Fezejet

 1 2 |    kémlelődni utánam, várj! – s ezzel szétnézett a szobában, megpillantá
 2 2 |  vadállatokat is megjuhászítja.~Ezzel visszamegy Márton úr a konyhába;
 3 2 |         szemei szikrát hánynak; ezzel benyomja az ajtót, s belép
 4 3 |         az a Pista, az a Pista!~Ezzel vaspántos ládája legeslegszögletéből
 5 3 |        Hallod-e, te Pista?… – S ezzel ugyancsak horgonyt vetettek
 6 3 |  megbánjátok még azt is – várj!~Ezzel Pista beseperte az elbúcsúzottakat.~–
 7 5 | kopogott itt fenn, szobámban.~S ezzel ismét és újólag összekereste
 8 5 |        feje tetejéhez kapott, s ezzel végignyúlt a padozaton.~
 9 5 |     irigye és lekötelezettje.~S ezzel, úgy hiszem, eléggé meg
10 5 |         szívéhez folyamodni? De ezzel nem lett volna segítve.
11 7 |       nagyobb lőn az ugatásnál.~Ezzel a halavány arcú férfi a
12 7 |     együtt martalékjává lőn. De ezzel nem érte be az én barátom;
13 9 |      fejedhez vágom ezt a…! – S ezzel széttekint, hogy tulajdonképpen
14 9 | mindjárt hátul köti a sarkát.~S ezzel dühében lefeküdt és elaludt…~…
15 12|   lapátolni! Hajde, betyár! – s ezzel egyenként szórta jövevényünk
16 13|         Igen, igen, tessék! – s ezzel egy gyertyát levett az asztalról,
17 15|  türelemmel és jó reménységben.~Ezzel elindult a peregrinus, Dömsödi
18 16|      hajót a kősziklához vágja; ezzel belódította Dömsödit a szobába.~
19 16|    lelkedet, nem vagy te hóhér!~Ezzel Dömsödi úrhoz fordult.~–
20 18|      eltaposom; nyugalom veled!~Ezzel megindult; amint az ajtón
21 22|     mint a szilvás derelyét; de ezzel nem mondom, mintha szeretnélek
22 22|          ekkor levette süvegét, ezzel és ködmenével felöltöztette
23 24|         bosszúálló Isten! Amen.~Ezzel ismét csónakába ült a látogató,