Fezejet

 1 1 |             darabot emlékül, s kapott tőle egy rúgást és öklelést szinte
 2 5 |            kimondhatatlanokat kellett tőle szenvednie.~Gyakran elzárta
 3 5 |      tanácsért, s mindenkor megkapták tőle, amit kívántak; ami mindenesetre
 4 5 |              nem nyilvánított okokból tőle kereken s mindenkorra megtagadá;
 5 6 |     mulatoztam vele, s mikor elváltam tőle, úgy tetszék, mintha kibeszéltem
 6 6 |               leányka szinte megijedt tőle.~– Tehát ismét és ismét
 7 7 |           sírás erőteté, midőn elvált tőle. Amint felült paripájára,
 8 7 |          lépett, s lassú hangon kérdé tőle mialatt élesen markolt annak
 9 8 |       csinálni, egyszeribe meggyógyul tőle,…ébredjen fel!~A nő nem
10 8 |         sajátságok oly messze valának tőle, mint Makó Jeruzsálemtől.~
11 8 |            szoba sötétéből, hol eddig tőle észre nem véve ült, Bókváryné
12 9 |               hallaná, ideglázt kapna tőle.~Csak maga ül Körmös Pista
13 9 |            kántistát, súgva ezt kérdi tőle~– Domine, nem látja, milyen
14 9 |           annál kevésbé, mert ki félt tőle, nem ment hozzá közel; ki
15 12|           pálinkából, hadd aludjék el tőle! – szólt a másik némber,
16 12|           volna.~A többiek elhúzódtak tőle, mert féltek keze ügyébe
17 13| törvényszékileg elhatároztatott, hogy tőle pártfogoltja törvényesen
18 14|      kínvallatások sem voltak képesek tőle egy áruló szót kicsikarni;
19 14|            nyavalyatörőst felkeresse, tőle egyet-mást kikérdezendő.~
20 15|           nyomára, reszketve húzódott tőle.~– Tessék felülni, majd
21 16|               a ravatalhoz, s kérdezé tőle, hogy ismeri-e azt, ki ott
22 17|     pusztabíróra, mintha kérni akarna tőle valamit.~Ez egy fejszét
23 17|               Rémülten hökkent vissza tőle. Az egy farkas volt. Ijedten
24 17|               türelmetlenséggel kérdé tőle:~– Hová?~– A Tiszára – felelé
25 18|               azok azt kérdék viszont tőle, hogy mi köze neki oly némberhez,
26 18|              teremtményét megáldotta, tőle meg volt tagadva.~Magában
27 18|           cigányhoz, egyszerre kérdék tőle: hol van ő?~– Jaj megkövetem,
28 18|               Lápfalván lakott, az is tőle tanulta…~– Ne beszélj a
29 20|       Feldúlja a halmot.~Tán sajnálja tőle azon szomorú nyugodalmat,
30 21|        először átölelte a leányt, kit tőle sem ég, sem föld vissza
31 24|          Mindezen vigaszok meg vannak tőle tagadva, hanem némán emésztődve
32 25|            martalékra: búcsút vevének tőle, s bizonyos irányban mindnyájan