Fezejet

 1 3 |        Te szóltál, Pista?”~Pista egyet mozdult; „Nem látja kee,
 2 3 |    keblének; felugrott… kikapott egyet a lármázók közül nyakánál
 3 5 |      csomó kulcs közül kiválaszt egyet, s nagy örömére az egész
 4 5 |        betörte Dömsödi úr fejét.~Egyet tántorodott hátra; két kezével
 5 5 |       meg nem szakadt. De azt az egyet mégis el kell ismerned,
 6 5 |       veszed. Hidd meg te azt az egyet énnekem, hogy semmi sem
 7 7 |      mindegyik szegletében, azon egyet kivéve, melyről tudandja,
 8 8 |       félig vagy egészen tele, s egyet közülök felemelve szóla:~–
 9 9 | pozitúrákat iparkodik betanulni…~Egyet említetlen találtunk hagyni
10 10|          szíve idegeire! A világ egyet fordult vele… egyet fordult
11 10|        világ egyet fordult vele… egyet fordult agyában minden gondolat;
12 12|          s belecsapva tenyerébe, egyet fordult:~„Uccu cuca, ég
13 12|    bámultok itt? – káromkodék, s egyet megragadván több közül,
14 13|     tavasz legújabb hírnökeit, s egyet a virágok közül kezébe véve,
15 14|       Ugrott is a betyár, nem is egyet, hanem kettőt, azt is hanyatt
16 14|         kezében görcsös fustély; egyet konyít szemöldökével, s
17 15|          nehányszor megcsóválja, egyet morog, a vállán kettőt vonít,
18 15|          meg kell engedni azt az egyet, hogy hatalmas kocsis volt,
19 15|     egyátalában feltette magában egyet nem érteni. A két gyeplűszáras
20 15|     elfordult a világ.~E percben egyet villant a láthatár, bágyadt
21 16|           de oly rémületest csak egyet talált, mint az elébb látott,
22 19|          koporsójára tekintve, s egyet megragadva erszényei közül,
23 22|     sivítva felemelte fejszéjét, egyet vágott az ablakhoz, s a
24 25|          mondja meg nekem azt az egyet, megyünk-e mink most?~E
25 25|          beült a szánkó elejébe, egyet előre, másikat hátra vágott
26 25|     bajuszán végighúzva öklét, s egyet rántva farkasbundáján –,
27 25|     kezde járni, és valahányszor egyet fordult, mindannyiszor egy
28 25|       elhallgatott, azután ismét egyet ordított, azután még egyet,
29 25|       egyet ordított, azután még egyet, s azzal közakarattal egy