Fezejet

 1 1 |         felszökött a temetőbe, mely ekkor már puszta volt és elhagyatott,
 2 1 |            bika szűgyének vetette – ekkor nyakának egy rögtöni csavarintást
 3 2 |       galambfiakat elhordta; Márton ekkor macskát szerzett, mely a
 4 2 |        tüdejében, s fülei zúgtak. – Ekkor úgy tetszék neki, mintha
 5 2 |     tekintetével akarná őt megölni; ekkor vette észre életében először,
 6 4 |             megtette végrendeletét. Ekkor a temető árkán egy bozontos
 7 4 |          dühösen rálőve ellenére; s ekkor elvetette fegyverét és futott.~
 8 4 | elhagyottabb nálad a kerek földön?!~Ekkor vette észre, hogy a gyermek
 9 5 |            kalapot fejére felvágta.~Ekkor az apa és fia futóskát kezdtek
10 5 |     elhallgatok vele. A szerelmesek ekkor ahelyett, hogy magukat,
11 5 |            és emlékpénzt is viselt. Ekkor fejlődött ki bizonyos titkos
12 5 |        gyermekeik, fiak és leányok. Ekkor fog ez a gazember előállani –
13 7 |          csakugyan fel is nyitá, de ekkor vevék észre, hogy még azonkívül
14 7 |          nyakunkon a hadnagyok! – s ekkor nekiiramodik tüskén-bokron
15 7 |         állani.~– Arra nem érsz rá.~Ekkor egy harmadik kéz nyúlt a
16 7 |       álmodnék s nem látna tisztán.~Ekkor az olajfa túlsó oldalánál
17 10|            ide s tova beletörődött. Ekkor történt az, hogy egy reggelen
18 10|      asszony. S a gyár földig leég. Ekkor a hitelező beperli a leányt;
19 11|         voltak.~Aludt minden lélek.~Ekkor Bálnai a kivilágított ablakhoz
20 11|            elérnie lehetetlen vala.~Ekkor gyertyafény ötlött szemébe,
21 12|             anyja tejét itta volna. Ekkor a két nő fogott hozzá, s
22 12|         kézre fogott fütykösével; s ekkor aztán semmiért oly viadalt
23 12|      delivörös keszkenődet.~Azonban ekkor hirtelen a közébök tévedt
24 12|         lett, s szemei kidióztak, s ekkor büszkén elrúgta onnét. Erre
25 13|       létrát, hadd megyünk be! (már ekkor per „hallja ked” beszéltek
26 15|         Dömsödi úrnak szűk a világ.~Ekkor az átfeketülő látkörön nyugottól
27 15|             kellemetlen süvöltését; ekkor egy hang szólalt meg a sötétségben
28 15|          tökéletesen el van rejtve.~Ekkor lehetett mintegy esteli
29 15|            keresik és nem találják; ekkor jön egy halavány alak, kinek
30 15|            leszünk, tessék felülni!~Ekkor lehetett tizedfél óra éjjel.~
31 16|             hogy mind jelen vannak.~Ekkor balját holt kedvese keblére
32 17|             Egy másik szólt újra:~– Ekkor veszett el iszonyú halállal
33 17|     halállal testvérem, a toronyőr; ekkor égtek össze oltáraink; én
34 17|   megcsókolá, de ő nem vette észre.~Ekkor Dömsödit emelé fel a pusztabíró,
35 17|        magáénak. Oly közel volt már ekkor H. városához, hogy a toronyőr
36 17|             megnémította a félelem.~Ekkor a szegletből egy alak ugrott
37 17|           néhány nőcseléd, mert már ekkor halottak voltak a háznál:
38 19|           órája nemsokára ütni fog.~Ekkor úgy rémlék előtte, mintha
39 20|         tetejét korholja kapájával, ekkor egy gondolat villan meg
40 20|        mindig közelebb szaglászott, ekkor nehézkes léptek hallatszottak
41 21|            folyvást sír és nyüzsög.~Ekkor az ágyszőnyegek széjjelválnak,
42 21|          elzárá rohanó indulatinak.~Ekkor egy ördögi sugallat azt
43 22|             fogaival szaggatva.~Már ekkor a gólyaláb a kapu előtt
44 22|            fogva tartá a cerberust.~Ekkor a gólyaláb néhány szeget
45 22|             mint egy zsáknak szája, ekkor levette süvegét, ezzel és
46 22|     istennel” a furfangos vendéget.~Ekkor a kész lyukon egy báránysüveg,
47 22|           Embert öltem! – rikácsolá ekkor, egészen átengedve magát
48 22|            magát a vad ijedelemnek, ekkor látva át a veszedelem nagyságát,
49 22|             férj, az is zárva volt; ekkor az ablakhoz rohant, a gólyaláb
50 22|          rántással földhöz vágta, s ekkor mellére térdelt.~– Istentelen
51 23|            ragadá.~Sikoltva közelge ekkor valaki a sziget belsejéből.~–
52 23|           szokta őket, nincs jelen.~Ekkor jutott eszébe a csavargó
53 24|        által. Egy reményem volt még ekkor hátra, de kelle, hogy megteljen
54 25|             bátorságával, s kin már ekkor jéggé fagyott az izzadság.~