Fezejet

 1 1 |              figyelemmel viseltetik; aztán, ki tudja!… Még eléggé fiatal …
 2 2 |          adott okot a pörölésre, aki aztán túltett magán a szelelőrosta
 3 2 | spékelőtűjével keresztüldárdázni; ez aztán természetes, hogy nem fogadta
 4 2 |         fokig meg nem hűtötte; akkor aztán kirúgta szobájából az elkínzott
 5 2 |               stb. – Itt következtek aztán mindazon óvilági férfiak
 6 2 |    kitágulnak, egy hosszút lélegzik, aztán folyvást hallgatva megragadja
 7 3 |          eklézsiának ajándékozni; az aztán majd elküldi azokat széles
 8 4 |              egyszer utána hajított, aztán visszatért a temetőbe. Esküdt
 9 4 |             találta megrakva, amikor aztán majd a nyavalya ütötte ki
10 4 |          orra, melynek következtében aztán Víznemissza Jónás úgy megsántított
11 5 |        kenendő orvosságot; amiért is aztán a felső falusiaknak azon
12 5 |         halála előtt elkészíthet, az aztán olyasmi lesz, amiért bámulni
13 5 |         magával viszi a sírba, akkor aztán visszaköveteli örököseitől
14 6 |            megpendítve lelkületében; aztán hirtelen összeborzadt, s
15 7 |        leányt akart uraságod ölelni, aztán kutyát fogott?~– Hű-hűm? –
16 7 |         éjfél után lovagol el onnét, aztán még a kutya sem mordul rá.~–
17 7 |          hagyjon tovább e magányban! Aztán majd jőnek boldogabb idők,
18 7 |           elhalványodott; perc múlva aztán komoly, felemelt, szégyentelen
19 8 |             és gyertyákat vásárlani, aztán koporsót készíttetni. De
20 9 |             ilyen szurrogát tükörben aztán hajának és nyakkendőjének
21 9 |           megbicsaklott a hangja, és aztán rekedt is.~– Hát hogy mersz
22 10|        felelte, hogy Pesten. S akkor aztán addig kellett lótnom-futnom,
23 12|          fogott fütykösével; s ekkor aztán semmiért oly viadalt csap
24 12|        ütötte a másikét. E viadalnak aztán utóbb is az lett a vége,
25 13|              De segítette elkölteni… Aztán ismerjük mi jól az ilyen
26 14|         kimért számig beszélt, akkor aztán estelig, ha a kerék kiesik,
27 15|           mely őt H*-ra vezérli… Nos aztán… egy leány… mintha bizony…
28 17|         lovasink sem voltak odahaza, aztán meg…~– Jól van, leányom,
29 18|            kovács, meg levélhordozó, aztán meg muzsikus; az én apám
30 18|            nyújtóztatva az asztalon, aztán nézdegélem, hogy mit lehetne
31 18|             kétfelől mellettünk; itt aztán kacskaringósan, hol tűled,
32 18|           árán venni! Hanem volt ott aztán egy láda vasból, amelynek
33 18|             a Jancsó komának, no meg aztán a szekértárius úrnak, meg
34 22|          tizenhárommillió véleménye!~Aztán még igazgatni akarnak rajtad!~
35 24|             eláll, és mégsem áll el; aztán egy kígyó lakik bennem,
36 25|           ránt magához.~Ott a földön aztán összeölelkeztek; a táblabíró
37 25|            kalendáriomban holdvilág, aztán a lovak egy csepp bort sem
38 25|              farkasbundáján –, hanem aztán dudálsz!~Az esküdt úr szentimentaliko-filantropiko-kozmopolitai
39 25|         előre. – Ez kalácson hízott, aztán csak nem pokol a béled,