Fezejet

 1 5 |         jámborságban élő házaspárok boldog nyugalmát fenékig felforgathatá.~
 2 5 |    tollászkodó galambok, az utcán a boldog kinézésű, nyílt homlokú
 3 5 |          korlátozatlan szabadságban boldog lényekül állít fel, s azon
 4 5 |       Veszedelmes csalódás. Ön igen boldog álhiedelmeket táplál magában,
 5 5 |         örömében. Mindeddig abban a boldog hitben élt mindenki, hogy
 6 6 |          láttára érző embernek ezer boldog gondolatai támadnak nyugalmas,
 7 6 |             Ez a legszebb jelenet a boldog házasság előzményeiből.~
 8 7 |            várja meg, míg eleblábol boldog vetélytársa; ha nem akarja,
 9 7 |             míg hozzá oly közel két boldog szívben a paradicsom virult.~
10 8 |             mellén; nyugodt volt és boldog, pedig ágya mellett egyetlen
11 8 |             leány; szép leány, ki a boldog élet minden kényelmei közt
12 8 |   kigúnyoltatott a szerencsétlen; a boldog örömpoharába pókmérget csepegtetett
13 11|  végigsöpörve a házak fehér tetőin.~Boldog, ki meleg keblet vagy csak
14 11|        kályhát ölelhet is ilyenkor; boldog, kit tollas fekhelyén kedélyes
15 11|         szenderít önelégült álomra; boldog, ki úri kandallója mellett,
16 12| dologiszonynak miatta szenvednek, a boldog nyári szentheverdelnapok
17 13|           két kezén kívül, és mégis boldog, mégis elégedett! Dolgozni
18 13|   ablaktáblákon verték fel önfeledt boldog álmaikat.~– Csitt! Ne szóljatok!
19 15|       megjárta a fellegeket, s mint boldog emlékű daraleves hullott
20 17|            szemlélve, „Hosszú élet, boldog élet, víg élet” – susogá,
21 18|      gyanúval!~Milyen magasan van a boldog szerelem ege! Milyen nagyot
22 18|              Te futsz bánatod elől, boldog vagy. Lám engem kötve tart
23 18|            a „szerelem”, s várják a boldog föltámadást; neked szárnyakat
24 19|       haldoklót koporsójába.~Gáspár boldog elégülettel helyhezte magát
25 19|         hosszú szeget ütött bele.~– Boldog vagyok! – sóhajta az elevenen
26 21|                                   A boldog ember~Magamban nevetem az
27 21|             járta helyen lakott egy boldog ember – egy boldog ember,
28 21|       lakott egy boldog ember – egy boldog ember, ki e boldogság helyett
29 21|         öltözete eszményi. – – Ez a boldog ember.~Íme mind ez öröm
30 21|            előtte az öröm pohara, ő boldog. Még reményei is vannak.~
31 21|         melléje térdel s imádkozik.~Boldog ember, még imádkozni is
32 21|          Azután az alvó nőhöz lép a boldog ember.~A hölgy arca hirtelen
33 21|            patyolatára gördültek.~A boldog ember iszonyodva fordítá
34 21|            Ez a nő Lilla.~A férj, a boldog ember Góliáth Péter.~A kisgyermek
35 21|         őrülttel összezárva.~Később boldog remények kezdtek bimbózni
36 24|         emlékszik terólad; mikor te boldog voltál, ő tébolyodott volt,
37 24|          most te vagy az őrült, ő a boldog. Szoktál-e imádkozni?~–