Fezejet

 1 1 |      kergetik haza a vendégeket. Az öreg harang pedig az öreg toronyban
 2 1 |             Az öreg harang pedig az öreg toronyban a város minden
 3 3 |               így szóla hozzájuk az öreg, szemeit végiglegeltetve
 4 3 |      titeket oly érzékenyen szerető öreg Gáspárt; mintha látnám,
 5 3 |  ötforintost kotort elő az érzékeny öreg, könnyező szemekkel jobbról-balról
 6 3 |            gondolatokba merült a jó öreg.~– Hejh… nekem annyi atyámfia
 7 3 | elsőszülöttem! – Pihenj! – szólt az öreg, s gyöngéden megcsókolá
 8 3 |         szólt erre nyájas hangon az öreg, Pista orcáját végigcirógatva
 9 3 |              szólt fejét vakarva az öreg, s szörnyű zavarban téblábolt
10 3 |           csak lehetne. – A szegény öreg hosszú évek alatt minden
11 5 |       átcsúszott az ölelésére siető öreg hóna alatt, Dömsödi úr pedig
12 5 |          folytatá.~*~Harmadnapra az öreg Dömsödit édesfia zár alá
13 5 |             évig lakott e házban az öreg Szilárdy Mihály gróf, s
14 5 |     tizenhat éves volt, midőn őt az öreg gróf, engedve a kor igényeinek,
15 5 |         Gyakran mondá mosolyogva az öreg gróf, hogy így legalább
16 5 |           önnek azt mondom, hogy az öreg Trogmorton egy este oly
17 5 |             harcain viselt. Volt az öreg grófnak egy ifjúkori barátja;
18 5 |         elenyészett, az Óváriak. Az öreg Óvári kiváltképpen nevezetes
19 5 |      apjától annak kezét, de azt az öreg soha nem nyilvánított okokból
20 5 |            mint férj és feleség. Az öreg Óvári nem tudta meg elébb
21 5 |         dúlt-fúlt, fenyegetőzött az öreg, de mit volt mit tenni,
22 5 |      eshetett a büntetéslágyítás az öreg grófnak, hisz a Szilárdyak
23 5 |      nagyhamar annyira megnyerte az öreg Óvári kegyét, hogy ez nem
24 5 |         találta. Egy hónap múlva az öreg Óvári megszökött Magyarországból,
25 5 |        örülnie győzedelmén. Ipa, az öreg Óvári férfiutód nélkül halálozván
26 5 |          veszi, mint ezt bátyám, az öreg Rónai, ki ott helyben pusztabíró,
27 5 |           azt tehette volna, mit az öreg gróf tett, vagy valami olyast,
28 6 |           név alatt ismeretes, s az öreg Rónai pusztabíró rokonának
29 6 |         Eredj előlem!”, szállást az öreg Rónainál vőn, ki akkor Monostoron
30 14|             úgyis megfizeti majd az öreg harang! – válaszolt erre
31 14|             melyből egy rézveretes, öreg kés nyele kandikált elő.~
32 17|            nem, azt nem láttam, egy öreg kést, s azzal úgy oldalba
33 17|          egy harmadik pedig hosszú, öreg kést vont elő, s Dömsödihez
34 17|     vásárlani – szólt megütközve az öreg Rónai –, azóta nem jött
35 19|              jólelkű fiú vagy! – Az öreg hosszú, száraz karjait reszketve
36 19|              Kell neked a nyugalom, öreg. Kelj innét a hideg ládáról
37 19|                Nem, nem – hebegé az öreg –, nekem semmi bajom sincs
38 19|         lefekszem.~– Mire esküdjem, öreg? Semmi sincs, amit szeretnék,
39 19|            aludjanak a sírban. – Az öreg lankadtan voncolta magát
40 19|    koporsófedelet.~– Hova gondolsz, öreg, meg akarsz fulladni alatta?~–
41 19|          hátha még meggyógyulsz?~Az öreg szemei üvegesedni kezdtek,
42 25|           Jancsi tehát magára vette öreg szűrét, beült a szánkó elejébe,