bold = Main text
    Fezejet                                          grey = Comment text

501 8   |                tónadója tudott lenni; fény és csillogás környezte, közkedv
502 8   |                  számára a közméltánylatot és elismerést, mely által azon
503 8   |                    rimánkodni bíró, ügyész és pörösfélnek a füleit, miként
504 8   |                   epeszté holmi egyenruhák és kardos vitézek iránt, ezen
505 8   |          visszavezesse, egymást szeretőket és nem szeretőket együvé hálózzon,
506 8   |                foganatja az öntudat előtt…~És ez volt azon nő, kinek körében
507 8   |               estélyei, s nem egy földesúr és kvintli mágnás akadt horogra,
508 8   |                 reá tett költségeket száz- és ezerszeresen téríté vissza.~
509 8   |                  bánata előtt térdre hullt és imádta őt néma szenvedésiben.~
510 8   |                    Környezete nagyon józan és szilárd jellemet kezde magára
511 8   |               vonaglásaival mulatta magát.~És neki egyedül kell lennie
512 8   |                    egy keleti gyöngyfüzért és virágfüzért kapott. Amazt
513 8   |             virágfüzért gyopár-, vasvirág- és perennisből egy levélkével
514 9   |           hivatalos magasságának mélységét és az ő dicsőségének iszonyú
515 9   |                hatalmas úr, kivált szerdán és szombaton délután, zsebjeim
516 9   |                   kire annyi szem hallgat, és annyi száj néz.~Íme, lobogó
517 9   |                 dárdása hivatván Miskának, és lévén mindkét arca kétheti
518 9   |                     lévén másfél öl hosszú és igen nehéz. Azonban a Miska
519 9   |             szerencséjére nagyon megijedt, és sietve elvasalt, ekképp
520 9   |           szurrogát tükörben aztán hajának és nyakkendőjének állását igen,
521 9   |             támasztja, pálcáját, fuvoláját és a halottas énekek könyvét
522 9   |                 tele van istentelenséggel, és ezt csak azért említettem
523 9   |            nekiesik a morfondérozó fiúnak, és átnyalábolja annak nyakát –,
524 9   |                    a fiatalság glédába ül, és pipáit zsebre rakja, a százgalléros
525 9   |                 összehúzza, képére piquant és imposant árnyékokat bocsát
526 9   |                 imposant árnyékokat bocsát és szól, amennyire lehet az
527 9   |                 klasszista faj, egy eleven és megtestesült „extra Hungariam
528 9   |                    megbicsaklott a hangja, és aztán rekedt is.~– Hát hogy
529 9   |                   lehetett kivenni, melyik és hol alkalmatlankodik a békaenunciációval?~–
530 9   |                     hangjegyeit, hegedűjét és furulyáját egyenként földhöz
531 9   |                   S ezzel dühében lefeküdt és elaludt…~…Azonban harangozzák
532 9   |             suviksz, a gálicköves mosdóvíz és a gubaccsal behintett törülköző
533 9   |                kifejezésivel, mely az őszt és a mulandóságot, a halottakat
534 9   |                 mulandóságot, a halottakat és a sárga faleveleket önkénytelen
535 9   |                  maradt rokonai-, ismerői- és hitelezőitől.~A búcsúztató
536 9   |                   harmadik imádkozni akart és szedtevettézett. De a prézens
537 10  |                 dicsőség! Légy táblabíró!” És lőn Bálvándy úr táblabíró,
538 10  |                  Ezenkívül tetemes bajusza és szakálla is volt, miknél
539 10  |                    élt ugyan a világon, nő és gyermekek nélkül, s örököse
540 10  |             ismerőst, ismeretlent, barátot és idegent. Egyetlenegy jámbor
541 10  |                   volt a cigányművészeknek és a serdülő ifjúságnak. Amazoknak
542 10  |               nadrágban, vörös pruszlikban és vörös borokban s más ilyetén
543 10  |                    mint a szintén a tokaji és ruszti, szekszárdi és ménesi
544 10  |               tokaji és ruszti, szekszárdi és ménesi borok közti lényeges
545 10  |                   ismereteket, tanulmányok és előmenetelek egyetemessége
546 10  |                    felkelésen kívül számos és számtalan hivatalos kötelességek
547 10  |                 lovak előtt, ha estve volt és kátyulos az út.~Ő hordta
548 10  |                   levelek, akták, replikák és folyamodások és jegyzőkönyvek
549 10  |                   replikák és folyamodások és jegyzőkönyvek és határozatok,
550 10  |              folyamodások és jegyzőkönyvek és határozatok, tudja a jó
551 10  |                    volna fejét; hallgatott és engedett, aki őt csak most
552 10  |                 volt; kerülte a vigalmakat és a vigadókat, s éjféleken
553 10  |             fullánktalan háladatos kígyót, és képzelé mintha ő volna az
554 10  |               arculatával, szemeiben az ég és a csillagok; s mintha az
555 10  |                    s midőn immár szerelmét és benne a világot akarta átölelni,
556 10  |         kiterjeszté a végrehajtási levelet és írt.~Furcsa esemény volt
557 10  |                    azonban az adós nejével és leányával is aláíratta,
558 10  |                törvénykönyv II. 28; II. 68 és Mátyás VI. 29 értelmében
559 10  |                  Hogy a leány szép, fiatal és ártatlan, a hitelező buja,
560 10  |                    vörösen önlék el földön és égen. Azt gondolta, hogy
561 10  |                üldözött, szenvedő, de erős és nyílt csatákban győző.~Amott
562 10  |                    családgyűlölség, hajlam és szenvedély embertársai démonává
563 10  |          marasztatá el; üldözött mindenkit és nem szeretteték senkitől…
564 10  |                   megfosztja pártfogójától és hitétől a lyán testvérét.~
565 10  |              másikkal épít, de gyorsan hat és nyomot hagy mindkettővel;
566 10  |                 nevében tanulta őt átkozni és gyűlölni. Ha eljön azon
567 10  |             állásban maradt. Két különböző és mégis annyira összhangzó
568 10  |                    minden virágai remények és örömek le vannak hervasztva.
569 11  |                    e volt, Szilveszter éje és iszonyú hideg…~A madarak
570 11  |                   házak ajtait.~Néptelenek és zajtalanok voltak az utcák
571 11  |                 zajtalanok voltak az utcák és vásártérek; rajtok egyedül
572 11  |                   emeletében; harsogó zene és pohárcsengés, táncdobogás
573 11  |                  pohárcsengés, táncdobogás és kicsapongó kedvujjongatások
574 11  |                   le innét; olykor poharak és tányérok repültek ki az
575 11  |                   háza ablakairól, ott áll és számlálja az óraütéseket.~
576 11  |                   imádságait. Jámbor volt, és a rosszak ítéletet hoztak
577 11  |                hoztak fölötte. Eszes volt, és az ostobák megbírálták.
578 11  |                    megbírálták. Erős volt, és a gyöngék megelőzték. Milyen
579 11  |                  ablakodnál; fogd ez írást és olvasd.~Az ablak újra bezáródék.~
580 11  |               lebegett, arca halavány volt és tündöklő.~– Jankám! – kiálta
581 11  |                  kiszakítani, de ez erősen és hévvel ölelé magához a pihegő
582 11  |                   magához a pihegő keblet, és arra gondolt, hogy ezen
583 11  |                     felháborgatom a földet és a poklot, hogy megmentselek.~
584 11  |                 volt; nagy olajszín szemei és finom ajkai voltak, arca
585 11  |               Isten, mikor az életet adta, és senki sincs a széles földön,
586 11  |              panaszát, ki maga is szenved.~És a hölgy bízott benne.~Neki
587 11  |                egéből, hová kenyeret, bort és bundát vinni elfelejtett.~
588 11  |                  zivataros ég van odakünn, és nem gondolkozott. Merően
589 11  |         keresztüljártak rajta; beteg volt, és nem volt ápolója; üldözött
590 11  |                    ápolója; üldözött volt, és nem volt védelmezője; szegény
591 11  |                 védelmezője; szegény volt, és kicsúfolták érte; tűrt,
592 11  |                 érte; tűrt, megadta magát, és sorsa nem engesztelődött;
593 11  |                engesztelődött; imádkozott, és nem hallgatta meg őt az
594 11  |                  ily pillanat gyönyörével!~És a sors meghallgatta őt,
595 11  |                    keblet, mely finom volt és oly érzéstele; vadul tépdeste
596 11  |                   idő alatt hanyatló ereje és a töretlen út miatt elérnie
597 11  |                  belökte azt, nehéz borgőz és rekedt, részeg tivornyahang
598 12  |               feletti őrködést a jó sorsra és a bakterokra, hanem maguk
599 12  |       szegénylegényies műtételekbe annyian és oly különféle utakon és
600 12  |                    és oly különféle utakon és módokon belekontárkodnak,
601 12  |           gyakorolhatni; minek természetes és szomorú következése az,
602 12  |                    rétbe gyűrvén ráfekünni és koplalni e két elvhez maradván
603 12  |                    hívek: félni a dologtul és az akasztófátul, és szeretni
604 12  |               dologtul és az akasztófátul, és szeretni mindazt, mi a másé!~
605 12  |                    egyszersmind mulatóhely és terem, hálószoba, konyha
606 12  |                   terem, hálószoba, konyha és küzdtér egy és ugyanazon
607 12  |           hálószoba, konyha és küzdtér egy és ugyanazon alakban és minőségben;
608 12  |                   egy és ugyanazon alakban és minőségben; falai füstösek
609 12  |                 minőségben; falai füstösek és ragadók a penésztől; a kémény,
610 12  |                  jőjön be rajta, szalmával és venyigével van bedugva;
611 12  |                     eleinte e sűrű, zsíros és dohos gőzveremben nem vehetett
612 12  |                 fütyölt, danolt, jajgatott és nyögött aszerint, amint
613 12  |                    az erkölcsi süllyedtség és baromi lealjasulás nyomaival
614 12  |                élesebb hangon visít, ordít és kapálózik.~– Csapd a földhöz
615 12  |                    gégéje.~Nevezetes alak, és senki sem más, mint a híres
616 12  |                    csak útjában volt; tört és zúzott, amit elől-utól talált:
617 12  |                  talált: asztalt, kemencét és orrokat.~E percben lépett
618 12  |               eszméletlen leányka homlokát és hamuszínre váló kezeit kezdé
619 12  |                    le a bársonycipőcskéket és a selyemharisnyákat.~– Pálinkát
620 12  |                   ma! S nyakravalóját oldá és nekitürkőzött.~– Csitt,
621 12  |            ajkainak harc-háborúját az ifjú és kedvese ellen. A dühös fogcsattogtató
622 12  |                     sem bunda, sem bajusza és szemöldei az idegennek nem
623 12  |                  Hirtelen meglátja Bálnait és a leányt; megütközik, közelebb
624 12  |             segítenétek? Havat ide frissen és erős égettbort! Aki férfi,
625 12  |                  Réme valamennyi betyárnak és szegénylegénynek.~
626 13  |                  hágcsón kellett bele fel- és lejárni. Itt lakott a peregrinus –
627 13  |              Miután e határozatot nemzetes és vitézlő Tölcsér Jónás esküdt
628 13  |                annak ajtajára Fekete János és Fehér Bálint tanúk jelenlétében
629 13  |           tekintetet a szabad természetre, és meggyógyulok.~– Még nem
630 13  |              rabság tartani?~– Két hónapig és négy napig… Akkor leszek
631 13  |                 arcát annak ölébe rejté.~– És azután?~– És azután elmegyünk
632 13  |                ölébe rejté.~– És azután?~– És azután elmegyünk valahová,
633 13  |                   hárman; szabadok leszünk és élünk boldogan. Hisz hány
634 13  |             semmije sincs két kezén kívül, és mégis boldog, mégis elégedett!
635 13  |                 elégedett! Dolgozni fogunk és örülni, mintha soha a világot
636 13  |              örülni, mintha soha a világot és annak keserveit nem ismertük
637 13  |                    nyugodt álmok malasztja és minden áldás, ami onnét
638 13  |                  jövőtől? Egyszerű lesz az és ragyogástalan, de nyugodt
639 13  |                  ragyogástalan, de nyugodt és bánattalan… Eljöttök-e velem
640 13  |               gyöngéd szorítással a másik, és sírtak mind a hárman.~Amint
641 13  |                 tens Bálvándy táblabíró úr és Tölcsér Jónás esküdt nagy
642 13  |                    esküdt nagy bátorsággal és kényelmesen alászállának.~
643 13  |      felszólítattik egy bizonyos elrejtett és foglalás alá veendő nőszemély
644 13  |                  nincs audiatja, itt nemes és vitézlő Bálnai István áll
645 13  |                    forintot a költségekkel és kamatokkal együtt vagy a
646 13  |               gúnyosan. – Nem tudnám miből és mivel?~– Jőjenek önök ide,
647 13  |                     majd megmutatom, miből és mivel; jőjenek közelébb!~–
648 13  |                  láb hosszú, egy láb magas és széles volt; a két bíró
649 13  |                 házban összegyűlt boldogok és boldogtalanok valamennyien
650 13  |              nyakra-főre tömérdek tépászás és gázolás után csakugyan fel
651 13  |                   pedig minden gondolkodás és megfontolás nélkül gurult
652 13  |                infecta visszatértek, amint és amerre jöttek, anélkül,
653 13  |                    jöttek hát tulajdonképp és miért mentek vissza?~*~A
654 13  |                  összekutatták zegét-zúgát és tapasztalák, hogy annak
655 13  |               térei tele vannak ürességgel és semmiséggel, mely tapasztalásból
656 13  |                    hollétét; e körlevél K… és H* városok minden utcaszegletére
657 13  |                hitte, hogy nincs többé mód és erő, mely pokoli vágyainak
658 14  |           csalatkoznék. Korántsem zöld ez, és még kevésbé halom, hanem
659 14  |              nagyreményű lókötői, juhászok és gulyások, kik ha a szomszéd
660 14  |             csendesen megül a padka szélén és fon, és hízik nem sokat
661 14  |               megül a padka szélén és fon, és hízik nem sokat törődve
662 14  |            kötötték! Akkor még fiatal volt és csupa tűz a menyecske; fekete
663 14  |                   mint a haragos éj; piros és gömbölyű arca, ajkai teljesek
664 14  |              gömbölyű arca, ajkai teljesek és csábítók; barna haja hosszú
665 14  |                   a kergető pandúrok elől, és biztatta kedvesét, mikor
666 14  |              tüntetett ki, s a legkínosabb és lealázóbb kínvallatások
667 14  |               hanem kettőt, azt is hanyatt és az asztal alá, míg kalapja
668 14  |         mindemellett is folyvást muzsikál, és lábával veri a taktust.
669 14  |               belép világoszöld kabátjában és ragyás arculatával.~A kocsmai
670 14  |              arculatával.~A kocsmai zsivaj és szalmahegedű az oka, hogy
671 14  |               ostorpattogást, kutyaugatást és hintódörgést nem hallhatánk,
672 14  |           Széttekint összehúzott szemekkel és orrfintorgatva a szennyes
673 14  |               tapasztalta, hogy abban maga és ezüst sarkantyúja iránt
674 14  |                    mely Dömsödi úr szájába és a korcsmárosnéra igen, de
675 14  |                    Dömsödi úr rimánykodott és fenyegetőzött, hogy vitessék
676 14  |               borzasztóan fütyült, rúgdalt és rángatózott.~Dömsödi úr
677 14  |                 felporozta, bort hozatott, és azt nem itta meg; egyszóval
678 14  |                 borítva, szája nyitva volt és vérzett; nyakán öt ujjnak
679 14  |                    kocsisának, hogy rögtön és haladék nélkül fogjon be.~
680 14  |                    hivatalos kötelességét, és ezen háromszori izentetésért
681 14  |                 siessen színe eleibe nyak- és poflevekbeni illetőségét
682 15  |                 Dömsödi úr cselédeit nyak- és poflevesekkel szokta érdemdíjazni.
683 15  |         poflevesekkel szokta érdemdíjazni. És Dömsödi úr, ha jól szemügyre
684 15  |             hozatni. Dömsödi úrnak Bécsben és Milánóban kell telelni.
685 15  |             Dömsödi úrnak francia szakácst és német páholyt kell tartani.
686 15  |               miután széttekintvén, messze és közel egy árva lelket sem
687 15  |                   is, hogy e puszta csárda és ennek környéke veszedelmes
688 15  |                  ajkain, melyek rendkívüli és borzalmasnál borzadalmasabb
689 15  |                    borzadalmasabb dolgokat és eseményeket beszélnek e
690 15  |              beszélnek e csárda lakosairól és szerencsétlenül járt utazókról,
691 15  |              futnak, velök majd egyesülnek és járatlan kocsinyomos ösvényt
692 15  |                     Mindezeket ily renddel és még nagyobb ékesszólással
693 15  |               befogni, s tulajdon hintaját és lovait kantárnál fogva vezetni;
694 15  |                     kezébe vette a gyeplőt és ostort; ez utóbbit érintkezésbe
695 15  |                    két hátulsó dikhenccel, és repülének, mint a tekenős
696 15  |                 később a felhő nagyobbodik és lila színt ölt magára, a
697 15  |               villámfénynél a rohanó zápor és homokfuvat között egy fekete
698 15  |                  tűnnék fel meg-megjelenve és eltűnve, amint azt a villámoktól
699 15  |            mindinkább sötét lett, oly sűrű és masszív sötétség, hogy hátát
700 15  |            haladtak, alig múlva fel a szél és zápor egyhangú kellemetlen
701 15  |               honnét ered e különös időben és helyen tett folyamodás,
702 15  |                  úrnak, miszerint a köhögő és agyonlövendő személy egy
703 15  |                    emberalak éppen a túlsó és ellenkező oldalon foglalt
704 15  |             karjaiba fog futni az alaknak, és csendesen viselte magát,
705 15  |           négykézláb mászva félre az útból és fejét vállai közé húzva,
706 15  |            kilátszott; arca szőrtelen volt és sovány, igen sovány és sárgazöld,
707 15  |                volt és sovány, igen sovány és sárgazöld, mint egy halotté,
708 15  |                 ember ama nyavalyatörőshöz és még valakihez, akit már
709 15  |                    tessék lenni türelemmel és jó reménységben.~Ezzel elindult
710 15  |                 meglepte az álom, elaludt, és álmodott rémséges dolgokat.~
711 15  |                 élesre köszörült késekkel, és kiabálnák nevét és szaglálnának
712 15  |               késekkel, és kiabálnák nevét és szaglálnának utána. Ő pedig
713 15  |                   hallgatja, amint keresik és nem találják; ekkor jön
714 15  |                   urat ismeretlen irányban és ismeretlen helyeken keresztül.~
715 16  |                    hosszú ház, s a nyárfák és a ház szomorú tekintetűek
716 16  |                 mint egy szemfedél. Ajtaja és kapui csukva voltak, ormóján
717 16  |                   férfi szavakat keresett, és könnyei jöttek helyettök;
718 16  |               tiszta legyen, mint a liliom és szemérmes, mint a tavasz
719 16  |              reményei, a mosolygó remények és a múlt idők emléke, az édes
720 16  |            szemekben s a rózsaajkak csókja és szavai; eszébe jutott, mint
721 16  |              gyermek kezét kezébe téve, …… és látta ez ajkakat halaványan
722 16  |            dobbanás nélkül érezte a keblet és a kezeket hidegen, fagyosan;
723 16  |                   a hölgy halva volt, néma és halavány.~Az ifjú kereste
724 16  |                  angyalokat, mennyországot és paradicsomot, mindezt őbenne
725 16  |                 szánva! Mindezt te tetted, és senki más! Letépted mindazt,
726 16  |                 van ártatlan rokonod, szűz és viruló, ha van, aki nevedet
727 16  |                    segítségért, s fogaival és körmeivel ellenfele húsába
728 16  |                    hangon kívánta kocsiját és lovait előadatni és tovább
729 16  |               kocsiját és lovait előadatni és tovább menni.~– Hagyj békét
730 16  |                   úr pedig, bármi utálatos és nem szeretett előttem, holnapig
731 16  |                     most házamon belől van és pártfogásom alatt.~A falióra
732 16  |                 hosszúkás arca sápadt volt és mozdulatlan. Mind ránéztek.
733 16  |              egyszer látni fogom, esküszöm és vallom, hogy azon ember
734 17  |                    előtt, más szolgái most és vagyontalanok; kiknek emlékében
735 17  |                  álmot, szájuktól az ételt és italt tagadva meg, mint
736 17  |                   járuljatok egyenkint ide és esküdjetek meg, hogy egy
737 17  |          történendők lesznek, egy igét sem és senkinek! Akartok-e?~És
738 17  |                    és senkinek! Akartok-e?~És a férfiak egyenkint odamentek
739 17  |                 halott arca maradt nyugodt és mosolygó.~– Vigyétek félre! –
740 17  |               moldont szoknyában, mezítláb és vigyorgó vörös arccal.~–
741 17  |                 állt elő nyírott bajusszal és leráncolt szemöldökkel;
742 17  |                     csak az egyik szememet és a jobb kezemet, amint az
743 17  |                   láthasson, ne szólhasson és ne írhasson; – azután hadd
744 17  |                  rakjatok, közeit csepűvel és fenyőfa forgácsokkal jól
745 17  |                    máglya hegyébe szaporán és nesz nélkül. Én addig őrzeni
746 17  |                    szobában, csak a halott és ifjú kedvese.~– Ne hagyj
747 17  |              támaszkodva.~– Szabadíts meg… és én minden vagyonomat neked
748 17  |                   pusztabíró fölébe hajolt és megcsókolá, de ő nem vette
749 17  |                 Bibliára fektette homlokát és imádkozott.~      ~Dömsödi
750 17  |                     futott, míg a lélegzet és erő el nem hagyák, s össze
751 17  |                száguldanának jobbra, balra és halálra keresnék az elszököttet.~
752 17  |                   kórók, tövisek nőtték be és szederinak.~Ide, ez árokba
753 17  |              emberi hangokat vélt hallani, és visszafojtá lélegzetét attól
754 17  |                lódobogások hangjai moraját és zavargó kiáltások hangjait
755 17  |                    nézik, s lehúzta fejét, és amint sietve előrelépett,
756 17  |                  nyögve feküdt az ajtónak, és szavakat beszélt, mik alig
757 17  |                    üvöltött; marakodó ebek és farkasok ordítottak valamerre,
758 17  |                      susogá az ajtót rázva és kaparva.~Az ajtó megnyílt,
759 17  |              homályában ronda alakok ültek és guggoltak, s egy közülök,
760 17  |             bicskások összedugták fejöket, és tanakodni látszottak.~–
761 17  |                 tört; ezüst nyelű volt az, és vasára a tulajdonos neve
762 17  |                    A két főcinkos Telezsák és Topa voltak, kik azonnal
763 17  |                 két szót akar véle szólani és hiszi, hogy e két szó ki
764 17  |                      fuldoklá fájdalmasan, és hajait tépte, azután elkeseredetten
765 17  |               hajadonfővel, fegyvertelenül és eltűnt, senki sem tudta,
766 17  |                voltak a háznál: egy angyal és egy ördög hűlt tetemei.~*~
767 17  |                 elkárhozotté, irtózatdúlta és merev. Középett, kettőjök
768 18  |                csónak egyikébe azt a fehér és igen beburkolt valamit belehelyezte,
769 18  |              belehelyezte, a másikba lovát és magát szállítva be, ott
770 18  |          felfordult, szétnyújtá négy lábát és kimúlt; mire a lovag az
771 18  |                 fenyves szirteken, fenyér- és haraszttermő avarpusztákon.
772 18  |                Mindenütt kereste testvérét és ellenségét, és sehol sem
773 18  |                   testvérét és ellenségét, és sehol sem találta; vándorolt
774 18  |                  mit az erdők mélye terem, és a zivatar leráz; mindenütt
775 18  |              szinte koszorú, de maszlagból és ördögtövisből. A bujdosó
776 18  |                  Neki nem változott örömre és búra, bánatra és reményre
777 18  |                    örömre és búra, bánatra és reményre az élet, neki csak
778 18  |                  élet, neki csak szelídebb és szilajabb fájdalmak között
779 18  |                hervasztó, mint a tüdővész, és gyógyíthatlan, mint az;
780 18  |               Milyen nagyot eshetni onnét! És oly hirtelen, oly véletlen
781 18  |                     hogy napról napra fogy és halaványodik.~Senki sem
782 18  |              Titoknoka asztala mellett ült és írt.~A jó úr most is a régi
783 18  |                 fáradtan, nagyot sóhajtott és lehorgasztá fejét.~Leander
784 18  |              versenyt bujdosom a szelekkel és saját lelkem gondolataival;
785 18  |               kirontott a szobából, sárban és esőben szaladt keresztül
786 18  |              szívemből az övét? Enyim volt és elvetted őt tőlem, elvetted,
787 18  |             gyanúval, pedig az tiszta volt és becsületes! S vak voltál
788 18  |                  ha megtalálom testvéremet és ellenségemet, amazt halva,
789 18  |                    amit tudsz, amit láttál és észrevettél; jusson eszedbe,
790 18  |                  függ, mint szólasz igazat és okosat.~– Hát megkövetem,
791 18  |                    Egyszerre ugrott Bálnai és Szilárdy e szóra mintegy
792 18  |                  szőke; piciny szája volt, és szemei közelebb állottak
793 18  |                   rakáson. „Hozz kulcsokat és kovácseszközöket!” – szólt.
794 19  |                    haldokló fukar ágyánál.~És a mécs élete hosszabb leend,
795 19  |            verítékben gyűlik meg homlokán, és senki, senki sincs, ki azt
796 19  |                  legyen csendes kimúlásod.~És e kísértő eljött este, eljött
797 19  |                   résztvevő arcot keresnek és nem találnak; a pénzes láda
798 19  |                   Föld, bírjad az embert!” És az ember szegényen megy
799 19  |                  világból, mint bele jött, és Körmös Gáspár nem fogja
800 19  |                    többé.~Lehunyta szemeit és azt hivé, hogy megholt és
801 19  |                  és azt hivé, hogy megholt és rémlék előtte, mintha a
802 19  |                    a meghaltak álmodnának, és álmodott iszonyúakat. Kincsei
803 19  |            gyöngéden szerető Gáspár apóst.~És azt álmodá továbbá Gáspár,
804 19  |                  én meghalok? Fázni fogtok és fáradni sokat kopott ruhában,
805 19  |                    keskeny ágyából, ládája és koporsója közé rohant, csontjai
806 19  |           reményeim, én is elástam őket.~– És eszerint nincs is szükséged
807 19  |                 Kelj innét a hideg ládáról és feküdjél le, majd kimelegszel.
808 19  |                    mint a jég. Feküdjél le és aludd ki magad!~– Nem, nem –
809 19  |                 szerződését, végrendeletét és egyéb hagyományait, mikből
810 20  |             nyugton hallgathatja, mint zúg és tombol a kéményekben a zivatar,
811 20  |                  éj, csak a zivatar üvölt, és a halálmadár huhog; a temetői
812 20  |                mintha a sírlakók szuszogva és nyöszörögve fordulnának
813 20  |                  fellázadt lelke számára – és tovább ás.~Már a koporsó
814 20  |                hogy mit fogna tenni akkor, és tovább ás.~A koporsó végre
815 20  |                kegyes férfiú vesűt vőn elő és kalapácsot, hogy annak födelét
816 20  |                 Borzadva húzta össze magát és hallgatózott; tompán ugatva
817 20  |                   keze fejéhez volt emelve és haja szétkuszálva.~Első
818 20  |                    szárnyát odaszorította, és nem jött ki többé élve onnan.~      ~
819 21  |                  volna.~Neve átkozva volt, és lelke fekete, és kezei vértől
820 21  |             átkozva volt, és lelke fekete, és kezei vértől foltosak.~S
821 21  |               ember mégis boldognak nevezé és boldognak érezte magát.
822 21  |              megtörve jár a napvilág, gond és bú nem járnak semmi alakban;
823 21  |                   a napvilág besüt alattuk és a rózsalevelek között, s
824 21  |                 márványasztalon pompás kék és fehér porcelán vedrekben
825 21  |                   porcelán vedrekben ritka és alakra s színezetre gyönyörű
826 21  |                   pazar fény! Mennyi ezüst és arany! Mennyi ragyogó drágakő!
827 21  |                    a vert hab; haja fekete és fénylő, szétbomlottan ezer
828 21  |             patyolat minden emelkedéseiben és hajlásiban elárulja a vénuszi
829 21  |                 fényesítve, aranygombokkal és faragványokkal ékes; benne
830 21  |                 talán beteg? – noha pólája és vánkosai repkednek a piros
831 21  |                    állítják, hogy az anyát és gyermekét érzéki szimpátia
832 21  |            felkölti őt, ha gyermeke ébred.~És a fiatal nő az illatos nyugágyon
833 21  |              kandalló van rejtve. Cédrusfa és szultánfüstölő égnek benne.
834 21  |                   hölgy álmát még mélyebbé és kábultabbá teszi. Tagjain
835 21  |                 forró, keble hulláma száll és emelkedik.~A kisgyermek
836 21  |                    kisgyermek folyvást sír és nyüzsög.~Ekkor az ágyszőnyegek
837 21  |                    közel szorult szemekkel és piciny ajkakkal. Hajfürtei
838 21  |                   taszítva; szeretni fogná és ragaszkodnék hozzá, ha minden
839 21  |               össze kezét.~– Ha a kígyónak és a gerlének gyermeke lesz,
840 21  |              szőnyegei közé temette magát, és sírt kérlelhetlenül zokogva.
841 21  |                hogy ki vagyok? A gyűlölség és a szerelem két ellenséges
842 21  |              vagyok. Félj tőlem! Szám éget és kezeim fojtanak.~A férj
843 21  |                 gyermekét.~A gyermek éhes, és végre szembehunyva keresi
844 21  |                    fel-felmeredő szemekkel és fogait csikorgatva hagyja
845 21  |                  miatt bujdokolnia kellett és kerülni az emberek tekintetét,
846 21  |              jutandottak, míg János úr kéj és kényelem közt, senkitől
847 21  |                volna az illetők, hogy él-e és hol?~Mindezeket Péter apjának
848 21  |               utálta azt kimondhatatlanul. És a gyermek viszont taszítódott
849 22  |                   a hosszú derekú fenyőfák és szinte hosszú derekú tót
850 22  |                 miken semmik sem teremnek, és tömérdek más hegyeid, miken
851 22  |                pusztáid, de tele gulyákkal és ménesekkel; határtalan rónáid,
852 22  |                    hol özöne van kenyérnek és kalácsnak; erdeidben makk,
853 22  |                   hol állunk, óriási bükk- és egerfák rengetege díszlett,
854 22  |              díszlett, a gyantanemű tőzeg- és kőszén rétegek alatt most
855 22  |                   láthatárt, hosszú, veres és kék erekkel átjárva, tetejekön
856 22  |                   a láthatár, mely csendes és sima, mint tükör, és félívként
857 22  |               csendes és sima, mint tükör, és félívként keríti a parttalan
858 22  |              hosszú hínár között a tórongy és elecke narancsvirágaik nyílnak
859 22  |                 hasas piócák s veres szemű és kék taréjú vízi kígyók seregei
860 22  |                   vízi kígyók seregei űzik és kerülik egymást.~Zöldes
861 22  |                  szúnyogok döngései együtt és összevéve oly jeles harmóniát
862 22  |              minőnek előhozása csak emberi és állati hangoktól telhetik
863 22  |               valami középhang a szélzúgás és a kivert bika bőgése között;
864 22  |                   ritkán látogató vadászok és csíkászók léptei alatt;
865 22  |                 balra nem tekint, hirtelen és véletlenül egyik falábtójával
866 22  |              összecsap feje fölött.~Sokára és nagy erőködéssel küzdte
867 22  |                álláspontot adni, s szemeit és száját törülgeté sáros kezeivel,
868 22  |                    mely öt láb hosszú volt és sárga pettyes taréjú; farka
869 22  |                  roppant nagyságú úritökök és sárgadinnyék hevernek közötte;
870 22  |                amerre szem lát, a hajnalka és ipomea nyílnak ezerféle
871 22  |                  folyva fel; a gyöngyvirág és kankalinok másodszor nyílnak,
872 22  |               ősszel egyesülve laknak itt, és a kert nincsen bekerítve,
873 22  |                   kidűlő vaskosarak.~A ház és sziget egy nemes úré, kiről
874 22  |                  került ide fiatal nejével és szolgálójával, s egy néma
875 22  |                 edényekben óriás kaktuszok és favastagságú oleanderek
876 22  |                    lenni, csak a muszkitók és a boák hibáznak belőle.~
877 22  |             kapunak, annak alját körmeivel és fogaival szaggatva.~Már
878 22  |                 szobái felé ment, táskáját és nehezebb öltönyét levetette,
879 22  |               ekkor levette süvegét, ezzel és ködmenével felöltöztette
880 22  |                 ablak alatt valami kopogna és kaparna nagy elővigyázatos
881 22  |                   egy fejszét markolt elő, és lélegzetet visszafojtva
882 22  |            levágott sipkában nem volt fej, és belőle nem folyt vér, az
883 22  |                   Bálnai, s folytatá:~– Te és a te apád vajmi sokat vétettek
884 22  |                 lesz is, reszkess, vétkező és átkozd meg magadat, az Isten
885 22  |                     boldogtalanná tettetek és földön futóvá; nem volt
886 22  |                    a kisgyermeket felvevé, és a gyermek szemei be voltak
887 22  |               kínzó férgei. Ott fogsz élni és meghalni temettetlenül,
888 22  |           foltföldön kívül a bakó vár reád és a gyalázatos halál.~Ezt
889 23  |                    felé s benne két férfi, és ez utósó és legnagyobb csapás
890 23  |               benne két férfi, és ez utósó és legnagyobb csapás Góliáth
891 23  |                   tanyádon: ott fogsz élni és meghalni egyedül!~Rettenetesen
892 23  |                  de nem tudta, hogy honnét és mint jött e találkozás,
893 24  |                  folynak le; hosszak búban és fájdalomban, rövidek az
894 24  |               szigetét.~A nádtenger sűrűbb és vadonabb körülötte, mint
895 24  |                    le arcaiba; arca sápadt és agg, ajkai lepittyedtek,
896 24  |                  eget, s visszanéz magába, és nem talál sehol nyugalmat,
897 24  |                sehol egy reményt. Ég, föld és szív, mind oly kietlenek.~
898 24  |                keresi a névtelen enyhülést és nem találja.~Reggeltől késő
899 24  |                  belől hordott kísértetek, és az éj nem fekteti álomra
900 24  |               gödör ágyában, átkozza magát és a felhőkkel elzárt egeket,
901 24  |                      kérdi a kísértő hang.~És a törvények halottjának
902 24  |                    másik ív, halaványpiros és szélesen elmosódott tárul
903 24  |                     nyögő sóhaj, fájdalmas és nehéz szólala meg erre a
904 24  |               halottaidról, Góliáth Péter, és élj sokáig!~– Óh, jaj! –
905 24  |           négykézláb mászott elő reszketve és nyögve egy rémalak; ember
906 24  |                belőle a szokatlan őrültség és a meggyógyíthatlan lélekfene
907 24  |                   égre. Tagjai csupa csont és bőr, ruházatja rongyokban
908 24  |                    Sírj, jajgass! Nevettél és örültél, mikor én sírtam
909 24  |                   örültél, mikor én sírtam és szenvedtem. Kelj fel! Hoztam
910 24  |                   Hoztam neked meleg ruhát és eledelt; tél lesz, fázni
911 24  |                   darázs rászállt szívemre és megszúrt.~– Fáj?~– Gyere
912 24  |                    naponkint eljön a vihar és kimossa a ruhákat; a piros
913 24  |                 Nem tudom; ott fekszem éj- és naphosszant; lelkem nem
914 24  |              szüntelen képeket kell látnom és velök beszélnem.~– Minő
915 24  |                reménylve, hogy majd eláll, és mégsem áll el; aztán egy
916 24  |              táplálnom, hogy sokáig éljen, és sokáig marhassa lelkemet;
917 24  |                    aki… – szava elakadt.~– És ez a nő nem emlékszik terólad;
918 24  |                     Szoktam; minden reggel és este megátkozom anyámat
919 24  |                    este megátkozom anyámat és születésem óráját és az
920 24  |               anyámat és születésem óráját és az életet és a halált és
921 24  |             születésem óráját és az életet és a halált és a világot s
922 24  |                   és az életet és a halált és a világot s önnön magamat.~–
923 24  |               fejére kezét, azt a jéghideg és vaserejű kezet. Fölébe hajolt
924 24  |              vaserejű kezet. Fölébe hajolt és fülébe súgott:~– Megbüntetem
925 24  |              bűneit a gyermekekben, harmad és negyed ízig. A te apád halálos
926 24  |                  meg nem öl. Átkozott vagy és átkozott maradsz halálod
927 24  |                  több zsákot, tűzi eszközt és egy bundát rakott ki a partra,
928 24  |         tovaevezett.~Gyakorta néma napokon és estéken az ingoványi bozótból
929 25  |                gyönyörű összevágó kérdések és feleletek még tán sokáig
930 25  |                  az egész világ, nap, hold és akós hordók mind énkörülöttem
931 25  |                     Jól van, nagyuracskám.~És Jancsi felhordta a nagyuracskákat
932 25  |                hűségesen megtömve szénával és venyigével.~Hideg volt,
933 25  |                    süveg fészkelt szemeire és füleire lehúzva; nyakravaló
934 25  |                füleire lehúzva; nyakravaló és mándli nem voltak nála divatban,
935 25  |                 alapszínű, kékkel, zölddel és feketével foldozott felleghajtó,
936 25  |                  mely óvástételre a Szellő és Tündér elereszté fülét,
937 25  |                    elereszté fülét, farkát és megállt; megállt a szán
938 25  |                 szavára; csak a hideg szél és a táblabíró úr fején a báránysüveg
939 25  |                      Szeretett felebarátom és polgártársam, ha úgy tetszik,
940 25  |                  helyet foglalni mellettem és méltóztassék dudálni.”~–
941 25  |               jobban: méltóztassék felülni és dudálni, vagy igyál moré,
942 25  |                  kézről kézre kezde járni, és valahányszor egyet fordult,
943 25  |                hüvelknyi elkopott a Szellő és Tündér túros hátain.~Az
944 25  |               lassanként kifogyott, a duda és a két úr jó és rossz kedve
945 25  |           kifogyott, a duda és a két úr jó és rossz kedve szinte kifogytak,
946 25  |                  kalandoraink fejei borral és szemei álommal, s nehány
947 25  |             korhelyeket jó adag kurholásra és túrós lepényre várta, s
948 25  | helyzetkülönbséggel, hogy míg az esküdt úr és a cigány egymás ölébe hullának,
949 25  |                vigyék a macskák.~Esküdt úr és Bunda cigány, kinek ez alkalommal
950 25  |      körülnyalogatta.~– Szent Gábriel szűz és Ágnes pátriárka! – kiálta
951 25  |                nyekegni, nyikorogni, bőgni és sikoltozni oly fülhasigató
952 25  |                 oly fülhasigató trillákban és fioritúrában, staccato és
953 25  |                  és fioritúrában, staccato és furioso, amilyeneket sem
954 25  |          szaladásuk közben oly jajgatásnak és ordításnak mentek végére,
955 25  |                 még erősebben kezdte fújni és nyaggatni bőrzsákját, melynek
956 25  |           farkasoknak apját, anyját, öreg- és szépapjait, élő és még leendő
957 25  |                   öreg- és szépapjait, élő és még leendő unokáikat, s
958 25  |                  unokáikat, s minden rendű és rangú atyafiait és ismerőseit,
959 25  |                   rendű és rangú atyafiait és ismerőseit, akik csak velök
960 25  |                csak velök összeköttetésben és viszonyokban állanak, agyba-főbe
961 25  |               agyba-főbe szidni, káromolni és gyalázni; nevezte őket tolvajoknak,
962 25  |                    vasvillákkal, puskákkal és dorongokkal fegyverzett
963 26  |                  majd egy sírt ások,~A búk és könnyhullatások~Lesznek
964 26  |               kevesen értek meg életökben, és sokan, kik megérték, utósó
965 26  |              holnap port hánytunk arcaikra és könnyeket; ma terveket faragtunk,
966 26  |        készítteténk; ma még ettünk-ittunk, és holnap jól voltunk lakva,
967 26  |         elszakadoztak, mik embert emberhez és viszonyokhoz kötnek.~Férj
968 26  |                    orvos nem adott segélyt és vígasztaló szót a nyavalyásoknak,
969 26  |            fekhelyökre, nem gyászoló árvák és özvegyek; magában elszigetelve
970 26  |                   van perzselve, a hattyúk és vadludak falkái kipusztultak,
971 26  |                   réteket száradó békanyál és hínár lepi, a dombokat sűrű
972 26  |                   az erős szél, s most moh és tövisek teremnek küszöbén,
973 26  |          közirtózatnak, midőn senki rokont és barátot nem ismert, midőn
974 26  |                   ellenségéről a csavargó, és eljött azt meglátogatni.~
975 26  |                  Góliáth használva a Tisza és a posványság szokatlan kiapadását
976 26  |                 test behomokosodott, szája és szemei pedig borzasztóan
977 26  |            szegletkövét a sír fejéhez ásta és késsel rámetszé:~SIT TIBI
978 26  |                     Azután felemelé kezeit és monda: „Bocsáss meg neki,
979 26  |                    többé csavargónak. Apja és nagybátyja vagyonait átvéve,
980 26  |          Szilárdynénak hínak, s kit szeret és tisztel mindenki, aki ismeri,
981 26  |              egyre-másra őszül, de jókedve és istenbeni bizalma naponnan
982 26  |             napjait kegyes könyvolvasással és pletykagyűjtéssel tölti,
983 26  |                 lámpát; különben igen okos és becsületes ember.~*~Tekintetes
984 26  |              sírkövére fel van vésve, vers és próza, megtelnék vele egy
985 26  |                bankóforint, hat köböl árpa és négy font szappan.~Feleséges
986 26  |                   szappan.~Feleséges ember és mód nélkül megkoppadt kaputban