Fezejet

 1 3 |       após, nem adna kend ötven forintot a szegény Pista öccsének?”~
 2 3 |         már kee a Pistának száz forintot!”~Gáspár bácsit csak egy
 3 3 |      kísérteti hangon: „Kétszáz forintot a Pistának – de mindjárt!”~–
 4 3 |         ha most adnék neked két forintot?~– Meg biz én, ha kétszáz
 5 3 |          Meg biz én, ha kétszáz forintot adna is kee.~– Jaj te semmirekellő,
 6 3 |   Gáspár, mégsem adsz háromszáz forintot a Pistának?”~– Jaj nekem!
 7 3 |        adjon kee nekem négyszáz forintot.~– Rosszul értetted, te!
 8 3 |         után. Ajjajjaj! Kétszáz forintot! Ajaj! Háromszáz forintot!
 9 3 |       forintot! Ajaj! Háromszáz forintot! Aujauj! Négyszáz forintot!
10 3 |      forintot! Aujauj! Négyszáz forintot! A Pistának ötszáz forintot!
11 3 |     forintot! A Pistának ötszáz forintot! Ajajaj! Jajajaj!~Gáspár
12 3 |        magadnak belőle négyszáz forintot!~– Ötszázat! – rikolta a
13 10|         volt körülírva, tízezer forintot hitelezett, adóslevelét
14 13|         tizenhétezer hatszázhét forintot a költségekkel és kamatokkal
15 13| bocsáttatott ki, melyben ötszáz forintot ígért annak, ki tudtul adja
16 17|       ha engem megöltök?~– Száz forintot – felelt röviden a zsivány.~–
17 17|         kiálta a fiú.~– Tízezer forintot adok – kiáltá az apa –,
18 18|         hogy akarok-e vagy száz forintot keresni holnap ilyenkorig?
19 19|  felszaporítottad azt az ötszáz forintot, amit tőlem… No de hiszen