Fezejet

 1 1 |     mely lassankint kezdi magát újra elemeire bontani; a porfelleg
 2 1 |      nép.~Következő pillanatban újra fölkelt a zaj; zavargó káoszszerű
 3 2 | letörlötte könnyeit, hajfürteit újra befonta, s eltitkolta a
 4 2 |         cselekedte ezt? – kérdi újra mérgében reszkető hangon
 5 3 |       kee, hogy alszom?” Gáspár újra visszaült ládája szélére
 6 3 |       hallgatnék.~De az erszény újra megszólamlott: „Gáspár,
 7 5 |  beszegzi, azután a serpenyőket újra fölporozza, s a fegyvereket
 8 5 |         hallhattak hát? – kezdé újra felemelve fejét, s az égő
 9 5 |       végtelenig tartana, hanem újra közbeszól a mogyoró taktverő.~–
10 5 |      Bálnai neje férje életében újra férjhez adatott, s neveztetett
11 11|       írást és olvasd.~Az ablak újra bezáródék.~Bálnai visszament
12 12|      itt? – kiált gordon hangon újra, s megrázva subáját, minden
13 13|         erős ütések csattogának újra az ablaktáblákon.~A peregrinus
14 16|      négyszög udvarra, s a kapu újra becsukódott.~A folyosó végén
15 16|         remekművet is az isteni újra teremtő erő, vagy azt a
16 17|          eltávozott, s Dömsödit újra előhozták.~– A mellén sebhelynek
17 17|        világát!~Egy másik szólt újra:~– Ekkor veszett el iszonyú
18 18|  forintomat, s bekötött szemmel újra visszaladikáztatott, de
19 20|     lámpáját.~– Ki az? – kiálta újra a hang.~A kutya mindig közelebb
20 20|      arcára, s a koporsófedelet újra leszegezé.~– Holtod után
21 22|        a férfi, rövid idő múlva újra felszínre jutván az összemorzsolt
22 22|         bevárta üldözőjét, majd újra megelőzte őt, s így csalogatá
23 24|   hosszú életet tenéked!~Azután újra néma lesz minden egy holdévig.
24 24|     Péter, merre vagy? – kiálta újra.~Egy hosszú, nyögő sóhaj,
25 25|         a szánból kifordultakat újra összetakarítva –, majd feldűltünk.~–
26 25|       az őt emelgető Jancsival.~Újra fennültek volna tehát, ha