Fezejet

 1 1 |          volt a toronyban, s még akkor is, mikor annak lépcsői
 2 1 |   lángalakoktól átkígyózva – még akkor is lehete hallani az egyenként
 3 2 |     kellő fokig meg nem hűtötte; akkor aztán kirúgta szobájából
 4 2 |         megnyújtá fizionómiáját; akkor még erősebben kacagtak neki.~
 5 3 |       bárcsak meg ne szólalna!~– Akkor nem tudom, hogy mit hallgatnék.~
 6 3 |        nem kell… kiálts rá, majd akkor elhallgat ezen utálatos,
 7 3 |     kiabál, s pénzeim…! Óh, hogy akkor láttalak volna, mikor a
 8 4 |        hol s merre jártak ők már akkor!~*~Másnap nagy híre volt
 9 5 |          jött ide, s agyonlövöm. Akkor majd összekiáltom cselédeimet,
10 5 |      amoda a zsellyeszékbe, majd akkor körülményesen elmondok okokat
11 5 |      külföldre utazni küldé. Még akkor Magyarhonban nem sok látnivaló
12 5 |     miután levegő van mindenütt, akkor fel lesz fedezve az örökké
13 5 |  összetételének módja kitudatik, akkor tűnik elő a kívánt eredmény,
14 5 |      megmarad véleménye mellett, akkor nem szólok többet e tárgyról.
15 5 |         Bálnai Körmös István, ki akkor huszárkapitány és igen deli,
16 5 |         Emlékezhetik ön rá – még akkor ugyan kisfiú volt, alig
17 5 |   titkait magával viszi a sírba, akkor aztán visszaköveteli örököseitől
18 6 |     menyasszonyt, s hadd mondjam akkor: Íme ez oltárkép, ez eszményképe
19 6 |          ijedve felsikolték, már akkor nem láttam azt sehol, s
20 6 |         az öreg Rónainál vőn, ki akkor Monostoron pusztabíró s
21 6 |      Ritkán találta őket együtt, akkor is oly aggodalmas titokőrző
22 6 |       éperejű szív, mely, mintha akkor került volna ki Isten teremtő
23 7 |         A házi eb volt, mely még akkor is a fogai közé és orrára
24 8 |         haldokolt; szemeiben még akkor is végtelen és kiapadhatlan,
25 8 |      szerencsédet; majd megbánod akkor, mikor már nem teheted jóvá;
26 10|          felelte, hogy Pesten. S akkor aztán addig kellett lótnom-futnom,
27 10|      önkezeivel gyújtá fel, s ki akkor személyében, később kedvese
28 11|          szerelemről.~Bálnai még akkor szép ifjú volt; nagy olajszín
29 13|        később a csalogányok; óh, akkor már nagyon kellemes idő
30 13|       Két hónapig és négy napig… Akkor leszek huszonnégy esztendős.~–
31 13| huszonnégy esztendős.~– S mi fog akkor történni?~– Apám vagyonaihoz
32 14|        Jancsit föl nem kötötték! Akkor még fiatal volt és csupa
33 14|         a kender nyakravaló.~Még akkor naphosszant megülte kedvenc
34 14|    foghatták el a híres lókötőt.~Akkor ünnepelt Semiramisa volt
35 14|         a kimért számig beszélt, akkor aztán estelig, ha a kerék
36 14|     Dömsödi urat nem vádolhatja. Akkor volt tán utószor templomban,
37 17|       kiszaladtam az utcára, még akkor egy lélek sem volt kinn,
38 17|     helyen rogyott össze; nekünk akkor a nagy ijedtségben eszünkbe
39 17|  esztréje alá dugta; hanem iszen akkor már üthettük bottal a nyomát,
40 18|     éhség elvette szeme világát, akkor érze mondhatlan enyhülést
41 18|          kedvesen tudott kacagni akkor?~– Régen lehetett, nagyon
42 18|     megjelen előtted, tudd, hogy akkor én sorsom átka elől futok,
43 18|      onnét fújna a szél, ahonnét akkor fútt, s a szememet bekötnék,
44 18|           s a szememet bekötnék, akkor odatalálnék.~– Ez megbecsülhetlen
45 19|        pénzeimhez, esküdjél meg, akkor lefekszem.~– Mire esküdjem,
46 20|      tudja, hogy mit fogna tenni akkor, és tovább ás.~A koporsó
47 21|      szíve őt szeretni fogná még akkor is, ha az egész világtól
48 22| őrültként rohant ki kapuján, már akkor senki sem volt ott, hanem
49 23|          tapad az ifjú ajkaihoz. Akkor megtörnek szemei, arca elsápad,