeztek.~
2201 11 | egy rozzant emeletes ház; a mohlepte cserepzsindeles
2202 11 | Tehát száz évesnél több volt a ház, s igen ősszerű kinézésű.~
2203 11 | kinézésű.~Ezen vad éjszakáján a zivatarnak, midőn minden
2204 11 | első gondjának tartotta a lefolyt évet, melynek csak
2205 11 | tivornyadalt rikoltva le a zivataros éjbe.~Ki tartja
2206 11 | bátrabb menhelyet kerestek a bűzös csárdákban vagy a
2207 11 | a bűzös csárdákban vagy a városon kívüli szemetdombok
2208 11 | sötét alak áll mostan ott a kút párkányához támasztott
2209 11 | mozdulatlanok; szemeit le nem veszi a vigalom háza ablakairól,
2210 11 | imádságait. Jámbor volt, és a rosszak ítéletet hoztak
2211 11 | megbírálták. Erős volt, és a gyöngék megelőzték. Milyen
2212 11 | rántotta alá képzelt egéből a való!~Mily emberszerető
2213 11 | Éjfél után lankadni kezde a zaj a vigalom házában; a
2214 11 | után lankadni kezde a zaj a vigalom házában; a vendégek
2215 11 | a zaj a vigalom házában; a vendégek csoportonként eltávozának,
2216 11 | távozó lámpások tünedeztek el a házak között.~Két férfi
2217 11 | köpenybe burkolva haladt el a kút mellett, következő párbeszédet
2218 11 | Nevezetesen?~– Dobszót.~– Hát arra a szemérmes kis halvány hölgyre
2219 11 | lépéseik alatt ropogott a hó.~– Mi ez itt az útba? –
2220 11 | egyik, valamiben megbotolva.~A másik odavilágított a lámpással;
2221 11 | megbotolva.~A másik odavilágított a lámpással; egy nő volt,
2222 11 | lámpással; egy nő volt, félig a hótól eltemetve, ott feküdt
2223 11 | mondának s továbbmentek.~A sárga háznál lassanként
2224 11 | égett még gyertya, s szerte a város minden ablakai feketék
2225 11 | minden lélek.~Ekkor Bálnai a kivilágított ablakhoz ment,
2226 11 | hang.~– Osztályos rokon a fájdalom nevében – mondá
2227 11 | bezáródék.~Bálnai visszament a kút szobrai alá.~Nem sokáig
2228 11 | Midőn legsűrűbben hullottak a hópelyhek alá, midőn legveszettebbül
2229 11 | midőn legveszettebbül tépte a szél a fellegeket, feltárult
2230 11 | legveszettebbül tépte a szél a fellegeket, feltárult hirtelen
2231 11 | fellegeket, feltárult hirtelen a sárga ház ajtaja; sebesen
2232 11 | ruhában; szőke selyem haja a zivatarban lebegett, arca
2233 11 | sem tudja úgy kifejezni a kétségbeesést, mint egy
2234 11 | különben szelíd arc vonásai.~A hölgy bágyadtan hagyta magát
2235 11 | és hévvel ölelé magához a pihegő keblet, és arra gondolt,
2236 11 | esenge szívreható hangon a szegény leány. – Üdvedre
2237 11 | nincsen üdve, s nem bocsátotta a leányt, hanem még közelebb
2238 11 | cseppjével is, felháborgatom a földet és a poklot, hogy
2239 11 | felháborgatom a földet és a poklot, hogy megmentselek.~
2240 11 | poklot, hogy megmentselek.~A hölgy feltekintett az ifjúra,
2241 11 | voltak, arca vonásaiban a sokszerű szerencsétlenség
2242 11 | nemesség tükrözé magát; a kiállott csapások nem tették
2243 11 | életet adta, és senki sincs a széles földön, aki szeretne.
2244 11 | Igaza volt; csak az érti a szenvedő panaszát, ki maga
2245 11 | ki maga is szenved.~És a hölgy bízott benne.~Neki
2246 11 | benne.~Neki sem volt senkie a széles világon.~Miért ne
2247 11 | világon.~Miért ne bízhatnának a szerencsétlenek egymásban?~
2248 11 | szerencsétlenek egymásban?~A boldogság eltávolítja a
2249 11 | A boldogság eltávolítja a szíveket, a keserűség órái
2250 11 | eltávolítja a szíveket, a keserűség órái összekapcsolják
2251 11 | összekapcsolják azokat.~Azonban a hölgy ruházatja még fehérebb
2252 11 | ruházatja még fehérebb lett a hótól.~Az ember mind nyomon
2253 11 | nyomon érezni kénytelen, hogy a földön jár; éhség, szomj,
2254 11 | biztatólag rámosolygott, s a hölgy követte őt; mit bánta
2255 11 | ő, bárhova; hiszen midőn a vigalom tanyáját elhagyá,
2256 11 | elhagyá, tudta, hogy csak a zivataros ég van odakünn,
2257 11 | Bálnai adott át neki. Az a végrehajtást hírül adó levél
2258 11 | Amint végigsiettek egyedül a városon, azt képzelte volna
2259 11 | karöltve: az egyik fehér, a másik sötét; bús mind a
2260 11 | a másik sötét; bús mind a kettő.~Bálnai tanyája kívül
2261 11 | Bálnai tanyája kívül volt a városon, a szőlők között,
2262 11 | tanyája kívül volt a városon, a szőlők között, nem messze
2263 11 | szőlők között, nem messze a b*i kaputól.~Amint az utósó
2264 11 | hátuk mögött maradt, amint a város árkán az országútra
2265 11 | ifjú reszketni érzé kezében a lyánka kezét.~– Fázol, szívem? –
2266 11 | Fázol, szívem? – szólt a gyöngéd kezet leheletével
2267 11 | Egy kevéssé – válaszolt a hölgy, s szorosabban simult
2268 11 | bágyadt mosoly vonult végig a lyánka arcán.~Az ifjú gyöngéd
2269 11 | gyöngéd vigyázattal vezette őt a hófermeteges időben. Egy
2270 11 | időben. Egy kutya sem ugatott a városban, azok is meghúzták
2271 11 | meghúzták magukat; csak a szőlők között hallatszott
2272 11 | között hallatszott néha a farkasok kellemetlen, szilaj
2273 11 | Fehér szemfödél teríté be a halott földet; semmi mozgás,
2274 11 | mozgás, semmi zaj, csak a fergetegé; semmi hold, semmi
2275 11 | haladtak így, midőn egyszer a hölgy léptei csöndesedni
2276 11 | Az ifjú érzé ellankadni a kedves kezecskét, s ijedten
2277 11 | én álmos vagyok – suttogá a leányka, s szőke szép fejét
2278 11 | néhány percig ne, az volna a halál!…~A megfagyást álom
2279 11 | percig ne, az volna a halál!…~A megfagyást álom szokta megelőzni…~
2280 11 | megfagyást álom szokta megelőzni…~A szép leányka szemei elhunytak,
2281 11 | Isten! – kiálta az ifjú.~A szép hölgy elaludt.~Az ifjú
2282 11 | de mindezeket megbocsátá a sorsnak.~– Csak egyszer
2283 11 | pillanat gyönyörével!~És a sors meghallgatta őt, ölelnie
2284 11 | érzé őt haldokolni.~Óh, ez a természet, ez a zivatar
2285 11 | Óh, ez a természet, ez a zivatar oly érzéketlenek!
2286 11 | érzéketlenek! Nem kímélték ezek a gyermekien gyöngéd tagokat,
2287 11 | érzéstele; vadul tépdeste a vihar a könnyű lenge ruhákat,
2288 11 | vadul tépdeste a vihar a könnyű lenge ruhákat, a
2289 11 | a könnyű lenge ruhákat, a hosszú selyem haj havasázottan
2290 11 | haj havasázottan lobogott a szélben, s hattyúnyakáról
2291 11 | szélben, s hattyúnyakáról a hóvíz csorgott alá.~Az ifjú
2292 11 | néhány percig tart, azontúl – a halál.~Lakását a rövid idő
2293 11 | azontúl – a halál.~Lakását a rövid idő alatt hanyatló
2294 11 | alatt hanyatló ereje és a töretlen út miatt elérnie
2295 11 | mécsvilága volt, mely csárdában a legaljasabb népsöpredék
2296 11 | gyermeket, s letérve az útról, a magas hófuvatban a világosság
2297 11 | útról, a magas hófuvatban a világosság felé kezdett
2298 11 | világosság felé kezdett törtetni.~A szél némely helyen házmagasságnyira
2299 11 | házmagasságnyira torlasztotta a havat; iszonyú nehéz volt
2300 11 | terhével együtt előre hatolni. A szél élesen csapkodta arcába
2301 11 | vészt károgva feje fölött.~A lyánka keble fokonkint lassabban
2302 11 | Lélegzetfogyottan érkezett az ifjú a rossz hírű csárda ajtajához;
2303 12 | A Koplaló~Én vagyok ám az
2304 12 | Koplaló~Én vagyok ám az a kölök,~Ki a kocsmában hömpölyög;~
2305 12 | vagyok ám az a kölök,~Ki a kocsmában hömpölyög;~Fakó
2306 12 | hömpölyög;~Fakó lovam, meg a deres,~Mindig a kocsmára
2307 12 | lovam, meg a deres,~Mindig a kocsmára keres.~Népdal.~
2308 12 | vitte, Koplaló nevet viselt. A csárda ugyan nem koplalt,
2309 12 | címet, melyet reá ruháztak.~A k*i érdemes helyhatóság
2310 12 | rendőri nézetekből jónak látta a kebelében tanyázó proletáriusok
2311 12 | dologiszonynak miatta szenvednek, a boldog nyári szentheverdelnapok
2312 12 | szentheverdelnapok után magukat a téli unalmas órákon kedvökre
2313 12 | szemináriumul szolgálhasson a zseniális szegénylegényi
2314 12 | karnak, nehogy velök is az a fátum találjon történni,
2315 12 | fátum találjon történni, mit a nápolyi lazzaronikra Viktor
2316 12 | megcsökkent, részint azáltal, hogy a valamivel bírók nem bízzák
2317 12 | valamivel bírók nem bízzák többé a vagyonaik feletti őrködést
2318 12 | vagyonaik feletti őrködést a jó sorsra és a bakterokra,
2319 12 | őrködést a jó sorsra és a bakterokra, hanem maguk
2320 12 | alusznak; részint azáltal, hogy a szegénylegényies műtételekbe
2321 12 | maradván csak hívek: félni a dologtul és az akasztófátul,
2322 12 | és szeretni mindazt, mi a másé!~Ezen érdemes látogatók
2323 12 | látogatók kedveért neveztetett a körülményesen leírandó csárda „
2324 12 | alkalmatosságát, melyből közvetlen a pincébe van lejárás, s e
2325 12 | falai füstösek és ragadók a penésztől; a kémény, nehogy
2326 12 | és ragadók a penésztől; a kémény, nehogy hideg jőjön
2327 12 | hagyatott kis rés, hogy a vendégurak benn a gőzben
2328 12 | hogy a vendégurak benn a gőzben meg ne fulladjanak.~
2329 12 | gőzben meg ne fulladjanak.~A ház teteje le van szedve
2330 12 | hónapnál tovább ki nem állja a sarat, s ha addig agyon
2331 12 | faggyúmécs égett, melyhez a fekete faggyút rendszerint
2332 12 | fekete faggyút rendszerint a lopott birkák meg nem ehető
2333 12 | ordít és kapálózik.~– Csapd a földhöz az ilyen adta fattyát,
2334 12 | Ha az enyim volna, régön a zöld kútba dobtam volna,
2335 12 | hadd gebedne mög.~– Hol van a zöld kút?~– Hát bolond,
2336 12 | Hát bolond, te, ott van a piac közepén, hol a betyárok
2337 12 | van a piac közepén, hol a betyárok jó időben kártyázni
2338 12 | egyször onnét mög kihallik a gyerök ordítása, kivált
2339 12 | vele valaki? Ha kihallik, a betyárok addig hajigálnak
2340 12 | addig hajigálnak köveket a kútba, míg elhallgat.~–
2341 12 | minek szegöny embörnek a gyerök! Jobb lött volna,
2342 12 | fejemet is, míg ekkora voltam, a ház szögletihez csapták
2343 12 | szögletihez csapták volna.~A gyermek folyvást garázdálkodott.~–
2344 12 | anya, gorgoni képet vetve a kölyökre –, vagy mindjárt
2345 12 | vagy mindjárt kicsavarom a nyakad, s kidoblak a farkasoknak.~–
2346 12 | kicsavarom a nyakad, s kidoblak a farkasoknak.~– Ne, adj neki
2347 12 | aludjék el tőle! – szólt a másik némber, szalmába kötött
2348 12 | szalmába kötött butykost tartva a gyermek ajkaihoz, ki abból
2349 12 | tejét itta volna. Ekkor a két nő fogott hozzá, s később
2350 12 | később még egyszer megitatták a gyermeket, s végre mind
2351 12 | gyermeket, s végre mind a hárman szépen elaludtak.~
2352 12 | hárman szépen elaludtak.~A csecsemő nem is ébredett
2353 12 | nem is ébredett fel többé.~A csárda közepén egy zsíros
2354 12 | mintha ráspollyal volna tele a gégéje.~Nevezetes alak,
2355 12 | és senki sem más, mint a híres Telezsák. Felemás
2356 12 | Topa! – kiált rekedt hangon a betyár egy, az asztal végén
2357 12 | s jártában egyik lábával a másikon kellett neki mindig
2358 12 | rá Telezsák, s balkezével a palackot elébe tartja, jobbjával
2359 12 | elébe tartja, jobbjával a botot felemeli.~E nyájas
2360 12 | felemeli.~E nyájas kínálásra a Topa is előkeres az asztal
2361 12 | Nem iszom.~– Igyál, vagy a fejedhöz vágom! – kínálja
2362 12 | köszöntést, hanem kapja a keze ügyében levő dorongot,
2363 12 | vele Telezsák fejére, hogy a csárda is rengett bele.~
2364 12 | semmiért oly viadalt csap a két betyár, melyhez hasonló
2365 12 | melyhez hasonló párbaj tán a caraibok közt sem történik.~–
2366 12 | közt sem történik.~– Csak a fejit, hogy meg ne sántuljon! –
2367 12 | sántuljon! – biztatja őket a nézősereg; s azt a lojalitását
2368 12 | őket a nézősereg; s azt a lojalitását el is kell mindkét
2369 12 | hanem mindenik tartotta a maga fejét, s ütötte a másikét.
2370 12 | tartotta a maga fejét, s ütötte a másikét. E viadalnak aztán
2371 12 | viadalnak aztán utóbb is az lett a vége, hogy Topa, kinek a
2372 12 | a vége, hogy Topa, kinek a feje kevesebb ütést szívelt
2373 12 | kevesebb ütést szívelt el, mint a Telezsáké, kakastaréjos
2374 12 | föléled.~Telezsák pedig, kinek a feje szinte meglehetősen
2375 12 | könyörületet esdő pillanatot vetve a hozzá közel állók érzéstelen,
2376 12 | keres ez itt? Ki fia ez a kaputos? – hörögetének a
2377 12 | a kaputos? – hörögetének a jobbról-balról kíváncsian
2378 12 | ám az! – szólt ürgefejét a többiek vállán keresztüldugva
2379 12 | Hát nem tudjátok, az a garaboncás, aki a sömlyék
2380 12 | tudjátok, az a garaboncás, aki a sömlyék szélin lakik, a
2381 12 | a sömlyék szélin lakik, a fekete házban!~– Hát az
2382 12 | fekete házban!~– Hát az a fehércseléd kicsoda a? De
2383 12 | az a fehércseléd kicsoda a? De elhagyja magát!~– Meg
2384 12 | ráncos képű nő, odaszagolva a leány felé. – Milyen kék
2385 12 | bekötött fejű menyecske a hölgy ruháit tapintva –,
2386 12 | ruháit tapintva –, selyemcic a ruhája.~Többen, nagyobb
2387 12 | nők, részvéttel guggoltak a leányka körül; s e részvét
2388 12 | nagy hamar el is tűntek a leányka füleiből az aranyfüggők.
2389 12 | banya bámész pofával tartá a hölgy lábacskáit kezeiben;
2390 12 | kezei óvatosan oldák le a bársonycipőcskéket és a
2391 12 | a bársonycipőcskéket és a selyemharisnyákat.~– Pálinkát
2392 12 | selyemharisnyákat.~– Pálinkát kell a szájába tölteni, majd életre
2393 12 | egy rekedt hang, mialatt a köpenyt iparkodott a leány
2394 12 | mialatt a köpenyt iparkodott a leány alul elhúzni.~Az ifjú
2395 12 | nem ismerte eszközeit.~A csárda túlsó felében pogány
2396 12 | nyúznának.~– Tyuhaj! – ordítá a Telezsák s megugrott, kajsza
2397 12 | kajsza lábaival dobolva a földön – Fújd, szakadj meg! –
2398 12 | szakadj meg! – kiáltá hegykén a zeneművésznek, ki lábait
2399 12 | s verte volna botjával a gerendát, ha elérte volna.~
2400 12 | gerendát, ha elérte volna.~A többiek elhúzódtak tőle,
2401 12 | esni, mikor jókedve van.~A betyár gatyakorcára fekteté
2402 12 | tudta majd egymáshoz, majd a földhöz verni, hogy négy
2403 12 | rikoltá, s közibe rugtatott a szegletbe nyomult némbertömegnek.~–
2404 12 | elereszté, alig bírt megállani a lábán.~– Megkarmoltál, hanem ’
2405 12 | Azonban ekkor hirtelen a közébök tévedt ifjún akadt
2406 12 | Keljetek onnét, dajnák! A jégen kopogótokat, mert
2407 12 | fogsz – röhöge szemtelenül a Telezsák –, ösmersz-e még,
2408 12 | Látod-e ezt ni! – szólt a betyár szétválasztva fejebúbján
2409 12 | szétválasztva fejebúbján a gubancos felemás hajcsombolékot,
2410 12 | nekem estél, s betörted a fejemet? Hanem ’szen itt
2411 12 | most!… Kiszorítom belőled a lelket úgy, hogy a herkopáter
2412 12 | belőled a lelket úgy, hogy a herkopáter sem tesz rólad
2413 12 | ifjúhoz mosdatlan arcát, hogy a szájából kidűlő borgőz azt
2414 12 | majd ennek az ifjú úrnak a nyakát! – szólt fejét hányva-vetve,
2415 12 | dolgának végbeviteléről a legbizonyosabb, nagy bátorsággal
2416 12 | cserepedzett bőrű kezét a betyár azon kiemelendő szándékkal,
2417 12 | iparkodott ajkain át belélehelni.~A Telezsák is eszére tért
2418 12 | pillantással ablakot akarna fúrni a csárda oldalán. – Üss meg
2419 12 | van lelked!~– Le kellene a kisasszonyt vetkőztetni,
2420 12 | jőne – tanácsolá egyike a csárdai némbereknek, szerény
2421 12 | egy mellékgondolatjával a hasznára válandó ruhacserének,
2422 12 | útmutatást, fagyos kezeivel a lyánka ruhája kapcsait kezdvén
2423 12 | Bőszülten ragadta torkon a nőt Bálnai, s úgy összemarkolá
2424 12 | az ifjú és kedvese ellen. A dühös fogcsattogtató fúriaarcok
2425 12 | orrukat! Tépjétek le róluk a ruhákat, s dobjátok ki pucéron
2426 12 | ruhákat, s dobjátok ki pucéron a hóra! Jutka, Panna, Magdus
2427 12 | idegennek nem látszanak a hótól; az ember ölnél magasabb.~–
2428 12 | az ifjúra célozva, míg a vászonnép észrevevé a jövevény
2429 12 | míg a vászonnép észrevevé a jövevény bejöttét, mintha
2430 12 | az újon jött, s felemelve a kezében hozott szánkórudat,
2431 12 | tökéletesen le nem gurul a pincébe.~– No, szedjétek
2432 12 | beledőlt az árokba; eltört a rúdja, akinek keze van,
2433 12 | egyenként szórta jövevényünk a csárda lakóit kifelé.~Hirtelen
2434 12 | Hirtelen meglátja Bálnait és a leányt; megütközik, közelebb
2435 12 | Nézze, meghal kedvesem!~A férfi a leányra is ráismer;
2436 12 | meghal kedvesem!~A férfi a leányra is ráismer; látja,
2437 12 | ráismer; látja, hogy közel van a halálhoz, s leveti subáját.~–
2438 12 | elgyalázta ugyan kissé a hideg, de majd helyrehozzuk…
2439 12 | Aki férfi, takarodjék ki a szobából! Menjetek, szánomat
2440 12 | Menjetek, szánomat cepeljétek a ház elé, a rúdját hozzá
2441 12 | szánomat cepeljétek a ház elé, a rúdját hozzá kell kötözni!
2442 12 | asszonyok, segítsetek ezt a lyánkát életre teremteni.
2443 12 | teremteni. Ejnye, milliom adta a szurkos kezeiteknek! Kilopta
2444 12 | kezeiteknek! Kilopta le a cipőket lábáról? Mindjárt
2445 12 | Mindjárt bocskort hasítok a hátából az irgalom felejtettének.
2446 12 | te, te redves banyaposz, a szemedből is kilátom, hogy
2447 12 | ezekkel az apró bábcipőkkel, a kezem feje sem megy bele.~–
2448 12 | bögrénk.~– Ki is fordítom a bőrödet, csak ne legyen!
2449 12 | betyár, mit ólálkodol ott a kémény alatt? Nem megmondtam,
2450 12 | kipusztuljon innét? Lódulj!~A betyár repült.~– Már most,
2451 12 | öcsém, isten velünk; fogd a szegény gyermek fejét öledbe;
2452 12 | egészen megfagyva.~Csend lőn a csárdában, mintha mindenki
2453 12 | mintha mindenki imádkoznék.~A vén Rónai, a pusztabíró
2454 12 | imádkoznék.~A vén Rónai, a pusztabíró volt jelen. Réme
2455 13 | Arccal napkeletnek;~Keserű a leve,~Amit abban főznek.~
2456 13 | Bánattal megtöltve.~Népdal.~A k…i sömlyék mellett állt
2457 13 | vezetett ajtajához, mert ajtaja a háztetőn volt, honnét hágcsón
2458 13 | fel- és lejárni. Itt lakott a peregrinus – mint Bálnait
2459 13 | elnevezték – testvérével, ki a házat soha el nem hagyá.~
2460 13 | el nem hagyá.~Fekete volt a ház, azért, hogy minden
2461 13 | képviselje.~E házba hozta a peregrinus kedvesét is,
2462 13 | peregrinus kedvesét is, a szőke lyánkát, kit a pusztabíró
2463 13 | is, a szőke lyánkát, kit a pusztabíró segélyével életre
2464 13 | segélyével életre hozott, s a törvény üldöző keze elől
2465 13 | mellbetegséget hozott maga után a gyöngéd idegzetű lyánkára,
2466 13 | gyógyítá ugyan az meg egyhamar a beteget, de barátja titkát
2467 13 | törvényesen elvétessék, s a fölpörös bárónak tulajdoni
2468 13 | hogy ajtó nem is létezett a házon sehol.~Egy reggel
2469 13 | házon sehol.~Egy reggel a fekete házban belől szokatlan
2470 13 | mint rendesen csukvák, csak a háztetőn hagyott nyíláson
2471 13 | az ég. Azért volt pedig a háztetőn, nem pedig a ház
2472 13 | pedig a háztetőn, nem pedig a ház oldalán hagyva a nyílás,
2473 13 | pedig a ház oldalán hagyva a nyílás, hogy azon csak az
2474 13 | az égre lehessen látni, s a földre ne.~A beteg leányka
2475 13 | lehessen látni, s a földre ne.~A beteg leányka ma kelt föl
2476 13 | karosszékben, szőke angyalfejét a mellette ülő Lilla vállára
2477 13 | gyöngéd kezecskéje jutott.~A kis asztalon két gyertya
2478 13 | utóján oly ritkaság; de a beteg kívánta, s Pista elő
2479 13 | kötve, miket Pista szedett a mezőn.~A lyánka gyönyörrel
2480 13 | miket Pista szedett a mezőn.~A lyánka gyönyörrel szemléli
2481 13 | lyánka gyönyörrel szemléli a tavasz legújabb hírnökeit,
2482 13 | legújabb hírnökeit, s egyet a virágok közül kezébe véve,
2483 13 | szólt felsóhajtva. – Már a virágok is megérkeztek,
2484 13 | tavasz lesz… Zöldül-e már a mező? – kérdé Pista felé
2485 13 | itt-ott, árnyékosabb helyeken a hó sem olvadott el, de ahonnét
2486 13 | ahonnét az eltűnt, ott rögtön a tavasz foglalta el a zöld
2487 13 | rögtön a tavasz foglalta el a zöld királyi széket.~– Szólnak-e
2488 13 | széket.~– Szólnak-e már a madarak?~– Még korán volna;
2489 13 | néhány hét múlva megjön a fecske, a pacsirta, később
2490 13 | hét múlva megjön a fecske, a pacsirta, később a csalogányok;
2491 13 | fecske, a pacsirta, később a csalogányok; óh, akkor már
2492 13 | Óh, mint szeretném látni a zöld természetet!… Istenem,
2493 13 | Istenem, mely kedves lesz a mezőn virágokat keresni!…
2494 13 | szólt magasztalón Lilla –, a kis erdőben pompás virágok
2495 13 | Hűs nyárfák árnyékában a fűbe leheveredni, hol vadrózsa
2496 13 | Óh, csak egy tekintetet a szabad természetre, és meggyógyulok.~–
2497 13 | szólt aggodalmasan Bálnai –, a levegő hűvös.~– Nem, nem…
2498 13 | jól tudom én, hogy nem a levegő az, mitől ti engem
2499 13 | mitől ti engem féltetek. A levegő, az Isten ege, a
2500 13 | A levegő, az Isten ege, a napvilág, hogy árthatnának