Fezejet

 1 1 |            elem. Egész utcák, mint egyetlen, roppant máglya, lobognak
 2 2 |        rondasággal, míg a másiknak egyetlen ablakon és ajtón kívül minden
 3 3 |            és a jó sors az elhunyt egyetlen fiáról; nehéz volna meghatározni,
 4 5 |       brazíliafa asztal a középen, egyetlen kígyóderekú és saskörmű
 5 5 |         nap ezer színeiben ragyogó egyetlen vízoszlopban, melynek egészséges
 6 5 |            mostani ifjú honremény.~Egyetlen fia, Leander, atyjához mindenben
 7 5 |        szava is a haldokló grófnak egyetlen fiához őrizkedjél a Góliáthtól,
 8 5 |         búcsút vőn fiatal nejétől, egyetlen fiát testvérére, Körmös
 9 6 |         mintha az örök teremtőerő, egyetlen életeszmét kettészakítva,
10 6 |       találják; de ha megtalálják, egyetlen tekintet elég számukra,
11 7 |            mennyi fájdalom volt ez egyetlen tekintetben!~– Ne közelíts
12 7 |            a koldusnak: becsülete. Egyetlen reménye a földhöz sújtottnak,
13 7 |      reménye a földhöz sújtottnak, egyetlen öröme a boldogtalannak?
14 8 |         boldog, pedig ágya mellett egyetlen gyermeke térdelt, egy fiatal
15 9 | nyomhassanak.~– Be sajnállak, édes egyetlen barátom – esküszik hipokrita
16 10|       könnyelműen gyújtá fel annak egyetlen birtokát, s egy várost leégetett
17 12|      leírandó csárda „Koplalónak”.~Egyetlen egy szoba teszi ennek egész
18 14|            a nyavalyatörős öklének egyetlen csapásával egy szalmaszéket
19 15|      félszáraz rekettyekórón kívül egyetlen fűszál sem tenyész; messze,
20 16| hozzáfogott a gondolkozáshoz.~Azon egyetlen tekintet, melyet a villámlobbanásnál
21 16|        őbenne hittem; s mindazt te egyetlen leheleteddel semmivé tetted!
22 17|         ösvény vezetett ajtajához; egyetlen ablakából vöröslő tűzfény
23 18|            Gyékény Lilla, anyjának egyetlen leánya; az övé Bálnai Körmös
24 18|       Bálnai Körmös Pista, apjának egyetlen fia; mivel bizonyíthatta
25 18|            szívbetegség, melyre az egyetlen ír, a feledés, mivel a természet
26 18|      fejemre a követ; te voltál az egyetlen, kiben bíznom kellett volna;
27 18|         Már azt megértem, hogy aki egyetlen barátom volt, az megátkozott;
28 22|        világával a hegyek mögül, s egyetlen csillag ragyog az alkonyodó
29 22|          kőfallal kerítve, melynek egyetlen kapuja sűrűn van ékesítve
30 26|   zöldessárga tengerében nem úszik egyetlen nyári felhő sem, csak olykor
31 26|         foltok végig rajta, mikből egyetlen esőcsepp nem hull. Fekete
32 26|         tövisek teremnek küszöbén, egyetlen lakója egy vén vízi kígyó.~