Fezejet

 1 5 |           öreg Rónai, ki ott helyben pusztabíró, s a fiút igen szereti,
 2 6 |           ismeretes, s az öreg Rónai pusztabíró rokonának tartatik.~A lyánka
 3 6 |             vőn, ki akkor Monostoron pusztabíró s Bálnainak jó ismerőse
 4 7 |        sejtelemnyomottan léptetett a pusztabíró tanyája felé, mely mintegy
 5 12|          Bizony isten nem loptam én, pusztabíró uram, csak azért vettem
 6 12|           imádkoznék.~A vén Rónai, a pusztabíró volt jelen. Réme valamennyi
 7 13|               a szőke lyánkát, kit a pusztabíró segélyével életre hozott,
 8 17|            közbe az atlétai ember, a pusztabíró, a küzdőket szétszórva,
 9 17|           Meg, de nem így! – szólt a pusztabíró csendet intve. – Meg kell
10 17| hallatszottak.~Legutójára esküdött a pusztabíró, s lélekrendítő volt erős,
11 17|       szánakodást, félelmet senki.~A pusztabíró becsületes patriarchális
12 17|            Vigyétek félre! – szólt a pusztabíró Dömsödire mutatva, s két
13 17|             szólt szelídebb hangon a pusztabíró –, szedd össze magadat.
14 17|         leányom, elmehetsz – szólt a pusztabíró –, csak ennyit akartunk
15 17|      sebhelynek kell lenni – mondá a pusztabíró, s az áldozat mellényét
16 17|               szólt felegyenesedve a pusztabíró –, ragyás arc, vágott áll,
17 17|           Énnekem – szólt legvégül a pusztabíró kezét mellére téve –, énnekem
18 17|            felszökve Dömsödi, hogy a pusztabíró rátekintett; oly fagyasztó
19 17|    valamennyié, s várták ítéletét.~A pusztabíró odament Dömsödihez, félkarjánál
20 17|       Memento mori, memento mori!”~A pusztabíró fölébe hajolt és megcsókolá,
21 17|           Ekkor Dömsödit emelé fel a pusztabíró, s a szomszéd benyílóba
22 17|             föleszmélhettek volna, a pusztabíró emberei körülvették hajlékukat.~–
23 17|             A rablókat elfogták, s a pusztabíró eleibe vitték.~A két főcinkos
24 17|             a kezembe! – ordítá, s a pusztabíró azon kérdésére, hogy „mi
25 17|        hangon, s oly vadon tekinte a pusztabíró szemeibe, hogy a jámbor
26 17|             elrablott leányt; maga a pusztabíró is paripájára ült, s a háznál