Fezejet

 1 5 |         egy fiút, kinek neve volt Péter.~Ebben is benne volt a Dömsödi
 2 5 |          oly kompetens bíró, mint Péter úrfi, kinek néhány nagyszerű
 3 5 |        Ily lángészi tünemény volt Péter úr, noha alig tizenkilenc
 4 5 |         volt nagyobb izgató, mint Péter úrfi, kinek már gyermekkorában
 5 5 |       észre sem vették.~Egyszóval Péter úrfi rendkívül kitüntette
 6 7 |            Ifjabb Dömsödi Góliáth Péter~Az én búcsúzásom nem lesz
 7 7 |   felnyitni próbálgatá.~– Góliáth Péter! – kiálta rá dühösen ellensége,
 8 7 |   átszökik a kerítésen. – Góliáth Péter észreveszi, hogy egyedül
 9 9 |       ezüst húszas díjért Góliáth Péter számára kilopta.~
10 17|           ki végig, midőn Dömsödi Péter nekiugrott, megragadta;
11 17|    kiáltástalanul a földre esett, Péter pedig felszakítva az ajtót,
12 17| bevallották, hogy Dömsödi Góliáth Péter bérelte ki őket apja meggyilkolására,
13 17|              Nem az, báró Dömsödi Péter raboltatta el, a kísérőt
14 17|          a hamupepejke.~*~Góliáth Péter kezeit mossa, kezeit mossa
15 18|       bűnvádi pör Dömsödi Góliáth Péter ellen?~– Igen, halálra ítéltetett,
16 18|         Tehát azon leányt Góliáth Péter elrabolta.~Leander szótlanul,
17 21|            a boldog ember Góliáth Péter.~A kisgyermek kettőjük gyermeke.~
18 21|        kettőjük gyermeke.~Góliáth Péter szenvedélyesen szereti nejét;
19 21|           él-e és hol?~Mindezeket Péter apjának fekete szolgájától
20 21|         az első büntetése Góliáth Péter vétkeinek.~
21 22|    győztes. – Te, Dömsödi Góliáth Péter? Te mered azt mondani valakinek,
22 22|    tartozom, de én nem öllek meg, Péter. Mikor a testvérgyilkos
23 22|         lesz e nyomorult, Góliáth Péter?~Amaz csüggedten hallgatott.~–
24 24|        hallja említeni…~– Góliáth Péter!… – hangzik a csendben remegő
25 24|      önneve hallásától.~– Góliáth Péter, élsz-e még? – kérdi a kísértő
26 24|      ember járna benne.~– Góliáth Péter! – szól méla, illetődött
27 24|          vad szellemek.~– Góliáth Péter, merre vagy? – kiálta újra.~
28 24|         meg halottaidról, Góliáth Péter, és élj sokáig!~– Óh, jaj! –
29 26|     gödörben feküdt halva Góliáth Péter; térdei mellére voltak felhúzódva,
30 26|      letűzve, e kereszten Góliáth Péter kisgyermekének ruhácskái