Fezejet

 1 1 |          tünemény megjelenése váratik, melyet látni sokan, de melynek
 2 2 |               nem volt oly csekélység, melyet figyelem nélkül hagytak
 3 2 |                ár vagy gyilok fekszik, melyet Márton kezébe szorítva,
 4 2 |                azon kínt, azon döfést, melyet egy el nem érhető ellenség
 5 2 |             mint egy kedves álomlátás, melyet hajnali szenderében szokott
 6 2 |           telhetetlen vénember fejéke, melyet ő méltóságos minákkal hordozott
 7 2 |              virágfüzérrel körülfűzze, melyet a lefelé állított kalapon
 8 4 |          tekintett, csak a nyúlra nem, melyet az esküdt úr előtte két
 9 4 |          árvább vagy azon galambfinál, melyet az éji vihar fészkéből kivert.~–
10 4 |                kerestem volna a tájat, melyet nem ismerek, nem bírtam
11 5 |             tulajdonképpen vasrostély, melyet fel lehet vonni, s melyen
12 5 |                viszketege csiklandozá, melyet az illetők akként bosszulának
13 5 |              oldalára. Mindazon áldás, melyet okszerűen buzdított szorgalom
14 5 |             minden nagyra képes agyag, melyet csak alakítani kell, hogy
15 5 |              visszavételénél vívott, s melyet a megholt Mihály hordozott
16 5 |                köpönyegben jelent meg, melyet még aznap reggel juhai mint
17 5 |           hagmalactophoruson dolgozik, melyet ha még halála előtt elkészíthet,
18 5 |          gyűlölség következménye volt, melyet én részemről folytatni nem
19 5 |               vérfoltok azon a kardon, melyet harcain viselt. Volt az
20 5 |          Képzelhetni azt az indulatot, melyet érzett a megtérő férj, midőn
21 6 |               bejárja, azon láthatárt, melyet sem hegy, sem kőhalmok nem
22 6 |             legkellemesebbikében volt, melyet tapasztalhattak, kik egykor
23 8 |            volna azt a fojtó keservet, melyet a behunyt szemű kedves halott
24 8 |                két első betűjén kívül, melyet napról napra inkább kezde
25 8 |                 egy nagy növeléshiány, melyet a tapasztalt nagynéne hiába
26 8 |              mosolytalan búskomolyság, melyet semmi föl nem deríthetett;
27 9 |            fejét az ölelő karok közül, melyet csak azért köríték oly barátságosan,
28 9 |        legóriásibb kacagásra fakadott, melyet később pukkasztó köhögésbe
29 11|            szorítá kezébe azon iratot, melyet Bálnai adott át neki. Az
30 12|          viselhették volna ezen címet, melyet reá ruháztak.~A k*i érdemes
31 15|        figuráinak azon nemét utánozta, melyet magyarul balanszírozásnak
32 15|             láttatva a peregrinuséban, melyet csak egy percig kell látni,
33 16|                Azon egyetlen tekintet, melyet a villámlobbanásnál a csavargó
34 16|                rikoltása csöndült meg, melyet az erős vihar fészkéből
35 16|                  Dübörgés hallatszott, melyet életre-halálra küzdők támasztanak.~
36 17|           Példás legyen azon büntetés, melyet a koldussá tett egykor magok
37 17|           Akarom, hogy azon ítéletről, melyet a legbűnösebb ember fejére
38 17|              én csak a szívét kívánom, melyet a nagy torony oldalára áldozatul
39 17|            Irtózat!~Egy holttest volt, melyet tán a rablók vagy a vadállatok
40 18|                kívánod rám azt a kínt, melyet elhordozok, s melynél több
41 19|              keresztet rajongák körül, melyet szívében viselt. Azután
42 20|              azon szomorú nyugodalmat, melyet annyiszor kívánt néki? Tán
43 22|                a veszedelem nagyságát, melyet ily bátran elhárítva lenni
44 22|         álmaidban is, egy sír lesz az, melyet naponként meg kell látnod.~–
45 23| visszaemlékezni többé.~Csak mint álom, melyet a felébredéskor elfelejtünk,
46 24|               maradsz halálod órájáig, melyet halasszon sokáig az erős,
47 25|       feketével foldozott felleghajtó, melyet hol egyik, hol másik vállára
48 25|                a kulacsra vigyorintva, melyet a táblabíró úr nyújta elébe,