bold = Main text
    Fezejet                                         grey = Comment text

501 15  |                   e rajtam valómon kívül, egy szegény kocsiscseléd.~–
502 15  |                  hirtelen átvillanó fénye egy arcot láttatva a peregrinuséban,
503 15  |               peregrinuséban, melyet csak egy percig kell látni, hogy
504 15  |                 sovány és sárgazöld, mint egy halotté, színehagyott ajkai
505 15  |                   én elvezetem uraságodat egy emberséges vendégszerető,
506 15  |               elrejtőzve a föld gyomrába, egy mély sírban hallgatja, amint
507 15  |                   nem találják; ekkor jön egy halavány alak, kinek szemei
508 15  |                 az idő szépen kitisztult, egy óra múlva helyben leszünk,
509 16  |                   mint az elébb látott, s egy iszonyú sejtés remegteté,
510 16  |               remegteté, hogy ama két arc egy.~Megjelent előtte ama szerencsétlen
511 16  |              közelebb jött a gyertyafény; egy csoport fekete nyárfa mögött
512 16  |              fekete nyárfa mögött feltűnt egy hosszú ház, s a nyárfák
513 16  |                ház pedig fejér volt, mint egy szemfedél. Ajtaja és kapui
514 16  |              kapui csukva voltak, ormóján egy halálmadár sikoltozott,
515 16  |              becsukódott.~A folyosó végén egy roppant magas ember állott,
516 16  |              jötteket kémlelve; a lovakat egy óriási termetű férfi kifogta,
517 16  |                 szép fehér volt; közepett egy ravatal vala kitéve, a fehér
518 16  |              szeráfarc! Mint édes jelenet egy másik jobb világból, mosolygott
519 16  |        romlatlanul fogja megtartani? Vagy egy virág alakjában fogja azt
520 16  |                napján tőrrel megdöfött, s egy elfulladt kiáltással tántorgott
521 16  |                lelkemen belől! Nézd csak, egy patak folyik rajta keresztül,
522 16  |           keresztül, az is vérpatak; csak egy domb van közepében, az is
523 16  |             várták szavait.~– Esküszöm az egy élő igaz Istenre, kinek
524 17  |           mindenfelé.~Népdal.~Szavai után egy percre a leghalottiabb csend
525 17  |                 dik év nagypéntek napján.~Egy percig hallgattak, mintha
526 17  |                 haragban iszonyú arcokra.~Egy névtelen ordítás, egy összes
527 17  |            arcokra.~Egy névtelen ordítás, egy összes vérszomjú küzdés
528 17  |            véreért a bosszút lihegők.~Még egy perc, s ízekre tépték volna.~
529 17  |             küzdőket szétszórva, Dömsödit egy szegletbe mentette meg.~–
530 17  |                 mely feketébe volt kötve, egy kerek asztalra letétetett
531 17  |                   és esküdjetek meg, hogy egy szót, egy célzást sem fogtok
532 17  |            esküdjetek meg, hogy egy szót, egy célzást sem fogtok kijelenteni
533 17  |                  itt történendők lesznek, egy igét sem és senkinek! Akartok-e?~
534 17  |               jőjön be!~Néhány perc múlva egy zsíros, kormos képű hamupipőke
535 17  |          kiszaladtam az utcára, még akkor egy lélek sem volt kinn, mert
536 17  |                  a bikaheccre ment, hanem egy lovas ember nyargalt az
537 17  |          belekapva a lova kantárjába, azt egy kezében lévő, éles kővel
538 17  |               honnét nem, azt nem láttam, egy öreg kést, s azzal úgy oldalba
539 17  |                ítélt büntetést.~Legelsőbb egy izmos, bőrködmenes férfi
540 17  |                téve szólt~– Négy év előtt egy tehetős családnak feje voltam,
541 17  |        fáradságaim szerezte Isten áldását egy nap megemésztette; családom
542 17  |                 elevenen a tanyai kutyák!~Egy másik lépett elő, egy képében
543 17  |             kutyák!~Egy másik lépett elő, egy képében szörnyen összemarcangolt
544 17  |               élje szegény ember világát!~Egy másik szólt újra:~– Ekkor
545 17  |                   mellére téve –, énnekem egy betegágyas nőm maradt honn
546 17  |                 engem. Most e reményekből egy körömnyi sincsen többé.
547 17  |              pénzed kell nekünk! – kiálta egy a bírák közül, s felkelve
548 17  |              siessetek, az udvar közepére egy szobrot ássatok le, ehhez
549 17  |           kifejezése oly vad volt, mintha egy elkárhozott könyörögne fel
550 17  |                 hagyj meggyilkolni!!~Akár egy szobornak könyörgött volna…
551 17  |                   akarna tőle valamit.~Ez egy fejszét hozott elő a szegletből,
552 17  |              szerteszét kuszálva.~Végtére egy hosszú árokhoz ért; ez árkot
553 17  |                   hökkent vissza tőle. Az egy farkas volt. Ijedten szökött
554 17  |       megtapintandó, hogy mi az.~Irtózat!~Egy holttest volt, melyet tán
555 17  |            bántani.~A puszta közepén állt egy ronda vityilló, maszlagkórók
556 17  |                   az ember beesett rajta. Egy piszkos gunyhóban lelte
557 17  |              alakok ültek és guggoltak, s egy közülök, egy bozontos fejű
558 17  |                 guggoltak, s egy közülök, egy bozontos fejű sötét alak
559 17  |           félhomályt vete a körülállókra; egy másik az ajtóra állt, egy
560 17  |                 egy másik az ajtóra állt, egy harmadik pedig hosszú, öreg
561 17  |               félelem.~Ekkor a szegletből egy alak ugrott elő.~– Csitt,
562 17  |            tizenegy óra!~Az egyik zsivány egy szőrkötélt vett elő, azon
563 17  |                 higgyetek neki, hisz neki egy fillérje sincs; de én gazdag
564 17  |           szemekkel rontva be a gunyhóba.~Egy közülök megpillantá az üldözöttet
565 17  |                   többé, merev holt vala. Egy mély, igen mély döfés volt
566 17  |                     Tegnap a városba ment egy erős legény kíséretében
567 17  |                 halottak voltak a háznál: egy angyal és egy ördög hűlt
568 17  |                   a háznál: egy angyal és egy ördög hűlt tetemei.~*~A
569 17  |                feküdt ravatalán; mellette egy padra volt kinyújtóztatva
570 17  |         kinyújtóztatva a másik, arca mint egy elkárhozotté, irtózatdúlta
571 18  |             orgoványi puszta felől láttak egy fekete szerecsen arcú embert
572 18  |            szürkülni kezde az idő, amidőn egy másik lovag is érkezett
573 18  |                   magába vonult lőn, soha egy mosoly nem deríté fel arcát,
574 18  |              mosoly nem deríté fel arcát, egy fölösleges szó nem hagyta
575 18  |                  változatlan maradt, mint egy szirtdarab, mit sem eső,
576 18  |                   kéjvadászat volt, hanem egy új, még nem ismert élet,
577 18  |     ablaktáblákhoz üvöltve kedve szerint.~Egy szolga lépett be a szobába
578 18  |            szobába jelentve, hogy odakünn egy utazó várakozik, ki néhány
579 18  |                   lőn az egykedvű válasz.~Egy magas, szikár alak lépett
580 18  |             mondani, hanem kézen fogta, s egy karszékhez vezetve leülteté.
581 18  |            megpihenésem! Lehajtom fejemet egy villámégette fa tövére,
582 18  |              villámégette fa tövére, vagy egy dombra, egész éjen át kísértetekkel
583 18  |                  napjaim tölteni szoktam! Egy hideg szoba, körüle szomorú
584 18  |               énutánam becsukódik; előtte egy kert tele halmokkal, a halmok
585 18  |       ellenségedet kellene keresned; csak egy utasításért jöttem hozzád.
586 18  |               hová ment.~– Kaphatnék-e én egy ellene kibocsátott körlevelet?~–
587 18  |                 Óh, várj! Mondok én neked egy hírt, mely fel fogja verni
588 18  |              talált, tántorodott hátra, s egy üveges szekrénynek dőlve,
589 18  |               rántotta el a kezét arcáról egy másik kéz, Leanderé.~– Ugye! –
590 18  |                  őt tőlem, elvetted, hogy egy nyomorúnak legyen bitangjává?
591 18  |                   örömétől, hogy azt mint egy kopott pénzt el hagyd orozni?
592 18  |                  kit nőmmé akartam tenni, egy vérbűnösnek lett ágyasa!
593 18  |        szemrehányásokat hallani!~Fölkelt, egy vonás nem változott el arcán,
594 18  |                tizennégy hónap alatt volt egy nyugodt perce életemnek,
595 18  |               mint az üldözött vad, kinek egy nyugodt perce nincsen.~Nem
596 18  |                  a szobába, egyik kezével egy vén újmagyart húzva maga
597 18  |          nagyságos uraimék, nem lehet azt egy szóval elmondani.~– Hagyjanak
598 18  |              három faluban, mint ő; no az egy Gyurcsóné, aki Lápfalván
599 18  |                 mit lehetne eladnom, hogy egy koporsót csináltathassak
600 18  |                hirtelen betoppanik hozzám egy sima képű úr, nagyon hirtelen
601 18  |                   menjek vele, s azzal is egy olyan marék pénzt nyomott
602 18  |           amekkorát még rézből sem láttam egy rakáson. „Hozz kulcsokat
603 18  |                 gyalog a pocsogóban, ahol egy csónak várt ránk, melyben
604 18  |                 csónak várt ránk, melyben egy fekete szőrzet ült; elsőbb
605 18  |                 hogy ne lássak, s mentünk egy darabon a part mellett csáklyázva,
606 18  |          elindultunk, valahol megálltunk. Egy kis dombos hely volt; köröskörül
607 18  |           levették szemeimről a kendőt, s egy kis házikóba vezettek; azt
608 18  |              minden abban a házban; hanem egy nagy mennykő kutya majd
609 18  |                laknának bennök, jutottunk egy kamarába, amelyiknek vasajtaja
610 18  |               venni! Hanem volt ott aztán egy láda vasból, amelynek senki
611 18  |                   elő száz cifra kulcsot, egy sem nyitotta, hanem én egy
612 18  |                egy sem nyitotta, hanem én egy görbe szeggel felnyitottam.
613 18  |                  vagy leányt?~– De bizony egy kormos, magamfajta fehércselédet;
614 18  |           magamfajta fehércselédet; hanem egy kötélre igen sok finom asszonyi
615 19  |                   azt onnan letörülné, ki egy utósó imádságot mondana
616 19  |                  álomra lefogná, még csak egy kutyája sincs, mely halálát
617 19  |              rideg a fukar kimúlása.~Csak egy ember jelent meg éjjelenkint
618 19  |                lélegzet rövidül, a szemek egy résztvevő arcot keresnek
619 19  |           találnak; a pénzes láda mellett egy gyalulatlan fenyő koporsó
620 19  |             ordítá; vére fejébe tolult, s egy görcsös rándulással felszakítva
621 19  |              szemeit, karjait kinyújtá, s egy erőszakos szökéssel felvetve
622 19  |                   csontjai zörögtek, mint egy diószsák; odavoncolta magát
623 19  |             tekintve erszényeire, mellyel egy haldokló apa tekinti szépreményű
624 19  |                 kívülről beütnék, s rajta egy kéz nyúlna be, mely szüntelen
625 19  |                visszavonul az ablakon.~Az egy horogcsáklya volt.~– Héh!
626 19  |                   is koldus vagyok, nincs egy falat télire valóm sem,
627 19  |               falat télire valóm sem, sem egy darabka fára; azt sem tudom,
628 19  |                 olyan melegem van…~– Mint egy halottnak – suttogá magában
629 19  |                  vadul tekintve fel, mint egy fészkét még haldokolva is
630 19  |                   esküdtem; hanem hol van egy kapa? Majd én eltemetem
631 19  |               fulladni alatta?~– Mindegy, egy óra elébb vagy utóbb! Szegezd
632 19  |              koporsójába lehelte.~Az ifjú egy ideig némán bámult a koporsó
633 19  |          derekalja alól annak kulcsait, s egy faliszekrényt kinyitott
634 19  |              velök, melynek legbelsejéből egy pecsétes iratcsomót vett
635 19  |             szemekkel bámulta e jelenetet egy ismert fő, a jó szomszéd,
636 20  |                   jó lelkek járnak.~Végre egy letapodt sírhoz ér az éj
637 20  |                 korholja kapájával, ekkor egy gondolat villan meg agyán,
638 20  |                  keresett valakit.~Azután egy emberi hang hallatszott,
639 20  |                  el a dúlt sír mellett, s egy, az árokparton álló ákásznak
640 20  |           állapotját észrevette volna, ha egy lábnyommal odább lép, bizonyosan
641 20  |                 Az eb folytonosan ugatott egy ákászfát, melyről néhány
642 20  |                    s a koporsó feltárult. Egy félig elfojtott rikoltás
643 20  |            nyitott ajkain felszállt, mint egy elmaradt utóhang az elköltözött
644 20  |                  hirtelen a sír fenekéről egy erős kéz, erős, mint a halálé,
645 20  |            megragadja öltönye szárnyát, s egy iszonyú kiáltással visszarántja
646 20  |             megtörtént, sietve mászott le egy fekete alak amaz ákászfáról,
647 20  |                  kiáltván:~– Sírásó, ide! Egy sírban két halott van!!~
648 21  |                   nem járta helyen lakott egy boldog ember – egy boldog
649 21  |                 lakott egy boldog ember – egy boldog ember, ki e boldogság
650 21  |                 égben!~Ki áldotta meg őt?~Egy kisded szoba, melyben boldogságával
651 21  |          szedettet ver be a szobába.~Benn egy zöld kalitban énekes hím
652 21  |              lélekhangszerű dallamokat, s egy fali óramű hullámhangjaiban
653 21  |                  hímzett selyemszőnyegen.~Egy márványasztalon pompás kék
654 21  |                  habkönnyű selyempárnákon egy ifjú nő; szép, mint a költészet
655 21  |                ajkak, miken ember számára egy kicsiny, de kedves foltja
656 21  |              belopózó világ. Fejér nyakát egy sor piros gyöngy öleli át.
657 21  |                 lepkék látszanak beszőve, egy rózsafa bölcső himbolyg
658 21  |                vánkosokon, hószín pólában egy szép kisgyermek fekszik;
659 21  |                   széjjelválnak, s rajtok egy arc tekint be, egy halavány
660 21  |                 rajtok egy arc tekint be, egy halavány férfi arca, egymáshoz
661 21  |            legkedvesebbikével, érzi, hogy egy lény van a világon, kinek
662 21  |                 alvó márvány homlokát, ez egy konvulzív sikoltással felriad,
663 21  |                gyöngyfüzért nyakán, s azt egy rántással kettészakítva,
664 21  |               érik mind a kettőt. Az anya egy öleléssel szinte agyonszorítja
665 21  |                 rohanó indulatinak.~Ekkor egy ördögi sugallat azt mondta
666 21  |                  Tudtára esett, hogy apja egy ingovány közepén magános
667 21  |                 kényelemmel ellátva, hova egy leányt akar rejteni, kibe
668 21  |             ígéret nem kényszeríte, hanem egy húsz esztendős bosszú.~Húsz
669 21  |               bosszú.~Húsz esztendő előtt egy szép pórleányt, kit az afrikai
670 21  |                   el Lillát a báró, midőn egy férfi kíséretében a városba
671 21  |                  vissza nem vehete, annak egy tekintetével találkozott,
672 21  |           felragasztva.~S ott kelle élnie egy őrülttel összezárva.~Később
673 22  |                    határtalan rónáid, hol egy szál fa is erdő, de hol
674 22  |                  házát?~*~Gyönyörű valami egy mocsár, minő például a Bélabora.~
675 22  |                 kell azért a sárba lépni. Egy kellemes zöld dombra fogunk
676 22  |                  Maga e domb süpped ugyan egy kissé, a soha le nem kaszált
677 22  |                   Olykor a hallgató éjben egy mély, erős, suhogó hang
678 22  |             között; ezt a bölömbika adja, egy kicsiny, jelentéstelen madárka.
679 22  |                 ezer lépésnyire nyúlik be egy partos nyelv, söppedékes
680 22  |           hajnalcsillag.~A mocsár bürüjén egy rejtélyes alak törtet befelé,
681 22  |             véletlenül egyik falábtójával egy feneketlen kátyúba lép,
682 22  |                  leoldja falábait, azokat egy sásbokorba elrejti, melléjök
683 22  |              sásbokorba elrejti, melléjök egy kitűnő nádszálat szúr, s
684 22  |               feje fölött átugranak; majd egy sereg vadrécét ver föl fészkeiről,
685 22  |                   változik mindaddig, míg egy bosszús vízi kígyó erősen
686 22  |              erősen folyott a vér, mire ő egy zsombókhoz vergődve, a kígyót
687 22  |                   az alkony fényénél csak egy gömbölyű fej látszik úszni
688 22  |               elrejtve, elszakasztva; van egy kis magános sziget; környékét
689 22  |                  a sziget tére, vége felé egy magas dombocskát képezve.~
690 22  |              lopni jönni?~A halom tetejét egy kisded ház foglalja el minden
691 22  |               vaskosarak.~A ház és sziget egy nemes úré, kiről nem tudunk
692 22  |                 hogy fiatal ember, s hogy egy évvel ezelőtt került ide
693 22  |               nejével és szolgálójával, s egy néma fekete szolgájával,
694 22  |               pedig régi nagy diófa alatt egy kövér, izmos, örvös eb fekszik,
695 22  |                   eb fekszik, akkora mint egy borjú.~Az idő éj, a hold
696 22  |                iszákját kibontotta, abból egy terjedelmes vidravasat vett
697 22  |                 húzta fel magát kezein, s egy percig a kapu tetején himbálózva,
698 22  |                  rajta legkisebb zörejjel egy nyílást, alig akkorát, mint
699 22  |               nyílást, alig akkorát, mint egy zsáknak szája, ekkor levette
700 22  |               csend uralkodott a vidéken.~Egy nőcseléd, ki e kilikasztott
701 22  |          leszállott ágyáról, a szegletből egy fejszét markolt elő, és
702 22  |             lélegzetet visszafojtva várta egy hathatós „hozott istennel”
703 22  |             vendéget.~Ekkor a kész lyukon egy báránysüveg, utána egy bőrködmön
704 22  |             lyukon egy báránysüveg, utána egy bőrködmön nyomult be.~Juci
705 22  |             belőle nem folyt vér, az csak egy óvásul bedugott váz volt,
706 22  |                 után hirtelen nyomult elő egy igazi fej fogai között széles
707 22  |                 széles kést tartva, utána egy igazi ember, ki mint kígyó
708 22  |                  a megöltnek vélt alakot, egy világdöntő sikoltást tett,
709 22  |           kiragadva a nő kezeiből, s mint egy gyötrő álombeli fantom hirtelen,
710 22  |                elfordultak; anélkül, hogy egy szót szólt volna, féltestével
711 22  |              háziúr két lövést tett rá, s egy zuhanás a kapun kívül tanúsítá,
712 22  |                 hanem vércseppek jelöltek egy utat a nádasig.~– Utána,
713 22  |                  egymást, de a gólyalábat egy sem; mire ez, mint bárányt
714 22  |            kisgyermeket fogai közé kapta, egy szilaj tekintetet vetett
715 22  |            játszani látszott vele, olykor egy úszó lápra felült, s jó
716 22  |              rohanva a gólyalábnak, ki őt egy hatalmas rántással földhöz
717 22  |                  magad is elismered, hogy egy halállal neked tartozom,
718 22  |          szereted-e azon asszonyt, akivel egy födél alatt lakol?~A kérdezett
719 22  |            másikig hordozom; de van mégis egy hely, egy kedves emlék a
720 22  |                    de van mégis egy hely, egy kedves emlék a múlt időkből,
721 22  |              kedves emlék a múlt időkből, egy virágos sír, hova pihenni
722 22  |                   száműzve leszesz a föld egy foltjára, ahol rajtad kívül
723 22  |              ostorozzon még álmaidban is, egy sír lesz az, melyet naponként
724 22  |              keserű pohár; térj haza, még egy csapás fog érni, azontúl
725 23  |               sziget Tisza felőli oldalán egy csónak közelgett a magány
726 23  |                 az előbbi, s köpenye alul egy széles, rövid római kardot
727 23  |                   vállára ugorva.~A férfi egy gladiátori csapással szelte
728 23  |                nesztelen hallgatás, sehol egy hang, mely emberi lélek
729 23  |                  Ott a szoba közepén állt egy nőalak merev egyenesen,
730 23  |                 ijedt öröm vissz-sugárzik egy percre arcán, azután halántékaihoz
731 23  |                  házajtón ki akart lépni, egy nehézkes fekete tömegbe
732 23  |                   harmadik szobába; sehol egy lelket nem talált.~Feldúlt,
733 23  |                visszafektette a bölcsőbe, egy széken ott feküdtek hölgye
734 23  |            hirtelen megbotlott valamiben.~Egy széles római kard volt az.
735 24  |                 helyén vad tövisek, s hol egy időben az ibolya virult,
736 24  |               összefészkelt tengeri közül egy emberalak jelenik meg, egy
737 24  |                egy emberalak jelenik meg, egy emberi rém; fejét ifjan
738 24  |              talál sehol nyugalmat, sehol egy reményt. Ég, föld és szív,
739 24  |                  fekteti álomra gondjait. Egy mély gödörben van vetve
740 24  |                 ilyenkor támad csak benne egy gyarló remény, de az nem
741 24  |                 is halálé, melyen túl tán egy ijesztő öröklét, hanem az
742 24  |              Azután újra néma lesz minden egy holdévig. Góliáth pedig
743 24  |           Reggelre kelve a sziget partján egy hónapra való eleséget talál
744 24  |                Pétert mindenki elfelejté…~Egy este a holdnak ismét negyede
745 24  |                   elveszté kékjét, mintha egy nagy kéz a fenekére ülepedett
746 24  |                  az ungok, mintha rögtön, egy jelszóra egy birodalom szólalna
747 24  |               mintha rögtön, egy jelszóra egy birodalom szólalna meg,
748 24  |                milliárdjai forranak, mint egy óriási méhkas zúgván be
749 24  |                   magasból.~A vizek hátán egy hosszú vájt csónak látszik
750 24  |               csónak látszik úszni; benne egy férfi ül, két lapátú evezővel
751 24  |                alaktalan üresség; felette egy másik ív, halaványpiros
752 24  |                merre vagy? – kiálta újra.~Egy hosszú, nyögő sóhaj, fájdalmas
753 24  |                    szóla a jövevény, mint egy nem látható lényhez beszélve –,
754 24  |                     Óh, jaj! – ordíta föl egy emberkívüli hang, s hallatszék,
755 24  |                   elő reszketve és nyögve egy rémalak; ember lehetett
756 24  |                 mert az iszap belefolyik; egy gödör, abban fekszem.~–
757 24  |                   őket. Rettenetes képek. Egy ember szívéből a vér csepeg,
758 24  |                   és mégsem áll el; aztán egy kígyó lakik bennem, azon
759 24  |                 arca mosolygott volna, ha egy halálfej tudna mosolyogni,
760 24  |               előjönnek egymás után. Hah! Egy sem oly bús, mint az a nő,
761 24  |              levél volt benne.~Az egyikre egy férfi volt festve, kinek
762 24  |               szívébe: ez apja.~A másikra egy nő, ki fehér nyugágyon alszik,
763 24  |        gyöngyfüzér: ez neje.~A harmadikra egy csecsemő piros bölcsőben,
764 24  |                   apád várost égetett fel egy buja szeszélyért, s mikor
765 24  |                   fejedre szálljon által. Egy reményem volt még ekkor
766 24  |                   zsákot, tűzi eszközt és egy bundát rakott ki a partra,
767 25  |         Tizedikkel megtoldom.~Népdal.~Még egy tragikai esetet kell elmondanom,
768 25  |          replikázó felek nyaka közé, mint egy színházi géniusz.~– Hát
769 25  |                    hozd ide, kell!~Jancsi egy gyönyörű nagy kerek répát
770 25  |            furfangos együgyűséggel Jancsi egy lopótököt mutatva fel.~–
771 25  |                  holdvilág, aztán a lovak egy csepp bort sem ittak, tudják
772 25  |            megyünk, míg ugyanazon az úton egy furcsa emberre nem találunk.~–
773 25  |                  valami olyast visz, mint egy nagy pálanya, alkalmasint
774 25  |                   nagy sebesen előcsúszik egy fakószán s garázda bordalokat
775 25  |            fennhangon az uraknak, magában egy „álljon meg a szemetek”-
776 25  |              benne, semmi sem egyéb, mint egy alázatos szegény kis duda.~–
777 25  |                  tudom, hogy mit tesz az, egy egész délután nem inni,
778 25  |                    Hát így kell-e szólani egy emberhez? Egy emberhez,
779 25  |              kell-e szólani egy emberhez? Egy emberhez, ki csaknem a mi
780 25  |                 teremtve; kinek noha csak egy pár csizmája, de azért két
781 25  |              nyújta elébe, s miután abból egy buzdító verset gyomrába
782 25  |                lehelt volna, nagy nehezen egy szóra felszállította magát
783 25  |              egyet fordult, mindannyiszor egy fokkal nőtt az esküdt úr
784 25  |                esküdt úr elérzékenyülése, egy nüansszal pirosult a táblabíró
785 25  |                  a táblabíró úr arcszíne, egy hanggal magasodott a duda
786 25  |             nyekegése, s Jancsi ostorából egy hüvelknyi elkopott a Szellő
787 25  |                   minden örökké, mint ezt egy komáromi fazékas is megmondá,
788 25  |              álommal, s nehány perc múlva egy sem tudta a négy közül,
789 25  |                leány? Csak a lovak vették egy ízben észre, hogy a szánkó
790 25  |             hasznát sem tudta venni, mint egy vasatlan bicskanyélnek.~–
791 25  |                   mulattak a havon.~Amint egy zökkenő helyen a rúdatlan
792 25  |                   mikor félfont marhahúst egy tányérral leborítanak, hogy
793 25  |                    a jámbor dudahős fülét egy borzadalmas hang üti meg,
794 25  |                  mint látni, amit látott! Egy nagy bozontos szürke farkast,
795 25  |                    fölnyújtotta nyakát, s egy hosszút üvöltött, mire a
796 25  |                  s kis idő múlva a cigány egy sereg apróbb-nagyobb farkastól
797 25  |               mentek végére, mintha éppen egy németszínházi operából szabadultak
798 25  |                 szenved, s felpillantott.~Egy cigányt látott az oldala
799 25  |                 Megállj csak! – kiálta, s egy bicsakot rántott elő, azt
800 25  |             teljes erejéből hozzácsapott. Egy haldokló nyekkenése hallatik,
801 25  |               kezdett.~A cigány közelében egy nagy fűzfát sejtve meg,
802 25  |                cigány nem láthatta, hanem egy idő múlva tapasztalá, hogy
803 25  |               maradni; nem hagyott azokon egy fél pénz ára becsületet.~
804 25  |                   mulatság közben telt el egy pár óra; a cigánynak majd
805 25  |               midőn mulattatóinak egyike, egy vén ordas hirtelen fület
806 25  |               egyet, s azzal közakarattal egy utósó rémpillantást vetve
807 25  |                Hanem az esküdt úrnak csak egy csizmaszárára s néhány széthurcolt
808 26  |               látnak mások,~Magamnak majd egy sírt ások,~A búk és könnyhullatások~
809 26  |            nevezetes tél után következett egy nevezetes nyár, minőt kevesen
810 26  |             vadludak falkái kipusztultak, egy békafi sem énekel, egy vízi
811 26  |                    egy békafi sem énekel, egy vízi bika sem zúg a kietlenben,
812 26  |                   bokrot, minden növényt; egy fűszál nem maradott. A réteket
813 26  |                 küszöbén, egyetlen lakója egy vén vízi kígyó.~Körül a
814 26  |                Körül a nádtengert elvágta egy rémületes kőeső. Ezen év
815 26  |                   egész szigeten nem volt egy bokor, hova valaki elrejthesse
816 26  |             visszafelé vette útját, midőn egy völgyben a leveletlen dudvák
817 26  |                  leveletlen dudvák között egy gödörre akadt, mely gödörben
818 26  |                 maradtak.~E gödör mellett egy kisded halom volt felvetve,
819 26  |                halom volt felvetve, elébe egy faragatlan kereszt letűzve,
820 26  |                 csavargó szíve elszorult.~Egy kapát keresett, s a holtat
821 26  |               kezeit összetette, s halkan egy miatyánkot monda el.~Azután
822 26  |              nagybátyja vagyonait átvéve, egy tanyát építtetett magának
823 26  |            szaporodik.~Sokszor üldögélnek egy pohár bor mellett, s régi
824 26  |                  és próza, megtelnék vele egy kötet, de nagyon siralmas;