Fezejet

 1 1 |               alá sétálni három lépés hosszú üres boltjában. – A Zrínyiből
 2 1 |          nyomultak, és törekedtek ama hosszú térségen kifelé, mely sárba
 3 1 |              az első reá rohanót, egy hosszú, fekete örvös ebet úgy hajította
 4 1 |               belőle, s egy ablakából hosszú rézsutos lángsudár lövellt
 5 2 |      flegmájából. – Nem csinál eléggé hosszú képet – így gondolá magában,
 6 2 |       annyiban igen hasonlított, hogy hosszú kaputban és sáros csizmákban
 7 2 |           pozsgás fehérnép mosott egy hosszú teknő körül.~– Ki tette
 8 3 |             lehetne. – A szegény öreg hosszú évek alatt minden emberi
 9 4 |                zöld rónáival; a téren hosszú csavargós utak vonulnak
10 4 |            nyúl ugrik át, utána három hosszú agár, az üldözött martalék
11 4 |             volt az én apám…~Szavaira hosszú hallgatás következett; gondolatokat
12 5 |    könyökökkel, füleikkel a vállukon, hosszú, széthúzott szájaikkal s
13 5 |           ráadásul látszik tartozni a hosszú lábakhoz, s melyek összevissza,
14 5 |     megszomorodott hamuszín cerkóf ül hosszú orrát két tenyerébe s két
15 5 |        tenyerét két térde közé fogva, hosszú farkát pedig vállain keresztül,
16 5 |              felhatnak a tetőig piros hosszú virágaikat alálógatva, az
17 5 |               öltözött férfit képező, hosszú, lelógó bajusszal és oly
18 5 |            kivált a madár tollazatja, hosszú, lelógó farkának szivárvány
19 6 |        sötétfekete szemek, mik fölött hosszú selyem szempillák tartanak
20 7 |             Az én búcsúzásom nem lesz hosszú,~Csak egy szóból álló, de
21 7 |          leveté köpenyét, s alula egy hosszú, fényes tőrt vonva elé megindult
22 7 |      csattannak össze az ajkak, s egy hosszú, fojtó, üdvteljes tapadásban,
23 9 |         hajigálózzék, lévén másfél öl hosszú és igen nehéz. Azonban a
24 9 |               nem látják kentek, mily hosszú ökörfarka lóg ki a tógája
25 9 |            állt bámultában a kalapja.~Hosszú népcsoport kísérte ki az
26 10|      látogatóktól háborgattassanak, s hosszú két óráig sittegtek-suttogtak
27 10|               zsebeiből több rendbeli hosszú iratok költözködtek a táblabíró
28 10|          egyikét a báró által átadott hosszú iratoknak Pista kezébe nyomva.~–
29 11|               könnyű lenge ruhákat, a hosszú selyem haj havasázottan
30 12|            hajlama hozta magával.~Egy hosszú, sánta, keresztlábú asztalon
31 12|            hetvenkedik; egyik kezében hosszú husáng, másikban boros karafina.
32 12|               tüskehajú, vászonszínű, hosszú, váltott gyermek. – Hát
33 13|               mely körülbelől két láb hosszú, egy láb magas és széles
34 14|         csillagokat látszik vizsgálni hosszú orrával. Előtte terül a
35 14|               és csábítók; barna haja hosszú tekercsekben borult két
36 14|            sem hallani többet szavát.~Hosszú, keresztlábú lágyfa asztal
37 14|               lábával veri a taktust. Hosszú csontkezei könyökig vannak
38 15|             tapasztalá, hogy az amily hosszú, éppoly széles láthatáron
39 15|           meztelenül hagyva töveiket; hosszú kötélnyi gyökerek, mint
40 16|          téged meg ne áldjon!~Népdal.~Hosszú, a végtelenig nyúló kanyargások
41 16|             nyárfa mögött feltűnt egy hosszú ház, s a nyárfák és a ház
42 17|     kiromanciai ábránddal szemlélve, „Hosszú élet, boldog élet, víg élet” –
43 17|      szerteszét kuszálva.~Végtére egy hosszú árokhoz ért; ez árkot valaha
44 17|              állt, egy harmadik pedig hosszú, öreg kést vont elő, s Dömsödihez
45 19|             jártak kézről kézre azok, hosszú utakat vándoroltak idegen
46 19|           jólelkű fiú vagy! – Az öreg hosszú, száraz karjait reszketve
47 19|          szomorú sírágyba, mint mikor hosszú utak törődései után otthon
48 19|        rátette a koporsófedélt, s két hosszú szeget ütött bele.~– Boldog
49 19|              a koporsó fedelére rótt, hosszú fehér keresztre, míg gondolatjai
50 20|             koporsófödélt leszegezte, hosszú kaputja szárnyát odaszorította,
51 22|             hegyeid, miken teremnek a hosszú derekú fenyőfák és szinte
52 22|             derekú fenyőfák és szinte hosszú derekú tót legények. Vannak
53 22|  gránittömegek szegik be a láthatárt, hosszú, veres és kék erekkel átjárva,
54 22|               vízfenék világoszöld, a hosszú hínár között a tórongy és
55 22|           leheli be; az éles mosó sás hosszú sebeket karcol arcán, kezein;
56 22|         kígyóval kezében, mely öt láb hosszú volt és sárga pettyes taréjú;
57 22| narancscsemeték is a szabad ég alatt; hosszú sorban rendezett embermagas
58 22|      embermagas ribez-bokrokon érett, hosszú fürtök piroslanak, töveikben
59 22|           apának, s lábtóira fellépve hosszú lépésekkel távozott el az
60 23|        ájultan hanyatlik annak ölébe, hosszú fekete haja a földet söpri.~–
61 24|        elnyugszik, az elmém bujdosik,~Hosszú tenger éjen soha el nem
62 24|              el nem nyugszik.~Népdal.~Hosszú hónapok folynak le; hosszak
63 24|              hang szól:~– Adjon az ég hosszú életet tenéked!~Azután újra
64 24|           magasból.~A vizek hátán egy hosszú vájt csónak látszik úszni;
65 24|              vagy? – kiálta újra.~Egy hosszú, nyögő sóhaj, fájdalmas
66 24|          rongyokban csüng le arcába a hosszú, egészen fejér haj.~Odamászik