Fezejet

 1 2 |           volt a nyugalomnak, ezt jól tudta Márton, s a jó szomszéd
 2 5 |        teríti be, mely mód nélkül jól illik a szoba zöld falához
 3 5 |         falakat megböködte, pedig jól tudta, hogy rejtekajtó nincs
 4 5 |       nélkül kinyitja.~Dömsödi úr jól látá a mécsvilágnál, hogy
 5 5 |  okszerűen buzdított szorgalom és jól irányzott akarat a népen
 6 5 |           embert leküzdeni, de én jól tudom, hogy kivel van dolgunk;
 7 5 |           hogy kivel van dolgunk; jól ismerem én Dömsödi Jánost
 8 5 |      Mihály gróf, mint ön maga is jól tudja, katona volt, éspedig
 9 5 |         hogy magukat, mint illék, jól kisírva, egymásnak örök
10 5 |         Képzelheti ön magának, mi jól eshetett a büntetéslágyítás
11 5 |           kínszenvedések. Gyékény jól tudta, hogy e leány, aki
12 5 |           A fiú becsületes ember, jól végzett, s nagyhamar valamely
13 6 |         benne gyönyörködni többé. Jól éreztem: ott feküdt letörve
14 8 |         hitelez nekem akármelyik, jól ismernek. – Itt zárjelbe
15 8 |         tekintete okoz? Ugye minő jól esik olyankor a vigasztaló
16 8 |         mágnás akadt horogra, kik jól átlátták, hogy mindenekelőtt
17 8 |           kell! Minek ábrándozol? Jól tette, ha megijesztett,
18 10|         étvággyal bírt, alunni is jól tudott, s ha déli álmából
19 10| megszólamlott, s azt mondá, hogy „jól van”.~A báró úr pedig felkerekedik
20 10|         csakugyan nem akadtam rá, jól lekorpázott. Így tanulják
21 11|   csecsemőjét.~Meg volt fagyva.~– Jól járt szegény! – mondának
22 12|       Bizony ez atyai gondoskodás jól is eshetett szegényeknek,
23 13|         levegő hűvös.~– Nem, nem… jól tudom én, hogy nem a levegő
24 13|            kérdé flegmatice Pista jól agyba-főbe nézve táblabíró
25 13|             Velem ne bolondozzon! Jól tudhatja, hogy audiatra
26 13|      elkölteni… Aztán ismerjük mi jól az ilyen ájuldozó természeteket…~–
27 13|     Sohase beszéljen biz azokhoz. Jól ismerjük mi a dolog mibenlétét;
28 14|         akik hozzászoktak, nagyon jól tudnak rajta alunni.~Búsan
29 14|        betyárok pedig az ajtón át jól hallottak minden hangot,
30 15|   érdemdíjazni. És Dömsödi úr, ha jól szemügyre vesszük a dolgot,
31 15|           a szüksége.~S ha ezeket jól meggondoljuk, egy percig
32 16|       ismersz-e, Góliáth?~Góliáth jól megismerte az ifjú arcában
33 17|          volt a… csakugyan mégsem jól mondtam ám, hát éppen a
34 17|  viganóját, amiért ott hevenyében jól fel is pofoztak, azzal kiszaladtam
35 17|      voltak odahaza, aztán meg…~– Jól van, leányom, elmehetsz –
36 17|           és fenyőfa forgácsokkal jól megtömve. A fehércselédeket
37 18|      áldása; de hallgatott, talán jól esett neki e szemrehányásokat
38 19|          pénzeim, elástam őket.~– Jól tetted. Nekem is voltak
39 19|          bosszúra nem esküszöm.~– Jól van, jól van; akinek bosszú
40 19|          nem esküszöm.~– Jól van, jól van; akinek bosszú kell,
41 20|           ugatva közelge az eb, s jól ki lehete venni, amint a
42 22|        fogva sokáig ébren vala, s jól hallotta, mint ugatott a
43 25|         Végy a hátadra, Jancsi!~– Jól van, nagyuracskám.~És Jancsi
44 25|      orrát dolmánya sinórjain.)~– Jól van no, ülj fel hát – szólt
45 25|        kinek ez alkalommal nagyon jól eshetett volna, ha nevébe
46 26|          ettünk-ittunk, és holnap jól voltunk lakva, de örökre.